Jelentősek az erdélyi önkormányzatok uniós bevételei

Utolsó módosítás: 2019.10.04

Önkormányzatok uniós forrásokból származó bevétele, 2011–2017

A megyei és helyi önkormányzatok országosan 5,4 milliárd euró összegben hívtak le uniós forrásokat 2011 és 2017 között. Erdélyben az egy főre eső önkormányzati uniós bevétel 2011–17 között 350 euró volt, ez 30%-kal van az országos átlag fölött.

A romániai városok 86 és a községek 80%-a hívott le uniós pályázatot 2011–17 között. Az összes önkormányzati uniós bevétel közel 50%-át a községek által elnyert uniós pénzek tették ki. A nagyobb arányban magyarlakta községek közül a legtöbb uniós pályázatot Szilágy megye, Észak-Bihar és Gyergyó-vidék községei nyertek.

 

 

1. Az önkormányzatok uniós bevételének alakulása országos szinten

Az önkormányzatok jövedelmei több forrásból származnak.1 Jelen elemzés az önkormányzatok európai uniós forrásokból származó jövedelmeinek alakulását mutatja be. Ezeket a jövedelmeket az önkormányzatok pályázati alapon nyerhették el és meghatározott célokra költhették el (vidékfejlesztés, infrastruktúra-beruházások, ingatlanfelújítás stb.).

Az elemzéshez felhasznált adatok a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatfájlokból származnak.2 Az európai uniós források3 2011-től vannak külön tételként közölve, előtte az egyéb jövedelmek kategóriába voltak besorolva. A közölt uniós támogatások csak az uniós forrásból származó pénzeket jelentik, nincs benne a tagállami önrész, illetve az áfa, amit a pályázók szintén megkapnak az állami költségvetésből.

A megyei tanácsok és a helyi önkormányzatok (326 város és 2521 község) egyaránt pályázhattak uniós forrásokra. Az elemzés is külön részletezi ezeket a bevételeket megyei tanácsok, városok és községek szerint.

A jövedelmeket átszámoltuk román lejből euróba a nemzeti bank által használt évi átlagos árfolyamon, és az alábbiakban is így közöljük. Továbbá az egyes régiók és különböző méretű helyi önkormányzatok összehasonlításához az egy főre eső uniós bevétel indikátort használjuk.4

A megyei és helyi önkormányzatok 5,4 milliárd euró összegben hívtak le uniós forrásokat 2011 és 2017 között. Ez az elemzett periódusban a Románia által elnyert összes uniós bevétel (36,2 milliárd euró)5 közel 15%-a.

Az összes önkormányzati uniós támogatás közel 50%-át a községek által elnyert összegek tették ki. A városok részesedése 29%, a megyei tanácsoké pedig 22% volt ebben az időszakban.

Az uniós bevételek alakulása 2011 és 2017 között nem mutat egyértelmű trendet. A legnagyobb értékben 2015-ben hívtak le az önkormányzatok uniós pénzeket, éspedig 1,2 milliárd eurót. A 2007–13-as pénzügyi keret lezárása után, 2016-tól kezdődően jelentős visszaesés figyelhető meg. A 2014–20-as költségvetési időszak forrásainak lehívása jelentős fáziseltolódással indul be. 2016-ban a lehívott összegek országosan 400 millió eurót, míg 2017-ben is csak 440 millió eurót tettek ki. Ez a visszaesés még akkor is jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy a pályázatok kiírása, leadása, megnyerése és a pénzek elkönyvelése közötti időszak hosszabb távra is elnyúlhat.

A községek a legtöbb uniós bevételt 2011–13 között könyvelhették el, míg a legkisebb bevételű év 2016 volt. A városok és megyei tanácsok legjobb éve 2015, a leggyengébb pedig 2017 volt.

