Módszertan


Az Erdélystat Romániára, Erdélyre és erdélyi magyarokra vonatkozó statisztikai adatokat dolgoz fel, azokat rendszerezi, megjeleníti és értelmezi magyar nyelven. A felhasznált adatok elsődleges forrásai az Országos Statisztikai Intézet és az Eurostat, illetve a különféle romániai kormányzati és önkormányzati intézményeinek hivatalos és nyilvános vagy adatkérésekkel kikérhető adatai. Az adatok forrását minden esetben jelöljük.

Módszertani kérdésekben ezért jellemzően az adatok elsődleges forrását jelentő hivatalos intézmények adatgyűjtési módszertana, fogalomhasználata az irányadó, azoktól alapesetben nem térünk el, az egyes statisztikai fogalmakat, mutatószámokat (pl. bruttó hazai össztermék, GDP) külön nem ismertetjük, definiáljuk. Az ilyen általános statisztikai definíciók, fogalmak megismeréséhez javasoljuk a romániai és a magyarországi statisztikai hivatalok megfelelő módszertani kiadványainak vagy metaadatbázisainak használatát (http://colectaredate.insse.ro/metadata/public.htm, illetve http://www.ksh.hu/apps/meta.main). Ezen alapelv alól akkor teszünk kivételt, ha az adott fogalom köznapi és statisztikai értelme jelentősen eltér (pl. munkanélküliség). Ilyen esetekben az adott fogalom meghatározását is közöljük az elemzésekben, adatlapokon.

A romániai, erdélyi magyarok társadalmi helyzetét két dimenzió mentén tudjuk megragadni. Az etnikum vagy nemzetiség regisztrációja csupán néhány helyzetben kerül rögzítésre Romániában (népszámlálások alkalmával, születéskor, házasságkötéskor és elhalálozás esetében). Ezen túlmenően területi (települési, megyei, regionális) adatok alapján következtethetünk a magyar népesség helyzetére, kiemelt figyelmet fordítva azokra a területekre, ahol a magyar etnikumú lakosság súlya jelentős. A következőkben ezeket az etnokulturális és területi fogalmakat ismertetjük. Ezt követően bemutatjuk a statisztikai adatlapokhoz kötődő alapvető módszertani kérdéseket, illetve közöljük a honlapon és az elemzésekben használt legfontosabb intézménynevek kétnyelvű szószedetét.

1. Etnokulturális fogalmak

Etnikum (etnia) – a népszámlálások alkalmával kerül rögzítésre, a 2011-es népszámlálás kérdése: „Milyen etnikumhoz tartozónak vallja magát az illető személy?” Szintén az etnikumra kérdezett rá a 2002-es népszámlálás.

Nemzetiség (naționalitate) – az 1997-es és 1992-es népszámláláskor még ezt a fogalmat használták, illetve a népmozgalmi statisztikák (születések, elhalálozások, házasságkötések) alkalmával továbbra is ez van használatban. A nemzetiség fogalma annyiban félrevezető, hogy nem csak az etnikum, hanem az állampolgárság fogalmával is rokon értelmű, ennek következtében a népmozgalmi adatokban folyamatosan alulreprezentáltak a nem román etnikumúak.

Anyanyelv (limba maternă) – a népszámláláskor rögzített adat, a 2011-es népszámlálás kérdése: „Milyen anyanyelvű az illető személy?”

Vallás (religia) – a népszámláláskor rögzített adat, a 2011-es népszámlálás kérdése: „Milyen vallásúnak tartja magát az illető személy?”

