HU | EN

Nemzetközi migrációs folyamatok Romániában a 2011-es népszámlálás után

Utolsó módosítás: 2022.12.07

Népesség, nemzetközi migráció, 2011–2021

Románia rezidens népességét 19,2 millió főre becsülte az Országos Statisztikai Intézet 2021. január 1-jére. Ebből 18,5 millió belföldi és mintegy 700 ezer fő volt külföldi születésű. A román állampolgársággal nem rendelkezők száma csupán 145 ezer. A külföldi születésű lakónépesség mintegy 40%-a a romániai migráció célországainak tekinthető államokban született, 60%-a pedig más országokban, elsősorban a Moldovai Köztársaságban (41,7%) és Ukrajnában (6,6%), a fennmaradt 11,7% képezheti a munkavállalás céljával érkező, EU-n kívüli bevándorlókat.

A 2020-as állományadatok alapján az életvitelszerűen külföldön élő, romániai születésű népesség mintegy 4 milliós volt az elemzés során megfigyelt 25 országban. A Romániából kivándorlók öt legkedveltebb célországa Olaszország (979 ezer fő), Németország (813 ezer), Spanyolország (579 ezer), az Egyesült Királyság (427 ezer), illetve Magyarország (210 ezer). A célországok statisztikai nyilvántartásai alapján 2012 és 2020 között a romániai származású migránsállomány minimum 835 ezer fővel gyarapodott, ami 27%-os növekedést jelent.

A kivándorolt populáció korszerkezete is fontos kérdés, mind a népesség reprodukciós kilátásainak szempontjából, mind pedig a munkaerőpiac alakulásának tekintetében. Becsléseink szerint a Romániában született legtöbb 22,6 milliós populáció legkevesebb 18%-a élt külföldön 2020-ban. A leginkább aktívnak tekinthető, 20–59 éves korosztály közel egynegyede az ország határain kívül keresi boldogulását.

Elemzésünk végén megrajzoljuk a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthető népmozgalmi egyenleget is, ami a közelgő népszámlálási eredmények értelmezéséhez nyújthat támpontokat.

 

1. Bevezető

Elemzésünkben a legfrissebb publikus adatok alapján vázoljuk a Romániát érintő nemzetközi migráció alakulását 2011 és 2021 között. Mivel a lakosságszám kiindulópontját a népszámlálások jelentik, vagyis ez tekinthető a legmegbízhatóbb forrásnak a népességre, ezért a 2011-es cenzus utáni adatok változását vizsgáljuk. Jelen elemzés célja, hogy ismertessük a nemzetközi vándorlás adatolható trendjeit. Az első részben a bevándorlási adatokat is elemezzük, külön hangsúlyt fektetve a Romániában élő, de külföldi származású népesség jellemzőire. Ezt követően a Romániában született, de jelenleg külföldön élő népesség méretére és célországaira vonatkozó statisztikákat ismertetjük, helyenként felhívva a figyelmet az adatok inkonzisztenciájára is. Elemzésünk végén kísérletet teszünk Románia népesedési egyenlegének megrajzolására.

Az Eurostat népességre vonatkozó éves adatgyűjtését az Európai Parlament és Tanács 2007/862-es és 2013/1260-as számú rendeletei szabályozzák, amelyek értelmében az európai uniós tagállamoknak közös meghatározások és fogalmak alapján kell rögzíteniük a népességadatokat.1 A rezidens népességbe (vagy lakónépességbe) az a személy tartozik, akinek a szokásos tartózkodási helye (ahol az adott személy a mindennapjait tölti, függetlenül az ideiglenes távolmaradásoktól) a referencia-időpont előtt legalább 12 hónapig (megszakítás nélkül) az adott ország területén volt, vagy a referencia-időpont előtti 12 hónapos periódusban érkezett a szokásos tartózkodási helyre, és legalább egy évet szándékozik ott tölteni. A rezidens népesség elemzése során a születési ország szerinti eloszlások vizsgálatára helyezzük a hangsúlyt, annak vázolása érdekében, hogy hány romániai születésű, illetve hány külföldi születésű személy tartózkodik akár Románia, akár más országok területén.

Elemzésünkben alapvetően a romániai Országos Statisztikai Intézet, az Eurostat, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) adatait használjuk. Fontos leszögezni, hogy a nemzetközi adatszolgáltatók (Eurostat, OECD, ENSZ) nem állítanak elő saját adatokat, csak a vizsgált országok nemzeti statisztikai hivatalaitól származó eredményeket helyezik egységes módszertani keretbe, vagy egészítik ki becslésekkel. Mivel még az EU-n belüli tagországok statisztikai eljárásaiban is lehetnek különbségek a vándorlási mutatók rögzítésében és számításában, nem ritkák a hiányzó adatsorok vagy az idősorokban előforduló módszertani törések.

A be- és a kivándorló népesség állapotát és mozgását a statisztikai intézetek több adatforrás alapján becsülik: adminisztratív nyilvántartások, a külföldi országok tükörstatisztikái, illetve bizonyos esetekben mikrocenzusok és lakossági felmérések által. Részben az eltérő módszertanok miatt, illetve mivel a bevándorlók regisztrációs hajlandósága általában magasabb, mint a kivándorlóké, jogosan feltételezhető, hogy a vándormozgalmi statisztikák nem nyújtanak teljesen megbízható képet a népességmozgás alakulásáról, tehát megfelelő körültekintés szükséges az értelmezésükhöz. Ehhez nyújt további segítséget módszertani tájékoztatónk, amely az elemzésben használt fogalmakat, adatforrásokat részletezi, illetve kiegészítő táblamellékleteket tartalmaz.

 

2. Románia rezidens népessége

Románia lakónépessége 2021. január 1-jén 19 201 662 fő volt, amelyből összesen 18,5 millió személy (96,4%) volt romániai születésű.2 Az Eurostat adatai szerint 688 697 lakos külföldi születésű volt (3,6%), illetve 10 288 személy esetében nincs adat a születési országra vonatkozóan. A 2011-es népszámlálási eredmények szerint3 (amelynek referencia-időpontja közel esik 2012. január 1-jéhez) Romániának 20 121 641 rezidens lakosa volt, ebből 19 971 077 belföldi (99,3%) és csupán 150 564 külföldi (0,7%) születésű. Ezen források szerint tehát 2012 és 2021 között Románia belföldi születésű népessége mintegy 1,5 millió fővel csökkent, a külföldi születésű lakosság pedig szinte az ötszörösére nőtt.