2011–17 között az európai uniós forrásokból származó bevételek átlagosan 6,4%-ot tettek ki az összes önkormányzati bevételből. A községek esetében az uniós források magasabb arányban, 10,7%-ban járultak hozzá a települési bevételekhez. Mint látni fogjuk, jelentős különbségek vannak egyes községek között. Több község nem hívott le egyáltalán uniós pályázati pénzeket, míg mások esetében ez arány akár 30%-ot is elérhet.

Kiemelendő, hogy a gazdasági válság alatt, az uniós források 16% fölötti arányban járultak hozzá a községek költségvetéséhez, jelentős segítséget nyújtva helyi beruházások megvalósításához.

2011–17 között a városok esetében az uniós jövedelmek kisebb mértékben, 3,6%-ban járultak hozzá az önkormányzati bevételekhez. Ez nem jelenti, hogy az uniós bevételek ne járultak volna hozzá jelentős fejlesztésekhez. A városok jellemzően magasabb jövedelemszinttel rendelkeznek, de a legnagyobb része ennek a jövedelemnek nem költhető beruházásokra. Az uniós források viszont a beruházásokra szánt összegekből jelentős részt tesznek ki.

 

2. Regionális különbségek az önkormányzatok uniós bevételeinek alakulásában

2011–17 között a romániai régiók közül6 az erdélyi önkormányzatok hívtak le a legnagyobb összegben európai uniós forrásokat. Erdélyben az önkormányzatok 2,4, Havasalföldön 1,9, míg Moldvában 1,7 milliárd euró értékben nyertek uniós pályázatokat. Moldvában és Havasalföldön leginkább a megyei tanácsok voltak aktívak az uniós források lehívásában, ezekben a régiókban a községek részesedése az önkormányzatok uniós bevételeiből sokkal kisebb, mint Erdélyben. A Bukarest-Ilfov régió uniós bevételei sokkal kisebbek, mint a többi régió esetében megfigyelt értékek.

Az erdélyi régiók közül Partium és Dél-Erdély hívott le nagyobb összegben uniós forrásokat. A megyei tanácsok és városok esetében a dél-erdélyiek, a községek esetében a partiumiak pályáztak a legnagyobb sikerrel uniós pénzekre.

Az önkormányzatok 2011–2017 közötti uniós bevételének megoszlása régiók szerint (millió euró)

 

Megyei tanácsok

Városok

Községek

Összes kategória

Székelyföld

55

43

119

217

Közép-Erdély

67

94

192

353

Partium

92

138

265

496

Dél-Erdély

104

179

218

501

Bánság

87

139

234

460

Észak-Erdély

66

66

222

354

Erdély

471

658

1 251

2 380

Moldva

273

306

606

1 186

Havasalföld

418

501

736

1 655

Bukarest-Ilfov

29

113

25

168

Románia

1 191

1 579

2 618

5 388


A régiókat könnyebben összehasonlíthatjuk, ha az egy főre eső uniós jövedelmet vesszük figyelembe. Erdélyben az egy főre eső uniós bevétel 2011–17 között 350 euró volt, ez 30%-kal van az országos átlag fölött. Moldva az országos átlag körüli szinten, Havasalföld ez alatt helyezkedik el.

Erdélyben a legnagyobb egy főre eső jövedelmű régió Észak-Erdély, de a jelentős magyar lakossággal rendelkező Partium és Székelyföld is az erdélyi átlag felett teljesített. Erdélyi összehasonlításban Székelyföld esetében a megyei tanácsok és a községek uniós bevétele is kiemelkedő. Partiumban a városok, Észak-Erdélyben a községek egy főre eső uniós bevétele a legmagasabb.

Ha az erdélyi megyéket az összes egy főre eső önkormányzati uniós bevétel szerint rangsoroljuk, akkor a rangsor elején Beszterce-Naszód, Szilágy és Krassó-Szörény megyéket találjuk. Arad, Szeben és Brassó az országos átlag alatt vannak.

Csak a megyei tanácsok uniós jövedelmei szerint kiemelhetjük Szilágy és Kovászna megyéket. Arad, Temes, Szatmár, Kolozs és Brassó megyei önkormányzatai viszont az országos átlag alatt vannak az egy főre eső uniós támogatásból származó jövedelem tekintetében.

