A bukaresti régió után Erdélyben a legjobbak a lakáskörülmények

Utolsó módosítás: 2019.10.04

A közel 7,5 millió romániai lakás kétharmada (67%-a) volt ellátva vezetékes vízzel és 65%-a szennyvízelvezetéssel a 2011-es népszámlálás adatai alapján. Az ország különböző régióiban a lakás-infrastruktúra fejlettsége jelentős eltéréseket mutat. Míg az erdélyi lakások több mint háromnegyedének van hozzáférése vezetékes vízhez (77%) és szennyvízelvezetéshez (75%), addig Havasalföldön és Moldvában ugyanez a lakások mintegy feléről mondható el. A fürdőszobával rendelkező lakások aránya országos szinten 62% (Erdélyben 71%), a konyhával rendelkező lakásoké 85% (Erdélyben 88%).

A vezetékes vízzel és szennyvízelvezetéssel való ellátottság tekintetében az erdélyi régiók közül Dél-Erdély és Bánság a legfejlettebb 80% körüli aránnyal, és Partium a legkevésbé fejlett. Székelyföld a 73%-os vezetékes víz és 70%-os szennyvízelvezetés ellátottsággal ugyancsak az országos átlag fölött van. Szintén Székelyföldön a legmagasabb a konyhával rendelkező lakások aránya mind a községek (89%), mind a városok (96%) esetében.

 

 

A 2011-es népszámlálás egyebek mellett a következő lakás-infrastruktúra fejlettségére vonatkozó adatokat rögzítette: hálózati vagy házi vízvezetékkel, szennyvízelvezetéssel, elektromos árammal ellátott, valamint a lakáson belül konyhával és fürdőszobával rendelkező lakások száma.
Nagyon valószínű, hogy az elmúlt nyolc évben történtek változások a lakások ellátottsága szintjén,1 de mivel az Országos Statisztikai Intézet nem közölt újabb településszintű adatokat, ezért a legutóbbi népszámlálás eredményeinek elemezésére szorítkozunk.

 

1. Lakásinfrastruktúra országos és regionális szinten

A legutóbbi népszámlálás alkalmával gyűjtött, és a Román Statisztikai Hivatal által publikált,2 hagyományos lakások3 felszereltségére vonatkozó adatok egy része jelentős regionális különbségeket mutat. A vezetékes vízzel és szennyvízelvezetéssel ellátott lakások aránya hasonló szinten van országosan és régiós bontásban is, így a továbbiakban együtt tárgyaljuk őket, mint a lakás-infrastruktúra fejlettségét jelző változókat.

Az országos kétharmados arányhoz képest Bukarest-Ilfov régióban4 90% fölötti a vezetékes vízzel és kanalizálással ellátott lakások aránya, ezt követi az erdélyi régió 77, illetve 75%-kal. A legalacsonyabb arányt Moldvában regisztrálták (53, illetve 51%), ezt kevéssel haladja meg Havasalföld (56, illetve 55%). Ha a megyék sorrendjét nézzük, 80% fölötti arány Brassó (90%), Temes (85%), Constanța (85%), Hunyad (84%), Szeben (82%) és Kolozs (81%) megyékben figyelhető meg. Kilenc olyan megye van Romániában, ahol ez a szám nem éri el az 50%-ot, amiből három (Vaslui, Olt és Botoșani) a 40%-ot sem.5

Az említett két változóval szorosan összefügg a fürdőszobával6 rendelkező lakások aránya is: országos szinten a lakások 62%-a ilyen, Erdélyben 71, míg Moldvában 48 és Havasalföldön 51%.

A konyhával7 rendelkező lakások száma ennél jóval magasabb, és nem mutat szoros összefüggést a víz- és szennyvízhálózathoz való hozzáféréssel: országosan 85%, de Moldvában és Havasalföldön is 80%. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy vannak ettől az átlagtól jelentősen eltérő megyék is, például Mehedinți megyében a lakások alig több mint kétharmada (67%-a) rendelkezik konyhával.