A teljes rezidens népesség évenkénti fogyása 100 ezer fő körül alakult ebben a kilenc évben, a mintegy 160 ezres belföldi népességfogyással és a mintegy 60 ezres külföldi születésű többlettel, éves átlagokban számolva. A külföldön született, de az adott évben Románia rezidens népességébe számító lakosság folyamatosan nőtt a vizsgált időszakban, kivételt a 2021-es év mutat. Itt fontos felhívni a figyelmet, hogy az utolsó két év adatai előzetes becslések, ezek későbbi korrekciókon eshetnek át.

Forrás: Eurostat (migr_pop3ctb), illetve Országos Statisztikai Intézet (POP105A).4 A különbséget az ismeretlen helyen születettek adatai teszik ki, évente ≈ 10 ezer fő. 2012 = 2011-es népszámlálás (2011n).

 

3. Bevándorlás: a Romániában élő, külföldi származású népesség

Mivel a médiában és a közbeszédben is Románia a nemzetközi migrációt tekintve alapvetően kibocsájtó országként jelenik meg, jogosan felmerül a kérdés, hogy a külföldi születésűként nyilvántartott mintegy 700 ezer fős rezidensállomány kikre vonatkozik. Statisztikai adatok alapján három-négy releváns szempontot tudunk megvizsgálni: a külföldi lakosság származási (születési) országát, a romániai rezidensek állampolgárság szerinti tagolódását, a népesség korosztályi megoszlását, illetve a migrációs mozgásokra vonatkozó statisztikákat.

Származási országok szerint a 2013 és 2020 közötti periódus vizsgálható a már hivatkozott Eurostat-adatok alapján, a 2021-es adatsorok még nagyon hiányosak. A külföldi születésű romániai rezidensek mintegy 40%-a a romániai migráció célországainak tekinthető államokban született (ide számolva az EU-tagországokat Bulgárián kívül, az Egyesült Királyságot, az Amerikai Egyesült Államokat, Izraelt, Norvégiát, Svájcot, Ausztráliát). A nagyobb eséllyel Románia irányába kibocsájtó országok (mint Moldova, Ukrajna, Bulgária, Oroszország, Törökország, Kína, Vietnám, Szíria, Szerbia, Srí Lanka, Nepál, Tunézia, India, Irak, Irán, Marokkó, Fülöp-szigetek, Pakisztán, Albánia, Libanon) pedig összességében mintegy 60%-ot tesznek ki a származási országokon belül. A 2020-as megoszlásokat tekintve Románia külföldi származású lakónépességének 41,7%-a (302 ezer fő) a Moldovai Köztársaságban született, ezt követi Olaszország (10%), Spanyolország (8,3%), majd Ukrajna (6,6%).

 

Románia külföldi születésű rezidens népessége származási ország szerint

Országok

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020­↓

  

2020%

Változás,
2013  2020

Moldova

59 670

79 741

114 654

137 406

162 223

201 628

247 326

302 001

 

41,7%

406%

Olaszország

22 486

25 699

38 580

46 172

53 221

60 543

69 151

72 473

 

10,0%

222%

Spanyolország

18 827

22 322

29 937

35 857

41 184

46 645

53 638

59 978

 

8,3%

219%

Ukrajna

8 743

9 392

11 900

14 328

17 384

25 644

37 600

47 614

 

6,6%

445%

Egyesült Királyság

2 604

3 044

5 208

10 428

15 926

22 127

27 394

34 812

 

4,8%

1 237%

Németország

3 759

4 018

6 552

10 750

15 319

20 739

26 444

34 071

 

4,7%

806%

Franciaország

3 780

4 251

6 471

9 262

12 472

15 887

18 865

21 960

 

3,0%

481%

Bulgária

11 163

10 866

10 465

10 882

10 640

10 540

10 272

10 029

 

1,4%

-10%

Magyarország

5 795

5 813

6 420

7 151

8 135

8 588

9 097

9 560

 

1,3%

65%

Oroszország

4 952

5 013

5 269

5 596

6 124

7 294

8 332

9 308

 

1,3%

88%

Törökország

5 057

5 412

3

6 769

8 008

7 933

7 983

9 230

 

1,3%

83%

Görögország

4 085

4 160

4 653

5 576

6 424

6 843

7 334

7 829

 

1,1%

92%

Kína

2 978

3 431

3 722

4 235

5 076

5 485

5 676

6 125

 

0,8%

106%

Amerikai Egyesült Államok

2 360

2 407

2 876

3 634

4 565

5 095

5 407

5 771

 

0,8%

145%

Belgium

54

218

1 102

1 808

2 517

3 120

3 984

4 970

 

0,7%

9 104%

Izrael

1 665

1 727

1 837

2 121

2 957

3 727

4 251

4 718

 

0,7%

183%

Vietnám

31

59

80

111

223

642

2 068

4 223

 

0,6%

13 523%

Írország

22

151

657

1 299

1 932

2 678

3 269

3 829

 

0,5%

17 305%

Ausztria

121

190

509

1 179

1 914

2 054

2 847

3 767

 

0,5%

3 013%

Szíria

2 295

2 435

2 576

2 833

3 494

3 376

2 722

3 191

 

0,4%

39%

Szerbia

1 529

1 523

5 783

1 897

2 337

2 484

2 538

2 845

 

0,4%

86%

Portugália

81

139

364

929

1 338

1 771

2 108

2 369

 

0,3%

2 825%

Dánia

47

72

263

545

824

1 105

1 736

2 246

 

0,3%

4 679%

Srí Lanka

0

2

4

89

229

340

649

2 195

 

0,3%

219 400%

Nepál

8

10

11

18

69

180

588

2 136

 

0,3%

26 600%

Egyéb Európa

459

856

3 279

4 351

6 821

9 483

12 091

14 130

 

2,0%

2 978%

Egyéb Ázsia

2 833

3 644

4 048

5 965

8 523

8 486

9 020

12 978

 

1,8%

358%

Egyéb Afrika

1 810

2 259

2 059

3 584

4 819

5 157

7 697

10 689

 

1,5%

491%

Egyéb Amerika

287

535

766

1 494

1 934

2 326

4 474

6 187

 

0,9%

2 056%

Egyéb, hontalan

15 438

11 821

11 000

11 075

12 606

18 606

17 066

12 679

 

1,8%

-18%

Külföldi születésű

182 939

211 210

281 048

347 344

419 238

510 526

611 627

723 913

 

100,0%

296%

Forrás: Eurostat (migr_pop3ctb). Az első 25 kibocsájtó ország.

