Képességvizsga 2019. A magyar nyelven tanulók eredményei

Utolsó módosítás: 2019.09.30

Az idei nyolcadikos képességvizsgán a hivatalos sikerességi ráta 73,2%-os volt országos szinten, a magyar nyelven tanulók esetében ennél alacsonyabb, 70,7%-os. A magyar nyelven tanulók lemaradásának elsődleges oka a gyenge román vizsgaeredmény (a bukók aránya 49%), de matematikából is jelentős a hátrányuk (a bukók aránya 44%) az országos átlaghoz képest. A magyar anyanyelv eredmények viszont kiemelkedően jók, a bukók aránya itt csupán 5%, miközben a román tannyelven tanulók 17%-a vizsgázott sikertelenül román nyelvből. A magyar nyelven tanulók hátránya másrészt olyan strukturális tényezőknek tudható be, melyek szerint a magyar diákok alulreprezentáltak a nagyobb létszámú, illetve városi iskolák esetében, ahol általában nagyobb az esélye a jó eredményeknek. Elemzésünk áttekinti a teljesítményt meghatározó tényezőket is, elsősorban a magyar tagozattal rendelkező iskolák esetében.

1. Sikerességi arányok és vizsgajegyek

A Romániában alkalmazott képességvizsga1 a nyolcadik osztályt végzett diákok egységes felmérését célozza. A tanulók előzetes beiratkozás alapján vesznek/vehetnek részt a felmérésen,2 a román tannyelvű osztályokba járók két, a valamely etnikai kisebbség nyelvén tanuló diákok pedig három írásbeli vizsgán vesznek részt: román nyelvből, matematikából és anyanyelvből. A középiskolákba való felvételi során 80%-ban a képességvizsga és 20%-ban az általános iskolai médiának az átlagát veszik figyelembe a tanulók rangsorolásában. A képességvizsgán részt nem vevő diákok hároméves szakmunkásképzésbe közvetlenül beiratkozhatnak, illetve az első elosztás után nem betöltött líceumi helyekre is jelentkezhetnek.

A 2019-es képességvizsgán részt vevők sikerességi rátája 73,2%-os volt országos szinten.3 A magyar nyelven tanulók esetében a vizsgázók sikerességi aránya alacsonyabb, 70,7%-os. A hivatalos sikerességi rátát a vizsgákon részt vevő, 5-ös vagy a feletti médiát elért diákok aránya képezi. A beiratkozott diákok közül nem mindenki vesz részt a vizsgákon, országos szinten a beiratkozottak 94,5%-a, a magyar tannyelvűek esetében 92,5%-a jelent meg minden próbán. Így a beiratkozók populációjához viszonyított sikerességi arányok még kisebbek, országos szinten a diákok 69, a magyar tagozaton tanulók 65%-a ért el 5-ös vagy annál nagyobb médiát az idei felmérésen.

Ugyanakkor a teljes kép megértéséhez egy lépéssel tovább kell mennünk. A 2018/2019-es tanévben Románia szintjén mintegy 179 ezer diák kezdte meg a VIII. osztályt,4 a magyar tagozatokon pedig mintegy 9,5 ezer tanuló.5 Az évet elkezdők és a képességvizsgára beiratkozottak között jelentős a különbség, országos szinten a lemorzsolódás 13, a magyar tagozatok esetében 17%-os. A tanügyminiszter tájékoztatója szerint a különbséget (országos szinten mintegy 24 ezer tanuló) a pótvizsgára maradtak (az évet elkezdők 7,7%-a), a lezáratlan tanulmányi helyzetűek (1,9%), az évismétlők (1,5%), a képességvizsga alól felmentett speciális nevelési igényű tanulók (1,3%) és a korai iskolaelhagyók (0,9%) teszik ki. Elemzésünk szempontjából annyiban releváns ez a kérdés, hogy a lemaradók magas aránya nem független azoktól a stratégiáktól, amelyek során az oktatási intézmények – a jobb iskolai teljesítmények látszatáért – megakadályozzák vagy eltanácsolják gyengébb képességű diákjaikat a képességvizsgán való részvételtől.6 Ha a sikerességi ráták számításakor a nyolcadik osztályt elkezdők számát vesszük alapul, akkor országos szinten 60%, a magyarul tanulók esetében 54% azoknak a diákoknak az aránya, akik eredményesen zárták az általános iskolát, sikeres képességvizsgával együtt.

A magyar nyelvű osztályokba járók sikerességi arányának lemaradása az országoshoz képest jelentősen nő a viszonyítási alapok bővítésével. A magyarul tanulók aránya a nyolcadik osztályt elkezdők között 5,3%, a képességvizsgára beiratkozók között 5,1%, az 5-ös médiát elérők körében pedig csak 4,8%.

1. A 2019-es képességvizsgára beiratkozók, illetve az egyes vizsgákon részt vevők száma és aránya (%)

 

Összes

diák

%

Magyarul

tanulók

%

Beiratkozók

155 020 100,0%

7 875

100,0%

Román nyelv és irodalom vizsga

146 548 94,5%

7 288

92,5%

Matematika vizsga

146 181 94,3%

7 272

92,3%

Anyanyelv vizsga (összesen 9 196 beiratkozó diák)

8 560 93,1%

7 254

92,1%

Összes vizsgán részt vett

146 106 94,2%

7 253

92,1%

Sikeres képességvizsga (média>=5)

107 000  

5 131

 

Vizsgázók sikerességi aránya

  73,2%

 

70,7%

Beiratkozottak sikerességi aránya

  69,0%

 

65,2%



A vizsgajegyek és a médiák kiszámításában értelemszerűen csak a résztvevőkkel számolunk. Az osztályzatok az egyes vizsgák (és médiák) esetében 1 és 10 közöttiek lehetnek,7 a média a román tannyelvű osztályok esetében a két, a kisebbségi osztályok esetében a három írásbeli vizsga számtani középarányosa. A jobb áttekinthetőség kedvéért az osztályzatokat intervallumok szintjén is megjelenítjük, négy kategóriába sorolva a jegyeket: 5-ös alatti, 5 és 7 közötti, 7 és 8,5 közötti, illetve 8,5 és 10 közötti kategóriákat különítettünk el.

Országos szinten a diákok 26,8%-a nem érte el az átmenő, 5-ös osztályzat feletti médiát, román nyelv és irodalomból a vizsgázók 19, matematikából 37, anyanyelvből 5%-a bukott meg.

A magyar nyelven tanulók lemaradásának elsődleges oka a nagyon gyenge román eredmény, de matematikából is jelentős a hátrányuk az országos átlaghoz képest. A 2019-es eredmények szerint a vizsgázó magyar nyolcadikosok összességükben nem érik el az 5-ös médiát románból, illetve majdnem felük, pontosabban 48,7%-uk megbukik.

Matematikából is az országos teljesítmény alattiak az eredmények. Az összes diák matematika átlaga az elemzett periódusban 5,71, a magyar nyelven tanulóké 5,26, az 5-ösnél kisebb jegyet szerzők aránya 44% az országos 37%-hoz képest. A kiváló matematika eredményeket (8,5–10 közötti átlagot) elérő magyar diákok aránya csupán 4,9%-os, alacsonyabb, mint a román vizsgán ugyanebbe a teljesítménysávba tartozóké.