Az elektromos árammal való ellátottság kevésbé mutat látványos regionális eltéréseket, a lakások túlnyomó többségének (97%-ának) van hozzáférése ehhez a szolgáltatáshoz. A megyék rangsorában az első helyen Szilágy megye (99,7%), míg a lista végén Vaslui megye (93,7%) áll. Ezért a továbbiakban elsősorban a vízvezetékkel és szennyvízelvezetéssel való ellátottságot alapul véve fogunk a különböző régiók és kategóriák lakás-infrastruktúra fejlettségéről beszélni.

Az igazán nagy fejlettségbeli különbségek a városok és községek (mint közigazgatási egységek) között mutatkoznak. A vezetékes vízhez való hozzáférés tekintetében a városi lakások túlnyomó többsége (91,6%-a) van csatlakozva valamilyen (hálózati vagy házi) vízhálózathoz, miközben a községekben lévőknek csupán 37,2%-a. Az is látható, hogy a bemutatott nagy regionális eltéréseket (Moldva és Havasalföld elmaradottsága) nagymértékben a régiók rurális környezetben lévő lakásai közötti különbségek adják. Miközben régiótól függetlenül a városi lakások nagy többségének (85% fölött) van hozzáférése a víz- és szennyvízhálózathoz, addig Erdélyben minden második, Moldvában viszont csak minden negyedik falusi lakásban van vezetékes víz és ennél is kevesebb lakásban szennyvízelvezetés. Természetesen (a fentiek alapján) ezek az arányok a lakások fürdőszobával való felszereltségében is visszaköszönnek.

Lakás-infrastruktúra településtípus szerint (lakások aránya %)

  Vezetékes vízzel ellátott Szennyvíz-elveze- téssel ellátott Elektromos árammal ellátott Konyha a lakásban Fürdőszoba a lakásban
Erdély Város 93,1 92,1 97,8 94,4 89,5
Község 54,7 51,7 95,5 80,1 45,8
Moldva Város 88,7 87,3 97,9 92,4 84,4
Község 24,6 22,6 93,7 70,3 20,3
Havasalföld Város 88,6 87,5 98,4 91,5 83,8
Község 30,0 27,8 95,3 70,5 24,6
Bukarest-Ilfov Város 96,2 96,0 98,2 96,1 94,5
Község 67,4 65,7 95,7 91,2 63,9
Románia Város 91,6 90,8 98,0 93,6 88,0
Község 37,2 34,8 95,0 73,9 31,0

 

A városok és községek közötti különbségeket tovább árnyalja, ha településméret szerint is megvizsgáljuk az eredményeket. A városokat négy (főváros, nagyváros, közepes város és kisváros), a községeket két kategóriába (nagyvárosi vonzáskörzetbe tartozó, valamint egyéb községek) soroltuk.8 Ebben a megközelítésben két fontos észrevételt tehetünk a lakás-infrastruktúra fejlettsége kapcsán. Egyrészt egy jelentősebb szakadék a 20 ezer lakos fölötti és alatti városok esetében figyelhető meg: a közepes és nagyobb városokban a vezetékes vízzel és szennyvízelvezetéssel ellátott lakások aránya 90% fölötti, viszont a kisvárosokban ez az arány kevéssel haladja meg a 70%-ot. Másrészt a községek tekintetében a centrális (nagyvárosi vonzáskörzetben lévő) és marginálisabb községek közötti különbség a szembetűnő.

 

2. Lakás-infrastruktúra Erdélyben

Amint láthattuk, Erdélyben a lakás-infrastruktúra fejlettsége az országos átlag fölötti. Az eredmények további árnyalása érdekében az erdélyi megyéket hat régióba soroltuk: Székelyföld, Közép-Erdély, Partium, Dél-Erdély, Bánság és Észak-Erdély. Ezen kívül a közigazgatási egységeket a jelentősebb magyarlakta területek szerint külön csoportosítottuk Székelyföldi tömb, Partiumi tömb és Marosvásárhely vonzáskörzete kategóriákba.9 A következőkben ezen régiók lakás-infrastruktúráját vizsgáljuk.

