Népesség, nemzetközi migráció, 2011–2021
Románia rezidens népességét 19,2 millió főre becsülte az Országos Statisztikai Intézet 2021. január 1-jére. Ebből 18,5 millió belföldi és mintegy 700 ezer fő volt külföldi születésű. A román állampolgársággal nem rendelkezők száma csupán 145 ezer. A külföldi születésű lakónépesség mintegy 40%-a a romániai migráció célországainak tekinthető államokban született, 60%-a pedig más országokban, elsősorban a Moldovai Köztársaságban (41,7%) és Ukrajnában (6,6%), a fennmaradt 11,7% képezheti a munkavállalás céljával érkező, EU-n kívüli bevándorlókat.
A 2020-as állományadatok alapján az életvitelszerűen külföldön élő, romániai születésű népesség mintegy 4 milliós volt az elemzés során megfigyelt 25 országban. A Romániából kivándorlók öt legkedveltebb célországa Olaszország (979 ezer fő), Németország (813 ezer), Spanyolország (579 ezer), az Egyesült Királyság (427 ezer), illetve Magyarország (210 ezer). A célországok statisztikai nyilvántartásai alapján 2012 és 2020 között a romániai származású migránsállomány minimum 835 ezer fővel gyarapodott, ami 27%-os növekedést jelent.
A kivándorolt populáció korszerkezete is fontos kérdés, mind a népesség reprodukciós kilátásainak szempontjából, mind pedig a munkaerőpiac alakulásának tekintetében. Becsléseink szerint a Romániában született legtöbb 22,6 milliós populáció legkevesebb 18%-a élt külföldön 2020-ban. A leginkább aktívnak tekinthető, 20–59 éves korosztály közel egynegyede az ország határain kívül keresi boldogulását.
Elemzésünk végén megrajzoljuk a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthető népmozgalmi egyenleget is, ami a közelgő népszámlálási eredmények értelmezéséhez nyújthat támpontokat.
1. Bevezető
Elemzésünkben a legfrissebb publikus adatok alapján vázoljuk a Romániát érintő nemzetközi migráció alakulását 2011 és 2021 között. Mivel a lakosságszám kiindulópontját a népszámlálások jelentik, vagyis ez tekinthető a legmegbízhatóbb forrásnak a népességre, ezért a 2011-es cenzus utáni adatok változását vizsgáljuk. Jelen elemzés célja, hogy ismertessük a nemzetközi vándorlás adatolható trendjeit. Az első részben a bevándorlási adatokat is elemezzük, külön hangsúlyt fektetve a Romániában élő, de külföldi származású népesség jellemzőire. Ezt követően a Romániában született, de jelenleg külföldön élő népesség méretére és célországaira vonatkozó statisztikákat ismertetjük, helyenként felhívva a figyelmet az adatok inkonzisztenciájára is. Elemzésünk végén kísérletet teszünk Románia népesedési egyenlegének megrajzolására.
Az Eurostat népességre vonatkozó éves adatgyűjtését az Európai Parlament és Tanács 2007/862-es és 2013/1260-as számú rendeletei szabályozzák, amelyek értelmében az európai uniós tagállamoknak közös meghatározások és fogalmak alapján kell rögzíteniük a népességadatokat.1 A rezidens népességbe (vagy lakónépességbe) az a személy tartozik, akinek a szokásos tartózkodási helye (ahol az adott személy a mindennapjait tölti, függetlenül az ideiglenes távolmaradásoktól) a referencia-időpont előtt legalább 12 hónapig (megszakítás nélkül) az adott ország területén volt, vagy a referencia-időpont előtti 12 hónapos periódusban érkezett a szokásos tartózkodási helyre, és legalább egy évet szándékozik ott tölteni. A rezidens népesség elemzése során a születési ország szerinti eloszlások vizsgálatára helyezzük a hangsúlyt, annak vázolása érdekében, hogy hány romániai születésű, illetve hány külföldi születésű személy tartózkodik akár Románia, akár más országok területén.
