HU | EN
A magyar szempontból releváns (legalább 250 magyar etnikumú lakossal rendelkező) városok, községek adatlapjai.
Utoljára módosítva: 2020. január 3. - cégstatisztikák

REGIONÁLIS, MEGYEI, TELEPÜLÉSI STATISZTIKAI ADATLAPOK

megyében
Arad
Bákó
Beszterce-Naszód
Bihar
Brassó
Bukarest
Fehér
Hargita
Hunyad
Kolozs
Kovászna
Krassó-Szörény
Máramaros
Maros
Szatmár
Szeben
Szilágy
Temes
Régió

Megyék szintjén létrehozott régiók

Székelyföld
Közép-Erdély
Partium
Dél-Erdély
Bánság
Észak-Erdély

Települések szintjén létrehozott régiók

Székelyföldi tömb
Partiumi tömb
Marosvásárhely vonzáskörzete
Kolozsvár vonzáskörzete


Az átlagkeresetek, valamint az alkalmazotti létszám alakulása Romániában és Erdélyben

Utolsó módosítás: 2021.12.06

Romániában – az elmúlt tizenhárom évet nézve – a nettó átlagkeresetek nominális értéken 146%-ot, reálértéken számolva 73%-ot emelkedtek. Az Európai Unió tagállamaihoz képest továbbra is jelentős a lemaradás, viszont ennek mértéke számottevően mérséklődött. 2020-ban egy romániai háztartás tagjainak keresetei az uniós átlag mintegy 34-35%-át érik el euróban kifejezve, vásárlóerő-paritáson számolva ez kétharmad körüli arányt jelent.

A 2021-es képességvizsga eredményei az elmúlt tíz év kontextusában

Utolsó módosítás: 2021.11.01

Az elmúlt évtizedben – az év közbeni hullámzásokat is figyelembe véve – a romániai diákpopuláción belül a magyarul tanulók képességvizsga-eredményei viszonylag konstansak. Országos szinten 2012 és 2021 között a vizsgákon részt vevők sikerességi aránya 66,1% és 79,4% között mozgott; ehhez viszonyítva a magyar nyelven tanulók eredményei alapvetően elmaradtak: 65,0% és 77,1% közöttiek voltak. A magyar tagozaton tanulók szinte minden évben román nyelv és irodalomból teljesítettek a leggyengébben, kivéve 2012-őt és 2017-et, amikor a matematikából elért sikerességi arány alulmúlta a románt.

Belső migráció Romániában és Erdélyben a 2011-es népszámlás után

Utolsó módosítás: 2021.10.11

Romániában és Erdélyben 1991 után a belső migráció intenzitása a 2000-es évek elejéig csökkent, majd 2005 után kisebb és 2015 után már nagyobb mértékben nőtt. Romániában az elmúlt népszámlálást követően a lakosság körülbelül 12-15%-a (minden hetedik-nyolcadik lakos) változtatta meg a lakhelyét, elköltözve egyik településről a másikra az országon belül.

Növekvőben, de továbbra is jelentősen a járvány előtti szint alatt az erdélyi turistaforgalom a nyári idényben

Utolsó módosítás: 2022.01.10

A megyei statisztikai hivatalok előzetes adataiból az Erdélystat által készített összesítés szerint a 2021-es nyári (május–októberi) turisztikai szezonban, Erdélyben a turistaérkezések száma 67,6%-kal, a vendégéjszakáké pedig 64,4%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában.

2021 nyarára az erdélyi magyarok körében is az okostelefonok váltak az elektronikus ügyintézés elsődleges eszközévé

Utolsó módosítás: 2021.10.19

Az Erdélystat az erdélyi magyarokra reprezentatív kérdőíves kutatásban vizsgálta meg a digitális készségek, az elektronikus ügyintézés elterjedtségét 2021 nyarán. Az eredmények szerint az erdélyi magyaroknak már 79%-a olyan háztartásban él, amelyben van otthoni internet-előfizetés. Az erdélyi magyarok 75%-a személyesen is rendelkezik olyan okostelefonnal, amelyhez tartozik mobilinternet-keret. Az internetes rendelés, fizetés, bankolás, ügyintézés is terjed: az érintettek több mint fele már folytatott ilyenféle tevékenységeket.

Búzastatisztika augusztus 20-a alkalmából

Utolsó módosítás: 2021.08.18

Augusztus 20-a Szent István király és az államalapítás mellett az új kenyér ünnepe is, amelynek a hagyomány szerint az egyik eseménye az aratás utáni új búzából sütött kenyér megszentelése. Az Erdélystat az ünnep alkalmából készített búzastatisztikájából kiderül, hogy Romániában 2,1 millió hektáron 9,1 millió tonna búzát, Erdélyben pedig 475,7 ezer hektáron 2,1 millió tonna búzát takarítottak be az elmúlt öt év átlagában. Romániában tehát 4,3, Erdélyben 4,5 tonna volt az éves hektáronkénti termésátlag 2016–2020 között.