A magyar osztályokba járó diákok médiáját a magyar nyelv és irodalom vizsgák eredményei ellensúlyozzák. Az anyanyelv eredmények kiemelkedően jók (a román, illetve matematika jegyekhez képest), a média 7,85, a bukók aránya csupán 5%. A magyar nyelven tanulók anyanyelv (magyar nyelv és irodalom) eredményei jobbak a román nyelven tanulók anyanyelv (román nyelv és irodalom) jegyeinél is. A román tannyelvű osztályok esetében a román vizsga átlaga 7,00, a bukók aránya 17%.

A fentiek alapján egyértelmű a magyar nyelven tanulók lemaradása. A hivatalos médiájuk 6,00, az országos 6,36-hoz képest. A bukók aránya 29,3%-os az országos 26,8%-hoz képest, és jelentősen alulreprezentáltak a kiváló teljesítményt elérők között.

2. Az osztályzatok intervallum szerinti százalékos megoszlása és a jegyek átlaga

Összes tanuló
Osztályzat Román eredmény Matematika eredmény Anyanyelv eredmény   Média
<5 19,3% 37,2% 5,1%   26,8%
5–7 24,6% 33,1% 18,4%   30,6%
7–8,5 24,0% 16,4% 32,2%   24,8%
8,5–10 32,1% 13,4% 44,3%   17,8%
           
Átlag 6,91 5,71 7,86   6,36
           
N (tanulók száma) 146 548 146 181 8 560   146 106
           
Magyarul tanulók
Osztályzat Román eredmény Matematika eredmény Anyanyelv eredmény   Média
<5 48,7% 44,1% 5,1%   29,3%
5–7 29,4% 37,0% 18,0%   38,8%
7–8,5 16,3% 14,0% 32,8%   25,4%
8,5–10 5,6% 4,9% 44,1%   6,6%
           
Átlag 4,87 5,26 7,85   6,00
           
N (tanulók száma) 7 288 7 272 7 254   7 253



2. Az országos eredmények háttérváltozók szerint

A vizsgateljesítmények megoszlását több háttértényező alapján is elemezzük. Megpróbáltunk minden olyan adatot a diákok eredményei mellé rendelni, amelyekhez hozzáférésünk volt. Ezek sajnos nem merítik ki az összes lehetséges magyarázó változót, amelyek befolyással lehetnek a tanulók teljesítményére, nem léteznek például a diákokhoz közvetlenül kapcsolódó adatok (nem, származási hely, család anyagi és társadalmi helyzete, etnikum, otthon beszélt nyelv stb.). Alapvetően a települések (az iskola székhelye szerint), illetve az iskolák szintjén aggregált változókat tudtunk bekapcsolni az adatbázisba. Ezek a következők:

1. Osztály tannyelve – román (94,1%), magyar (5,1%) vagy egyéb (0,9%), annak függvényében, hogy részt vettek-e anyanyelv vizsgán.

2. Romániai régiók – az Erdélystat négyes régiós besorolását használtuk: Erdély (32,9%), Moldva (23,7%), Havasalföld (32,8%), Bukarest-Ilfov (10,6%).

3. Település mérete – a falvakat három csoportra osztottuk a 2011-es népszámlálás alapján regisztrált állandó lakosságuk függvényében: ezer lakos alatti, 1–2 ezer lakos közötti, illetve 2 ezer lakos feletti településekre. A városokat szintén három csoportba soroltuk: kisvárosok (30 ezer lakos alatt), középvárosok (30–100 ezer lakos között), illetve nagyvárosok (100 ezer lakos felett). A hetedik településtípust a főváros képezi.

4. Vizsgázók létszáma (iskola mérete) – a vizsgázók adatbázisán belül kreált változó, amely közvetetten az iskola méretére utal. A képességvizsgára beiratkozók számát öt kategóriába soroltuk: 16 diák alatt, 16–25 diák, 26–50 diák, 51–100 diák, illetve 100 diák felett. Az első kategória a kis létszámú osztályokat jelzi, illetve olyan oktatási helyszíneket, ahol szimultán oktatás zajlik. A tanügyi törvény egy osztály átlagos létszámát 25 diákban határozza meg, legkevesebb 12, legtöbb 30 diákkal. A második kategória nagy valószínűséggel az egy teljes osztállyal rendelkező iskolákat jelöli, a harmadik esetében már két osztály valószínűsíthető, és így tovább.

5. Évfolyam (iskola) tannyelve – szintén az adatbázison belül létrehozott változó, annak függvényében, hogy az egyes iskolákon belül a képességvizsgára beiratkozottak milyen arányban oszlanak meg tannyelv szerint. Öt kategóriát alakítottunk ki: (1) csak román tannyelvű évfolyam, (2) vegyes, magyar kisebbség (magyar tannyelvű diákok aránya kisebb, mint 50%), (3) vegyes, magyar többség (magyar tannyelvű diákok aránya nagyobb, mint 50%), (4) csak magyar tannyelvű, (5) egyéb, vegyes, azaz egyéb nyelvű tagozatok önállóan vagy román évfolyamokkal közösen.

Tannyelv szerint a nem magyar kisebbséghez tartozó, egyéb kisebbségi nyelven tanuló diákok szerepeltek a legjobban (lásd 3. táblázat). Ők alapvetően a német nyelvű osztályokat jelentik (1220 diák), továbbá szlovák (35 diák), olasz (30 diák), ukrán (17 diák), szerb (12 diák), roma (7 diák) nyelvű tagozatok. Nem magyar tannyelvű kisebbségi oktatás Erdélyben és a fővárosi régióban létezik, általában városi környezetben. Eredményeik minden szempontból kimagaslóak, körükben legnagyobb a vizsgákon megjelentek aránya (99%), a beiratkozókból számolt sikerességi ráta (94%), vizsgajegyeik átlaga pedig minden tárgyból felülmúlja az országos átlagot (általános médiájuk 7,73). A román nyelven tanulók eredményei alacsonyabbak, a sikerességi arány 69%-os, a média 6,37. A leggyengébbek ebben a bontásban a magyar tannyelven tanulók, sikerességi rátájuk 65%-os, médiájuk 6-os.

Régiók szintjén a Bukarest-Ilfov térség vezet, 99%-os részvétel, 82%-os sikerességi ráta, illetve 7,08-as átlagos média jellemzi. A másik három régióban többnyire hasonlóak az eredmények, Erdélyben a legkisebb a vizsgákon megjelentek aránya, viszont a sikerességi arány itt is 67–68% közötti, akárcsak a többi régióban.

Az eredményeket jelentősen meghatározza a települések mérete, amelyekben az adott iskola működik. Az összefüggés lineáris jellegű, a lakosságszám növekedésével egyenes arányban nő a diákok eredményessége: emelkedik a részvételi arány, a sikerességi ráta, illetve a vizsgajegyek átlaga is. Kivételt Bukarest képez, itt valamivel heterogénebbek a teljesítmények, és megtörik az egyenes vonalú trendet.