A községek esetében a jelentősebb magyar népességgel rendelkező erdélyi megyék közül Szilágy, Kolozs és Hargita volt sikeresebb az uniós pályázatok lehívásában. A Kovászna és Maros megyei községek gyengébben teljesítettek.

 

3. Városok uniós bevételei 2011–2017 között

Láttuk, hogy a városok uniós bevételei magasabbak a községekénél, viszont a városi önkormányzatok összes bevételéből kisebb arányt jelentenek. Bár a román állam szándékoltan népességarányosan tervezte az uniós pályázatokat prioritási alapon szétosztani az egyes városok között, a valóságban egyes városok jóval sikeresebbek voltak a pályázati pénzek lehívásában. Azon városok, amelyek több pályázatot készítettek elő (időben), több uniós forráshoz jutottak, mivel több más város nem nyújtott be elég pályázatot, és a felszabaduló keretet az előbbiekhez átcsoportosították.

A nagyvárosok közül Nagyvárad, Iași és Temesvár nyert a legtöbb uniós pályázatot 2011–17 között. Nem teljesített rosszul Craiova és Botoșani sem. A fejlettebb városok közül Konstanca és Nagyszeben kisebb értékben jutott uniós forrásokhoz. Az erdélyi nagyvárosok közül Kolozsvár egy főre jutó uniós bevétele az országos átlag körüli szinten volt, Marosvásárhely az országos átlag fölött, míg Szatmárnémeti az országos átlag alatt található.

A legalább 35%-ban magyarlakta városok uniós jövedelem szerinti rangsorát Marosvásárhely vezeti 28 millió euró bevétellel. Következik Szatmárnémeti (12 millió euró), Sepsiszentgyörgy (10 millió euró) és Csíkszereda (9 millió euró). Az egy főre eső uniós bevétel szerint az első helyen Borszék található, utána következik Kovászna város, Erdőszentgyörgy és Nagykároly. A fontosabb magyarlakta városok közül kisebb értékben hívott le uniós forrásokat 2011–17 között Nagyszalonta, Székelyudvarhely és Székelykeresztúr.

 

4. Erdélyi községek uniós bevételei 2011–2017 között

Az alábbi táblázatban a községeket etnikai térszerkezetük szerint csoportosítottuk az alapján, hogy mekkora a magyarok aránya az adott településen. Eszerint két olyan községkategória van, ahol az egy főre eső uniós jövedelmek kiemelkedőek.

Az első azon községek csoportja, ahol a magyarok aránya 75% fölött van. Ebben a klaszterben az egy főre eső uniós bevétel 434 euró. 310 ezer magyar él ezekben a községekben, a teljes vidéki erdélyi magyar lakosság fele.

A második kiemelkedő csoport azon községekből áll, ahol nincsenek magyarok, vagy csak nagyon kis számban élnek (250 fő alatt). Az egy főre eső uniós bevétel itt 480 euró. Ez 12%-kal magasabb az erdélyi átlagnál és 70%-kal magasabb az országos átlagnál.

Erdélyben az egy főre eső uniós jövedelmek értéke azon községek csoportjában a legkisebb, ahol a magyarok szórványban élnek (a magyarok aránya 20% alatt, de legalább 250 fő). Ebben a csoportban az egy főre eső uniós bevétel 278 euró, ami az országos átlag alatt van.

