HU | EN

Halálozások és halálokok Erdélyben, 2012–2018

Utolsó módosítás: 2020.08.18

Egészségügy

Annak ellenére, hogy Romániában a születéskor várható átlagos élettartam növekedésének lehetünk tanúi, a születéskor várható élethossz (75,3 év) még mindig jelentősen elmarad az EU-s átlagtól (81 év). A várható átlagos élettartam növekedésével párhuzamosan a nyers halálozási arányszám növekedése érhető tetten, ezt alapvetően a népesség elöregedése magyarázza.

A vezető halálokok Romániában a keringési rendszer betegségei (az elhalálozások 57%-áért felelősek), a rákos megbetegedések (20%), a légzőrendszer betegségei (7%), az emésztőrendszer megbetegedései (6%), valamint a mortalitás és a morbiditás külső okai (4%). 2007 és 2018 között a keringési rendszer betegségei által okozott elhalálozások súlya 61-ről 57%-ra mérséklődött, a daganatos megbetegedések által okozott halálesetek aránya 18-ról 20%-ra nőtt.

A csecsemőhalandóság alakulásában jelentős javulás történt az elmúlt évtizedben, azonban a csecsemőhalandósági ráta még mindig nagyon magas Romániában (6 ezrelék), az európai uniós átlag (3,4 ezrelék) szinte kétszerese.

 

1. Születéskor várható átlagos élettartam

Az emberi élettartam meghosszabbodása a modern társadalmak egyik vívmányának tekinthető. A születéskor várható átlagos élettartam az életminőség egyik legfontosabb mutatója, azt fejezi ki, hogy egy újszülött az adott év halandósági viszonyai mellett átlagosan mekkora élettartamra számíthat. Az Eurostat legfrissebb, 2018-as adatai alapján1 az Európai Unió tagállamai közül jelenleg Spanyolországban a leghosszabb a születéskor várható átlagos élettartam (83,5 év), ezt követi Olaszország (83,4 év), majd Franciaország és Ciprus (mindkettőnél 82,9 év). Romániában a születéskor várható átlagos élettartam 2018-ban 75,3 év volt, ez az EU28-as lista 26. helyére pozicionálja országunkat. Csupán Lettország és Bulgária rendelkezik alacsonyabb. A kelet-közép-európai régióban Csehországban 79,1 év, Lengyelországban 77,7 év, Szlovákiában 77,4 év, Magyarországon pedig 76,2 év volt a születéskor várható átlagos élettartam 2018-ban.

A férfiak rosszabb élethossz-esélyekkel rendelkeznek, várható átlagos élettartamuk Romániában 71,7 év (az EU-s átlag 78,3), míg a nőké 79,2 év (az EU-s átlag 83,6). 2010 és 2018 között Romániában 1,6 évvel nőtt a születéskor várható élettartam, ez valamivel jobb, mint az uniós szinten regisztrált 1,1 évnyi növekedés.

Forrás: Eurostat, demo_mlexpec

A jelentős magyar lakossággal rendelkező erdélyi megyék közül Kolozs megyében a legmagasabb (77,5 év), illetve Szatmár megyében a legalacsonyabb (73,8 év) a születéskor várható átlagos élettartam. 2010 és 2018 között szinte azonos léptékben növekedett ezekben a megyékben a születéskor várható élethossz, kivételt Kovászna megye képez, itt volt a legkisebb az átlagos éves bővülés ebben az időszakban. A rövid távú ingadozások részleges kiküszöbölése érdekében ebben a tanulmányban az átlagos éves változásokat – így a születéskor várható átlagos élettartamét is – az előző évhez viszonyított változások átlagaival fejezzük ki, a jelzett időperiódusokra vonatkozóan.