Szintén jelentős a hatása az eredményekre az adott évfolyamon vizsgázók száma, amely jó közelítéssel az iskola méretét mutatja. A kisebb iskoláktól a nagyobbak fele haladva egyenes arányban nőnek a tanulói teljesítmények. Míg a legkisebb évfolyamokon/iskolákban a diákok fele sem ért el átmenő jegyet az idei képességvizsgán (részben a nagyon alacsony részvétel miatt), addig a 100 diák feletti évfolyamokon a sikerességi ráta 90%-os.

A beiratkozott diákok 90,2%-a olyan iskolákból származik, ahol az idei VIII.-os évfolyamon kizárólag román tagozat működött, a fennmaradt 10% tanul olyan iskolában, ahol valamely etnikai kisebbség tannyelvén (is) oktatnak. Az évfolyam tannyelve szerint legjobban a nem magyar kisebbségi nyelvű tagozatokat (is) felölelő iskolák teljesítenek, ezt a vegyes, magyar tagozatokat is működtető évfolyamok követik, éspedig azok, ahol a magyar tagozatos diákok kisebbséget képeznek az idén beiratkozottak között. Ezt követik a kizárólag román tannyelvű iskolák, leggyengébben pedig a vegyes, de magyar többségű, illetve az önálló magyar iskolák teljesítenek. Ennek okait részletesen tárgyaljuk a következő alfejezetekben.

3. A 2019-es képességvizsgára beiratkozott diákok megoszlása, a vizsgákon részt vevők száma és aránya, a beiratkozottak sikerességi rátája, a vizsgajegyek és médiák átlaga

  Nb %megosz Nr %résztv SikerNb Román Matek Anyany. Média
Tannyelv Román 145 824 94,1% 137 547 94,3% 69,0% 7,00 5,72   6,37
Magyar 7 875 5,1% 7 253 92,1% 65,2% 4,87 5,26 7,85 6,00
Egyéb 1 321 0,9% 1 306 98,9% 93,8% 8,22 7,09 7,89 7,73
Romániai régiók Erdély 50 992 32,9% 47 198 92,6% 67,5% 6,65 5,63 7,84 6,29
Moldva 36 666 23,7% 34 608 94,4% 67,9% 6,91 5,61 5,95 6,27
Havasalföld 50 882 32,8% 48 029 94,4% 67,2% 6,94 5,57   6,26
Bukarest-Ilfov 16 480 10,6% 16 271 98,7% 82,0% 7,58 6,57 8,73 7,08
Település mérete Falu, 17 145 11,1% 15 075 87,9% 46,5% 5,72 4,46 7,14 5,15
Falu, 1–2 ezer lakos 23 245 15,0% 20 865 89,8% 51,1% 5,95 4,65 7,47 5,36
Falu, >2 ezer lakos 25 446 16,4% 23 401 92,0% 57,2% 6,21 4,94 7,55 5,64
Város, <30 ezer lakos 24 443 15,8% 23 411 95,8% 71,8% 6,95 5,62 7,82 6,35
Város, 30–100 ezer lakos 20 920 13,5% 20 428 97,6% 81,8% 7,53 6,35 8,22 6,99
Város, >100 ezer lakos 29 891 19,3% 29 169 97,6% 87,7% 7,94 6,86 8,25 7,43
Bukarest 13 930 9,0% 13 757 98,8% 84,1% 7,70 6,77 8,73 7,24
Vizsgázók létszáma 16 diák alatt 27 208 17,6% 24 006 88,2% 49,8% 5,87 4,62 7,30 5,32
16–25 diák 26 880 17,3% 24 481 91,1% 54,7% 6,12 4,85 7,56 5,53
26–50 diák 38 250 24,7% 35 981 94,1% 66,5% 6,71 5,49 7,96 6,16
51–100 diák 44 138 28,5% 43 340 98,2% 83,1% 7,57 6,40 8,16 7,02
100 diák felett 18 544 12,0% 18 298 98,7% 89,8% 8,16 7,11 8,23 7,65
Évfolyam tannyelve Csak román tannyelv 139 873 90,2% 131 913 94,3% 68,8% 6,99 5,71   6,35
Vegyes, magyar kisebbség 5 555 3,6% 5 175 93,2% 72,9% 6,94 5,85 7,81 6,57
Vegyes, magyar többség 1 798 1,2% 1 611 89,6% 61,8% 5,33 5,19 7,84 5,93
Csak magyar tannyelv 5 351 3,5% 5 000 93,4% 64,9% 4,73 5,26 7,86 5,95
Egyéb, vegyes 2 443 1,6% 2 407 98,5% 88,5% 7,95 6,76 7,90 7,40
Összes diák 155 020 100,0% 146 106 94,2% 69,0% 6,91 5,71 7,86 6,36


Nb – beiratkozó diákok száma; %megosz – a beiratkozottak megoszlása az egyes kategóriákon belül; Nr – a résztvevők, a minden vizsgán megjelentek száma; %résztv – a résztvevők aránya a beiratkozókhoz viszonyítva; SikerNb – beiratkozottak sikerességi rátája, az 5-ös vagy a feletti médiával rendelkezők aránya; Román – román nyelv és irodalom jegyek átlaga; Matek – matematika jegyek átlaga; Anyanyelv – a kisebbségi tannyelven tanulók anyanyelv és irodalom átlaga; Média – a két vagy három vizsga átlaga

 

3. A magyar nyelven tanulók eredményei háttérváltozók szerint

A magyar tannyelvű évfolyamok vizsgaeredményeinek elemzésében a háttérváltozókat kiegészítjük az erdélyi régiók és a települések etnikai térszerkezete szerinti megoszlásokkal, illetve a 2019-ben végzett Tanügyi Barométer saját adatfelvételünk során nyert három változóval: pedagógusok képesítése, iskolai infrastruktúra, romák aránya az iskolában.8

1. Erdélyi régiók – az Erdélystat régiós besorolását használtuk: Székelyföld (Hargita, Kovászna), Közép-Erdély (Kolozs, Maros), Partium (Bihar, Szatmár, Szilágy), Dél-Erdély (Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben), Bánság (Arad, Temes)9, Észak-Erdély (Beszterce-Naszód, Máramaros).

2. Etnikai térszerkezet (nyelvi környezet) – a településen (falvak, városok) belül élő magyarok arányára vonatkozik, a 2011-es népszámlálási adatok alapján: szórvány (20% alatti magyar arány), kisebbség (20–40%), egyforma arány (40–60%), többség (60–90%), nagytöbbség (90% feletti magyar arány).

3. Pedagógusok képesítése – a Tanügyi Barométerben rákérdeztünk az egyes iskolák tanítói, tanári karának összetételére a pedagógusok képesítése szerint: (1) tudományos, doktori fokozattal rendelkező, (2) I. fokozati vizsgával rendelkező, (3) II. fokozati vizsgával rendelkező, (4) véglegesítő vizsgával rendelkező, (5) véglegesítő vizsga nélküli, (6) képesítés nélküli. Az egyes képesítési szintek iskolán belüli aránya alapján létrehozott index10 változónkat kvartilisekbe11 osztva egy négyes kategóriát alakítottunk ki: nagyon alacsony, alacsony, magas, illetve nagyon magas besorolást társítva az egyes iskolákhoz.