 

Fontos adalékot jelent az adatok értelmezéséhez, hogy Románia lakosságát megvizsgáljuk állampolgárság szerint is. Az Eurostat adataiból az derül ki, hogy a külföldi állampolgárok (beleértve a hontalanokat is) száma jóval alacsonyabb, mint a születési ország szerinti külföldiek száma. Míg a romániai rezidens népesség 688 697 tagja volt külföldi születésű, a külföldi állampolgársággal rendelkezők száma csupán 144 540 volt 2021-ben. Tehát a más országban születettek legfeljebb 21%-a külföldi állampolgár, a többség pedig román állampolgársággal (is) rendelkezik.

Itt fontos figyelembe venni, hogy az egyszerűsített honosítás bevezetésével az elmúlt években jelentősen megnőtt a román állampolgárságot szerző moldovaiak száma, amely 2020-ban elérte a 642 ezer5 főt, így hozzávetőleg minden negyedik moldovainak van román állampolgársága.6 Ez számukra is lehetővé teszi a szabad mozgást a nyugati munkaerőpiacra. A vándorlási statisztikák értelmezésében jelentős bizonytalanságot jelent, hogy nem tudjuk, hogy a honosítottak közül hányan élnek ténylegesen Romániában, avagy vándoroltak tovább, más országokba.

 

Románia külföldi állampolgárságú rezidens népessége származási ország szerint

Országok

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021 ↓

  

2021%

Változás,
2013  2021

Olaszország

4 977

5 554

10 279

14 612

14 912

14 866

15 185

15 310

15 310

 

10,6%

208%

Moldova

12 004

10 952

9 409

9 333

9 250

9 190

9 346

11 698

12 779

 

8,8%

6%

Törökország

7 950

8 143

8 436

8 440

8 350

7 754

7 636

9 350

10 635

 

7,4%

34%

Franciaország

2 084

2 107

3 686

5 239

6 297

7 019

7 683

8 061

7 958

 

5,5%

282%

Kína

6 413

6 624

7 045

7 296

7 477

6 635

6 847

7 905

7 453

 

5,2%

16%

Németország

2 632

2 637

3 352

4 765

5 596

5 998

6 571

7 005

7 005

 

4,8%

166%

Szíria

2 582

3 588

3 963

4 461

4 771

4 224

4 786

4 919

5 191

 

3,6%

101%

Magyarország

1 610

1 632

2 841

4 040

4 521

4 457

4 446

4 491

4 558

 

3,2%

183%

Vietnám

442

558

828

801

609

543

2 091

4 448

3 480

 

2,4%

687%

Görögország

1 260

1 262

1 817

2 581

3 091

3 317

3 606

3 920

3 959

 

2,7%

214%

Egyesült Királyság

1 133

1 180

1 621

2 303

2 344

2 423

2 471

3 491

3 818

 

2,6%

237%

Izrael

1 296

1 423

1 744

2 459

2 852

2 815

3 073

3 054

2 712

 

1,9%

109%

Bulgária

1 072

1 137

1 561

2 223

2 324

2 692

2 814

3 017

2 927

 

2,0%

173%

Lengyelország

473

543

1 483

2 105

2 365

2 599

2 791

2 596

2 628

 

1,8%

456%

Irak

1 343

1 479

1 751

2 152

2 585

2 217

2 384

2 321

1 996

 

1,4%

49%

Spanyolország

767

836

1 615

2 295

2 278

2 254

2 278

2 286

2 319

 

1,6%

202%

Hollandia

592

600

1 002

1 422

1 678

1 847

2 007

2 122

2 135

 

1,5%

261%

Ukrajna

1 280

1 365

1 504

1 771

1 815

1 784

1 619

2 057

2 172

 

1,5%

70%

Amerikai EÁ

1 736

1 796

1 921

1 984

1 943

1 805

1 848

2 000

1 984

 

1,4%

14%

Ausztria

1 005

1 010

1 162

1 651

1 895

1 888

2 000

1 994

1 998

 

1,4%

99%

Szerbia

1 460

1 482

1 560

1 706

1 743

1 707

1 661

1 944

1 864

 

1,3%

28%

India

732

672

707

781

765

720

845

1 866

2 567

 

1,8%

251%

Srí Lanka

43

57

46

112

172

171

361

1 845

2 335

 

1,6%

5330%

Nepál

88

74

76

77

110

108

422

1 799

2 583

 

1,8%

2835%

Portugália

368

393

696

986

1 214

1 428

1 501

1 635

1 675

 

1,2%

355%

Egyéb Európa

3 753

3 897

4 866

6 467

8 041

9 033

10 233

11 308

11 789

 

8,2%

214%

Egyéb Ázsia

6 197

6 476

7 032

7 309

7 400

7 069

7 135

9 043

9 623

 

6,7%

55%

Egyéb Afrika

3 854

4 295

4 978

5 876

6 002

5 893

5 439

5 958

6 345

 

4,4%

65%

Egyéb Amerika

1 120

1 252

1 351

1 447

1 434

1 359

1 565

1 890

1 958

 

1,4%

75%

Egyéb, hontalan

400

410

439

493

503

477

455

442

784

 

0,5%

96%

Külföldi állampolgár

70 666

73 434

88 771

107 187

114 337

114 292

121 099

139 775

144 540

 

100,0%

105%

Forrás: Eurostat (migr_pop1ctz). Az első 25 „kibocsájtó” ország.7

 

Harmadsorban a külföldi születésű rezidensek korfája érdekes, ez jelentősen eltér a belföldön születettekétől. Korosztályok szerint egy sokkal fiatalabb népesség képe rajzolódik ki: a külföldi származásúak 86%-a 50 év alatti. Leginkább a 0–9 éves gyerekek száma kiugró (238 ezer fő 2021-ben), ők 35%-át teszik ki a külföldi születésű populációnak. Románia 0–9 éves külföldön született lakónépességének 62%-a (148 ezer fő) a romániai migráció öt fő célországának egyikében született (Olaszországban, Németországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban vagy Magyarországon).