 

Születéskor várható átlagos élettartam néhány erdélyi megyében

Régió

Megye

2010

2018

Átlagos éves változás
2010 és 2018 között
(években kifejezve)

Székelyföld

Hargita

74,0

76,2

0,27

Kovászna

73,7

75,3

0,19

Közép-Erdély

Maros

73,6

75,7

0,27

Kolozs

75,3

77,5

0,27

Partium

Bihar

72,8

75,3

0,30

Szatmár

71,3

73,8

0,30

Szilágy

72,5

75,0

0,31

Forrás: INS TEMPO Online, POP217A

 

2. Nyers halálozási arányszám

A születéskor várható élethossz növekedésével párhuzamosan a nyers halálozási arányszám (a halálozások ezer lakosra jutó száma az évközepi népességre vetítve) emelkedése érhető tetten Európa legtöbb országában. A látszólagos ellentmondást alapvetően a népesség elöregedése magyarázza. Az európai uniós átlagot tekintve a nyers halálozási arányszám 2010 és 2018 között 9,9-ről 10,5 ezrelékre nőtt.2

Az Unión belül 2018-ban Írországban regisztrálták a legalacsonyabb nyers halálozási arányszámot (6,4 ezrelék), ezt Ciprus (6,6), majd Luxemburg követi (7,1). 2018-ban Romániában a nyers halálozási arányszám 13,6 ezrelék volt3, ezzel a 25. az EU-s rangsorban. Litvániában, Lettországban és Bulgáriában rosszabb ez a mutató. Magyarország rögtön Románia előtt foglal helyet, 13,4-es nyers halálozási arányszámmal; míg Lengyelország 10,9-es, Szlovákia 10-es és Csehország 10,6-os nyers halálozási arányszámmal rendelkezik.

A nyers halálozási arányszám Romániában a 2010-es 12,8 ezrelékről 13,6 ezrelékre növekedett 2018-ra. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2018-ban az országban 264 317 halálesetet regisztráltak, ez naponta átlagosan mintegy 724 elhunytat jelent.4

A nyers halálozási arányszámot megvizsgáltuk korcsoportok szerint is. A korspecifikus nyers halálozási arányszám az idősebb korcsoportokban csökkenést mutat: 2012 és 2018 között a 80 év felettiek esetében 130-ról 124-re; a 70 és 79 közöttiek esetében pedig 45-ről 42-re javult. Negatív elmozdulás a 60–69 éves korosztályban figyelhető meg: míg 2012-ben ezer lakosból 18,4 hunyt el, ez 2018-ra 19,7-re nőtt, ami alapvetően a 60 és 64 év közötti férfiak növekvő halálozási arányszámának tudható be.

 

Nyers halálozási arányszám korcsoportok szerint

 

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

0–39 év

0,9

0,8

0,8

0,8

0,8

0,8

0,8

40–59 év

6,3

6,1

6,3

6,1

6,1

5,9

6,0

60–69 év

18,4

18,1

18,3

18,7

18,9

19,1

19,7

70–79 év

45,4

43,5

44,2

44,7

43,3

43,2

42,2

80 év felett

129,9

124,0

125,6

130,4

124,8

124,9

124,3

Románia

12,6

12,4

12,8

13,2

13,1

13,3

13,6

Forrás: INS Tempo Online, POP206K, POP106A

 

Románián belül jelentős regionális különbségek figyelhetőek meg a nyers halálozási arányszám tekintetében. A legalacsonyabb elhalálozási arányszám 2018-ban Bukarest-Ilfovban volt: 11,6 ezrelék; ezt követi Erdély (12,8); majd hasonló aránnyal Moldva és Havasalföld (14,4). Románia szintjén évente 0,6%-kal nőtt átlagban az ezer lakosra vetített halálesetek száma 2012 ás 2018 között, a moldvai régióban átlag felett, a havasalföldi régióban pedig jelentős ingadozások mellett a legkisebb a relatív változás ebben a hat évben.

 

Nyers halálozási arányszám Románia különböző régióiban

 

2012

2018

Elhalálozások átlagos
éves változása (%)5

Erdély

12,1

12,8

0,7%

Moldva

13,0

14,4

1,3%

Havasalföld

13,7

14,5

0,1%

Bukarest-Ilfov

11,2

11,6

0,8%

Románia

12,7

13,6

0,6%

Forrás: INS Tempo Online, POP106A, POP206D

 

Erdélyen belül Partiumban volt a legmagasabb a nyers halálozási arányszám, a legalacsonyabb Közép- és Észak-Erdélyben. Az elhalálozások átlagos éves változása Székelyföldön a legmagasabb, itt 11,6-ról 12,9 ezrelékre nőtt a nyers halálozási arányszám 2012 és 2018 között.