4. Iskolai infrastruktúra – a Tanügyi Barométer több kérdése alapján létrehozott indexváltozó,12 az iskolák felszereltségében a (1) tornaterem megléte, (2) a sportpálya megléte, (3) a mozgatható padokkal és székekkel rendelkező osztálytermek aránya, (4) az interaktív táblával és/vagy smart TV-vel, (5) a számítógéppel, (6) az internetkapcsolattal, (7) a videoprojektorral, (8) a nyomtatóval és/vagy fénymásolóval felszerelt tantermek aránya került összegzésre. Az így nyert pontértékeket szintén négy kategóriába osztottuk: nagyon alacsony, alacsony, magas, illetve nagyon magas besorolást társítva az egyes iskolákhoz.

5. Romák aránya az iskolában – a Tanügyi Barométerben rákérdeztünk az iskola diákjainak etnikai megoszlására (román, magyar, roma és egyéb etnikumra). Hat kategóriát alakítottunk ki, annak függvényében, hogy a roma származású diákok mekkora arányt képviselnek az egyes tanintézményeken belül: nincs roma (a romák aránya 1% alatti), 1–5% közötti, 6–10% közötti, 10–20% közötti, 20–40% közötti, 40% feletti roma arány.

A magyar tannyelven végző nyolcadikosok vizsgajellemzői a háttérváltozók szerint az 5. táblázatban olvashatók. Részletesen a következő alfejezetben tárgyaljuk őket. Itt csupán egyetlen aspektusra hívjuk fel a figyelmet, mely szerint a magyarul tanulók jelentősen alulreprezentáltak az amúgy jól teljesítő, nagyobb méretű települések és nagyobb méretű évfolyamok (iskolák) esetében. A magyar nyelven tanulók a nagyobb falvakban, illetve kisebb városokban felülreprezentáltak a teljes diákpopuláción belül, és jelentősen kisebb a súlyuk a 100 ezer lakos fölötti nagyvárosokban, beleértve a fővárost is. Az iskola méretét tekintve is hasonló a helyzet, a 16 diák alatti évfolyamokon felül-, az 50 diák feletti évfolyamokon alulreprezentáltak a magyar nyelven tanulók.

4. A képességvizsgákra beiratkozó összes diák, illetve a magyar tannyelvű osztályokba járó tanulók megoszlása település és évfolyam mérete alapján

  Összes diák Magyarul tanulók Magyarul tanulók felül- vagy alulreprezentáltsága az adott kategóriában13
Nb % Nb %
Település mérete Falu, 17 145 11,1% 861 10,9% -1,8%
Falu, 1–2 ezer lakos 23 245 15,0% 1 303 16,5% 10,0%
Falu, >2 ezer lakos 25 446 16,4% 1 504 19,1% 16,5%
Város, <30 ezer lakos 24 443 15,8% 1 537 19,5% 23,4%
Város, 30–100 ezer lakos 20 920 13,5% 1 249 15,9% 17,8%
Város, >100 ezer lakos 29 891 19,3% 1 406 17,9% -7,3%
Bukarest 13 930 9,0% 15 0,2% -97,8%
Vizsgázók létszáma 16 diák alatt 27 208 17,6% 1 891 24,0% 36,4%
16–25 diák 26 880 17,3% 1 295 16,4% -5,2%
26–50 diák 38 250 24,7% 2 239 28,4% 15,0%
51–100 diák 44 138 28,5% 2 049 26,0% -8,8%
100 diák felett 18 544 12,0% 401 5,1% -57,5%
Összesen 155 020 100,0% 7 875 100,0%  



5. A 2019-es képességvizsgára beiratkozott magyar tannyelvű diákok megoszlása, a vizsgákon résztvevők száma és aránya, a beiratkozottak sikerességi rátája, a vizsgajegyek és médiák átlaga

  Nb %megosz Nr %résztv SikerNb Román Matek Anyany. Média
Erdélyi régiók Székelyföld 3 426 43,5% 3 313 96,7% 64,7% 4,42 5,16 7,87 5,82
Közép-Erdély 1 874 23,8% 1 723 91,9% 72,4% 5,58 5,62 8,07 6,43
Partium 1 945 24,7% 1 623 83,4% 57,6% 4,76 5,10 7,71 5,86
Dél-Erdély 276 3,5% 268 97,1% 72,1% 5,72 5,21 7,49 6,15
Bánság 158 2,0% 135 85,4% 65,8% 5,31 5,40 7,86 6,20
Észak-Erdély 156 2,0% 153 98,1% 74,4% 5,89 5,11 7,57 6,19
Bákó 25 0,3% 23 92,0% 28,0% 2,62 3,11 5,95 3,91
Bukarest 15 0,2% 15 100,0% 80,0% 5,69 5,38 7,25 6,11
Település mérete Falu, 861 10,9% 746 86,6% 43,8% 3,68 4,55 7,17 5,14
Falu, 1–2 ezer lakos 1 303 16,5% 1 151 88,3% 51,8% 4,10 4,66 7,46 5,41
Falu, >2 ezer lakos 1 504 19,1% 1 350 89,8% 55,2% 4,16 4,74 7,56 5,49
Város, <30 ezer lakos 1 537 19,5% 1 436 93,4% 67,5% 5,05 5,25 7,90 6,08
Város, 30–100 ezer lakos 1 249 15,9% 1 227 98,2% 81,3% 5,38 5,85 8,34 6,53
Város, >100 ezer lakos 1 406 17,9% 1 328 94,5% 84,1% 6,23 6,15 8,40 6,92
Bukarest 15 0,2% 15 100,0% 80,0% 5,69 5,38 7,25 6,11
Etnikai térszerkezet Szórvány (<20%) 825 10,5% 814 98,7% 83,9% 6,33 5,95 8,05 6,78
Kisebbség (20–40%) 914 11,6% 804 88,0% 70,8% 5,56 5,47 7,99 6,34
Egyforma arány (40–60%) 990 12,6% 874 88,3% 69,2% 5,60 5,59 8,03 6,42
Többség (60–90%) 2 220 28,2% 1 975 89,0% 61,7% 4,67 5,19 7,80 5,90
Nagytöbbség (>90%) 2 926 37,2% 2 786 95,2% 59,4% 4,15 4,94 7,74 5,61
Vizsgázók létszáma 16 diák alatt 1 891 24,0% 1 613 85,3% 46,6% 3,97 4,61 7,31 5,30
16–25 diák 1 295 16,4% 1 196 92,4% 59,8% 4,47 4,93 7,60 5,67
26–50 diák 2 239 28,4% 2 091 93,4% 68,5% 4,96 5,37 7,99 6,11
51–100 diák 2 049 26,0% 1 996 97,4% 80,5% 5,61 5,78 8,24 6,54
100 diák felett 401 5,1% 357 89,0% 72,8% 5,58 5,68 8,19 6,49
Évfolyam tannyelve Vegyes, magyar kisebbség 1 310 16,6% 1 155 88,2% 68,2% 5,61 5,37 7,82 6,27
Vegyes, magyar többség 1 214 15,4% 1 098 90,4% 62,9% 4,72 5,13 7,84 5,90
Csak magyar tannyelv 5 351 67,9% 5 000 93,4% 64,9% 4,73 5,26 7,86 5,95
Pedagógusok képesítése Nagyon alacsony 1 958 24,9% 1 689 86,3% 52,1% 4,24 4,80 7,46 5,51
Alacsony 1 971 25,0% 1 805 91,6% 58,9% 4,54 4,96 7,61 5,71
Magas 1 940 24,6% 1 832 94,4% 68,9% 4,98 5,26 7,92 6,06
Nagyon magas 2 006 25,5% 1 927 96,1% 80,5% 5,61 5,93 8,35 6,63
Iskolai infrastruktúra Nagyon alacsony 1 968 25,0% 1 688 85,8% 50,0% 4,17 4,66 7,44 5,43
Alacsony 1 932 24,5% 1 745 90,3% 57,0% 4,46 4,97 7,64 5,69
Magas 2 004 25,4% 1 894 94,5% 72,5% 5,16 5,49 8,02 6,23
Nagyon magas 1 971 25,0% 1 926 97,7% 80,9% 5,56 5,82 8,24 6,54
Romák aránya az iskolában Nincs roma (<1%) 3 676 46,7% 3 548 96,5% 74,9% 5,29 5,64 8,09 6,34
1–5% 1 180 15,0% 1 132 95,9% 70,2% 4,93 5,26 7,97 6,06
6–10% 672 8,5% 651 96,9% 66,7% 4,88 5,01 7,76 5,88
10–20% 866 11,0% 754 87,1% 54,4% 4,35 4,90 7,60 5,62
20–40% 930 11,8% 787 84,6% 47,0% 3,97 4,58 7,33 5,30
40% felett 551 7,0% 381 69,1% 34,8% 3,63 4,23 7,02 4,99
Összes, magyar tannyelv 7 875 100,0% 7 253 92,1% 65,2% 4,87 5,26 7,85 6,00