Forrás: Eurostat (migr_pop3ctb)

 

Feltételezésünk, hogy a gyerekkorú, külföldi származású rezidensként nyilvántartott népesség egy számottevő részét olyanok teszik ki, akik külföldön születtek, külföldön élnek, ugyanakkor Romániában anyakönyvezve vannak. Tehát ha például valaki Olaszországban él, de megtartotta Romániában a bejelentett állandó lakhelyét, és az Olaszországban született gyerekét anyakönyvezte Romániában, ő bekerül az itthoni születési statisztikákba. Hipotézisünk alapját az előzetes (a havi statisztikai közlönyökben megjelenő) adatok és a végleges születési statisztikák közötti jelentős eltérések képezik. 2012 és 2020 között a véglegesen regisztrált születésszámok mintegy 153 ezer fővel meghaladják az előzetes adatokat (17 ezer fővel éves átlagban számolva). Nagy valószínűséggel olyan gyerekek kerülnek be a statisztikákba, akik az év későbbi periódusában (a hazatérő szülők által), vagy akár a külképviseletek által lesznek utólag anyakönyvezve. Szintén a gyerekpopuláció felülbecslése állhat a nagyon alacsony romániai beiskolázási arányok hátterében. Míg az OECD-tagországok esetében 95% feletti a 6–14 éves gyerekek körében az iskolába járók aránya, addig Romániában ez csupán 90%-os.8 A rezidens népességállomány szempontjából az a kérdés, hogy a külföldön született, de Romániában anyakönyvezett gyerekek közül valójában hányan élnek Romániában.

 

Negyedsorban érdemes megvizsgáljuk a Romániába történő beáramlást, vagyis az országba érkező bevándorlók éves számát, az úgynevezett flow adatokat.9 Akárcsak a rezidens népesség esetén, a bevándorlók elemzése során is a születési ország szerinti megoszlásokat használjuk. A legfrissebb Eurostat-adatok szerint összesen 145 519 bevándorló érkezett Romániába 2020-ban.10 Az elmúlt kilenc év mozgásának átlaga 160 ezer körüli.11

A külföldi származásúak mellett a romániai születésűek is megjelennek ebben a statisztikában, akiket visszavándorlóknak, hazaköltözőknek tekinthetünk. A romániai születésű visszavándorlók12 száma 2020-ban 83 ezer fő volt (57%), amely magasabb, mint az egyéb kibocsájtó országból érkezők 62 ezres sokasága. 2012–2020 között a visszavándorlás nagyságrendje éves átlagban 100 ezer fő körüli, a külföldi bevándorlásé pedig 60 ezer fő körüli.

A többi származási ország esetében a legfrissebb flow adatok 2018-ból érhetőek el. Ekkor 173 ezer bevándorló érkezett Romániába: 43%-uk visszavándorló, 28%-uk a Moldovai Köztársaságban, 8%-uk Ukrajnában, 7%-uk valamely európai uniós tagállamban, illetve 13%-uk (21 622 fő) más országban született. Ez utóbbiak között vannak az EU-n kívüli, munkavállalási célú bevándorlók is, a teljes sokaság 5,2%-a Ázsiából, 2,4%-a Európa más államaiból, 2,1%-a pedig Afrika területéről érkezett.

A munkavállalási céllal Romániába érkezők száma folyamatosan emelkedett az elmúlt években. Ennek szemléltetésére a Romániában munkavállalási engedélyt igénylők számának alakulását érdemes áttekinteni, azzal a megjegyzéssel, hogy ezen adatok jellege eltér a korábbi, elsődleges vándormozgalmi statisztikáktól. A román munkaerőpiac meglehetősen zárt, csak egy előre meghatározott számú harmadik országbeli állampolgár jogosult munkavállalási engedélyhez. Minden évben a kormány szabja meg a munkavállalási engedélyek éves kvótáját. Míg 2011-ben ez a kvóta 5500 volt, addig 2021-ben már elérte az 50 ezer főt.13

Az Eurostat adatai szerint14 2021-ben 18 011 új bevándorló kapott engedélyt munkavállalás céljából Romániában (az uniós állampolgárokat nem számítva). Közülük 15 269 fő szerzett 12 hónapnál hosszabb idejű tartózkodási engedélyt, 52%-kal több, mint 2020-ban. A hosszabb idejű munkavállalás céljából érkezők 63%-a öt országból érkezett Romániába: Törökország, Nepál, India, Srí Lanka és Banglades.

A fent említett négy szempont alapján az feltételezhető, hogy Románia külföldön született rezidens népességébe (mintegy 700 ezer fő) elsősorban azok a személyek tartoznak, akik az egyszerűsített honosítás révén szereztek román állampolgárságot (Moldova, Ukrajna), másodsorban a visszavándorolt romániaiak külföldi házastársa és külföldön született gyermeke, illetve olyan gyerekek, akik külföldön születtek, sohasem éltek Romániában, azonban itthon (is) anyakönyvezve vannak. Ugyancsak Románia külföldön született rezidens népességét növelik az EU-n kívüli munkavállalási célú bevándorlók.

 

4. Kivándorlás: a romániai származású, külföldön élő népesség

A vándorlási folyamat másik oldalát, a Romániából kivándorlókra vonatkozó statisztikákat szintén a születési ország szerint vizsgáltuk. Az állományadatok (stock)15 elemzésében több forrásra támaszkodtunk: elsősorban az Eurostat tükörstatisztikáit vettük figyelembe,16 adathiány esetében ezt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD),17 az Egyesült Nemzetek Szervezete (UN)18 vagy éppen az adott ország statisztikai intézete által közölt legfrissebb adatokkal egészítettük ki. Néhány esetben az előző év adatait vettük figyelembe, amennyiben más forrásból nem sikerült fellelni a vonatkozó információkat. Az adatgyűjtés a leginkább jelentős 25 befogadó országra terjedt ki, azokat az információkat összegeztük, amelyek a 2011 és 2021 közötti időszakban az adott ország területén rezidens lakosként élő (legalább 12 hónapos tartózkodás), Romániában született személyek számára vonatkozott. A teljes táblázatot a módszertani tájékoztatóban közöljük.