 

Nyers halálozási arányszám az erdélyi régiókban

 

2012

2018

Elhalálozások átlagos
éves változása (%)

Székelyföld

11,6

12,9

1,4%

Közép-Erdély

11,9

12,3

0,6%

Partium

12,8

13,6

0,6%

Dél-Erdély

12,0

13,0

0,9%

Bánság

12,3

12,6

0,3%

Észak-Erdély

11,7

12,4

0,6%

Erdély

12,1

12,8

0,7%

Forrás: INS Tempo Online, POP106A, POP206D

 

3. Halálokok gyakorisága

Az Európai Unió országaiban a legfrissebb, 2016-ra vonatkozó statisztikai adatok alapján6 a legtöbb halálesetet a keringési rendszer betegségei okozzák, ezek az összes elhalálozás 36%-áért felelősek (elsősorban szívinfarktus és stroke). A második vezető halálokot a daganatos megbetegedések alkotják, ezek az elhalálozások 27%-áért felelősek. Három tagország kivétel ez alól: Dánia, Franciaország és Hollandia, ahol a rákos megbetegedések vezető halálokokká avanzsálódtak7. A harmadik leggyakoribb halálok az EU-ban a légzőrendszer betegségei (pl. tüdőgyulladás, influenza, tüdőtágulat és asztma), ezek a halálesetek 8,2%-áért felelősek. Az EU-ban történő haláleseteknek egy jelentős része (4,6%-a) olyan külső okokra vezethető vissza, mint a sérülések, közlekedési balesetek, szándékos önártalom, testi sértés és az orvosi ellátás nemkívánatos szövődményei. Az ötödik vezető halálokot az emésztőrendszer betegségei alkotják (pl. májzsugorodás, májelégtelenség, gyomorfekély), ezek az EU-n belüli elhalálozások 4,3%-áért felelősek. Ehhez hasonló arányt képviselnek a mentális és viselkedési rendellenességek (pl. demencia, az alkohol és a pszichoaktív szerek okozta mentális- és viselkedészavarok, skizofrénia), valamint az idegrendszeri és érzékszervi betegségek (pl. Parkinson- és Alzheimer-kór, agyhártyagyulladás) miatt bekövetkezett halálesetek.

Románia jelentősen eltér az uniós átlagtól. A keringési rendszer betegségei által okozott halálesetek kiemelkedőek, 58%-os aránnyal vezették a halálokok listáját 2016-ban. A daganatos betegségek súlya viszont kisebb, az elhalálozások 20%-áért voltak felelősek.

 

Elhalálozási okok az Európai Unióban, Romániában és Magyarországon, 2016

 

ICD-10
osztály

EU28

Románia

Magyar-
ország

A keringési rendszer betegségei

I00-I99

35,7%

58,2%

49,5%

Daganatok

C00-D48

27,0%

20,3%

26,5%

A légzőrendszer betegségei

J00-J99

8,2%

5,7%

5,7%

A morbiditás és mortalitás külső okai

V01-Y89

4,6%

3,8%

4,5%

Az emésztőrendszer betegségei

K00-K93

4,3%

5,7%

4,9%

Mentális és viselkedési rendellenességek

F00-F99

4,3%

0,1%

2,6%

Az idegrendszer és érzékszervek betegségei

G00-H95

4,3%

1,5%

1,5%

Nem minősített tünetek és rendellenességek

R00-R99

3,6%

0,3%

0,2%

Endokrin-, táplálkozási és anyagcsere-betegségek

E00-E90

3,0%

1,1%

2,5%

A húgy- és ivarrendszer betegségei

N00-N99

1,9%

1,4%

0,7%

Fertőző és parazitabetegségek

A00-B99

1,6%

1,2%

0,6%

Egyéb betegségek (1% alatt)

-

1,5%

0,5%

1,0%

Összesen

 

100,0%

100,0%

100,0%

Forrás: Eurostat, hlth_cd_aro

 

A légző- és emésztőrendszeri betegségek egyaránt 5,7%-ot képviselnek a halálesetek okai között, a morbiditás és mortalitás külső okai pedig 3,8%-kal az ötödik leggyakoribb haláloknak minősülnek. Összehasonlításképpen Magyarországon az összes elhalálozás mintegy felét okozták a keringési rendszer betegségei: 26,5%-át a daganatok, 5,7%-át a légzési rendszer megbetegedései, 4,9%-át az emésztőrendszer megbetegedései, 4,5%-át pedig a morbiditás és mortalitás külső okai.