Nb – beiratkozó diákok száma; %megosz – a beiratkozottak megoszlása az egyes kategóriákon belül; Nr – a résztvevők, a minden vizsgán megjelentek száma; %résztv – a résztvevők aránya a beiratkozókhoz viszonyítva; SikerNb – beiratkozottak sikerességi rátája, az 5-ös vagy a feletti médiával rendelkezők aránya; Román – román nyelv és irodalom jegyek átlaga; Matek – matematika jegyek átlaga; Anyanyelv – a kisebbségi tannyelven tanulók anyanyelv és irodalom átlaga; Média – a három vizsga átlaga

 

 

4. Az iskolák teljesítményét befolyásoló tényezők


4.1 Módszertan

Ebben az fejezetben arra vállalkozunk, hogy az eredmények háttértényezőinek hatását statisztikai magyarázó modellekkel vizsgáljuk. Ez azért fontos, mert a látszólagos összefüggések sok esetben képesek arra, hogy elfedjék a valódi statisztikai relációkat. Például a település és az iskola mérete sok esetben nagymértékben összefügg (erről lásd bővebben a 8. táblázatot). Emiatt például egy olyan összefüggés, ami azt mutatja, hogy a nagyobb méretű iskolák jobban teljesítenek a kisebbekhez képest, előfordulhat, hogy téves, hiszen lehetséges, hogy valójában csak arról van szó, hogy a nagyobb települések iskolái teljesítenek jobban, de ezen túl az iskola mérete már nem számít. Az itt használt lineáris regressziós eljárásokban így pontosabb, árnyaltabb képet kapunk az egyes tényezők befolyásának irányáról és erősségéről.

Az elemzést iskolák szintjén végezzük, és csak a magyar nyelvű évfolyamokra szorítkozunk (ezekre vannak háttérváltozóink). Az adatokon is korrekciót végeztünk, hogy a médiák és vizsgajegyek magukba hordozzák a résztvevők arányából adódó különbségeket is. Mint láttuk, országos szinten a beiratkozott tanulók mintegy 6, a magyar nyelven tanulóknak pedig mintegy 8%-a nem jelent meg a vizsgákon. Azt feltételezzük, hogy a távolmaradás objektív okai (betegség, váratlan esemény) nem igazolnak ekkora hiányzást, főképp ha figyelembe vesszük, hogy az iskolák többségében (58%-ában) az összes beiratkozott tanuló megjelent a vizsgákon. Sok olyan iskola volt, ahonnan egyetlen diák sem méretkezett végül meg (59 iskola), azok az intézmények aránya pedig, ahol a részvétel 50% alatti volt az iskolák 4%-át teszi ki. Ennek a torzításnak a kompenzálására (túl sok beiratkozott, de nem megjelenő diák) ezeket a diákokat az adott tantárgyból megbukottként vettük számításba. A korrekciók esetében első körben a csak egy vagy két vizsgán megjelentek esetében a kihagyott vizsga jegyét 1-esre módosítottuk.14 Második körben, iskolák (tannyelv szerinti évfolyamok) szintjén maximum 5%-os távolmaradást fogadtunk el, az e felett hiányzó diákok vizsgajegyeit és médiáját szintén 1-esre módosítottuk. A két körben összesen 521 diák vizsgajegyei módosultak, az iskolák, tagozatok, évfolyamok médiaátlagát ez alapján számoltuk újra.

A regressziós modellt azokra a magyar iskolákra és tagozatokra (vegyes tannyelvű intézményekben) futtattuk le, ahol 2019-ben legalább 5 diák iratkozott be, illetve itt nem számoltunk az erdélyi régiókon kívüli három tanintézettel. Így a 480 magyar iskola/tagozat közül 423-ra vonatkozik a 6. és 7. táblázatban követhető elemzés.


4.2. Következtetések

A modellben használt háttérváltozók közötti összefüggéseket figyelembe véve, úgy tűnik a magyar tagozatú iskolák idei képességvizsga teljesítményét az iskola (évfolyam) mérete, a pedagógusok képesítése és az évfolyam tannyelve befolyásolja a leginkább. A vizsgára beiratkozottak létszámának növekedésével egyenes arányban nő az egyes vizsgajegyek átlaga. A legkisebb, 16 diák alatti évfolyamokkal rendelkező iskolákhoz képest az 50 diák felettiek 1 jeggyel jobban teljesítenek, ha figyelembe vesszük a háttérváltozók együttes hatását.

Hasonló a helyzet a pedagógusok képesítése szerint is, a fokozati vizsgák szerint alacsonyan kvalifikált oktatói személyzettel rendelkező iskolák átlagai 0,7 jegy körül maradnak el a jobban képesített pedagógusállományú intézményekétől. A tanítók képesítése esetében fontos kihangsúlyozni, hogy ez több szempontból is közvetett változó a képességvizsgák tekintetében. A felhasznált mutató az egyes iskolák teljes magyar pedagógusállományára vonatkozik (az iskolán belüli minden oktatási szintre és minden tantárgyra), tehát egy tágabb populációra, mint ami közvetlenül felelős a nyolcadikos diákok felkészültségéért. Az is fontos adalék, hogy ez a mutató a pedagógusok fokozati vizsgái alapján kreált változó, és nem feltétlenül tükrözi a pedagógusok felkészültségét, tudását, motivációját, elkötelezettségét.