A vezetékes vízzel és szennyvízelvezetéssel ellátottság tekintetében az erdélyi régiók közül Dél-Erdély és Bánság a legfejlettebb 80% körüli aránnyal, és Partium a legkevésbé fejlett (kevesebb mint 70%-kal). Székelyföld a 73%-os vezetékes víz és 70%-os szennyvízelvezetés ellátottsággal ugyancsak az országos átlag fölött van. Az erdélyi megyék közül egyedül Szilágy megye nem éri el az országos átlagot. Itt a lakások 61%-ának van hozzáférése az említett szolgáltatásokhoz.

A községek lakásainak vezetékes vízhez és szennyvízelvezetéshez való hozzáférését vizsgálva a Bánság, Székelyföld és Dél-Erdély (55% fölött) mutatkozik a legfejlettebbnek, és Partium a legkevésbé fejlettnek (50%). Emellett egyik erdélyi régióban sem éri el a fürdőszobával rendelkező községi lakások aránya az 50%-ot – ebben a tekintetben a székelyföldi községek vannak a legjobb helyzetben (49%). Ugyancsak Székelyföldön a legmagasabb a konyhával rendelkező lakások aránya mind a községek (89%), mind a városok (96%) esetében.

 

Lakás-infrastruktúra az erdélyi régiókban településtípus szerint (lakások aránya %)

  Vezetékes vízzel ellátott Szennyvíz-elveze- téssel ellátott Elektromos árammal ellátott Konyha a lakásban Fürdőszoba a lakásban
Székelyföld Város 92,8 91,5 97,7 95,5 89,3
Község 57,2 52,6 93,3 88,6 49,1
Közép-Erdély Város 94,6 94,3 98,9 95,8 92,5
Község 50,6 49,4 96,3 78,9 45,6
Partium Város 92,0 91,1 97,8 95,5 89,5
Község 49,6 46,1 96,2 77,5 42,4
Dél-Erdély Város 94,1 92,6 97,7 93,7 89,9
Község 56,5 51,1 95,1 79,5 46,7
Bánság Város 93,3 92,3 97,9 94,3 88,9
Község 61,2 58,8 95,7 85,6 48,4
Észak-Erdély Város 88,0 88,0 96,2 91,9 84,1
Község 54,2 53,7 94,7 71,6 44,0

 

A jelentősebb magyarlakta területek esetében ugyancsak visszaköszönnek a fent említett különbségek: míg a székelyföldi tömb (több mint 230 ezer lakás) valamivel az országos átlag fölött és az erdélyi átlag alatt van, addig a partiumi tömb (közel 185 ezer lakás) az országos átlagon vagy az alatt található. Marosvásárhely és vonzáskörzete mindkét említett régió arányait jóval meghaladja.

A jelentősebb magyarlakta (35 százalék fölötti magyar arányú) városok között a székelyföldi megyeszékhelyek és nagyobb városok mellett fontosabb üdülővárosok (Tusnádfürdő, Borszék) és iparvárosok (Balánbánya) mutatkoznak a legfejlettebbnek a lakás-infrastruktúra szempontjából, míg a rangsor végén többnyire partiumi kisvárosok találhatók.

A lakások infrastruktúráját tekintve a tíz legfejlettebb magyarlakta (>35%) város (lakások aránya %)

  Vezetékes vízzel ellátott (↑) Szennyvíz-elveze- téssel ellátott Elektromos árammal ellátott Konyha a lakásban Fürdőszoba a lakásban
Marosvásárhely 99,0 99,0 100,0 97,2 98,1
Székelyudvarhely 97,3 96,9 98,0 96,9 93,9
Csíkszereda 96,6 95,9 97,9 96,2 94,5
Sepsiszentgyörgy 96,0 95,7 98,5 95,9 93,7
Szatmárnémeti 94,9 94,8 97,4 96,3 94,0
Balánbánya 94,5 94,0 98,6 91,6 90,8
Borszék 94,1 91,5 99,3 98,1 86,2
Tusnádfürdő 92,9 91,8 97,8v 94,3 88,9
Gyergyószentmiklós 92,1 89,8 96,6 95,1 88,4
Kézdivásárhely 91,3 90,7 96,4 94,3 89,0