A romániai halálokok gyakoriságát, illetve azok időbeli változását áttekintjük az Országos Statisztikai Intézett aktuálisabb adatai szerint is. 2018-ban az elsődleges halálokot továbbra is a keringési rendszer betegségei jelentették, ezek az összes haláleset 56,5%-áért felelősek. Ezen belül leggyakoribbak az iszkémiás szívbetegség (szívinfarktus, szívelégtelenség), valamint az agyérbetegség (stroke) által okozott halálesetek. A második leggyakoribb halálok a daganatok (19,6%), ezt követik a légzőrendszer (6,5%) és az emésztőrendszer betegségei (5,9%) okozta halálesetek, majd a mortalitás és morbiditás külső okai (3,8%).

 

Elhalálozások ok szerinti megoszlása és alakulása Romániában

 

2007

2018

Átlagos éves
változás (%)8

A keringési rendszer betegségei

61,3%

56,5%

-0,28%

    Ebből: iszkémiás szívbetegség

21,0%

18,9%

-0,50%

    Ebből: agyérbetegség

20,3%

16,1%

-1,61%

Daganatok

18,0%

19,6%

1,20%

A légzőrendszer betegségei

5,0%

6,5%

2,92%

Az emésztőrendszer betegségei

5,8%

5,9%

0,69%

A morbiditás és mortalitás külső okai

4,9%

3,8%

-1,76%

Az idegrendszer és érzékszervek betegségei

0,8%

1,7%

7,57%

A húgy- és ivarrendszer betegségei

0,9%

1,6%

5,55%

Fertőző és parazitabetegségek

0,9%

1,4%

4,28%

    Ebből: tuberkulózis

0,6%

0,3%

-4,84%

Endokrin-, táplálkozási és anyagcsere-betegségek

0,9%

1,1%

2,25%

    Ebből: cukorbetegség

0,9%

1,0%

1,92%

Terhesség, szülés

0,01%

0,01%

-0,18%

Perinatális (szülés körüli) szakban keletkező állapotok

0,4%

0,2%

-6,04%

Veleszületett rendellenességek, deformitások és
kromoszómaabnormitások

0,3%

0,1%

-6,64%

Egyéb összesített

0,7%

1,7%

10,60%

Forrás: INS Tempo Online, POP206D, POP206C

 

Az általános európai trendekhez hasonlóan Romániában is csökkent a keringési rendszer betegségei által okozott elhalálozások aránya 2007 és 2018 között, 61,3-ról 56,5%-ra. A keringési betegségek által okozott elhalálozások aránya Havasalföldön a legmagasabb (59,9%), míg Erdélyben és Moldvában a legalacsonyabb (54,2%). Erdélyen belül a közép-erdélyi régióban volt a legalacsonyabb a keringési rendszer megbetegedései által okozott halálesetek aránya 2018-ban (51,5%); Észak-Erdélyben, Partiumban és Székelyföldön a legmagasabb. Az is szembetűnő, hogy Erdélyben évente átlagosan 0,8%-kal csökken a keringési rendszer betegségei által okozott elhalálozások aránya (minden erdélyi régióban csökkenés tapasztalható), míg Moldvában és Bukarest-Ilfovban 0,7%-os növekedés figyelhető meg.

