Munkaerőpiac, 2008–2020
Romániában – az elmúlt tizenhárom évet nézve – a nettó átlagkeresetek nominális értéken 146%-ot, reálértéken számolva 73%-ot emelkedtek. Az Európai Unió tagállamaihoz képest továbbra is jelentős a lemaradás, viszont ennek mértéke számottevően mérséklődött. 2020-ban egy romániai háztartás tagjainak keresetei az uniós átlag mintegy 34-35%-át érik el euróban kifejezve, vásárlóerő-paritáson számolva ez kétharmad körüli arányt jelent.
Az átlagkereset-növekedés Erdély minden régiójában magasabb volt az országos átlagnál. Gazdasági ágazatok szerint is hasonló tendencia érvényesült, az erdélyi átlagkereset emelkedése az országos átlagnál szinte minden területen magasabb volt, kivételt képez ez alól a szállítás és a közigazgatás. Romániában több mint 1000 lejjel nagyobb az átlagkereset a közszférában, mint a magánszférában.
Az átlagos alkalmazotti létszám alakulásában érezhető a gazdasági válság és a koronavírus- járvány hatása. 2020-ban a járvány hatására Románia és Erdély minden régiójában visszaesett az alkalmazottak átlagos létszáma. 2020-ban Romániában a szálloda és vendéglátás ágazatában, Erdélyben a könnyűiparban csökkent a legnagyobb mértékben az alkalmazottak átlagos létszáma az előző évhez viszonyítva. Ágazatok szerint vizsgálva az átlagos alkalmazotti létszámot 2008 és 2020 között Romániában és Erdélyben a nagymértékű csökkenés a bányászatban és a könnyűiparban jellemző, a növekedés pedig a szálloda és vendéglátásban, valamint a szellemi és egyéb szolgáltatásokban figyelhető meg.
2020 végén Romániában az alkalmazottak 31%-a minimálbérrel volt alkalmazva, Erdélyben ez az arány 32% – végzettségtől függetlenül. Erdély régiói közül a minimálbérérrel alkalmazottak aránya Észak-Erdélyben és Székelyföldön a legmagasabb.
Bevezető és módszertani megjegyzések
A nettó átlagkereset a kereset azon részét jelenti, amelyet a munkavállaló ténylegesen fogyasztásra vagy megtakarításra fordíthat, vagyis a bruttó kereset társadalombiztosítási hozzájárulással és adókkal csökkentett, de juttatásokkal növelt összege. Az átlagkeresetek országok közötti összehasonlítását sok körülmény nehezíti. A bruttó kereseteket országonként eltérő mértékű adók és járulékok terhelik, így a nettó kereseti arányok eltérhetnek a rendszerint vizsgált bruttó bérekétől. Ez alapján az Eurostat adatait használva1 elemeztük Románia helyzetét az Európai Unióban a két jellemző háztartástípust vizsgálva: az egyedülálló, gyerektelen, illetve a kétkeresős, kétgyerekes háztartásokat. Az adatokat egyrészt euróban, másrészt az árszínvonal különbségeit kiszűrő vásárlóerő-egységben (PPS-ben) mutatjuk be. A vásárlóerő-egységben kifejezett keresetek a megélhetési lehetőségek, a tényleges kereseti színvonal meghatározásához, országok közötti összehasonlításához szolgáltatnak információt. Továbbá az Országos Statisztikai Intézet adatait feldolgozva elemeztük a tényleges (tehát nem egy meghatározott háztartástípusra vonatkozó) nettó átlagkeresetet és az átlagos alkalmazotti létszámot Romániában, a romániai régiókban, Erdélyben és az erdélyi régiókban. A módszertani tájékoztatóban részletesebben bemutatjuk az átlagkereset és az átlagos alkalmazotti létszám fogalmát, illetve a gazdasági tevékenységek osztályozását.
1. Nettó átlagkereset
1.1. Egyes háztartástípusokra jellemző nettó átlagkereset az Európai Unió néhány országában és Romániában
2020-ban a romániai keresetek továbbra is jelentősen elmaradtak az uniós átlagtól: Romániában a gyerektelen, egyedülálló személyek euróban mintegy 35%-át keresték meg az uniós átlagnak. Továbbá az is látható, hogy 2020-ban nagyobb mértékben nőttek a keresetek, mint a megfigyelt országokban, így nagyobb mértékben csökken a lemaradás az uniós átlaghoz és más uniós országokhoz képest. 2020-ban az előző évhez képest számos országban csökkentek az átlagkeresetek az egyedülálló, gyerektelen háztartások esetében, ezzel szemben Romániában nagymértékű növekedés figyelhető meg. Az adatok értelmezéséhez fontos figyelembe venni, hogy a koronavírus-járvány alatti időszakban, Romániában, nagyobb mértékben olyanok veszítették el a munkájukat, akik alacsonyabb keresettel rendelkeztek, így korábban lefelé húzták az átlagkeresetet, szemben más országokkal.
A romániai gyerektelen, egyedülálló háztartás-kereset aránya néhány európai országhoz viszonyítva nominális euró értékben
|
2010 |
2011 |
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
|
|
Európai Unió (27) |
|
|
|
20% |
21% |
24% |
25% |
27% |
29% |
31% |
35% |
|
Egyesült Királyság |
13% |
14% |
12% |
14% |
14% |
13% |
16% |
18% |
19% |
20% |
24% |
|
Németország |
15% |
16% |
15% |
16% |
17% |
18% |
19% |
20% |
22% |
23% |
27% |
|
Olaszország |
20% |
20% |
20% |
21% |
22% |
24% |
26% |
29% |
31% |
34% |
40% |
|
Spanyolország |
20% |
21% |
20% |
22% |
23% |
25% |
27% |
29% |
31% |
34% |
40% |
|
Magyarország |
62% |
66% |
63% |
67% |
71% |
76% |
77% |
75% |
78% |
76% |
90% |
Pozitívabb a kép, ha vásárlóerő-paritáson (kiküszöbölve az országok közötti árszínvonal-különbségeket) számoljuk a keresetkülönbségeket. A romániai munkavállalók az így kalkulált uniós átlag kétharmadát keresték meg 2020-ban, a bérkülönbségek jelentősen csökkentek az elmúlt években. A romániai kivándorlók legfontosabb célországai közül az Egyesült Királyság és Németország átlagkeresete kiemelkedő; vásárlóerő-paritáson is csak ezek felét (52-53%-át) lehetett megkeresni Romániában 2020-ban.
A magyarországi nettó keresethez képest 2020-ra nagymértékben apadt a lemaradás, euróban az ottani keresetek 90%-át, vásárlóerő-paritáson a 102%-át keresik meg a romániai gyerektelen, egyedülálló alkalmazottak.