Tudatában vagyunk, hogy az országonként eltérő és többféle módszerrel gyűjtött információk bizonytalanná teszik ezek összehasonlíthatóságát, viszont alkalmasnak tartjuk őket a migráció nagyságrendjének becslésére, a trendek leírására, illetve a romániai elvándorlás célországainak bemutatására.

Mivel a tavalyi adatsorok még nagyon hiányosak, az elemzésünkben a 2012 és 2020 közötti periódusra fókuszálunk. Ebben a nyolc évben a romániai születésű, külföldön élő lakosságállomány 27%-kal nőtt, 3,13 millióról 3,97 millió főre az elemzett országokban. A 835 ezres különbözet (mintegy 105 ezer fő éves átlagban) egy minimumszámnak tekinthető Románia 2012 és 2020 közötti migrációs vesztesége szempontjából, egyrészt mivel csak 25 célországot vesz figyelembe, másrészt pedig a külföldön élők halálozási statisztikáival nem számol.

2020-ban a romániai születésű kivándorlók legnagyobb aránya Olaszországban élt, majdnem egymillió személy, a vizsgált populáció 25%-a. A második helyen Németország található, ahol a romániai származásúak már megközelítik az olaszországi értéket (813 ezer fő), a harmadik helyen Spanyolország található (579 ezer fő), a negyediken az Egyesült Királyság (427 ezer fő), az ötödiken pedig Magyarország (210 ezer fő) áll.

A külföldön élő romániai születésű népesség jelentős számban van jelen más, Európán kívüli országban is, ahogy az a táblázatból is kitűnik, mint például az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában vagy Izraelben. Az Amerikai Egyesült Államok területén 2012-ben 171 ezer romániai származású személy élt, míg 2020-ban 144 ezer. Izraelben 2012-ben 90 ezer romániai születésű személy élt, 2020-ra ez a szám lecsökkent 66 ezer főre. Kanadában 2012-ben 82 ezer romániai élt, ez a szám 2020-ra 97 ezer főre növekedett. Ausztráliában viszonylag konstans a romániai születésű népesség, mintegy 17 ezer fős.

 

Külföldön élő, romániai születésű rezidens népesség megoszlása 2012-ben és 2020-ban a fontosabb 25 célországban

Országok

2012

2020

Változás aránya,
2012–2020

Személy

%

Személy

%

Olaszország

1 003 720

32,1%

979 057

24,7%

-2%

Németország

377 000

12,0%

813 000

20,5%

116%

Spanyolország

750 424

24,0%

578 939

14,6%

-23%

Egyesült Királyság

98 000

3,1%

427 000

10,8%

336%

Magyarország

183 054

5,8%

210 355

5,3%

15%

Amerikai Egyesült Államok

171 269

5,5%

143 936

3,6%

-16%

Franciaország

87 264

2,8%

141 222

3,6%

62%

Ausztria

69 148

2,2%

128 776

3,2%

86%

Belgium

44 990

1,4%

98 281

2,5%

118%

Kanada

82 595

2,6%

97 253

2,5%

18%

Izrael

89 960

2,9%

65 990

1,7%

-27%

Görögország

32 717

1,0%

47 120

1,2%

44%

Hollandia

13 202

0,4%

32 696

0,8%

148%

Svédország

21 016

0,7%

32 294

0,8%

54%

Dánia

10 345

0,3%

29 474

0,7%

185%

Svájc

13 518

0,4%

27 118

0,7%

101%

Portugália

20 079

0,6%

26 113

0,7%

30%

Írország

17 995

0,6%

22 839

0,6%

27%

Ausztrália

16 890

0,5%

16 740

0,4%

-1%

Norvégia

6 444

0,2%

15 371

0,4%

139%

Csehország

4 473

0,1%

9 909

0,2%

122%

Szlovákia

7 600

0,2%

9 743

0,2%

28%

Luxemburg

1 927

0,1%

5 506

0,1%

186%

Finnország

1 895

0,1%

4 183

0,1%

121%

Bulgária

5 653

0,2%

3 096

0,1%

-45%

Összesen 25 ország

3 131 178

100,0%

3 966 011

100,0%

27%

Az adatok forrását színekkel jelöltük: kék = Eurostat, piros = OECD, zöld = ENSZ, sárga = az adott ország statisztikai intézete. Dőlt betűkkel = előző év adatait vettük át 2012-ben (Kanada, Portugália, Írország, Luxemburg 2011-es adatok).

 

Itt fontos felhívni a figyelmet az adatok ellentmondásosságára is, legalábbis néhány fontosabb befogadó ország esetében. Leginkább az Egyesült Királyság kapcsán jelentős a bizonytalanság. Ők 2019-ig rendszeresen közölték az Eurostat felé a népességet születési országok szerint, ekkor mintegy 400 ezer romániai származású személyt tartottak nyilván. 2020-ra már felborult az egységes adatközlés, az Eurostatnak nem közvetítettek, az OECD 370 ezer, az ENSZ 390 ezer, a statisztikai intézetük (ONS) pedig 427 ezer romániai születésű személyről számolt be. Az ONS szerint 2021-re 345 ezerre apadt a romániai származásúak száma az éves lakossági felmérés alapján (Annual Population Survey). Az Egyesült Királyság népszámlálási eredményei szerint, amelynek referencia-időpontja 2021. március vége, 539 ezer fő vallotta magát romániai születésűnek, illetve a román nyelvet 472 ezren beszélték.19 Ezeknek az adatoknak nagyrészt ellentmond, hogy a Brexit utáni, román állampolgároktól beérkező letelepedési-munkavállalási kérelmek száma már elérte az 1,22 milliót (ebben lehet csekély számú duplum is), illetve közülük 2022. július 30-ig 400 960 román állampolgár határozatlan idejű beutazási-letelepedési státust kapott, illetve további 643 970 személynek 5 éves korlátozott belépési-tartózkodási engedélyt ítéltek meg. Tehát az sem kizárt, hogy az Egyesült Királyságban akár egymilliós nagyságrendű román állampolgárságú közösség van, ami azt valószínűsíti, hogy a statisztikákban megjelenő 345–427 ezer fő jelentősen alábecsült, még abban az esetben is, ha a letelepedési-tartózkodási engedéllyel rendelkezők közül sokan nem életvitelszerűen tartózkodnak ott.

