A foglalkoztatottság alig, a keresetek stabilan nőttek Erdélyben

Közlemények

Az alkalmazásban állók száma Erdélyben 2019 júliusában 2012,5 ezer főt tett ki, mely az előző év azonos időszakához képest 1,1%-os, 21,2 ezer főnyi emelkedést jelent.

Erdélyben 2019 júliusában 2840 lej volt az egy főre eső nettó átlagkereset. Előző év júliusához képest továbbra is jelentős, 13,3%-os (333 lejes) az emelkedés, amely a szektorok közül a legmagasabb az ipar, építőipar területén (16,6%). Székelyföldön 2505 lej (16,6%-os növekedés), Partiumban 2530 lej (13,9%-os), Közép-Erdélyben 3277 lej (14,9%-os) volt júliusban a nettó átlagkereset (és az éves növekedés).

A regisztrált munkanélküliek száma 2019 júliusában 68,1 ezer főt tett ki Erdélyben, egy év alatt 10,4%-kal csökkent az álláskeresők száma.

Alkalmazottak száma

A megyei statisztikai hivatalok által 2019. szeptember végén publikált adatok szerint Romániában egy év alatt 0,8%-kal bővült az alkalmazásban állók száma,¹ és 2019 júliusában 4987,8 ezer főt tett ki. Erdélyben ennél alig nagyobb, 1,1%-os egy év alatti növekedést követően, 2012,5 ezer főt számlált az alkalmazottak száma júliusban. A március–júniusig tartó hónapok stagnáló trendjét követően júliusban fordult újra enyhe emelkedésbe az alkalmazotti létszám, ekkor az előző hónaphoz viszonyítva 2,9 ezerrel többen dolgoztak alkalmazottként.

Az előző évi hasonló adatokhoz képest az alkalmazottak számának éves növekedése 2019-ben Erdélyben egyértelműen lassult (2017 és 2018 júliusa között még 3,5%-os volt a bővülés).

Az alkalmazottak 2,3%-a a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban, 40,7%-a az iparban és építőiparban, 55,5%-a pedig a szolgáltatásokban volt foglalkoztatva a legfrissebb, júliusi adatok szerint. Az ipari, építőipari foglalkoztatottság bővülése megszűnt, egy év alatt mintegy 9,9 fővel csökkent az erdélyi iparban alkalmazottak létszáma. A foglalkoztatotti bővülés motorja már a szolgáltatói szektor (egy év alatt 30,2 ezer fős növekedéssel).

A Székelyföldön (Hargita és Kovászna megyékben), valamint a Partiumban (Bihar, Szatmár és Szilágy megyékben) az alkalmazásban állók létszáma az erdélyi átlaghoz képest kisebb mértékben (0,6–0,8%-kal emelkedett), míg Közép-Erdélyben (Kolozs és Maros megyékben) ennél nagyobb növekedés volt megfigyelhető (2,2%). Székelyföldön az alkalmazásban állók száma 2019 júliusában 122,7 ezer főt, Partiumban 314,8 ezer főt, Közép-Erdélyben 402,1 ezer főt számlált.

Nettó keresetek

2019 júliusában 3119 lej volt az országos átlagkereset Romániában, ettől valamelyest elmaradtak az erdélyi nettó keresetek (2844 lej, az országos átlag 91,2%-a). Ennek az elmaradásnak a legfontosabb oka Bukarest, az ottani átlagos keresetek (4019 lej) ugyanis kiemelkedőek Románia többi részéhez viszonyítva, és felfelé térítik el a romániai átlagot.

2019 júliusában a nettó átlagkeresetek 2844 lejt tettek ki Erdélyben, mely a 2018 azonos hónapjához képest 13,5%-os bővülést mutat. Abszolút értékben ez 337 lejes növekedést jelent. Éves szinten vizsgálva a keresetek növekedésének üteme stabil, ugyanis 2017 és 2018 között szintén 13%-os volt az erdélyi keresetek növekedése. Az éven belüli dinamikát tekintve a kereseti átlagok a téli hónapok stagnálását követően márciusban és áprilisban emelkedtek tovább, azt követően kisebb ingadozás figyelhető meg.

2019 júliusában az összes alkalmazott 2844 lejes nettó átlagkeresetétől valamivel alacsonyabb átlag jellemezte a mezőgazdaságot (2647 lej), az ipar- és építőipart (2747 lej), míg a szolgáltatási ágazatban magasabb (2931 lej) volt a nettó átlagkereset.

2018 azonos hónapjához képest a legnagyobb arányú keresetemelkedés az ipari szektort jellemezte Erdélyben (16,6%). A szolgáltatási szektorban átlag alatti, 11,1%-os volt az emelkedés mértéke, míg a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás szektorában a teljes gazdaságra jellemzőhöz képest megegyezően (13,4%-kal) nőttek a nettó bérek. Az ipari átlagkeresetek különösen jelentősen, 20% feletti mértékben nőttek három régióban: Közép-Erdélyben, a Partiumban és Észak-Erdélyben.