Az etnokulturális jellemzők rögzítésének közös vonása, hogy erre a válaszadás opcionális, nem kötelező. Az 1997-es, 1992-es és 2002-es népszámlálások alkalmával a válaszmegtagadás elhanyagolható mértékű volt (néhány száz eset országos szinten). A 2011-es népszámláláskor az etnokulturális kérdésekre nem válaszolók aránya jelentősen megnőtt, az előzetes adatok szerint a lakosság 0,3%-a nem nyilatkozott az etnikumáról. Szintén 2011-ben, az Országos Statisztikai Hivatal regiszteri adatokból kiegészítette a lekérdezés során nyert eredményeket, így a végleges népszámlálási adatokban nagyon jelentős, az állandó lakosság több mint 6%-át kitevő adathiány van az etnokulturális jellemzők esetében. Ennek következtében – az Országos Statisztikai Hivatal által is használt gyakorlatnak megfelelően – az etnokulturális kategóriák arányát az adott kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.

Szintén a 2011-es adathiány kezelésére használjuk a magyarok korrigált számát, ebben az esetben azt feltételezzük, hogy az etnikumokról nem nyilatkozók és a regiszteri adatokból származók körében ugyanolyan arányban vannak a magyarok, mint a nyilatkozók esetében. Az extrapolálást a legkisebb elérhető adminisztratív egységek, városok és falvak szintjén végeztük. Ennek eredményeképpen úgy számolunk, hogy míg a 2011-es népszámláláskor a magyar etnikumot nyilatkozó személyek száma 1 227 623 fő volt (6,50%), addig a magyarok korrigált száma Románia szintjén 1 281 921 fő (6,37%).

2. Területi fogalmak

Románia nagyrégiói

Erdély – az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendeletének I. melléklete szerinti RO11 (Északnyugat Régió), RO12 (Központi Régió) és RO42 (Nyugati Régió) azonosító kódú három NUTS2 szintű területi egységének összessége, azaz összesen 16 jelenlegi romániai megye összessége. Megyék: Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Krassó-Szörény, Máramaros, Maros, Szatmár, Szeben, Szilágy, Temes.

Moldva – az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendeletének I. melléklete szerinti RO21 (Északkelet Régió) NUTS2 szintű területi egysége, kiegészítve Vrancea és Galați megyékkel, tehát összesen 8 romániai megye összessége. Megyék: Bákó (Bacău), Botoșani, Galați, Iași, Neamț, Suceava, Vaslui, Vrancea.

Havasalföld – az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendeletének I. melléklete szerinti RO31 (Dél-Munténia Régió) és RO41 (Délnyugat-Olténia Régió), azonosító kódú két NUTS2 szintű területi egységének összessége, kiegészítve Brăila, Buzău, Constanța és Tulcea megyékkel, tehát összesen 16 romániai megye összessége. A fentiek szerint Havasalföld részeként nem vesszük figyelembe Bukarest és Ilfov adatait. Megyék: Argeș, Brăila, Buzău, Călărași, Constanța, Dâmbovița, Dolj, Giurgiu, Gorj, Ialomița, Mehedinți, Olt, Prahova, Teleorman, Tulcea, Vâlcea.

Bukarest-Ilfov – Bukarest és Ilfov megye, az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendeletének I. melléklete szerinti RO32 NUTS2 szintű területi egysége.

Erdély megyék szintjén létrehozott alrégiói

Székelyföld – Hargita és Kovászna megye
Közép-Erdély – Kolozs és Maros megye
Partium – Bihar, Szatmár és Szilágy megye
Dél-Erdély – Brassó, Fehér, Hunyad és Szeben megye
Bánság – Arad, Krassó-Szörény és Temes megye
Észak-Erdély – Beszterce-Naszód és Máramaros megye

Erdély települések szintjén létrehozott magyar tömbterületei

Székelyföldi tömb

  • Hargita megye teljes területe, a következő közigazgatási egységek területének kivételével: Maroshévíz város; Bélbor, Galócás, Gyergyóvárhegy, Salamás községek.
  • Kovászna megye teljes területe, a következő közigazgatási egységek területének kivételével: Bodzaforduló város; Dobolló, Előpatak, Hidvég, Nagypatak, Szitabodza, Zágonbárkány községek.
  • Maros megye következő közigazgatási egységei és területük: Erdőszentgyörgy Nyárádszereda és Szováta városok; Ákosfalva, Backamadaras, Csíkfalva, Gyulakuta, Havad, Kibéd, Lukafalva, Makfalva, Nagyernye, Nyárádgálfalva, Nyárádkarácson, Nyárádmagyarós, Nyárádremete, Sóvárad, Székelybere, Székelyhodos, Székelyvécke községek.
  • Bákó megye területéből Gyimesbükk község.