A romániai gyerektelen, egyedülálló háztartás-kereset aránya néhány európai országhoz viszonyítva vásárlóerő-paritáson
|
|
2010 |
2011 |
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
|
Európai Unió (27) |
|
|
|
39% |
40% |
44% |
48% |
51% |
53% |
57% |
67% |
|
Egyesült Királyság |
27% |
29% |
29% |
30% |
32% |
35% |
38% |
39% |
42% |
44% |
52% |
|
Németország |
30% |
30% |
30% |
31% |
32% |
35% |
38% |
40% |
42% |
44% |
53% |
|
Olaszország |
37% |
38% |
39% |
40% |
43% |
47% |
51% |
54% |
58% |
62% |
74% |
|
Spanyolország |
36% |
37% |
38% |
39% |
40% |
42% |
47% |
50% |
54% |
59% |
71% |
|
Magyarország |
73% |
76% |
74% |
75% |
78% |
85% |
90% |
91% |
92% |
91% |
102% |
Ugyanakkor – hogy pontosabb képet kapjunk – megvizsgáltuk a kétkeresős, kétgyerekes háztartástípusokban a nettó átlagkereseteket. Romániában a kétkeresős és kétgyerekes háztartások esetében nagyobb az átlagkereset elmaradása, mint az egyedülálló, gyerektelen háztartásoknál, ehhez hozzájárulnak az adózási rendszerek eltérései (például a családi adókedvezmény). 2020-ban a romániai kétkeresős, kétgyerekes háztartástípusok az uniós átlag 34%-át keresték meg nominális értéken, illetve 65%-át vásárlóerő-egységben számolva. Itt is megfigyelhető, hogy az előző évhez képest számos országban csökkentek az átlagkeresetek, szemben Romániával, ahol nagymértékű növekedés észlelhető.
A romániai kétkeresős és kétgyerekes háztartás-kereset aránya néhány európai országhoz viszonyítva nominális euró értékben
|
2010 |
2011 |
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
|
|
Európai Unió (27) |
|
|
|
20% |
21% |
23% |
25% |
26% |
28% |
30% |
34% |
|
Egyesült Királyság |
13% |
14% |
12% |
14% |
14% |
14% |
16% |
18% |
20% |
20% |
24% |
|
Németország |
14% |
15% |
14% |
15% |
16% |
17% |
18% |
19% |
21% |
22% |
25% |
|
Olaszország |
19% |
20% |
19% |
21% |
22% |
24% |
26% |
28% |
31% |
33% |
39% |
|
Spanyolország |
20% |
21% |
20% |
22% |
23% |
25% |
27% |
29% |
32% |
34% |
41% |
|
Magyarország |
59% |
59% |
56% |
60% |
64% |
70% |
71% |
69% |
71% |
69% |
83% |
Jól látható, hogy vásárlóerő-paritáson 2020-ban az előző évhez viszonyítva mindkét háztartástípus esetében nagymértékben csökkent Románia elmaradása. Említésre méltó, hogy ezen a viszonyítási alapon a romániai kétkeresős, kétgyerekes háztartások csupán a 95%-át keresik meg a magyarországi átlagnak.
A romániai kétkeresős és kétgyerekes háztartás-kereset aránya néhány európai országhoz viszonyítva vásárlóerő-paritáson
|
|
2010 |
2011 |
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
|
Európai Unió (27) |
|
|
|
37% |
39% |
43% |
47% |
49% |
52% |
55% |
65% |
|
Egyesült Királyság |
27% |
29% |
29% |
30% |
32% |
35% |
38% |
40% |
42% |
44% |
53% |
|
Németország |
28% |
28% |
28% |
29% |
30% |
33% |
36% |
38% |
39% |
42% |
50% |
|
Olaszország |
36% |
38% |
38% |
40% |
42% |
47% |
50% |
54% |
57% |
61% |
74% |
|
Spanyolország |
37% |
38% |
38% |
39% |
40% |
43% |
48% |
51% |
55% |
59% |
73% |
|
Magyarország |
69% |
68% |
67% |
67% |
70% |
78% |
82% |
83% |
84% |
83% |
95% |
1.2. Nettó átlagkereset Romániában, Erdélyben és az erdélyi régiókban
Az elmúlt tizenhárom év alatt Románia-szinten a nettó átlagkeresetek 146%-ot emelkedtek (1309 lejről 3217 lejre). Reálértéken számolva, vagyis a fogyasztói árindex figyelembevételével kalkulálva a növekedés 73%-os.
Forrás: INS (tábla kódja: FOM106F)2
A közszférában általában nagyobb az átlagkereset, mint a magánszférában – 2020-ban több mint 1000 lejjel. A vizsgált időszak elején, azaz 2008-ban a magánszféra átlagkeresete az országos nettó keresetnél 13%-kal volt alacsonyabb, ezt követően emelkedés volt megfigyelhető, mely 2011-ben tetőződött: akkor csupán 4% volt a különbség. Legkiegyenlítettebbek 2011 és 2016 között voltak a magán- és a közszféra keresetei. 2016 után ismét elrugaszkodott a közszféra keresete, 2020-ra 9%-kal alacsonyabbak a keresetek a magánszférában az országos átlaghoz képest.
Forrás: INS (tábla kódja: FOM106F)
Romániában 2020-ban a nettó átlagkereset 3217 lej volt. A nagyrégiók tekintetében a nettó átlagkereset Bukarest-Ilfov régióban a legmagasabb (4263 lej), ezt követi Erdély (3004 lej), Havasalföld (2842 lej) és Moldva (2841 lej).
A 2008 és 2020 közötti átlagkereset-változásokat vizsgálva az országos átlagnál magasabb volt Erdélyben a keresetek emelkedése. 2009 és 2016 között Bukarest-Ilfov régióban volt a legmagasabb a növekedés, viszont 2016 után Erdélyben jelentősebb a bővülés. Az elemzett időszakban számottevőek a regionális különbségek: Erdélyben a növekedés 160%-os, Moldvában 145%-os, Bukarest-Ilfov régióban 136%-os, Havasalföldön pedig 132%-os.
Forrás: INS (tábla kódja: FOM106E)3
Erdélyen belül 2020-ban a nettó átlagkereset Közép-Erdélyben volt a legmagasabb (3467 lej), ezt követi a Bánság (3194 lej). Dél-Erdély (2976 lej) és Partium (2630 lej) az erdélyi átlag alatt helyezkedik el, a legalacsonyabb pedig Székelyföldön (2524 lej) és Észak-Erdélyben (2573 lej) volt az átlagkereset 2020-ban.
Erdély minden régiójában országos átlag feletti volt a nettó átlagkereset növekedése. Az erdélyi régiók közül Közép-Erdélyt és Bánságot jellemzi a legmagasabb átlagkereset-növekedés, 2008-hoz viszonyítva 179, illetve 161%-os bővülés figyelhető meg. Észak-Erdélyben és Dél-Erdélyben a legalacsonyabb a nettó átlagkereset növekedése, 2008-hoz képest 146, illetve 150%-os.