Hasonló fenntartások lehetnek Spanyolország esetében is. 2021. január elején az itt élő romániai állampolgárok (tehát nem a korábban hivatkozott romániai születésűek) száma 658 ezer fő volt az Eurostatnak közvetített adatok alapján, ennek forrásait a 2011-es népszámlálás, a népmozgalmi adatok, illetve az önkormányzati nyilvántartások képezik. Ugyanakkor jelentősen eltérő közlést is találunk: a belügyminisztériumhoz tartozó Külföldiek Központi Nyilvántartása szerint 1079 ezer román állampolgár tartózkodott Spanyolországban 2020. december végén.20

Olaszország esetében pedig egy módszertani változtatás zavarja meg az értelmezhetőséget, nem kizárt, hogy ennek köszönhető az elmúlt években tapasztalt enyhe csökkenése az ott élő romániai származásúaknak. Olaszország 2019-ig a népszámláláson alapuló becslések alapján közölte az adatokat az Eurostatnak, azonban 2019-től egy úgynevezett állandó népszámlálást vezet (Permanent Population Census), amely mintavételes felmérések és adminisztratív forrásokból származó adatok kombinációján alapul.

 

Az időbeli trendek esetében érdemes két aspektusra is kitérni. Egyrészt 2012 és 2020 között jelentősen átstrukturálódott a célországok vonzereje. A korábban Romániából kivándorlók közkedvelt déli országai, Olaszország és Spanyolország veszítettek pozíciójukból, elsősorban az által, hogy Németország és az Egyesült Királyság is fokozatosan megnyitotta munkaerőpiacát a 2007-ben csatlakozott EU-tagországok előtt. Olaszországban egyelőre stabilnak tűnik az egymillió fő körüli romániai bevándorlóközösség, Spanyolországban viszont számottevő, 23%-os csökkenés figyelhető meg a vizsgált periódusban (ha az Eurostat felé közvetített adatokat fogadjuk el). Ebben a nyolc évben alapvetően Anglia profitált a romániai migrációból, az ott élő közösség több mint négyszeresére nőtt, Magyarországot megelőzve 2016-tól a negyedik legkedveltebb célországgá vált. Szintén jelentős a németországi bővülés, az életvitelszerűen ott tartózkodó romániaiak száma több mint duplájára emelkedett 2012 és 2020 között. Magyarországon csak enyhén, 15%-kal emelkedett a romániai migránsállomány.

 

Másrészt érdemes kitérni a 2021-es adatokra is néhány megjegyzés erejéig. A frissen publikált statisztikák azt mutatják, hogy több országban is jelentősen csökkent a romániai származású migránsállomány. A regisztrált bevándorlók száma leginkább az Egyesült Királyságban apadt, mintegy 19%-kal, 345 ezer főre. Szintén jelnetősnek mondható a németországi 10%-os, illetve az olaszországi 7%-os csökkenés 2020 és 2021 között. A növekvő trendek megtorpanása nagy valószínűséggel a koronavírus-járvánnyal van összefüggésben. Egyrészt feltételezhető, hogy többen hazaköltöztek egy hosszabb-rövidebb periódusra, másrészt az sem elképzelhetetlen, hogy maga az adatgyűjtés, a regisztrációs folyamatok akadoztak a pandémia időszakában. Ez utóbbi hipotéziseket támasztja alá az a tény, hogy a célországokban csökkenő migránsállomány a hazai adatsorokban nem jelenik meg többletként, azaz Romániában is apadt a belföldi születésű rezidens népesség 2020 és 2021 között, nagyjából a természetes fogyás mértékével.

 

A kivándorlás éves áramlásáról a romániai Országos Statisztikai Intézet is közöl újabban információkat.21 A módszertani leírás szerint a migrációs mozgást a befogadó országok tükörstatisztikái, illetve az itthoni adminisztratív nyilvántartások alapján becsülik, a személyek születési országát nem tartalmazza ez a megoszlás. A 2012 és 2021 között elérhető adatsorok szerint az egyes években 160 és 240 ezer közötti azon személyek száma, akik szokásos tartózkodási helyüket Romániából egy másik országba helyezték át, a mozgás éves átlaga 200 ezerre tehető.

 

5. A kivándorló népesség korszerkezete

Az Eurostat adatai alapján vizsgálható a külföldön élő romániai születésű rezidens népesség korszerkezete is. A megoszlások nem minden befogadó ország esetében elérhetőek, a 2020-as adatokat 18 tagország tette nyilvánossá.22 Ebből számítva az európai célországokban élő romániaiak többsége (51%-a) 30–49 év közötti, míg a hazai népességben mindössze 30%. A kivándorlók esetében alapvetően a gyerekek és az idősek aránya alulreprezentált.

Érdekes kísérlet, ha a korösszetételt publikáló országokban élő mintegy 3 milliós romániai népesség korszerkezetét rávetítjük egy 4 milliós migránsállományra, azt feltételezve, hogy egyes országokban hasonlóak az életkor szerinti tagolódások, és ezt az adatot a teljes romániai születésű populációhoz viszonyítjuk. Itt azt is fontos tudatosítani, hogy az egyes személyek kettős – mind belföldi, mind pedig külföldi – regisztrációja nem kizárt, ezért érdemes maximális számként értelmezni az itthon levőként és minimálisként a külföldön élőként regisztrált populációkat. Az így számolt legtöbb 22,6 milliós, romániai születésű népesség (külföldön és Romániában élők) korszerkezetét vizsgálva az látható, hogy a 30–39 éves, Romániában született népesség több mint egynegyede, mintegy 29%-a külföldön él. Szintén magas ez a mutató a 40–49 éves korosztályban (25%), illetve a 20–29 évesek esetében (23%). A leginkább aktívnak tekinthető, 20–59 éves korosztály mintegy negyede (legalább 24%-a) külföldön élt 2020-ban.