 

A keringési rendszer betegségei által okozott elhalálozások gyakorisága

 

2007

2018

Átlagos éves
változás (%)

Székelyföld

61,2%

55,5%

-0,15%

Közép-Erdély

59,2%

51,5%

-0,88%

Partium

63,3%

56,3%

-1,06%

Dél-Erdély

59,3%

53,9%

-0,17%

Bánság

63,9%

53,0%

-1,70%

Észak-Erdély

62,0%

57,1%

-0,11%

ERDÉLY

61,4%

54,2%

-0,80%

Havasalföld

64,9%

59,9%

-0,57%

Moldva

56,6%

54,2%

0,72%

Bukarest-Ilfov

57,5%

57,4%

0,65%

ROMÁNIA

61,3%

56,5%

-0,28%

Forrás: INS Tempo Online, POP206C, POP206D

 

2007 és 2018 között nőtt a daganatos megbetegedések által okozott halálesetek száma: az ebben a kategóriában regisztrált halálozások száma 45 383-ról 51 701-re emelkedett, ami 1,2%-os átlagos éves növekedést jelent. A daganatos betegségek előfordulási gyakoriságát tekintve az első öt terület a tüdő, a vastag- és végbél, az emlő, a prosztata és a méhnyak (INSP, CNEPSS 2018).9 A daganatos megbetegedésekben elhalálozottak aránya Bukarest-Ilfovban a legmagasabb (22,6%) és Havasalföldön a legalacsonyabb (18,1%) az ország nagyrégióit tekintve. Erdélyen belül a közép-erdélyi régióban kiemelkedő (23,8%). Székelyföldön és Partiumban az elhalálozások mintegy egyötödéért okolhatók a daganatos megbetegedések, ebben a két régióban kiemelkedő az átlagos éves növekedés 2007 és 2018 között.

 

A daganatos megbetegedések által okozott elhalálozások gyakorisága

 

2007

2018

Átlagos éves
változás (%)

Székelyföld

18,2%

20,2%

1,75%

Közép-Erdély

21,1%

23,8%

1,48%

Partium

17,0%

20,6%

1,74%

Dél-Erdély

20,0%

21,3%

1,28%

Bánság

18,4%

19,6%

0,62%

Észak-Erdély

17,3%

18,3%

1,14%

ERDÉLY

18,9%

20,8%

1,23%

Havasalföld

16,1%

18,1%

1,21%

Moldva

17,9%

18,6%

1,47%

Bukarest-Ilfov

18,9%

22,6%

0,65%

ROMÁNIA

18,0%

19,6%

1,20%

Forrás: INS Tempo Online, POP206C, POP206D

 

2007 óta a légzőrendszer betegségei (pl. tüdőgyulladás, influenza, tüdőtágulat és asztma) által okozott elhalálozások aránya is emelkedett, évente átlagosan 2,9%-kal nőtt. A valamilyen légzőszervi megbetegedés okozta elhalálozások aránya Közép-Erdélyben volt a legmagasabb 2018-ban (7,8%).

 

A légzőrendszer betegségei által okozott elhalálozások gyakorisága

 

2007

2018

Átlagos éves
változás (%)

Székelyföld

5,0%

6,6%

4,11%

Közép-Erdély

4,6%

7,8%

5,54%

Partium

5,1%

6,9%

3,45%

Dél-Erdély

5,7%

7,3%

3,54%

Bánság

4,4%

7,6%

5,43%

Észak-Erdély

3,6%

6,4%

7,22%

ERDÉLY

4,8%

7,2%

4,30%

Havasalföld

4,8%

5,9%

2,01%

Moldva

6,1%

6,8%

2,39%

Bukarest-Ilfov

4,1%

5,3%

3,05%

ROMÁNIA

5,0%

6,5%

2,92%

Forrás: INS Tempo Online, POP206C, POP206D

 

Az emésztőrendszeri megbetegedések (pl. májzsugorodás, májelégtelenség, gyomorfekély) által okozott elhalálozások aránya országos viszonylatban 0,69%-os növekedést mutatott 2007 és 2018 között. Moldvában a legmagasabb (7,2%), Erdélyben a legalacsonyabb (5,2%) az emésztőrendszeri megbetegedések által okozott elhalálozások aránya.