Forrás: INS (tábla kódja: FOM106E)
1.3. A nettó átlagkereset alakulása ágazatok szerint
Ágazatok szerint vizsgálva 2020-ban Romániában az átlagkereset a szálloda és vendéglátás ágazatában a legalacsonyabb (1762 lej), a szellemi szolgáltatások ágazatában a legmagasabb (5251 lej). Románia minden régiójában a nettó átlagkereset a vendéglátásban a legalacsonyabb; ugyanakkor Erdélyben, Moldvában és Havasalföldön a legmagasabb nettó átlagkeresetet a közigazgatásban dolgozók vihetik haza, Bukarest-Ilfov régióban a legmagasabb átlagkereset pedig a bányászatban dolgozóké (8493 lej).
Nettó átlagkereset ágazatok szerint Románia régióiban 2020-ban (lej)
|
Ágazatok |
Erdély |
Moldva |
Havasalföld |
Bukarest-Ilfov |
Románia |
|
Mezőgazdaság |
2 426 |
2 389 |
2 352 |
2 964 |
2 412 |
|
Bányászat |
4 103 |
3 652 |
4 517 |
8 493 |
4 552 |
|
Komplex ipar |
3 314 |
2 926 |
3 318 |
4 157 |
3 374 |
|
Könnyűipar |
2 127 |
1 915 |
1 902 |
2 362 |
2 054 |
|
Építkezés |
2 927 |
2 908 |
2 904 |
3 535 |
3 066 |
|
Kereskedelem |
2 304 |
2 150 |
2 112 |
3 797 |
2 609 |
|
Szállítás |
2 441 |
2 510 |
2 740 |
4 054 |
2 908 |
|
Szállodák és vendéglátás |
1 674 |
1 576 |
1 668 |
2 181 |
1 762 |
|
Egészségügy |
4 008 |
3 822 |
3 754 |
4 635 |
4 003 |
|
Oktatás |
3 588 |
3 554 |
3 485 |
3 756 |
3 574 |
|
Közigazgatás |
4 851 |
4 865 |
4 702 |
6 581 |
5 212 |
|
Szellemi szolgáltatások |
4 771 |
3 857 |
3 224 |
6 379 |
5 251 |
|
Egyéb szolgáltatások |
2 399 |
2 318 |
2 124 |
2 918 |
2 489 |
|
Összesen |
3 004 |
2 841 |
2 842 |
4 263 |
3 217 |
Forrás: INS (tábla kódja: FOM106E)
A 2008 és 2020 között bekövetkező keresetváltozásokat vizsgálva kijelenthető, hogy Erdélyben minden ágazatban magasabb volt az átlagkereset emelkedése az országos átlaghoz viszonyítva, kivételt képez a szállítás és a közigazgatás. Keresetnövekedés tekintetében a havasalföldi régió marad el leginkább az országos szinttől. Országosan az egészségügyben dolgozók keresete emelkedett a legerőteljesebben, ezt a mezőgazdasági és az építkezési szektor követi. A legkisebb növekedések a bányászatban és a szállításban figyelhetők meg.
A nettó átlagkereset változása 2008 és 2020 között ágazatok szerint Románia régióiban
|
Ágazatok |
Erdély |
Moldva |
Havasalföld |
Bukarest-Ilfov |
Románia |
|
Mezőgazdaság |
167% |
159% |
169% |
143% |
164% |
|
Bányászat |
99% |
83% |
91% |
116% |
99% |
|
Komplex ipar |
163% |
127% |
125% |
130% |
140% |
|
Könnyűipar |
169% |
152% |
155% |
131% |
158% |
|
Építkezés |
179% |
203% |
180% |
124% |
164% |
|
Kereskedelem |
163% |
171% |
158% |
128% |
150% |
|
Szállítás |
89% |
92% |
93% |
122% |
100% |
|
Szállodák és vendéglátás |
148% |
142% |
132% |
105% |
128% |
|
Egészségügy |
219% |
208% |
209% |
224% |
216% |
|
Oktatás |
140% |
118% |
138% |
122% |
132% |
|
Közigazgatás |
111% |
118% |
126% |
103% |
116% |
|
Szellemi szolgáltatások |
157% |
107% |
74% |
129% |
128% |
|
Egyéb szolgáltatások |
163% |
151% |
141% |
159% |
155% |
|
Összesen |
160% |
145% |
132% |
136% |
146% |
Forrás: INS (tábla kódja: FOM106E). Megjegyzés: Az eltéréseket színekkel jelöltük: zöld = legmagasabb növekedés, piros = legalacsonyabb növekedés
Ágazatok szerint vizsgálva 2020-ban Erdély régióiban a legalacsonyabb nettó átlagkereset a vendéglátásban dolgozóké volt. Míg Székelyföldön, a Partiumban, Dél-Erdélyben és Észak-Erdélyben a közigazgatásban, addig Közép-Erdélyben és Bánságban a szellemi szolgáltatások ágazatában a legmagasabb a nettó átlagkereset 2020-ban.
Nettó átlagkereset ágazatok szerint Erdély régióiban 2020-ban (lej)
|
Ágazatok |
Székelyföld |
Közép-Erdély |
Partium |
Dél-Erdély |
Bánság |
Észak-Erdély |
Erdély |
|
Mezőgazdaság |
1 908 |
2 306 |
2 229 |
2 563 |
2 696 |
2 273 |
2 426 |
|
Bányászat |
3 174 |
4 840 |
3 543 |
4 326 |
3 376 |
2 701 |
4 103 |
|
Komplex ipar |
2 864 |
3 469 |
2 982 |
3 300 |
3 662 |
2 630 |
3 314 |
|
Könnyűipar |
1 878 |
2 200 |
1 961 |
2 305 |
2 240 |
2 044 |
2 127 |
|
Építkezés |
2 657 |
3 245 |
2 724 |
2 979 |
2 877 |
2 757 |
2 927 |
|
Kereskedelem |
2 101 |
2 479 |
2 121 |
2 336 |
2 409 |
1 984 |
2 304 |
|
Szállítás |
2 169 |
2 524 |
2 103 |
2 661 |
2 556 |
2 085 |
2 441 |
|
Szállodák és vendéglátás |
1 636 |
1 766 |
1 634 |
1 723 |
1 657 |
1 462 |
1 674 |
|
Egészségügy |
3 743 |
4 437 |
3 772 |
3 996 |
4 023 |
3 581 |
4 008 |
|
Oktatás |
3 272 |
4 012 |
3 420 |
3 426 |
3 694 |
3 355 |
3 588 |
|
Közigazgatás |
4 449 |
5 486 |
4 739 |
4 737 |
4 807 |
4 683 |
4 851 |
|
Szellemi szolgáltatások |
2 678 |
5 935 |
3 112 |
4 023 |
5 096 |
3 267 |
4 771 |
|
Egyéb szolgáltatások |
2 203 |
2 815 |
2 142 |
2 319 |
2 366 |
2 160 |
2 399 |
|
Összesen |
2 524 |
3 467 |
2 630 |
2 976 |
3 194 |
2 573 |
3 004 |
Forrás: INS (tábla kódja: FOM106E)
Erdélyben is az egészségügyi szektorban nőtt leginkább az átlagkereset, ez a közép-erdélyi régióban a leghangsúlyosabb. Szintén jelentősen nőttek a keresetek az építőiparban, a könnyűiparban, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben. Székelyföldön a legnagyobb bővülés az építkezésben, az egészségügyben és a kereskedelemben érhető tetten; Közép-Erdélyben a szellemi szolgáltatások ágazata emelkedik még ki; a Partiumban szintén az egészségügyben, az építkezésben és a mezőgazdaságban jelentősebb a keresetbővülés.