Romániai régiók

Rurális népesség

Magyar népesség

Uniós bevétel 2011–17 (ezer euró)

Egy főre eső uniós bevétel (euró/fő)

Uniós jövedelmek aránya az önkormányzati jövedelmekből (%)

Erdély

2 918 577

611 141

1 250,6

428

14,1%

Magyarok aránya a községben:

  Nagy többség (>75%)

333 615

310 551

144,8

434

15,5%

  Többség (50–75%)

189 109

119 493

67,6

357

13,3%

  Paritásos kisebbség (35–50%)

124 174

51 389

47,8

385

14,1%

  Kisebbség (20–35%)

244 119

65 986

85,7

351

12,7%

  Szórvány (<20%, >250 fő)

336 469

39 120

93,5

278

9,6%

  Nincs magyar v. kevesebb mint 250 fő

1 691 091

24 602

811,2

480

14,8%

 

Moldva

2 387 323

 

606,2

254

11,0%

Havasalföld

3 956 951

 

761,2

192

7,8%

 

Románia

9 262 851

 

2 618

283

10,8%


A legnagyobb uniós jövedelemmel rendelkező, 35% fölötti arányban magyarlakta községek listáját Gyergyóalfalu vezeti 7,3 millió euró bevétellel. Következik Korond, Gyergyóremete és Bors. A legtöbb község Hargita, Szilágy, Bihar és Szatmár megyéből van. A Maros és Kovászna megyei magyarlakta községek kisebb számban jelennek meg a toplistában, az itteni magyarlakta községek jellemzően kisebb összegben nyertek uniós pályázatokat.

Az egy főre eső uniós jövedelmek értéke kiemelkedő a Szatmár megyei Mezőpetri és Szilágypér és a Hargita megyei Galambfalva esetében.

 

5. Városok és községek uniós bevételei regionális összehasonlításban

Az egyes régiók uniós forrásokból származó bevételeinek összehasonlítására további mutatókat használunk:

  • Az önkormányzatok megoszlása az uniós bevételek nagysága szerint:
    1. zéró bevétel (az 5 ezer euró alatti bevételt ide soroljuk)7;
    2. 0,5 millió euró alatti bevétel;
    3. 0,5–2 millió euró közötti bevétel;
    4. 2 millió euró fölötti bevétel.
  • Átlagos városok/községek szerinti uniós bevétel (millió euró) a régióban: a mutató a 2011–2017 közötti uniós bevételek település (város és község külön) szinten számolt átlaga. Az elemzéshez csak azokat a városokat/községeket vettük figyelembe, amelyeknek volt uniós bevétele 2011–17 között (kizártuk azokat, amelyeknek nem volt egyáltalán).


Városok és községek uniós bevételei 2011–17 között – az erdélyi régiók fő mutatói

Városok

Románia

Székelyföld

Közép-Erdély

Partium

Dél-Erdély

Bánság

Észak-Erdély

Városok száma

326

14

17

20

46

28

17

Össz uniós bevételek a régióban (millió euró)

1 579

43

94

138

179

139

66

Legnagyobb uniós bevétel (millió euró)

97

10

50

97

31

72

19

Melyik város?

Nagyvárad

Sepsiszentgyörgy

Kolozsvár

Nagyvárad

Brassó

Temesvár

Nagybánya

Legnagyobb egy főre eső uniós bevétel (euró)

1 488

1 488

321

493

754

991

447

Melyik város?

Borszék

Borszék

Erdőszentgyörgy

Nagyvárad

Zalatna (AB)

Herkules-fürdő

Oláhszentgyörgy (BN)

Uniós jövedelemkategóriák (összeg=100%)

Nincs EU-s bevétel

14%

14%

24%

10%

13%

11%

6%

0,5 millió euró alatt

26%

14%

29%

30%

26%

39%

29%

0,5–2 millió euró között

18%

29%

29%

30%

11%

11%

12%

2 millió euró fölött

42%

43%

18%

30%

50%

39%

53%

Átlagos városonkénti uniós bevétel (millió euró)

5,6

3,6

7,2

7,7

4,5

5,6

4,1

 

Községek

Románia

Székelyföld

Közép-Erdély

Partium

Dél-Erdély

Bánság

Észak-Erdély

Községek száma

2 861

98

166

207

223

226

121

Össz uniós bevétel a régióban (millió euró)

2 618

119

192

265

218

234

222

Legnagyobb uniós bevétel (millió euró)

9,9

7,3

5,4

4,7

4,6

7,7

7,9

Melyik község?