 

Az emésztőrendszer betegségei által okozott elhalálozások gyakorisága

 

2007

2018

Átlagos éves
változás (%)

Székelyföld

3,8%

4,5%

3,12%

Közép-Erdély

4,6%

5,1%

1,52%

Partium

5,5%

5,5%

0,08%

Dél-Erdély

5,0%

5,3%

1,51%

Bánság

4,4%

4,5%

0,48%

Észak-Erdély

6,6%

6,7%

1,17%

ERDÉLY

5,0%

5,2%

0,86%

Havasalföld

5,4%

5,8%

0,83%

Moldva

7,4%

7,2%

1,11%

Bukarest-Ilfov

6,5%

5,4%

-0,84%

ROMÁNIA

5,8%

5,9%

0,69%

Forrás: INS Tempo Online, POP206C, POP206D

 

A sérülések, közlekedési balesetek, szándékos önártalom, testi sértés, orvosi ellátás szövődményeiként bekövetkezett elhalálozások aránya országos szinten évente átlagosan 1,76%-os csökkenést mutat 2007-től. A morbiditás és mortalitás külső okainak következményeként bekövetkezett halálesetek aránya Székelyföldön a legmagasabb (5%), megelőzi az emésztőrendszeri halálokok gyakoriságát (akárcsak az Európai Unióban). Hargita megyében a halálesetek 5,5, Kovászna megyében 4,3%-a tulajdonítható külső okoknak.

 

A morbiditás és mortalitás külső okai által okozott elhalálozások gyakorisága

 

2007

2018

Átlagos éves
változás (%)

Székelyföld

6,7%

5,0%

-1,55%

Közép-Erdély

5,1%

4,0%

-1,69%

Partium

4,9%

4,1%

-1,52%

Dél-Erdély

5,0%

3,7%

-1,92%

Bánság

4,4%

3,1%

-2,77%

Észak-Erdély

5,1%

4,0%

-1,45%

ERDÉLY

5,0%

3,8%

-2,01%

Havasalföld

4,4%

3,4%

-2,01%

Moldva

5,7%

4,7%

-0,47%

Bukarest-Ilfov

4,3%

2,7%

-3,36%

ROMÁNIA

4,9%

3,8%

-1,76%

Forrás: INS Tempo Online, POP206C, POP206D

 

A morbiditás és mortalitás külső okairól részletesebb információt az Országos Törvényszéki Orvostani Intézet (Institutul Național de Medicină Legală) éves beszámolóiból nyerhetünk.10 A publikált jelentések alapján három erőszakos halálokot vizsgáltunk regionális bontásban: a közúti balesetek, a szándékos emberölés és a szándékos önártalom előfordulási gyakoriságát. Ezek – a társadalmi érdeklődésre leginkább számot tartó halálokok – országos szinten mintegy felét teszik ki a külső halálokok összességének.11 A 2015 és 2017 közötti periódus átlagait vizsgáljuk, az egyes halálokok rátáját a rezidens lakossághoz viszonyítjuk.

Az Országos Törvényszéki Orvostani Intézet adatai szerint évente átlagosan 2038 halálos kimenetelű közúti baleset történt Romániában 2015 és 2017 között. A területi megoszlásokat vizsgálva az erdélyi régión belül Közép-Erdélyben, Dél-Erdélyben és a Bánságban kiemelkedő a 100 000 főre jutó közúti balesetek száma, Székelyföldön pedig a legalacsonyabb. Itt 100 000 lakosból évente mintegy 8-an veszítették életüket közúti balesetek miatt.

A gyilkosságok előfordulási gyakorisága Moldvában kiemelkedően magas (az országos átlag majdnem kétszerese), a fővárosi régióban és Erdélyben alacsonyabb (0,9-1,2 körüli) az emberölési ráta. Ez a mutató Erdélyen belül a déli régióban (1,5) és a Székelyföldön (1,3) átlag feletti a vizsgált három év átlagait tekintve. 2015 és 2017 között Romániában évente átlagosan 337 gyilkosságot követtek el.