Erdélyen belül a legerőteljesebb kontraszt a szellemi szolgáltatások terén figyelhető meg, itt átlagosan 157%-kal emelkedett 2008 és 2020 között a keresetek mértéke. A régión belül Közép-Erdély emelkedik ki, Székelyföldön, illetve Észak-Erdélyben jelentősen átlag alatti ebben az ágazatban a keresetek növekedése. A legalacsonyabb növekedés Erdélyben is a bányászat és szállítás ágazataiban figyelhető meg.
A nettó átlagkereset változása 2008 és 2020 között ágazatok szerint Erdély régióiban
|
Ágazatok |
Székelyföld |
Közép-Erdély |
Partium |
Dél-Erdély |
Bánság |
Észak-Erdély |
Erdély |
|
Mezőgazdaság |
131% |
148% |
169% |
199% |
164% |
162% |
167% |
|
Bányászat |
107% |
116% |
78% |
103% |
74% |
138% |
99% |
|
Komplex ipar |
151% |
156% |
163% |
154% |
189% |
132% |
163% |
|
Könnyűipar |
161% |
159% |
165% |
175% |
170% |
189% |
169% |
|
Építkezés |
233% |
195% |
184% |
181% |
145% |
216% |
179% |
|
Kereskedelem |
186% |
157% |
155% |
167% |
174% |
141% |
163% |
|
Szállítás |
101% |
94% |
91% |
94% |
74% |
110% |
89% |
|
Szállodák és vendéglátás |
154% |
149% |
144% |
164% |
133% |
131% |
148% |
|
Egészségügy |
197% |
259% |
230% |
198% |
206% |
205% |
219% |
|
Oktatás |
157% |
154% |
158% |
124% |
123% |
148% |
140% |
|
Közigazgatás |
100% |
125% |
129% |
102% |
106% |
107% |
111% |
|
Szellemi szolgáltatások |
60% |
208% |
106% |
117% |
152% |
82% |
157% |
|
Egyéb szolgáltatások |
159% |
177% |
155% |
162% |
152% |
155% |
163% |
|
Összesen |
154% |
179% |
157% |
150% |
161% |
146% |
160% |
Forrás: INS (tábla kódja: FOM106E). Megjegyzés: Az eltéréseket színekkel jelöltük: zöld = legmagasabb növekedés, piros = legalacsonyabb növekedés
2. Az átlagos alkalmazotti létszám alakulása
2.1. Átlagos alkalmazotti létszám Romániában, Erdélyben és az erdélyi régiókban
Az átlagos alkalmazotti létszám alakulásában is érezhető a gazdasági válság és a koronavírus-járvány hatása, hiszen 2011-ig csökkenés figyelhető meg, amelyet aztán folyamatos növekedés követ egészen 2019-ig. Ezt követően azonban ismét nagyobb visszaesés látható a járvány hatására (2019 és 2020 között mintegy 133 ezer fővel csökkent az átlagos alkalmazotti létszám). Amíg – az időbeli változásokat tekintve – Havasalföldön és Moldvában az alkalmazottak átlagos száma 2020-ra sem érte el a 2008-as szintet, addig Bukarest-Ilfov régióban 9%-ot, Erdélyben pedig 1%-ot emelkedett.
Forrás: INS (tábla kódja: FOM104D)4
Erdélyen belül a közép-erdélyi régióban nőtt leginkább az átlagos alkalmazotti létszám 2008-hoz képest, illetve Észak-Erdélyben és Bánságban szintén növekedés volt. Székelyföldön, Dél-Erdélyben és a Partiumban a 2020-as értékek ismét a 2008-as alkalmazotti szám alá kerültek. 2020-ban a koronavírus-járvány hatására minden régióban visszaesett az alkalmazottak átlagos létszáma. Közép-Erdély esetében 11%-kal több volt a munkavállaló, ezzel szemben a Partiumban és Dél-Erdélyben 3%-kal, Székelyföldön pedig 4%-kal kevesebben dolgoztak alkalmazottként, mint 2008-ban.
Forrás: INS (tábla kódja: FOM104D)
Romániában átlagosan az alkalmazottak egynegyede dolgozik közszférában, ez az arány Moldvában a legnagyobb és Bukarest vonzáskörzetében a legalacsonyabb. A teljes országra jellemző az a tendencia, miszerint az elmúlt tíz évben a magánszférában dolgozók száma 2010-ben volt a legalacsonyabb. Bukarest-Ilfov régióban a legmagasabb a magánszférában dolgozók aránya, hiszen 2020-ban minden 100 munkavállalóból 79 a magánszférában dolgozott – ezt Erdély, Havasalföld, majd Moldva követi.
Forrás: INS (tábla kódja: FOM104B)5
2010-ben Közép-Erdélyben, Észak-Erdélyben és Székelyföldön is közel azonos volt a magánszférában dolgozók aránya, viszont 2018-ra Székelyföld lemaradt, jelenleg itt a legalacsonyabb a magánszférában dolgozók aránya (73%), ami azt jelenti, hogy az alkalmazottak több mint negyede közszférában dolgozik. Bánságban a legmagasabb a magánszférában dolgozók aránya (79%), ezt követi Partium 78%-kal.
Forrás: INS (tábla kódja: FOM104B)
2.2. Átlagos alkalmazotti létszám ágazatok szerint
2020-ban az alkalmazásban állók száma Romániában 5031,7 ezer főt tett ki. Az alkalmazottak 17,3%-a (871,3 ezer fő) a kereskedelemben, 14%-a (704 ezer fő) a komplex iparban, 10,9%-a (550,1 ezer fő) az egyéb szolgáltatásokban volt foglalkoztatva 2020-ban. Erdélyen belül a komplex ipar és a könnyűipar ágazatának a súlya kiemelkedő.