Partiumi tömb

  • Bihar megye következő közigazgatási egységei és területük: Érmihályfalva, Margitta és Székelyhíd városok; Bályok, Berettyószéplak, Bihar, Bihardiószeg, Biharfélegyháza, Bors, Érábrány, Érbogyoszló, Érkörtvélyes, Érsemjén, Érszőllős, Értarcsa, Hegyközcsatár, Hegyközpályi, Kiskereki, Paptamási, Szalacs, Szalárd, Szentjobb, Tasnádbajom, Tóti, Vámosláz, Vedresábrány községek.
  • Szatmár megye következő közigazgatási egységei és területük: Erdőd, Nagykároly, Sárköz, Szatmárnémeti és Tasnád városok; Ákos, Alsószopor, Avasújváros, Batiz, Bogdánd, Börvely, Csanálos, Csomaköz, Egri, Érendréd, Érkávás, Érszakácsi, Hadad, Halmi, Kálmánd, Kaplony, Királydaróc, Kismajtény, Kökényesd, Krasznabéltek, Krasznaterebes, Lázári, Mezőfény, Mezőpetri, Mezőterem, Mikola, Nagykolcs, Oláhcsaholy, Piskolt, Pusztadaróc, Szamosdob, Szaniszló, Szatmárhegy, Szatmárpálfalva, Szatmárudvari, Szilágypér, Sződemeter, Tasnádszántó, Túrterebes, Vetés községek.
  • Szilágy megye következő közigazgatási egységei és területük: Szilágycseh és Szilágysomlyó városok; Cigányi, Debren, Haraklány, Ipp, Kárásztelek, Kémer, Kraszna, Krasznahidvég, Kusaly, Nagyderzsida, Oláhbaksa, Sarmaság, Szilágybagos, Szilágykövesd, Szilágynagyfalu, Szilágyperecsen, Szilágysámson, Szilágyszeg, Varsolc, községek.

Marosvásárhely vonzáskörzete

  • Marosvásárhely város; Jedd, Koronka, Maroskeresztúr, Marosszentanna, Marosszentgyörgy, Marosszentkirály, Mezőbánd, Mezőcsávás, Mezőmadaras, Mezőpanit községek.

Települések etnikai térszerkezete

Magyar dominanciájú települések – azon közigazgatási egységek (községek, városok, municípiumok) összessége, amelyekben a 2011. évi népszámlálás adatai szerint a magukat magyar nemzetiségűeknek vallók aránya meghaladta a 75%-ot. Az arány számításakor a nemzetiségi kérdésre válaszolókat vettük figyelembe.

Magyar többségű települések – azon közigazgatási egységek (községek, városok, municípiumok) összessége, amelyekben a 2011. évi népszámlálás adatai szerint a magukat magyar nemzetiségűeknek vallók aránya meghaladta az 50%-ot, de nem haladta meg a 75%-ot. Az arány számításakor a nemzetiségi kérdésre válaszolókat vettük figyelembe.

Paritásos kisebbségi települések – azon közigazgatási egységek (községek, városok, municípiumok) összessége, amelyekben a 2011. évi népszámlálás adatai szerint a magukat magyar nemzetiségűeknek vallók aránya meghaladta a 35%-ot, de nem haladta meg az 50%-ot. Az arány számításakor a nemzetiségi kérdésre válaszolókat vettük figyelembe.

Kisebbségi települések – azon közigazgatási egységek (községek, városok, municípiumok) összessége, amelyekben a 2011. évi népszámlálás adatai szerint a magukat magyar nemzetiségűeknek vallók aránya elérte a 20%-ot, de nem haladta meg a 35%-ot. Az arány számításakor a nemzetiségi kérdésre válaszolókat vettük figyelembe.