Cumpăna (CT)

Gyergyó-alfalu (HR)

Szászfenes (CJ)

Bors (BH)

Bucsesd (HD)

Székudvar (AR)

Telcs (BN)

Legnagyobb egy főre eső uniós bevétel (euró)

4 575

2 124

3 448

2 812

4 575

3 506

3 809

Melyik község?

Vorta (HD)

Galambfalva (HR)

Kozmatelke (MS)

Mezőpetri (SM)

Vorta (HD)

Temesaga (TM)

Romoly (BN)

Uniós jövedelemkategóriák (összeg=100%)

Nincs EU-s bevétel

20%

12%

11%

12%

9%

19%

4%

0,5 millió euró alatt

36%

36%

32%

31%

44%

34%

27%

0,5–2 millió euró között

25%

30%

31%

24%

27%

20%

29%

2 millió euró fölött

19%

22%

26%

33%

20%

26%

40%

Átlagos községenkénti uniós bevétel (millió euró)

1,1

1,4

1,3

1,5

1,1

1,3

1,9


A romániai városok 86%-a nyert uniós pályázatot 2011–17 között
.
Ez az arány Erdélyben valamivel magasabb, viszont Közép-Erdély esetén alacsonyabb (76%). Az átlagos uniós bevétel egy romániai város esetén az elemzett periódusban 5,6 millió euró volt (2011–17 közötti évekre együttesen, csak azon városok, amelyeknek volt uniós jövedelme). A legnagyobb uniós bevételt (96 millió euró) Nagyvárad érte el ebben a periódusban. Az egy főre jutó uniós bevétel Borszék esetében volt a legnagyobb.

A romániai községek 80%-a jutott uniós bevételhez 2011–17 között. Minden erdélyi régióban magasabb ez az arány a romániai átlagnál. Észak-Erdélyben a községek 96%-a jutott uniós pénzekhez. Az egy községre eső uniós bevétel 1,1 millió euró az elemzett periódusban országos szinten (2011–17 közötti évekre együttesen, csak azon községek, amelyeknek volt uniós jövedelme). Ez az érték Székelyföldön 1,4, Partiumban 1,5 és Észak-Erdélyben 1,9 millió euró (erdélyi átlag: 1,4 millió euró). Székelyföldön Gyergyóalfalu, Közép-Erdélyben Szászfenes, Partiumban Bors nyert el a legnagyobb értékben uniós pályázatokat.

Közzététel: 2019. április 4.
További információ: Csata István (csata.istvan@erdelystat.ro).
Korábbi Erdélystat közlemények és elemzések, módszertani leírások megtalálhatók a www.erdelystat.ro honlapon.
Előzetes igénylés után közleményeinket, elemzéseinket e-mailen elküldjük Önnek a megjelenés időpontjában. Ilyen igényét az info@erdelystat.ro e-mail címen jelezheti.


1Lásd korábbi elemzésünket itt: http://statisztikak.erdelystat.ro/cikkek/kiemelkedo-az-erdelyi-onkormanyzatok-jovedelme/18.

2http://www.dpfbl.mdrap.ro/sit_ven_si_chelt_uat.html, letöltve 2018.10.01.

3Sume primite de la UE/alți donatori în contul plăților efectuate și prefinanțări

4Az euróban számolt jövedelmeket a 2011-es népszámláláskor rögzített állandó lakosság számához viszonyítottuk.

5Az adatok forrása: http://discutii.mfinante.ro/static/10/Mfp/resurse/buget_ue/bfn_28022019.pdf, letöltve 2019.04.01.

6A régiók leírásához lásd a módszertant: http://statisztikak.erdelystat.ro/modszertan.

7Néhány település esetén az uniós bevételek negatív értéket jeleznek. Ez esetben a pályázatot nem sikerült megvalósítani és a pénzt vissza kellett utalni.