Ágazatok szerint vizsgálva az átlagos alkalmazotti létszámot jelentős változások figyelhetők meg 2008 és 2020 között. A bányászatban és a könnyűiparban nagymértékű csökkenés érhető tetten, a turizmusban és a szolgáltatásokban jelentős növekedés jellemző a vizsgált időszakban. Romániában a könnyűiparban dolgozó alkalmazottak átlagos létszáma 180 ezer fővel csökkent 2008-hoz képest. A szálloda és vendéglátás ágazatában országosan közel 51,3 ezer, míg a szellemi szolgáltatásokban 100 ezer, az egyéb szolgáltatásokban 143,7 ezer fővel nőtt az alkalmazottak átlagos száma. Itt fontos megemlíteni, hogy a koronavírus-járvány hatására Romániában a szálloda és vendéglátás ágazatában csökkent a legnagyobb mértékben az alkalmazottak száma: az előző évhez viszonyítva 9,3%-kal (17,4 ezer fővel) kevesebben dolgoztak 2020-ban a vendéglátásban.
Alkalmazottak számának megoszlása ágazatok szerint Románia régióiban, 2020
|
Ágazatok |
Erdély |
Moldva |
Havasalföld |
Bukarest-Ilfov |
Románia |
|
Mezőgazdaság |
2,5% |
3,2% |
3,7% |
0,5% |
2,5% |
|
Bányászat |
0,9% |
0,6% |
1,8% |
0,3% |
0,9% |
|
Komplex ipar |
18,3% |
9,4% |
16,3% |
7,2% |
14,0% |
|
Könnyűipar |
11,9% |
11,8% |
8,5% |
4,0% |
9,2% |
|
Építkezés |
7,4% |
9,2% |
7,8% |
8,8% |
8,1% |
|
Kereskedelem |
16,0% |
17,9% |
16,8% |
19,7% |
17,3% |
|
Szállítás |
5,6% |
4,4% |
5,8% |
5,7% |
5,5% |
|
Szállodák és vendéglátás |
3,5% |
3,1% |
3,6% |
3,1% |
3,4% |
|
Egészségügy |
7,8% |
10,5% |
8,7% |
6,0% |
8,0% |
|
Oktatás |
7,0% |
10,1% |
7,3% |
4,2% |
6,9% |
|
Közigazgatás |
3,3% |
4,6% |
4,6% |
4,3% |
4,1% |
|
Szellemi szolgáltatások |
6,9% |
6,1% |
4,8% |
20,2% |
9,2% |
|
Egyéb szolgáltatások |
8,9% |
9,3% |
10,4% |
16,0% |
10,9% |
|
Összesen |
100,0% |
100,0% |
100,0% |
100,0% |
100,0% |
Forrás: INS (tábla kódja: FOM104F)6
Alkalmazottak számának változása 2008 és 2020 között ágazatok szerint Romániában és régióiban
|
Ágazatok |
Erdély |
Moldva |
Havasalföld |
Bukarest-Ilfov |
Románia |
|
Mezőgazdaság |
24% |
17% |
15% |
3% |
18% |
|
Bányászat |
-42% |
-35% |
-46% |
11% |
-42% |
|
Komplex ipar |
6% |
-33% |
-18% |
-15% |
-10% |
|
Könnyűipar |
-29% |
-23% |
-31% |
-26% |
-28% |
|
Építkezés |
-10% |
-8% |
-14% |
-12% |
-11% |
|
Kereskedelem |
-1% |
3% |
5% |
6% |
3% |
|
Szállítás |
5% |
-16% |
-8% |
-1% |
-3% |
|
Szállodák és vendéglátás |
44% |
51% |
53% |
28% |
43% |
|
Egészségügy |
16% |
9% |
11% |
33% |
15% |
|
Oktatás |
-13% |
-11% |
-14% |
-4% |
-12% |
|
Közigazgatás |
-3% |
-6% |
-11% |
7% |
-4% |
|
Szellemi szolgáltatások |
37% |
32% |
6% |
29% |
28% |
|
Egyéb szolgáltatások |
49% |
20% |
29% |
36% |
35% |
|
Összesen |
1% |
-5% |
-6% |
9% |
0% |
Forrás: INS (tábla kódja: FOM104F). Megjegyzés: Az eltéréseket színekkel jelöltük: zöld = lényegesen nőtt, piros = lényegesen csökkent
2020-ban az alkalmazásban állók száma Erdélyben 1834,1 ezer főt tett ki. Erdélyben az alkalmazottak 18,3%-a (335,7 ezer fő) a komplex iparban, 16%-a (294 ezer fő) a kereskedelemben, 11,9%-a (218,6 ezer fő) a könnyűiparban volt foglalkoztatva 2020-ban. Székelyföldön a könnyűipar, a mezőgazdaság, az oktatás, a turizmus és a közigazgatás súlya kiemelkedő az erdélyi átlaghoz képest. Közép-Erdélyben a szellemi és egyéb szolgáltatásokban, az egészségügyben, az oktatásban és a bányászatban alkalmazottak képeznek relatív nagyobb arányt, a Partiumban a könnyűipar, a szállítás és az építőipar foglalkoztat az erdélyi átlaghoz képest több alkalmazottat.
Az alkalmazotti létszám változásában az erdélyi régiók esetében is az országos tendenciák figyelhetők meg, viszont vannak jelentős különbségek is. A bányászatban a legerőteljesebb csökkenés Dél-Erdélyben és Bánságban jelentkezett, itt több mint felére csökkent az alkalmazottak száma. A könnyűipar esetében Észak-Erdélyben kevésbé csökkent az alkalmazottak átlagos létszáma a többi régióhoz képest. A mezőgazdaságban Észak-Erdély, Székelyföld és Partium emelkedik ki 89, 68, illetve 42%-os növekedéssel. A vendéglátásban szintén jelentősen emelkedett az ágazatban dolgozók átlagos létszáma: Közép-Erdélyben 63%-kal, Székelyföldön 61%-kal, a Partiumban 55%-kal, Észak-Erdélyben pedig 51%-kal. Közép-Erdélyben megfigyelhető, hogy a szállítási iparban is nagyobb mértékben emelkedett az alkalmazottak átlagos létszáma, mint Erdély más régióiban, valamint a közigazgatásban is növekedett a dolgozók száma, viszont Erdély többi régiójában 2008-hoz képest ez csökkent. Szellemi szolgáltatások esetében Közép-Erdély jelentősen kiemelkedik, hiszen az erdélyi átlaghoz képest 2,5-szeres ütemben növekedett az alkalmazottak száma, a Partiumban viszont ebben az ágazatban csökkent. Ugyanakkor az egyéb szolgáltatások terén Közép-Erdély és Partium emelkedik ki az alkalmazottlétszám növekedésének tekintetében.
A járvány hatására Erdélyben a könnyűiparban csökkent a legnagyobb mértékben az alkalmazottak átlagos létszáma: az előző évhez viszonyítva 9,2%-kal (22,2 ezer fővel) kevesebben dolgoztak 2020-ban. A szálloda és vendéglátás ágazatában alkalmazottak száma pedig 7,8%-kal (5,4 ezer fővel) csökkent az előző évhez képest.