Szórvány települések (<20%, >250 fő) – azon közigazgatási egységek (községek, városok, municípiumok) összessége, amelyekben a 2011. évi népszámlálás adatai szerint a magukat magyar nemzetiségűeknek vallók aránya nem érte el a 20%-ot, de meghaladta a 250 főt. Az arány számításakor a nemzetiségi kérdésre válaszolókat vettük figyelembe.

Szórványban élő személyek (<250 fő) – azon közigazgatási egységek (községek, városok, municípiumok) összessége, amelyekben a 2011. évi népszámlálás adatai szerint a magyarok korrigált száma nem haladta meg a 250 főt, és arányuk nem érte el a 20%-ot. Az arány számításakor a nemzetiségi kérdésre válaszolókat vettük figyelembe.

3. Statisztikai adatlapok

Az Erdélystat célja felhasználóbarát módon megjeleníteni a sokféle statisztikai adatot, ennek eszközei a statisztikai adatlapok. Az adatlapok különböző szintű közigazgatási területekre (Románia, Erdély, erdélyi megyék, települések), illetve a magyarság szempontjából kiemelt jelentőségű régiókra kerülnek megszerkesztésre. A települési adatlapok azon közigazgatási egységek (városok, községek) esetében érhetők el, amelyekben a 2011-es korrigált magyarságszám eléri a 250 főt. Ez által a romániai magyarok 98%-áról kapunk információt a települési adatlapokon belül. A kisebb magyar népességű települések mellőzésének oka, hogy az alacsony esetszám miatt a statisztikai mutatók amúgy sem lennének relevánsak a magyar közösség szempontjából.

A települési adatlapok minden esetben tartalmazzák a közigazgatási egység magyar és román megnevezését, az adminisztratív besorolását (municípium - megyeközpont, municípium, város, község, főváros), a régiós besorolásokat, illetve a beosztott települések 2011-es népszámlálásból származó állandó lakosság és magyar etnikumú lakosság számát.

A statisztikai adatlapok esetében külön ki kell térnünk az alacsony esetszámok helyzetére.  népszámlálási adatokban a 3 főnél kisebb esetszámokat (1 vagy 2 fő) az Országos Statisztikai Intézet *-gal helyettesíti. Alapesetben ugyanígy járunk el mi is, kivételt képeznek az összevont kategóriák (pl. egyéb etnikum, egyéb anyanyelv, egyéb vallás) vagy a településszinten összevont régiók. Ezekben az esetekben a nyersadatokban a *-ot „1”-esre konvertáljuk, majd összesítés után az alacsony esetszámokat visszaalakítjuk *-gá. Ennek következtében elhanyagolható számú adatveszteség léphet fel az összevont kategóriák esetében.

Népesség, etnikumok – az elmúlt négy népszámlálás adatait tartalmazza, az állandó népességet, illetve a román, a magyar, a roma és a német etnikumú személyek számát és arányát. A többi etnikum az „egyéb” kategóriába van összevonva. A 2001 és 2011 között bekövetkezett adminisztratív változásokat (új községek alakulása, régiek szétválása) falvak szintjén rekonstruáltuk a 2011-es közigazgatási struktúrát véve alapul. Az 1977–2001 közötti adminisztratív változások esetében az 1977-es adatok becsléseknek számítanak, ott, ahol időközben változott a közigazgatási egységek összetétele.

Anyanyelvi megoszlás – a 2011-es népszámlálás adatai.

Vallási, felekezeti megoszlás – a 2011-es népszámlálás adatai.

4. Intézmények – kétnyelvű szószedet

Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI) Institutul pentru Studierea Problemelor Minorităţilor Naţionale (ISPMN)
Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság Comisia Naţională de Prognoză (CNP)
Országos Statisztikai Intézet Institutul Naţional de Statistică (INS)
Román Nemzeti Bank Banca Naţională a României