Az évfolyam (iskola) tannyelve esetében, bár az abszolút értékek szerint a vegyes iskolák tűntek sikeresebbnek, a regressziós számítás rávilágít, hogy valójában – a többi tényező hatásától megtisztítva – az önálló magyar tannyelvű, illetve a magyar többségű vegyes iskolák teljesítménye jobb. Ez nagyon fontos eredmény, amelynek az a magyarázata, hogy azok a vegyes iskolák, ahol a magyar tagozat kisebbséget képvisel, más szempontok szerint olyan tanintézetek (pl. nagyobb létszámú, városi iskolák, jobb iskolai felszereltséggel), amelyek jó képességvizsga eredményeket jeleznek előre. A regressziós modell azt mutatja, hogy két, minden egyéb szempontból hasonló iskola között a magyar többségű iskola esetén várható jobb eredmény. Érdekesség az is, hogy az összefüggés a román vizsga esetében is hasonló irányú, bár a különbségek itt kisebbek.

Az intézményben tanuló roma etnikumú diákok aránya is befolyásolja az iskolák teljesítményét. Ha a többi háttértényezőt is figyelembe vesszük, a jelentős, 20% feletti roma aránnyal rendelkező iskolák eredménye szignifikánsan gyengébb, mint ahol ennél kevesebb roma származású tanuló van. Átlagok szintjén az eltérés meghaladja az 1 jegy különbséget is a 40% feletti roma arány esetében. Viszont a 20% alatti roma arányú iskolák között nincs jelentős különbség, ezek az intézmények ugyanúgy teljesítenek, mint azok az iskolák, ahova egyetlen roma etnikumú sem jár. Itt is felhívjuk a figyelmet, hogy ezek az átlagok nem (csak) a roma származású tanulók eredményeit tükrözik, viszont rávilágítanak a roma gyerekek oktatási integrációjának hiányosságára, illetve a szociális helyzet, a társadalmi mikrokörnyezet hatására a tanulmányi teljesítmény esetében.

Az iskolai infrastruktúra fejlettsége önmagában jelentős hatással van az iskolák eredményeire, a képességvizsga médiáinak átlaga egyenes arányban nő az intézmények felszereltségével (lásd 8. táblázat). Ha a többi tényezőt is figyelembe vesszük, a hatás mérséklődik, leginkább a matematika vizsga esetében marad statisztikailag szignifikánsnak az összefüggés. Itt a nagyon alacsony és nagyon magas felszereltségű iskolák között 0,6 pont a jegyek közötti különbség.

A települések jellemzői már kisebb hatást gyakorolnak az iskolák teljesítményére. Az erdélyi régiók közül a partiumi tanintézetek teljesítenek abszolút és relatív értelemben is a leggyengébben. A média átlagát tekintve itt 1 ponttal kisebbek a jegyek az észak-erdélyi referenciakategóriához viszonyítva, elsősorban a nagyon gyenge román és magyar vizsga miatt. A székelyföldi iskolák teljesítményét szintén a román eredmények gyengítik, ennek következtében a médiák átlaga is szignifikánsan alacsonyabb a közép-erdélyi és a szórványrégiókhoz képest.

A román vizsgajegyek a magyar többségű településeken működő iskolák teljesítményét is jelentősen mérséklik. A települések etnikai térszerkezetének függvényében jelentősek a különbségek a románból nagyon jól teljesítő szórványiskolák, illetve a magyar többségű települések között, ahol a román vizsga átlaga akár 1 jeggyel is kisebb lehet. Tehát ott, ahol a román, mint környezeti nyelv ténylegesen jelen van a hétköznapok, a társadalmi kapcsolatok szintjén, ez pozitív hatással van a gyermekek román nyelvtudására. A matematika és magyar vizsga esetében nincs számottevő eltérés a települések magyar lakosságának súlya szerint.

A regressziós modell szerint a legkisebb hatása az iskolák teljesítményére a telephelyül szolgáló települések méretének van. Ez abból a szempontból tanulságos, hogy önmagában ez a változó jelentősen differenciál az eredmények között, a települések lakosságának növekedésével egyenes arányban nő a vizsgateljesítmény (lásd 8. táblázat). Viszont ha a többi tényezőt is figyelembe vesszük, akkor ez a hatás háttérbe szorul. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy kis falusi iskola is lehet sikeres, amennyiben más feltételek adottak (pl. magas a pedagógusok felkészültsége, az iskola felszereltsége stb.).

4.3. Összegzés

A statisztikai modell abban hasznos, hogy ráirányítsa a figyelmet a befolyásoló tényezők erősségére, a köztük levő összefüggésekre. Az ebből adódó következtetések nem jelentik azt, hogy nincsenek kivételek, hanem a hatások valószínűségét jelzik.

Összegezve, egy erdélyi, magyar tagozattal működő iskola jó teljesítményének az esélye nagyobb egy nagy létszámú, magasan képesített pedagógusokkal, kevés roma etnikumú diákkal rendelkező, önálló magyar tannyelvű, jó infrastrukturális adottságokkal bíró tanintézmény esetében. Az iskola nagy valószínűséggel egy közép-erdélyi vagy szórványmegye nagyvárosában található, ahol a magyar lakosság kisebbségben van.

A gyenge teljesítmény kockázata pedig egy kis létszámú, alacsonyabb képesítésű tanítókkal, jelentős arányú roma diákkal, gyengén felszerelt iskola esetében nagyobb, amelyik nagy valószínűséggel egy partiumi vagy székelyföldi kistelepülésen működik.

6. A román és matematika eredmények eltéréseit magyarázó tényezők az erdélyi, magyar tagozatú iskolák esetében. Lineáris regresszióelemzés