Alkalmazottak számának megoszlása ágazatok szerint Erdély régióiban, 2020
|
Ágazatok |
Székelyföld |
Közép-Erdély |
Partium |
Dél-Erdély |
Bánság |
Észak-Erdély |
Erdély |
|
Mezőgazdaság |
3,6% |
1,4% |
2,7% |
2,4% |
3,0% |
2,7% |
2,5% |
|
Bányászat |
0,6% |
1,0% |
0,7% |
1,5% |
0,4% |
0,6% |
0,9% |
|
Komplex ipar |
9,3% |
14,2% |
16,0% |
21,2% |
23,1% |
17,3% |
18,3% |
|
Könnyűipar |
21,7% |
8,7% |
15,3% |
10,3% |
9,3% |
17,6% |
11,9% |
|
Építkezés |
7,1% |
7,4% |
8,2% |
7,7% |
6,1% |
8,6% |
7,4% |
|
Kereskedelem |
15,9% |
17,2% |
16,6% |
16,2% |
15,1% |
14,5% |
16,0% |
|
Szállítás |
3,8% |
5,8% |
6,4% |
5,2% |
5,9% |
4,9% |
5,6% |
|
Szállodák és vendéglátás |
4,5% |
3,3% |
3,7% |
3,8% |
3,2% |
3,3% |
3,5% |
|
Egészségügy |
8,6% |
8,7% |
7,7% |
7,0% |
7,5% |
8,4% |
7,8% |
|
Oktatás |
9,1% |
7,8% |
7,3% |
6,1% |
6,0% |
7,9% |
7,0% |
|
Közigazgatás |
4,2% |
2,8% |
3,4% |
3,4% |
3,2% |
3,7% |
3,3% |
|
Szellemi szolgáltatások |
4,7% |
11,8% |
3,9% |
5,8% |
8,0% |
3,7% |
6,9% |
|
Egyéb szolgáltatások |
6,9% |
10,0% |
8,1% |
9,4% |
9,2% |
7,0% |
8,9% |
|
Összesen |
100,0% |
100,0% |
100,0% |
100,0% |
100,0% |
100,0% |
100,0% |
Forrás: INS (tábla kódja: FOM104F)
Alkalmazottak számának változása 2008 és 2020 között ágazatok szerint Erdély régióiban
|
Ágazatok |
Székelyföld |
Közép-Erdély |
Partium |
Dél-Erdély |
Bánság |
Észak-Erdély |
Erdély |
|
Mezőgazdaság |
68% |
11% |
42% |
9% |
11% |
89% |
24% |
|
Bányászat |
-6% |
-17% |
-27% |
-54% |
-49% |
2% |
-42% |
|
Komplex ipar |
-16% |
-4% |
11% |
8% |
8% |
12% |
6% |
|
Könnyűipar |
-28% |
-26% |
-32% |
-30% |
-38% |
-3% |
-29% |
|
Építkezés |
13% |
-8% |
3% |
-19% |
-22% |
12% |
-10% |
|
Kereskedelem |
6% |
6% |
-7% |
-8% |
2% |
5% |
-1% |
|
Szállítás |
-12% |
22% |
11% |
-8% |
9% |
1% |
5% |
|
Szállodák és vendéglátás |
61% |
63% |
55% |
29% |
35% |
51% |
44% |
|
Egészségügy |
18% |
18% |
2% |
19% |
19% |
17% |
16% |
|
Oktatás |
-11% |
-7% |
-15% |
-13% |
-15% |
-16% |
-13% |
|
Közigazgatás |
-9% |
11% |
-7% |
-2% |
-4% |
-10% |
-3% |
|
Szellemi szolgáltatások |
19% |
94% |
-14% |
25% |
36% |
3% |
37% |
|
Egyéb szolgáltatások |
27% |
69% |
71% |
36% |
45% |
39% |
49% |
|
Összesen |
-4% |
11% |
-3% |
-3% |
1% |
7% |
1% |
Forrás: INS (tábla kódja: FOM104F). Megjegyzés: Az eltéréseket színekkel jelöltük: zöld = lényegesen nőtt, piros = lényegesen csökkent
2.3. Minimálbér és minimálbérrel alkalmazottak létszáma
A Munkaügyi Felügyelőségtől igényelt adatok alapján megvizsgáltuk, hogy az aktív alkalmazotti státuszban levő személyek mekkora hányada van minimálbérrel alkalmazva. A Munkaügyi Felügyelőség minden év december 31-ét használja referenciadátumként, tehát az általunk vizsgált adatok a 2014 és 2020 között minden év december 31-én aktív szerződéssel rendelkező alkalmazottak számát és ezen belül azok számát veszik figyelembe, akiknél minimálbér szerepel havi alapbérként. Csak a teljes munkaidőben dolgozókra terjed ki a vizsgálat, tehát aki részmunkaidőben volt foglalkoztatva, az nem szerepel az adatokban. A katonaság, köztisztviselők, igazságügyi személyzet létszáma sem szerepel az adatokban.
A kereseti adatokat elemezve fontos megemlíteni a minimálbér alakulását is, hiszen a versenyszférában ez az egyetlen kötelező érvényű szabályozási elem a bérekre. A nettó minimálbér folyamatos növekedése figyelhető meg a vizsgált időszakban. 2019-től Romániában létezik az úgynevezett „szakmai bérminimum”7 és „építőipari bérminimum”,8 mely az általános minimálbérnél magasabb összeget állapít meg a szakképzettséget igénylő foglalkozásokat betöltők és az építőiparban foglalkoztatottak esetében.
A bruttó és a nettó minimálbér 2014 és 2020 között
|
Év |
Bruttó minimálbér (lej) |
Nettó minimálbér (lej) |
||||
|
|
Általános |
Szakmai |
Építőipari |
Általános |
Szakmai |
Építőipari |
|
2014 |
900 |
|
|
678 |
|
|
|
2015 |
1 050 |
|
|
785 |
|
|
|
2016 |
1 250 |
|
|
925 |
|
|
|
2017 |
1 450 |
|
|
1 065 |
|
|
|
20189 |
1 900 |
|
|
1 162 |
|
|
|
2019 |
2 080 |
2 350 |
3 000 |
1 263 |
1 413 |
1 774 |
|
2020 |
2 230 |
2 350 |
3 000 |
1 346 |
1 413 |
1 774 |
Romániában 2020 végén az alkalmazottak 31%-a volt minimálbérrel alkalmazva – végzettségtől és ágazattól függetlenül. Ez az arány Moldvában és Havasalföldön a legmagasabb (37%), Bukarest és vonzáskörzetében a legalacsonyabb (22%). Erdélyben az alkalmazottak 32%-a volt minimálbérrel alkalmazva. Románia régióit megfigyelve elmondható, hogy a teljes országra jellemző az a tendencia, miszerint a minimálbéren alkalmazottak aránya 2015-ben volt a legalacsonyabb, ezt követően pedig az arányuk 2019-ig folyamatosan növekedett, majd 2020-ban a minimálbéren alkalmazottak száma jelentősen csökkent (mintegy 142 ezer fővel), kivételt az építőipari bérminimummal rendelkezők jelentettek, ahol az alkalmazottak száma növekedett (14 ezer fővel). Ez arra utalhat, hogy a járvány alatt többnyire olyanok vesztették el a munkájukat vagy kerültek át részmunkaidőbe, akik korábban minimálbérrel voltak alkalmazva.