 

A lakások infrastruktúráját tekintve a tíz legkevésbé fejlett magyarlakta (>35%) város (lakások aránya %)

  Vezetékes vízzel ellátott (↓) Szennyvíz-elveze- téssel ellátott Elektromos árammal ellátott Konyha a lakásban Fürdőszoba a lakásban
Sárköz 55,7 54,3 94,6 91,6 52,8
Nyárádszereda 56,1 56,1 96,0 91,4 52,3
Székelyhíd 56,4 46,0 92,9 91,6 43,5
Erdőszentgyörgy 62,5 62,5 95,8 95,7 59,4
Tasnád 71,6 70,0 96,5 87,7 67,7
Barót 76,8 75,0 98,3 98,5 72,8
Érmihályfalva 77,7 76,1 97,1 95,5 64,5
Szilágycseh 78,0 78,0 100,0 90,9 73,3
Szováta 84,9 84,9 99,3 91,7 81,0
Nagyszalonta 85,6 82,0 99,1 97,5 80,1

 

 

3. Táblamelléklet

Lakás-infrastruktúra megyei és regionális bontásban (lakások aránya % és rangsorbeli pozíció)

 

Vezetékes

vízzel ellátott

Szennyvíz-elveze-

téssel ellátott

Elektromos

árammal ellátott

Konyha a

lakásban

Fürdőszoba a

lakásban

 

% (↑)

Rangsor

%

Rangsor

%

Rangsor

%

Rangsor

%

Rangsor

Bukarest

96,8

1

96,6

1

98,1

4

96,2

1

95,2

1

Brassó

89,5

2

85,5

2

97,4

10

92,3

4

83,5

2

Temes

85,0

3

85,0

3

97,8

7

94,4

2

78,6

5

Constanța

84,7

4

83,0

4

96,7

18

89,6

9

79,8

3

Hunyad

84,0

5

82,8

5

97,2

12

89,3

10

79,6

4

Szeben

82,0

6

79,7

6

96,1

24

90,4

7

75,3

7

Kolozs

80,8

7

79,6

7

97,6

9

87,8

14

77,4

6

Krassó-Szörény

79,7

8

78,2

8

95,0

38

86,8

16

68,8

9

Ilfov

76,7

9

75,4

9

97,0

14

93,0

3

72,8

8

Hargita

74,8

10

71,4

11

95,3

33

91,8

5

68,5

10

Arad

74,3

11

70,5

12

97,2

11

88,5

13

67,0

12

Máramaros

73,3

12

73,3

10

95,0

39

82,2

24

66,4

13

Bihar

73,2

13

69,9

13

96,8

16

87,6

15

67,5

11

Fehér

70,7

14

67,9

17

96,9

15

83,6

19

64,0

17

Prahova

70,3

15

68,0

16

98,2

3

88,7

12

63,4

18

Kovászna

70,1

16

67,3

18

95,3

34

91,3

6

64,4

16

Maros

69,2

17

69,2

14

98,1

5

89,7

8

66,0

14

Szatmár

68,9

18

66,7

19

95,2

36

89,2

11

65,1

15

Beszterce-Naszód

68,8

19

68,1

15

96,3

20

81,9

27

61,8

19

ROMÁNIA

66,7

 

65,1

 

96,6

 

84,6

 

61,9

 