 

A Romániában született népesség korszerkezete az itthon,
illetve külföldön élők körében, 2020

Korcsoport

Romániában
élők
megoszlása

Külföldön
(18 országban) élők
megoszlása

  

Romániában
él

Külföldön él
(extrapolálás
4 millió főre)

A külföldön
élők aránya

10 év alatt

9,3%

2,3%

 

1 738 481

91 806

5,0%

10–19 év

10,7%

5,8%

 

1 996 297

230 731

10,4%

20–29 év

10,4%

14,2%

 

1 942 518

570 000

22,7%

30–39 év

13,8%

26,5%

 

2 572 318

1 060 644

29,2%

40–49 év

15,8%

24,6%

 

2 946 486

982 693

25,0%

50–59 év

13,5%

15,0%

 

2 501 721

600 063

19,3%

60–69 év

13,3%

7,2%

 

2 477 097

288 794

10,4%

70–79 év

8,1%

2,5%

 

1 508 871

98 969

6,2%

80 év felett

4,9%

1,9%

 

912 635

76 901

7,8%

Összesen

100,0%

100,0%

 

18 596 424

4 000 000

17,7%

Forrás: Eurostat (tábla kódja: migr_pop3ctb); saját számítás

 

6. Összefoglalás: Románia népesedési egyenlege

Az adatok megbízhatóságára és értelmezésére vonatkozó fenntartások mellett fontosnak tartjuk, hogy a rendelkezésre álló számsorok alapján egy összképet rajzoljunk a Romániát érintő vándorlási folyamatok jelenlegi helyzetéről. Ez abból a szempontból is fontos, hogy rövidesen megjelennek a 2022-es népszámlálási eredmények előzetes adatai, így azok értelmezéséhez is támpontokat kaphatunk. A migrációs folyamatok mellett ezért felvázoljuk a főbb demográfiai adatokat is, amelyek meghatározzák az ország népességének alakulását.

Először a vándorlás folyamatmutatóira, az úgynevezett flow típusú adatokra érdemes visszatérni. A kivándorlók száma évente 160–240 ezer közé tehető, a bevándorlóké 132–200 ezer közé. Az összehasonlíthatóság kedvéért ezekből éves átlagokat is számoltunk, azzal a pontosítással, hogy ezek az évenkénti migrációs mozgás számtani közepeit jelölik, és nem tekinthetők a vándorló személyek számának, mivel nagy valószínűséggel egyesek többször is be- vagy kivándorolhattak az elemzett évek folyamán. A kivándorlók esetében a mozgás éves átlaga 200 ezer körüli, és ennek túlnyomó többségét a romániai születésű lakosság teszi ki. A bevándorlók körében már más a dinamika, itt az éves mintegy 160 ezres átlagból közel 100 ezret a visszavándorlás és 60 ezret a külföldiek bevándorlása tesz ki.

 

Éves migrációs mozgás (flow adatok): Romániából kivándorlók és bevándorlók

Év

Kivándorlás

 

Bevándorlás

Össze-
sen

Romániai
születésű

Külföldi,
ismeretlen
születési ország

  

Össze-
sen

Romániai születésű
(visszavándorlás)

Külföldi,
ismeretlen
születési ország

2012

170 186

n.a.

n.a.

 

167 266

132 319

34 947

2013

161 755

n.a.

n.a.

 

153 646

120 149

33 497

2014

172 871

n.a.

n.a.

 

136 035

92 324

43 711

2015

194 718

186 129

8 589

 

132 795

87 120

45 675

2016

207 578

198 787

8 791

 

137 455

90 074

47 381

2017

242 193

213 335

28 858

 

177 435

95 231

82 204

2018

231 661

203 484

28 177

 

172 578

74 420

98 158

2019

233 736

202 162

31 574

 

202 422

98 505

103 917

2020

186 818

153 005

33 813

 

145 519

83 152

62 367

Minimum

161 755

153 005

8 589

 

132 795

74 420

33 497

Maximum

242 193

213 335

33 813

 

202 422

132 319

103 917

Éves átlag

200 168

192 817

23 300

 

158 350

97 033

61 317

Forrás: Eurostat (táblák kódjai: migr_emi4ctb, migr_imm4ctb); saját számítás; n.a. = nincs adat

 

A népesedési egyenleg megrajzolásában figyelembe vesszük a születések és a halálozások számát, illetve a vándormozgalmi statisztikák állomány- (stock) adatait. 2012 és 2020 között Romániában évente átlagosan számolva mintegy 200 ezer gyermek született, illetve majdnem 260 ezer személy halt meg. Itt bizonytalanságot jelent, hogy a rezidensekre vonatkozó népmozgalmi statisztikák módszertana 2014 óta változott, korábban a Románia területén született/meghalt személyeket vették figyelembe, azt követően tértek át a szokásos lakhely szerinti regisztrálásra. Ugyanakkor már 2020-ra és 2021-re is elérhetőek az előzetes népmozgalmi adatok, ezekben az években rekord szintre emelkedett a demográfiai veszteség, elsősorban a Covid19-járvány által okozott kiugró halálozási számok miatt. Így a 2012 és 2022 közötti tízéves periódusra mintegy 700 ezres természetes fogyással kalkulálhatunk.

 

Románia népességének változása 2012 és 2020 között,
illetve becslés a népszámlálások közötti periódusra

 

2012–2020

Éves átlag

Becslés,
2012–2022

Demográfia
(rezidens
népesség)

Születések száma

1 607 876

200 985

 

Elhalálozások száma

-2 065 163

-258 145

 

Természetes szaporulat

-457 287

-57 161

-700 000

Bevándorlás

Külföldön született
rezidens népesség (stock adat)

573 349 (2020 ig)

538 133 (2021 ig)

71 668

59 793

+600 000

Kivándorlás

Romániában született
kivándorlók (stock adat)

-834 833

-105 000

-1 050 000

Külföldön született romániai
rezidensek kivándorlása

?

?

?

 

A bevándorlás szempontjából az országban nyilvántartott mintegy 700 ezer külföldi származású személy érdekes: a 2012–2020-as periódusban számuk évente 70 ezerrel nőtt, majd 2021-re enyhén csökkent, ami 60 ezres éves átlagot eredményez. Ezt figyelembe véve az lenne valószínűsíthető, hogy a két népszámlálás közötti tíz év alatt innen származhat akár egy 600 ezer fős migrációs nyeresége Romániának. Az ezzel kapcsolatos bizonytalanságokat a harmadik fejezetben részletesen tárgyaltuk. A legfőbb kérdés, hogy a külföldi bevándorlók, elsősorban a Moldovából és Ukrajnából érkezők mekkora hányada marad ténylegesen az országban. Erre vonatkozó információt a tükörstatisztikák nem nyújtanak, a külföldön született, de adott pillanatban romániai rezidensnek minősülők kivándorlása kérdőjellel marad a táblázatunkban is.