Az erdélyi régiókon belül 2020 végén a minimálbérrel alkalmazottak aránya Észak-Erdélyben és Székelyföldön a legmagasabb (44%, illetve 39%), ezt követi Partium 38%-kal. Dél-Erdélyben 27%, Bánságban és Közép-Erdélyben pedig 28% volt a minimálbérrel alkalmazottak aránya – végzettségtől és ágazattól függetlenül.
Táblamellékletek
Gyerektelen, egyedülálló munkavállaló havi nettó átlagkeresete euróban kifejezve
|
2010 |
2011 |
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
|
|
Európai Unió (27) |
|
|
|
1 767 |
1 793 |
1 800 |
1 830 |
1 862 |
1 911 |
1 965 |
2 000 |
|
Egyesült Királyság |
2 486 |
2 452 |
2 697 |
2 618 |
2 774 |
3 163 |
2 888 |
2 802 |
2 857 |
2 991 |
3 004 |
|
Németország |
2 115 |
2 174 |
2 227 |
2 264 |
2 316 |
2 368 |
2 423 |
2 464 |
2 546 |
2 632 |
2 653 |
|
Olaszország |
1 642 |
1 665 |
1 694 |
1 721 |
1 744 |
1 754 |
1 758 |
1 762 |
1 775 |
1 796 |
1 789 |
|
Spanyolország |
1 617 |
1 658 |
1 665 |
1 672 |
1 681 |
1 737 |
1 736 |
1 746 |
1 767 |
1 790 |
1 770 |
|
Magyarország |
521 |
512 |
531 |
540 |
540 |
559 |
595 |
669 |
716 |
797 |
791 |
|
Románia |
323 |
340 |
334 |
362 |
384 |
427 |
460 |
504 |
556 |
603 |
708 |
|
|
|||||||||||
|
Románia (lej) |
1 359 |
1 443 |
1 487 |
1 599 |
1 708 |
1 896 |
2 066 |
2 303 |
2 587 |
2 859 |
3 425 |
Kétkeresős és kétgyerekes háztartás havi nettó átlagkeresete euróban kifejezve
|
2010 |
2011 |
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
|
|
Európai Unió (27) |
|
|
|
3 766 |
3 819 |
3 837 |
3 909 |
3 978 |
4 082 |
4 203 |
4 287 |
|
Egyesült Királyság |
5 142 |
5 073 |
5 574 |
5 408 |
5 732 |
6 533 |
5 958 |
5 774 |
5 882 |
6 152 |
6 178 |
|
Németország |
4 640 |
4 765 |
4 877 |
4 952 |
5 060 |
5 176 |
5 295 |
5 383 |
5 555 |
5 741 |
5 801 |
|
Olaszország |
3 436 |
3 481 |
3 539 |
3 613 |
3 658 |
3 678 |
3 684 |
3 693 |
3 719 |
3 759 |
3 751 |
|
Spanyolország |
3 311 |
3 393 |
3 409 |
3 424 |
3 442 |
3 555 |
3 552 |
3 572 |
3 614 |
3 659 |
3 619 |
|
Magyarország |
1 139 |
1 191 |
1 223 |
1 236 |
1 231 |
1 268 |
1 355 |
1 520 |
1 624 |
1 798 |
1 771 |
|
Románia |
670 |
704 |
689 |
746 |
790 |
893 |
959 |
1 045 |
1 148 |
1 240 |
1 478 |
|
Románia (lej) |
2 822 |
2 985 |
3 074 |
3 297 |
3 511 |
3 969 |
4 304 |
4 775 |
5 341 |
5 886 |
7 150 |
Átlagos alkalmazotti létszám tulajdonviszony szerint Romániában, 2020
|
Tulajdonviszony |
Alkalmazottak száma |
Tulajdonviszony |
Alkalmazottak száma |
||
|
Közszféra (kizárólag állami) |
1 222 962 |
24% |
Közszféra |
1 269 613 |
25% |
|
Többségi állami (részben magán) |
46 651 |
1% |
|||
|
Többségi magán (részben állami) |
61 835 |
1% |
Magánszféra |
3 762 154 |
75% |
|
Magán (kizárólag magán) |
2 912 701 |
58% |
|||
|
Szövetkezeti |
18 122 |
0% |
|||
|
Közhasznú |
22 544 |
0% |
|||
|
Külföldi |
746 952 |
15% |
|||
|
Összesen |
5 031 767 |
100% |
Összesen |
5 031 767 |
100% |
Nettó átlagkereset Románia régióiban és Erdély régióiban, 2008–2020
|
2008 |
2009 |
2010 |
2011 |
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
|
|
Románia |
1 309 |
1 361 |
1 391 |
1 444 |
1 507 |
1 579 |
1 697 |
1 859 |
2 046 |
2 338 |
2 642 |
2 986 |
3 217 |
|
Moldva |
1 159 |
1 205 |
1 196 |
1 207 |
1 241 |
1 329 |
1 449 |
1 565 |
1 709 |
2 015 |
2 295 |
2 641 |
2 841 |
|
Havasalföld |
1 226 |
1 294 |
1 286 |
1 316 |
1 368 |
1 434 |
1 537 |
1 656 |
1 794 |
2 069 |
2 330 |
2 640 |
2 842 |
|
Bukarest-Ilfov |
1 810 |
1 817 |
1 946 |
2 086 |
2 187 |
2 265 |
2 400 |
2 644 |
2 857 |
3 186 |
3 559 |
3 947 |
4 263 |
|
Erdély |
1 156 |
1 214 |
1 230 |
1 269 |
1 337 |
1 404 |
1 523 |
1 682 |
1 889 |
2 172 |
2 466 |
2 800 |
3 004 |
|
Székelyföld |
993 |
1 072 |
1 040 |
1 067 |
1 092 |
1 151 |
1 258 |
1 386 |
1 529 |
1 823 |
2 076 |
2 362 |
2 524 |
|
Közép-Erdély |
1 243 |
1 315 |
1 330 |
1 383 |
1 474 |
1 561 |
1 726 |
1 876 |
2 160 |
2 465 |
2 819 |
3 195 |
3 467 |
|
Partium |
1 026 |
1 056 |
1 078 |
1 102 |
1 139 |
1 199 |
1 316 |
1 431 |
1 595 |
1 891 |
2 126 |
2 446 |
2 630 |
|
Dél-Erdély |
1 192 |
1 264 |
1 278 |
1 313 |
1 381 |
1 432 |
1 529 |
1 701 |
1 890 |
2 180 |
2 463 |
2 786 |
2 976 |
|
Bánság |
1 223 |
1 282 |
1 324 |
1 376 |
1 454 |
1 544 |
1 659 |
1 858 |
2 087 |
2 330 |
2 659 |
2 990 |
3 194 |
|
Észak-Erdély |
1 044 |
1 072 |
1 049 |
1 068 |
1 155 |
1 178 |