  Román vizsga Matematika vizsga
Átlag B t Sig. Átlag B t Sig.
Erdélyi régiók Székelyföld 3,88 -1,24 -3,28 0,001 4,62 -0,44 -1,25 0,213
Közép-Erdély 4,70 -0,61 -1,64 0,101 4,83 -0,06 -0,17 0,868
Partium 3,73 -1,37 -3,64 0,000 4,09 -0,64 -1,84 0,066
Dél-Erdély 5,44 -0,26 -0,58 0,561 4,84 -0,16 -0,38 0,702
Bánság 4,64 -0,59 -1,16 0,249 4,72 -0,12 -0,25 0,804
Észak-Erdély 5,45 ref.     4,86 ref.    
Település mérete Falu, 3,27 ref.     4,01 ref.    
Falu, 1–2 ezer lakos 3,71 0,46 2,45 0,015 4,21 0,29 1,70 0,091
Falu, >2 ezer lakos 3,93 0,08 0,33 0,739 4,35 -0,04 -0,17 0,865
Város, <30 ezer lakos 4,71 0,20 0,70 0,486 4,67 -0,06 -0,24 0,813
Város, 30–100 ezer lakos 5,18 0,39 1,15 0,251 5,37 0,27 0,86 0,393
Város, >100 ezer lakos 5,68 0,53 1,54 0,126 5,60 0,55 1,75 0,081
Etnikai térszerkezet Szórvány (<20%) 6,07 ref.     5,53 ref.    
Kisebbség (20–40%) 4,73 -0,49 -1,75 0,081 4,56 -0,26 -0,99 0,323
Egyforma arány (40–60%) 4,51 -0,63 -2,18 0,030 4,59 -0,21 -0,80 0,426
Többség (60–90%) 3,75 -0,95 -3,23 0,001 4,21 -0,27 -0,98 0,327
Nagytöbbség (>90%) 3,77 -1,01 -3,10 0,002 4,52 -0,15 -0,51 0,611
Vizsgázók létszáma 16 diák alatt 3,51 ref.     4,07 ref.    
16–25 diák 4,18 0,28 1,51 0,132 4,55 0,35 2,00 0,046
26–50 diák 4,62 0,67 2,96 0,003 4,92 0,66 3,11 0,002
50 diák felett 5,49 0,92 3,20 0,001 5,36 0,86 3,25 0,001
Évfolyam tannyelve Vegyes, magyar kisebbség 4,92 ref.     4,67 ref.    
Vegyes, magyar többség 4,14 0,48 1,92 0,055 4,49 0,65 2,84 0,005
Csak magyar tannyelv 3,98 0,58 2,50 0,013 4,53 0,75 3,54 0,000
Pedagógusok képesítése Nagyon alacsony 3,62 ref.     4,04 ref.    
Alacsony 4,08 0,17 1,03 0,305 4,54 0,18 1,19 0,235
Magas 4,60 0,50 2,83 0,005 4,76 0,32 1,94 0,053
Nagyon magas 5,01 0,67 3,35 0,001 5,31 0,65 3,53 0,000
Iskolai infrastruktúra Nagyon alacsony 3,50 ref.     3,90 ref.    
Alacsony 4,08 0,20 1,25 0,213 4,56 0,33 2,19 0,029
Magas 4,55 0,28 1,53 0,126 4,83 0,35 2,11 0,035
Nagyon magas 5,30 0,51 2,41 0,016 5,43 0,60 3,05 0,002
Romák aránya az iskolában Nincs roma (<1%) 4,65 ref.     4,99 ref.    
1–5% 4,68 -0,09 -0,44 0,663 4,94 -0,08 -0,40 0,692
6–10% 5,04 0,46 1,75 0,082 5,01 0,24 1,00 0,318
10–20% 4,00 -0,14 -0,67 0,503 4,45 -0,11 -0,56 0,574
20–40% 3,34 -0,55 -2,78 0,006 3,85 -0,54 -2,95 0,003
40% felett 2,95 -1,11 -4,85 0,000 3,34 -1,02 -4,80 0,000
Összesen 4,20       4,55      
                   
Esetszám     423       423    
R2     0,468       0,384    
Konstans     4,67 10,60 0,000   3,71 9,13 0,000

Átlag – az adott vizsgaeredmény átlaga az iskola/évfolyam szintjén; B – regressziós együttható, koefficiens; t – a regressziós együttható és a hozzá tartozó standard hiba hányadosa; Sig. – szignifikancia szint; ref. – referencia (viszonyítási) kategória. Zölddel a pozitív, pirossal a negatív irányú szignifikáns összefüggések vannak kiemelve.

7. Az anyanyelv eredmények és a médiák eltéréseit magyarázó tényezők az erdélyi, magyar tagozatú iskolák esetében. Lineáris regresszióelemzés

  Anyanyelv vizsga Média
Átlag B t Sig. Átlag B t Sig.
Erdélyi régiók Székelyföld 7,24 -0,57 -1,22 0,225 5,25 -0,75 -1,99 0,047
Közép-Erdély 7,10 -0,36 -0,79 0,429 5,54 -0,34 -0,93 0,352
Partium 6,14 -1,19 -2,57 0,010 4,65 -1,07 -2,86 0,004
Dél-Erdély 7,17 -0,27 -0,50 0,620 5,82 -0,23 -0,52 0,604
Bánság 6,99 -0,32 -0,51 0,610 5,45 -0,34 -0,68 0,499
Észak-Erdély 7,22 ref.     5,84 ref.    
Település mérete Falu, 6,18 ref.     4,49 ref.    
Falu, 1–2 ezer lakos 6,66 0,64 2,81 0,005 4,86 0,46 2,51 0,012
Falu, >2 ezer lakos 6,86 0,23 0,78 0,438 5,05 0,09 0,38 0,703
Város, <30 ezer lakos 6,96 -0,04 -0,12 0,906 5,44 0,03 0,11 0,911
Város, 30–100 ezer lakos 7,78 0,35 0,84 0,404 6,11 0,33 1,00 0,319
Város, >100 ezer lakos 7,76 0,66 1,57 0,117 6,35 0,58 1,71 0,088
Etnikai térszerkezet Szórvány (<20%) 7,70 ref.     6,43 ref.    
Kisebbség (20–40%) 6,71 -0,17 -0,50 0,618 5,33 -0,31 -1,10 0,271
Egyforma arány (40–60%) 6,70 -0,20 -0,55 0,585 5,27 -0,35 -1,20 0,229
Többség (60–90%) 6,44 -0,06 -0,17 0,864 4,80 -0,43 -1,46 0,146
Nagytöbbség (>90%) 7,11 0,29 0,73 0,466 5,13 -0,29 -0,90 0,370
Vizsgázók létszáma 16 diák alatt 6,31 ref.     4,63 ref.    
16–25 diák 7,00 0,49 2,10 0,037 5,24 0,37 2,00 0,047
26–50 diák 7,35 0,86 3,07 0,002 5,63 0,73 3,23 0,001
50 diák felett 7,72 1,20 3,38 0,001 6,19 1,00 3,48 0,001
Évfolyam tannyelve Vegyes, magyar kisebbség 6,90 ref.     5,49 ref.    
Vegyes, magyar többség 6,88 0,82 2,69 0,007 5,17 0,65 2,64 0,009
Csak magyar tannyelv 6,89 0,75 2,65 0,008 5,13 0,70 3,04 0,003
Pedagógusok képesítése Nagyon alacsony 6,24 ref.     4,63 ref.    
Alacsony 6,93 0,28 1,36 0,176 5,18 0,21 1,28 0,203
Magas 7,26 0,58 2,63 0,009 5,54 0,47 2,64 0,009
Nagyon magas 7,64 0,73 2,97 0,003 5,99 0,68 3,45 0,001
Iskolai infrastruktúra Nagyon alacsony 6,17 ref.     4,52 ref.    
Alacsony 7,00 0,36 1,79 0,075 5,21 0,30 1,84 0,067
Magas 7,16 0,21 0,96 0,340 5,51 0,28 1,57 0,118
Nagyon magas 7,77 0,45 1,74 0,083 6,17 0,52 2,47 0,014
Romák aránya az iskolában Nincs roma (<1%) 7,37 ref.     5,67 ref.    
1–5% 7,50 0,20 0,79 0,431 5,71 0,01 0,06 0,954
6–10% 7,64 0,49 1,50 0,134 5,90 0,40 1,52 0,130
10–20% 6,87 -0,01 -0,04 0,972 5,11 -0,08 -0,41 0,679
20–40% 6,07 -0,60 -2,44 0,015 4,42 -0,56 -2,86 0,004
40% felett 5,22 -1,41 -4,99 0,000 3,84 -1,18 -5,19 0,000
Összesen 6,89       5,21      
                   
Esetszám     423       423    
R2     0,352       0,407    
Konstans     5,72 10,53 0,000   4,70 10,75 0,000

Átlag – az adott vizsgaeredmény átlaga az iskola/évfolyam szintjén; B – regressziós együttható, koefficiens; t – a regressziós együttható és a hozzá tartozó standard hiba hányadosa; Sig. – szignifikancia szint; ref. – referencia (viszonyítási) kategória. Zölddel a pozitív, pirossal a negatív irányú szignifikáns összefüggések vannak kiemelve.