Az öngyilkosságok száma a vizsgált periódusban évente átlagosan 2375 főt tett ki országos szinten, az öngyilkossági ráta 12 körül alakult. A szándékos önártalom előfordulása regionálisan jelentős eltéréseket mutat: Székelyföldön az országos ráta több mint kétszerese, 25 körüli a 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma. Szintén az országos és az erdélyi átlag fölötti a jelentős magyar etnikumú lakosságú Közép-Erdély és Partium is, 15–16 körüli rátával. Összehasonlításképpen Magyarországon 18 körül alakult ez a mutató a 2015–2017-es időszak adatai szerint.12 Világszinten a szándékos önártalom gyakorisága Litvániában a legmagasabb, ott az öngyilkossági ráta 31,9 volt 2016-ban.13

 

Közúti balesetek, szándékos emberölés és szándékos önártalom áldozatai

Régió

Közúti balesetek

Szándékos emberölés

Szándékos önártalom

Éves átlag
2015–2017

Ráta
100 000 főre

Éves átlag
2015–2017

Ráta
100 000 főre

Éves átlag
2015–2017

Ráta
100 000 főre

Székelyföld

41

8,0

7

1,3

130

25,4

Közép-Erdély

144

11,6

12

1,0

180

14,5

Partium

104

9,3

12

1,0

177

15,7

Dél-Erdély

193

11,5

25

1,5

191

11,4

Bánság

161

11,5

14

1,0

141

10,0

Észak-Erdély

73

9,7

8

1,1

62

8,2

Erdély

716

10,7

78

1,2

880

13,1

Havasalföld

643

9,7

109

1,6

766

11,6

Moldva

432

10,6

129

3,1

513

12,5

Bukarest-Ilfov

246

10,7

22

0,9

217

9,5

Románia

2 038

10,3

337

1,7

2 375

12,1

Forrás: Országos Törvényszéki Orvostani Intézet jelentései

 

Csecsemőhalandóság

A csecsemőhalandóság egy speciális korspecifikus halandósági arányszám. Azt mutatja, hogy ezer élve született gyermek közül hányan halnak meg egyéves koruk betöltése előtt. Romániában 2018-ban 1227 csecsemő vesztette életét, ebből 444 haláleset történt Erdélyben. A csecsemőhalandóság tekintetében Romániában jelentős javulás észlelhető: 2007 és 2018 között 12 ezrelékről 6 ezrelékre csökkent. Ez a mutató azonban még mindig nagyon magas, az EU tagállamai között Romániában a legmagasabb. 2018-ban az EU28 tagállamaiban a csecsemőhalandósági ráta átlagosan 3,5, Csehországban 2,6, Magyarországon 3,3, Lengyelországban 3,8, Szlovákiában 5, Bulgáriában 5,8 ezrelék volt.14

Forrás: Eurostat, demo_minfind

Románia minden régiójában csökkent a csecsemőhalandósági ráta 2007 óta. Az alacsony esetszám miatt az éves átlagos változások mellett hároméves periódusokat hasonlítottunk össze. A csecsemőhalandósági ráta úgy a 2007–2009-es, mint 2016–2018-as periódusban a legalacsonyabb Bukarest-Ilfov régióban volt, a legmagasabb pedig Moldvában. Az erdélyi régión belül Partiumban, Székelyföldön és Észak-Erdélyben átlag feletti a csecsemőhalandósági ráta.

 

Csecsemőhalandósági ráta Románia különböző régióiban

 

2007–2009

2016–2018

Átlagos éves
változás (%)

Székelyföld

10,8

7,3

-4,94%

Közép-Erdély

10,1

6,1

-2,81%

Partium

13,0

7,7

-4,94%

Dél-Erdély

10,8

6,4

-6,10%

Bánság

11,4

6,0

-5,89%

Észak-Erdély

10,0

7,0

-2,11%

ERDÉLY

11,1

6,6

-5,85%

Havasalföld

11,5

6,8

-6,53%

Moldva

12,2

6,9

-7,10%

Bukarest-Ilfov

6,8

4,0

-3,62%

ROMÁNIA

11,0

6,4

-6,47%

Forrás: INS Tempo Online, POP208A, POP201D

 

A csecsemőhalandóság okait vizsgálva azt láthatjuk, hogy vezető halálokot alkotnak az egy éven aluliak körében a perinatális szakaszban (a 0–6 napos korban) keletkező állapotok. 2016 és 2018 között 1460 csecsemő halálát okozták a perinatális időszakban keletkező állapotok, az összes elhalálozott csecsemő 32,7%-a vesztette életét emiatt. A második vezető halálok a csecsemők körében 2016 és 2018 között a légzőrendszer betegségei voltak, 988 csecsemő halálát okozván (22,1%). Ezt a veleszületett rendellenességek, deformitások és kromoszómaabnormalitások követik, 875 csecsemő halálát idézve elő (19,6%). A magzati vagy újszülött korban bekövetkezett vérvesztés 452 csecsemő elhalálozását okozta (10,1%). 2016 és 2018 között 131 egy éven aluli gyermek vesztette életét (2,9%) trauma, mérgezés vagy a morbiditás és mortalitás egyéb külső oka miatt.[15]

 

Közzététel: 2020. augusztus 18.