1 285 |
1 418 |
1 578 |
1 858 |
2 094 |
2 425 |
2 573 |
Alkalmazottak átlagos létszáma ágazatok szerint Románia régióiban, 2020
|
Ágazatok |
Erdély |
Moldva |
Havasalföld |
Bukarest-Ilfov |
Románia |
|
Mezőgazdaság |
45 032 |
23 485 |
49 773 |
5 280 |
123 570 |
|
Bányászat |
16 051 |
4 346 |
23 509 |
3 028 |
46 934 |
|
Komplex ipar |
335 683 |
69 177 |
218 432 |
80 721 |
704 013 |
|
Könnyűipar |
218 643 |
86 894 |
114 250 |
44 558 |
464 345 |
|
Építkezés |
136 016 |
67 600 |
104 739 |
98 854 |
407 209 |
|
Kereskedelem |
294 012 |
131 804 |
224 848 |
220 632 |
871 296 |
|
Szállítás |
101 935 |
32 320 |
77 930 |
64 015 |
276 200 |
|
Szállodák és vendéglátás |
64 594 |
22 860 |
47 696 |
34 505 |
169 655 |
|
Egészségügy |
142 911 |
77 505 |
116 703 |
67 137 |
404 256 |
|
Oktatás |
127 599 |
74 651 |
98 222 |
46 823 |
347 295 |
|
Közigazgatás |
60 809 |
33 835 |
62 189 |
47 760 |
204 593 |
|
Szellemi szolgáltatások |
127 393 |
45 126 |
64 366 |
225 371 |
462 256 |
|
Egyéb szolgáltatások |
163 422 |
68 547 |
138 872 |
179 304 |
550 145 |
|
Összesen |
1 834 100 |
738 150 |
1 341 529 |
1 117 988 |
5 031 767 |
Alkalmazottak átlagos létszáma ágazatok szerint Erdély régióiban, 2020
|
Ágazatok |
Székelyföld |
Közép-Erdély |
Partium |
Dél-Erdély |
Bánság |
Észak-Erdély |
Erdély |
|
Mezőgazdaság |
4 087 |
5 038 |
7 525 |
11 773 |
12 162 |
4 447 |
45 032 |
|
Bányászat |
717 |
3 508 |
2 050 |
7 326 |
1 533 |
917 |
16 051 |
|
Komplex ipar |
10 575 |
51 759 |
45 343 |
105 214 |
94 121 |
28 671 |
335 683 |
|
Könnyűipar |
24 642 |
31 698 |
43 545 |
51 371 |
38 108 |
29 279 |
218 643 |
|
Építkezés |
8 041 |
27 166 |
23 228 |
38 244 |
25 055 |
14 282 |
136 016 |
|
Kereskedelem |
18 088 |
62 819 |
47 070 |
80 385 |
61 602 |
24 048 |
294 012 |
|
Szállítás |
4 336 |
21 383 |
18 122 |
25 688 |
24 285 |
8 121 |
101 935 |
|
Szállodák és vendéglátás |
5 106 |
11 921 |
10 554 |
18 668 |
12 878 |
5 467 |
64 594 |
|
Egészségügy |
9 748 |
31 878 |
21 975 |
34 787 |
30 647 |
13 876 |
142 911 |
|
Oktatás |
10 363 |
28 616 |
20 840 |
30 358 |
24 368 |
13 054 |
127 599 |
|
Közigazgatás |
4 744 |
10 258 |
9 683 |
16 815 |
13 167 |
6 142 |
60 809 |
|
Szellemi szolgáltatások |
5 391 |
43 029 |
11 101 |
29 017 |
32 661 |
6 194 |
127 393 |
|
Egyéb szolgáltatások |
7 876 |
36 525 |
22 916 |
46 867 |
37 652 |
11 586 |
163 422 |
|
Összesen |
113 714 |
365 598 |
283 952 |
496 513 |
408 239 |
166 084 |
1 834 100 |
Közzététel: 2021. december 7.
További információ: Lukács Andrea (info@erdelystat.ro).
Korábbi Erdélystat-közlemények és -elemzések, módszertani leírások megtalálhatók a www.erdelystat.ro honlapon.
Ha érdekli az Erdélystat tevékenysége, látogasson el honlapunkra vagy keresse fel Facebook-oldalunkat. Ha elsőként szeretné megkapni az aktuális elemzéseinket és közleményeinket, iratkozzon fel hírlevelükre.
1 Nettó átlagkeresetre vonatkozó adatsorok: Eurostat (tábla kódja: EARN_NT_NET), https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/earn_nt_net/default/table?lang=en. Letöltés dátuma: 2021.08.10.
2 Országos Statisztikai Intézet: Câștigul salarial nominal mediu net lunar (tábla kódja: FOM106F). Letöltés dátuma: 2021.09.21.
3 Országos Statisztikai Intézet: Câștigul salarial nominal mediu net lunar (tábla kódja: FOM106E). Letöltés dátuma: 2021.09.21.
4 Országos Statisztikai Intézet: Numărul mediu al salariaților pe județe și localități (tábla kódja: FOM104D). Letöltés dátuma: 2021.09.21.
5 Országos Statisztikai Intézet: Numărul mediu al salariaților pe categorii de salariați, forme de proprietate, macroregiuni, regiuni de dezvoltare și județe (tábla kódja: FOM104B). Letöltés dátuma: 2021.09.21.
6 Országos Statisztikai Intézet: Numărul mediu al salariaților pe activități ale economiei naționale (secțiuni și diviziuni) CAEN Rev.2, sexe, macroregiuni, regiuni de dezvoltare și județe (tábla kódja: FOM104F). Letöltés dátuma: 2021.09.21.
7 Szakmai bérminimum: felsőfokú végzettséggel és legalább egyéves munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók számára.
8 Építőipari bérminimum: építőiparban, teljes munkaidőben (havi 167 órás átlagos munkaidőre alkalmazott) dolgozók esetében.
9 Romániában 2018-tól kezdődően a társadalombiztosítási járulékok fizetése áthárult az alkalmazottakra.