Argeș

63,7

20

59,8

22

97,1

13

81,5

28

58,0

20

Galați

62,6

21

60,4

21

95,8

28

82,1

26

57,8

21

Brăila

61,7

22

59,6

23

97,7

8

80,6

31

55,1

23

Szilágy

60,9

23

60,9

20

99,7

1

76,9

34

55,9

22

Tulcea

58,6

24

53,3

29

95,1

37

76,1

35

49,6

31

Dâmbovița

57,1

25

57,1

24

96,8

17

77,7

33

52,2

25

Iași

57,0

26

56,8

25

95,8

27

83,3

20

52,9

24

Bacău

55,9

27

54,1

27

95,6

31

80,7

30

51,1

28

Gorj

55,5

28

55,4

26

96,2

23

73,9

37

51,4

26

Neamț

55,3

29

53,6

28

95,2

35

82,5

22

51,2

27

Suceava

55,2

30

52,6

31

96,2

22

81,2

29

50,8

29

Vâlcea

54,1

31

52,1

32

94,2

41

71,1

40

49,9

30

Dolj

52,8

32

52,8

30

98,5

2

73,8

38

48,4

32

Vrancea

50,8

33

47,7

33

95,8

29

82,8

21

45,2

33

Buzău

47,1

34

47,1

34

96,5

19

82,1

25

41,2

35

Mehedinți

46,7

35

46,7

35

96,0

26

66,8

42

43,7

34

Ialomița

45,0

36

45,0

36

95,7

30

79,8

32

40,7

36

Călărași

44,4

37

44,4

37

96,3

21

84,6

18

40,1

37

Giurgiu

41,1

38

41,1

38

97,8

6

85,3

17

38,8

38

Teleorman

40,4

39

38,5

39

94,7

40

82,3

23

37,8

39

Botoșani

38,7

40

37,3

40

95,3

32

70,5

41

36,1

40

Olt

37,2

41

30,5

42

96,1

25

74,4

36

29,8

42

Vaslui

36,8

42

35,1

41

93,7

42

72,7

39

32,6

41

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Erdélyi régiók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dél-Erdély

82,6

1

80,0

1

96,9

4

89,3

3

76,7

1

Bánság

80,4

2

78,9

2

97,0

2

90,8

2

72,7

2

Közép-Erdély

75,9

3

75,2

3

97,8

1

88,6

4

72,6

3

Székelyföld

72,9

4

69,8

5

95,3

6

91,6

1

66,9

4

Észak-Erdély

71,6

5

71,4

4

95,5

5

82,1

6

64,7

5

Partium

69,4

6

67,1

6

97,0

3

85,9

5

64,4

6

ROMÁNIA

66,7

 

65,1

 

96,6

 

84,6

 

61,9

 

 

Közzététel: 2019. március 21.
További információ: Deák Attila (deak.attila@erdelystat.ro)
Korábbi Erdélystat közlemények és elemzések, módszertani leírások megtalálhatók a www.erdelystat.ro honlapon.
Előzetes igénylés után közleményeinket, elemzéseinket e-mailen elküldjük Önnek a megjelenés időpontjában. Ilyen igényét az info@erdelystat.ro e-mail címen jelezheti.


1 Az Országos Statisztikai Intézet éves jelentései szerint a vezetékes vízhálózattal rendelkező állandó lakosok (nem lakások!) aránya 2011 és 2017 között 60-ról 67%-ra, a közcsatorna hálózatra csatlakozóké pedig 46-ról 51%-ra nőtt. Lásd: http://statistici.insse.ro:8077/tempo-online/#/pages/tables/insse-table, letöltve 2019.11.03. (mediu înconjurător)

2http://www.recensamantromania.ro/wp-content/uploads/2012/08/TS12.pdf, letöltve 2019.11.03.

3 Funkcionális szempontból különálló, egy vagy több szobával rendelkező lakóegység

4 Romániát négy régióra osztottuk: Erdély, Moldva, Havasalföld és Bukarest-Ilfov. Lásd a részletes leírást a http://statisztikak.erdelystat.ro/modszertan menüpont alatt.

5 Megyei bontású eredményekért lásd a Táblamellékleteket.

6 A lakás tisztálkodási célra használt, erre a célra felszerelt (fürdőkád, zuhanyfülke, mosdókagyló) helyisége

7 A lakás főzés céljára létesített és használt, és erre a célra felszerelt helyisége vagy része

8 Lásd a részletes módszertani leírást a http://statisztikak.erdelystat.ro/modszertan menüpont alatt.

9 Lásd a részletes módszertani leírást a http://statisztikak.erdelystat.ro/modszertan menüpont alatt.