8. A médiaátlagok és háttértényezők összefüggései. Korrelációs együtthatók a folyamatos változók között. Erdélyi, magyar tagozatú iskolák

  Iskola média- átlaga Romák aránya az iskolában (TB2019) Infrastruk- túra index (TB2019) Vizsgázók létszáma (beirat- kozók) Össz- lakosság (2011) Pedagó- gusok képesítése index (TB2019) Magyarok aránya a településen Magyar tannyelvű diákok aránya (évfolyam)
Iskola média- átlaga 1,000 -0,463** 0,402** 0,368** 0,339** 0,304** -0,198** -0,100*
Romák aránya az iskolában (TB2019) -0,463** 1,000 -0,266** -0,277** -0,240** -0,135** 0,020 0,037
Infrastruk- túra index (TB2019) 0,402** -0,266** 1,000 0,437** 0,362** 0,355** -0,258** -0,196**
Vizsgázók létszáma (beirat- kozók) 0,368** -0,277** 0,437** 1,000 0,446** 0,337** -0,477** -0,613**
Össz- lakosság (2011) 0,339** -0,240** 0,362** 0,446** 1,000 0,193** -0,576** -0,295**
Pedagó- gusok képesítése index (TB2019) 0,304** -0,135** 0,355** 0,337** 0,193** 1,000 -0,101* -0,095
Magyarok aránya a településen -0,198** 0,020 -0,258** -0,477** -0,576** -0,101* 1,000 0,644**
Magyar tannyelvű diákok aránya (évfolyam) -0,100* 0,037 -0,196** -0,613** -0,295** -0,095 0,644** 1,000

Az összefüggés két változó között annál erősebb, minél közelebb van a korrelációs együttható a +1-hez (pozitív összefüggés) vagy a -1-hez (negatív összefüggés). A csillagok az összefüggések erősségét jelzik (** – p<0,01, * – p<0,05), ahol nincs csillag, ott nincs statisztikai együtt járás a két tényező között.

 

Közzététel: 2019. szeptember 30.

További információ: Barna Gergő (barna.gergo@erdelystat.ro).

Korábbi Erdélystat közlemények és elemzések, módszertani leírások megtalálhatók a www.erdelystat.ro honlapon.

Előzetes igénylés után közleményeinket, elemzéseinket e-mailen elküldjük Önnek a megjelenés időpontjában. Ilyen igényét az info@erdelystat.ro e-mail címen jelezheti.


1Románul: „evaluare națională”, magyarul az országos felmérés, nyolcadikos záróvizsga vagy kisérettségi is használt szinonima.

2Az idei évben a beiratkozás automatikus volt, az oktatási intézmények titkárságai végezték. A szülők csak a speciális nevelési igényű tanulók, illetve a korábbi évfolyamokról jövő diákok esetében kellett személyesen megjelenjenek. Lásd: https://www.edu.ro/preciz%C4%83ri-privind-%C3%AEnscrierea-elevilor-la-evaluarea-na%C8%9Bional%C4%83 (Letöltés: 2019.09.14.)

3Az adatok forrása: http://evaluare.edu.ro/2019/rezultate/ (Letöltés: 2019. augusztus)

4Lásd a tanügyminiszter sajtótájékoztatóját és a beiskolázási számok kapcsán felmerült kérdéseket: https://www.edupedu.ro/ministerul-educatiei-prezinta-public-cifre-false-numarul-elevilor-de-clasa-a-viii-a-al-inscrisilor-si-al-prezentilor-la-evaluarea-nationala-difera-in-aproape-toate-comunicarile-oficiale-din-ultimele/ (Letöltés: 2019.09.14.)

5Az adat forrása az Erdélystat által 2019 tavaszán végzett Tanügyi Barométer, amelyben minden magyar tagozattal rendelkező közoktatási intézményt lekérdeztünk, összesen 924 oktatási helyszínt.

6A romániai média Brăila-jelenségként tárgyalja ezeket az eljárásokat, egy oktatási egyesület tanulmánya alapján: https://www.humancatalyst.ro/ro/evolutia-fenomenului-braila/ (Letöltés: 2019.09.14.)

7Egy pont hivatalból jár.

8A Tanügyi Barométerből nyert adatok közvetetten vonatkoznak a képességvizsgázók populációjára, abban az értelemben, hogy az intézmények, oktatási helyszínek egészének jellemzői. A pedagógusok képesítése a magyar tannyelvű osztályokban oktató tanítókra és tanárokra vonatkozik, viszont az egyes iskolákban nem csak általános, hanem sok esetben elemi és középszintű oktatás is zajlik, és csak intézmény szintjén rendelkezünk információval, a pedagógusok összességéről. Hasonló módon az iskolai infrastruktúra esetében is az összes, magyar tannyelvű osztályterem a viszonyítási alap. Az etnikai megoszlások pedig a teljes iskolára vonatkoznak, tehát nem csak a magyar, hanem a román, illetve más kisebbségi tagozatokat is magukba foglalják. A magyar tagozattal (is) rendelkező iskolákban – a Tanügyi Barométer adatai szerint – a magyarok aránya 50, a románoké 39, a romáké pedig 11% (iskolánként minden oktatási szintet figyelembe véve).

9Krassó-Szörény megyében nincs magyar tagozatú iskola.

10Az egyes fokozati vizsgákkal rendelkező pedagógusok iskolán belüli arányát vettük figyelembe, a doktori és I. fokozat 5 pontot, a II. fokozat 4 pontot, a véglegesítő 3 pontot, a véglegesítő nélküli 2 pontot, a képesítés nélküli 1 pontot kapott. Az így nyert indexet bontottuk kvartilisekbe (a beiratkozó diákpopuláció szintjén), nagyjából megegyező létszámú négy kategóriába.

11A sokaságot négy egyenlő részre osztja.

12A tornaterem és a sportpálya változók értéke 0 vagy 1 attól függően, hogy létezik vagy sem, az osztályok felszereltsége esetében az összes osztályteremhez viszonyított, az adott eszközökkel rendelkező termek aránya. A változókat standardizáltuk, majd összegeztük.

13(Nb magyar % - Nb összes %) / Nb összes %

14Jellemzően azok nem jelentek meg a további vizsgákon, akik az első, román nyelv és irodalom vizsgából nem érték el az 5-ös átmenő jegyet. A távolmaradók 90%-ára érvényes ez.