A romániai születésűek kivándorlása valamivel jobban adatolható. A külföldön rezidensként regisztrált mintegy 4 millió romániai születésű migránsállomány az elemzett időszakban 835 ezer fővel gyarapodott, éves átlagban 105 ezres nagyságrenddel. Ezt kivetítve, tízéves távlatban megközelítőleg 1-1,1 millió lehet Románia migrációs vesztesége.

A vándorlási egyenleg 2012–2022 között így minimum 400 ezres, illetve a természetes fogyásból jövő további 700 ezres veszteséget összegezve hozzávetőlegesen 1,1 milliós népességfogyást eredményez. A 2011-es népszámlás 20,1 milliós populációjából ezt levonva, az idei népszámlálás nagy eséllyel egy 19 millióhoz közel eső romániai lakosságszámot kell kimutasson.

 

Közzététel: 2022. december 7.

További információ: Lukács Andrea, Barna Gergő (info@erdelystat.ro).

Az elemzésben Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezető kutatója, illetve Kapitány Balázs szociológus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa nyújtottak szakmai segítséget. Az adatok és módszertanok összegyűjtésében Gáspár Szeréna volt a segítségünkre.

Korábbi Erdélystat-közlemények és -elemzések, módszertani leírások megtalálhatók a www.erdelystat.ro-honlapon.

 


1 Népességadatokra vonatkozó módszertan: https://ec.europa.eu/eurostat/cache/metadata/en/demo_pop_esms.htm. Letöltés dátuma: 2022.10.24.

2 Rezidens lakosságra vonatkozó adatsorok születési ország szerint: Eurostat (tábla kódja: migr_pop3ctb), https://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=migr_pop3ctb&lang=en. Letöltés dátuma: 2022.10.24.

3 Népszámlálási adatok: Populația pe sexe, după țara de naștere și grupa de vârstă – categorii de localități, https://www.recensamantromania.ro/rpl-2011/rezultate-2011/. Letöltés dátuma: 2022.10.24.

4 Országos Statisztikai Intézet: Populația rezidentă la 1 ianuarie (tábla kódja: POP105A). Letöltés dátuma: 2022.10.24.

5 Román állampolgárságot szerző moldovai állampolgárok száma: https://cdn.g4media.ro/wp-content/uploads/2021/05/Cetatenie-romana-pentru-basarabeni.pdf. Letöltés dátuma: 2022.10.21.

6 Az Eurostat szerint a Moldovai Köztársaság lakossága 2,64 millió volt 2020. január 1-jén.

7 Rezidens népesség állampolgárság szerint: Eurostat (tábla kódja: migr_pop1ctz), https://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=migr_pop1ctz&lang=en. Letöltés dátuma: 2022.10.24.

8 Bruttó beiskolázási arányra vonatkozó adatsorok. OECD-tagállamok: https://stats.oecd.org/Index.aspx?DataSetCode=EAG_ENRL_RATE_AGE#; Románia: saját számítás az Országos Statisztikai Intézet adatai alapján (táblák kódjai: POP105A és SCL103A). Letöltés dátuma: 2022.11.21.

9 A migrációs mozgásokra (flow) vonatkozó adatok referencia-időszaka az a naptári év, amelyben a migráció megtörtént. A bevándorlók száma azoknak a személyeknek a számát jelöli, akik a szokásos lakóhelyüket áthelyezték egy tagállamból vagy harmadik országból egy más tagállamba legalább 12 hónapra, vagy legalább 12 hónapig szándékoznak ott tartózkodni.

10 Bevándorlásra vonatkozó adatsorok: Eurostat (tábla kódja: migr_imm3ctb), https://appsso.eurostat. ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=migr_imm3ctb&lang=en. Letöltés dátuma: 2022.10.27.

11 A vándorlási mozgásra vonatkozó flow adatok nem összegezhetőek, mivel a cirkuláris migráció miatt egyes személyek többször is be- vagy kivándorolhattak az elemzett évek folyamán. Az átlagok a mozgás számtani közepét jelölik.

12 Romániai születésű visszavándorlók: olyan romániai születésű személyek, akiknek szokásos tartózkodási helye korábban más ország területén volt, és most, legalább 12 hónapig Románia területén létesítenek tartózkodási helyet.

13 Kormányhatározatok: 1345/2010 (2010. december 23.), illetve 1133/2020 (2020. december 30.)

14 Tartózkodási engedélyekre vonatkozó adatsorok: Eurostat (tábla kódja: migr_resfirst), https://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=migr_resfirst&lang=en. Letöltés dátuma: 2022.10.21.

15 Állomány- vagy stock adatok: az adott időpontra vonatkozó értékeket jelent, vagyis a (külföldi) népesség nagyságrendjét mutatják.

16 A népesség január 1-jén korcsoport, nem és születési ország szerint (tábla kódja: migr_pop3ctb) https://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=migr_pop3ctb&lang=en. Letöltés dátuma: 2022.10.14.

17 Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD): International Migration Database, https://stats.oecd.org/. Letöltés dátuma: 2022.10.14.

18 ENSZ: International Migrant Stock 2020, https://www.un.org/development/desa/pd/content/international-migrant-stock. Letöltés dátuma: 2022.10.14.

19 https://www.ons.gov.uk/peoplepopulationandcommunity/populationandmigration/internationalmigration/bulletins/internationalmigrationenglandandwales/census2021. Letöltés dátuma: 2022.12.05

20 https://extranjeros.inclusion.gob.es/ficheros/estadisticas/operaciones/con-certificado/202012/Principales_resultados_residentes.pdf. Letöltés dátuma: 2022.11.24.

21 Országos Statisztikai Intézet: Migrația internațională temporară de lungă durată (tábla kódja: POP320A). Letöltés dátuma: 2022.11.22.

22 Olaszország, Németország, Spanyolország, Magyarország, Ausztria, Belgium, Hollandia, Svédország, Dánia, Svájc, Norvégia, Csehország, Szlovákia, Luxemburg, Finnország, Bulgária, Izland és Szlovénia.