További információ: Tóth-Batizán Emese Emőke, Barna Gergő, Csata Zsombor (info@erdelystat.ro).

Korábbi Erdélystat-közlemények és -elemzések, módszertani leírások megtalálhatók a www.erdelystat.ro honlapon.

Előzetes igénylés után közleményeinket, elemzéseinket e-mailen elküldjük Önnek a megjelenés időpontjában. Erre vonatkozó igényét az info@erdelystat.ro e-mail címen jelezheti.

 


1 Eurostat – Life expectancy (tábla kódja: demo_mlexpec). Letöltés dátuma: 2020.05.15.

2 Eurostat – Crude death rate (tábla kódja: demo_gind). Letöltés dátuma: 2020.05.15.

3 Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kalkulált nyers halálozási arányszám (POP207A) eltér az Eurostat adataitól (2018-ban 11,9 ezrelék), mivel két, különbözőképpen definiált populációval számolnak. Míg az INS az állandó lakosságot, addig az Eurostat a rezidens lakosságot veszi alapul a mutató kiszámításakor. Elemzésünkben az Eurostat módszertanát követjük.

4 Országos Statisztikai Intézet (INS) – Decedați (tábla kódja: POP206B). Letöltés dátuma: 2020.05.15.

5 A rövid távú ingadozások részleges kiküszöbölése érdekében ebben a tanulmányban az átlagos éves változásokat az előző évhez viszonyított változások átlagaival fejezzük ki, itt a 2012 és 2018 közötti periódusra számolva.

6 Eurostat – Causes of death (tábla kódja: hlth_cd_aro). Letöltés dátuma: 2020.05.25.

7 https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/DDN-20190716-1. Letöltés dátuma: 2020.05.25.

8 A rövid távú ingadozások részleges kiküszöbölése érdekében az átlagos éves változásokat az előző évhez viszonyított változások átlagaival fejezzük ki, itt a 2007 és 2018 közötti periódusra számolva.

9 http://insp.gov.ro/sites/cnepss/wp-content/uploads/2018/05/Analiza-de-situatie-Cancer-2018.pdf. Letöltés dátuma: 2020.05.25.

10 https://www.legmed.ro/?doc=despre-rapoarte. Letöltés dátuma: 2020.06.19.

11 Fontos megjegyezni, hogy az orvostani és a statisztikai intézet adatai között nem teljes az átfedés. Ennek oka, hogy az adatok forrása eltérő. Míg az orvostani intézet a boncolási jegyzőkönyvek alapján készít összesítéseket, addig a statisztikai adatok a hozzátartozók által az önkormányzatokhoz bejelentett haláleseteket és azok okait regisztrálják. Az feltételezhető, hogy az erőszakos elhalálozások egy részénél a halál oka és főképp annak körülményei az anyakönyvi irodákban nem kerülnek pontos bejelentésre, elsősorban olyan esetekben, amikor ezek társadalmi megbélyegzést vonhatnak maguk után. Ezt a hipotézist támasztja alá, hogy például a statisztikai intézetnek az emberölések és az öngyilkosságok számára vonatkozó adatai 10–15%-kal alacsonyabbak az Országos Törvényszéki Orvostani Intézet által közölt adatoknál.

12 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnh001.html. Saját számítás. Letöltés dátuma: 2020.08.12.

13 https://www.who.int/gho/mental_health/suicide_rates/en/. Letöltés dátuma: 2020.08.12.

14 Eurostat – Infant mortality rates (tábla kódja: demo_minfind). Letöltés dátuma: 2020.05.06.

15 Országos Statisztikai Intézet (INS) – Decese sub 1 an, pe cauze de deces (tábla kódja: POP208D). Letöltés dátuma: 2020.05.25.