Az Erdély régiói közötti kereseti különbségek igen nagyok: Székelyföldön az egy főre eső átlagkeresetek 88,1%-át tették ki az erdélyi átlagnak 2019 júliusában. Az elmúlt három évben a két székely megyében az erdélyi átlaghoz való konvergencia figyelhető meg, ugyanis 2016 júliusában még 80%-ot tett ki az itteni keresetek aránya Erdélyhez képest. 2019 júliusában Kovászna és Hargita megyékben átlagosan 2505 lejt vihettek haza a kereseti statisztikában számba vett alkalmazottak, ami 339 lejjel maradt el az erdélyi átlagtól. Azonban három évvel korábban még 1513 lejt kerestek a székelyföldiek, így három év alatt csaknem 1000 lejjel nőttek a nettó átlagkeresetek. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás ágazatban Székelyföldön alig alacsonyabbak a nettó átlagkeresetek, mint Erdély egészében, azonban az ipar, építőipar ágazat keresetei jobban le vannak maradva, az erdélyi átlag 82,4%-át teszik ki.

Erdély régiói közül Közép-Erdélyt jellemzik a legmagasabb nettó keresetek, 2019 júliusában 3277 lejt vihettek haza átlagosan az itt dolgozók. A magas átlag mögött Kolozs megye kiemelkedő keresetei állnak, itt csaknem a 3500 lejt is elérték a nettó keresetek (3498 lej), valamint Maros megyében is valamivel az erdélyi átlag feletti keresetek voltak jellemzőek. A Bánságban szintén magas, 2951 lej volt a nettó, de itt a régión belüli különbségek igen nagyok. Bánságot követi Dél-Erdély 2811 lejjel. Partium három megyéjében 2530 lejt vitt haza átlagosan egy személy júliusban, Észak-Erdély két megyéjében 2493 lej volt az átlagkereset.

Regisztrált munkanélküliek száma és munkanélküliségi ráta

Romániában 262,0 ezer főt tett ki a regisztrált munkanélküliek száma 2019 júliusában, és 14,2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A csökkenés Erdélyben is megfigyelhető: 2019 júliusára 68,1 ezer főre csökkent a számuk. Ez az előző év azonos időszakához képest 10,4%-os (7,9 ezer fős) mérséklődést jelent. Az idei évben a regisztráltak számának májusig tartó csökkenését követően enyhe emelkedés figyelhető meg a trendben a két nyári hónapban.

Az előző év ugyanezen hónapjához viszonyítva Erdély minden régiójában csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, de a csökkenés mértéke és aránya igencsak eltért: míg Bánságban és Észak-Erdélyben alig (1–2%-kal) csökkent a munkanélküliek száma, Közép-Erdélyben 18,2%-os volt a csökkenés. Székelyföldön átlag közeli értékek figyelhetőek meg: a regisztrált munkanélküliek száma egy év alatt 1,1 ezer fővel, 7,8 ezer főre mérséklődött, ez 12,5%-os csökkenést jelent.

A munkanélküliségi ráta – mely a regisztráltak arányát a gazdaságilag aktív népességhez² méri – országos átlaga 3%-ot mutatott 2019 júliusában. Erdélyben ennél alacsonyabb ez az érték, 2,2%. A két székelyföldi megye ebből a szempontból valamelyest kedvezőtlenebb helyzetben van, munkanélküliségi rátájuk 3,5%-os. A régiók közül a Bánságban a legkedvezőbb a helyzet: a regisztrált munkanélküliségi ráta itt mindössze 1,4%-os. Ezek az értékek nemzetközi összehasonlításban igen alacsonynak számítanak.

Táblamelléklet

A gazdasági mutatók alakulása Erdélyben és egyes kiemelt régióiban, 2019. július

Közzététel: 2019. október 14.

További információ: Kapitány Balázs (kapitany.balazs@erdelystat.ro).

A következő gazdasági témájú Erdélystat publikáció várható megjelenési ideje: 2020. január

Korábbi Erdélystat közlemények és elemzések, módszertani leírások megtalálhatók a www.erdelystat.ro honlapon. Előzetes igénylés után közleményeinket, elemzéseinket e-mailen elküldjük Önnek a megjelenés időpontjában. Ilyen igényét az info@erdelystat.ro e-mail címen jelezheti.

¹Munkaszerződéssel rendelkező teljes és részmunkaidős állásúak száma a megfigyelt gazdasági szervezeteknél és közintézményeknél. A katonaság létszáma és hasonló intézményeknél dolgozók (pl. belügyi, védelmi minisztérium létszáma) nem szerepelnek az adatokban. Szintén hiányoznak a megfigyelési körből a segítő családtagok; valamint azon cégtulajdonosok, akik jövedelme kizárólag a cég profitjából és osztalékából származik (nincs bérjövedelmük). Ugyanerre a megfigyelési körre vonatkoznak a kereseti adatok is.

²Ez magában foglalja az ún. „civil” gazdaságilag aktív népességet: a regisztrált munkanélkülieket és civil foglalkoztatottakat, utóbbiba beleértve a segítő családtagokat, az önfoglalkoztatókat és a vállalkozókat, de számuk nem tartalmazza a fegyveres erők és a kapcsolódó intézményekben dolgozók létszámait.