Elemzésünkben alapvetően a romániai Országos Statisztikai Intézet, az Eurostat, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) adatait használjuk. Fontos leszögezni, hogy a nemzetközi adatszolgáltatók (Eurostat, OECD, ENSZ) nem állítanak elő saját adatokat, csak a vizsgált országok nemzeti statisztikai hivatalaitól származó eredményeket helyezik egységes módszertani keretbe, vagy egészítik ki becslésekkel. Mivel még az EU-n belüli tagországok statisztikai eljárásaiban is lehetnek különbségek a vándorlási mutatók rögzítésében és számításában, nem ritkák a hiányzó adatsorok vagy az idősorokban előforduló módszertani törések.
A be- és a kivándorló népesség állapotát és mozgását a statisztikai intézetek több adatforrás alapján becsülik: adminisztratív nyilvántartások, a külföldi országok tükörstatisztikái, illetve bizonyos esetekben mikrocenzusok és lakossági felmérések által. Részben az eltérő módszertanok miatt, illetve mivel a bevándorlók regisztrációs hajlandósága általában magasabb, mint a kivándorlóké, jogosan feltételezhető, hogy a vándormozgalmi statisztikák nem nyújtanak teljesen megbízható képet a népességmozgás alakulásáról, tehát megfelelő körültekintés szükséges az értelmezésükhöz. Ehhez nyújt további segítséget módszertani tájékoztatónk, amely az elemzésben használt fogalmakat, adatforrásokat részletezi, illetve kiegészítő táblamellékleteket tartalmaz.
2. Románia rezidens népessége
Románia lakónépessége 2021. január 1-jén 19 201 662 fő volt, amelyből összesen 18,5 millió személy (96,4%) volt romániai születésű.2 Az Eurostat adatai szerint 688 697 lakos külföldi születésű volt (3,6%), illetve 10 288 személy esetében nincs adat a születési országra vonatkozóan. A 2011-es népszámlálási eredmények szerint3 (amelynek referencia-időpontja közel esik 2012. január 1-jéhez) Romániának 20 121 641 rezidens lakosa volt, ebből 19 971 077 belföldi (99,3%) és csupán 150 564 külföldi (0,7%) születésű. Ezen források szerint tehát 2012 és 2021 között Románia belföldi születésű népessége mintegy 1,5 millió fővel csökkent, a külföldi születésű lakosság pedig szinte az ötszörösére nőtt.
A teljes rezidens népesség évenkénti fogyása 100 ezer fő körül alakult ebben a kilenc évben, a mintegy 160 ezres belföldi népességfogyással és a mintegy 60 ezres külföldi születésű többlettel, éves átlagokban számolva. A külföldön született, de az adott évben Románia rezidens népességébe számító lakosság folyamatosan nőtt a vizsgált időszakban, kivételt a 2021-es év mutat. Itt fontos felhívni a figyelmet, hogy az utolsó két év adatai előzetes becslések, ezek későbbi korrekciókon eshetnek át.
Forrás: Eurostat (migr_pop3ctb), illetve Országos Statisztikai Intézet (POP105A).4 A különbséget az ismeretlen helyen születettek adatai teszik ki, évente ≈ 10 ezer fő. 2012 = 2011-es népszámlálás (2011n).
3. Bevándorlás: a Romániában élő, külföldi származású népesség
Mivel a médiában és a közbeszédben is Románia a nemzetközi migrációt tekintve alapvetően kibocsájtó országként jelenik meg, jogosan felmerül a kérdés, hogy a külföldi születésűként nyilvántartott mintegy 700 ezer fős rezidensállomány kikre vonatkozik. Statisztikai adatok alapján három-négy releváns szempontot tudunk megvizsgálni: a külföldi lakosság származási (születési) országát, a romániai rezidensek állampolgárság szerinti tagolódását, a népesség korosztályi megoszlását, illetve a migrációs mozgásokra vonatkozó statisztikákat.
Származási országok szerint a 2013 és 2020 közötti periódus vizsgálható a már hivatkozott Eurostat-adatok alapján, a 2021-es adatsorok még nagyon hiányosak. A külföldi születésű romániai rezidensek mintegy 40%-a a romániai migráció célországainak tekinthető államokban született (ide számolva az EU-tagországokat Bulgárián kívül, az Egyesült Királyságot, az Amerikai Egyesült Államokat, Izraelt, Norvégiát, Svájcot, Ausztráliát). A nagyobb eséllyel Románia irányába kibocsájtó országok (mint Moldova, Ukrajna, Bulgária, Oroszország, Törökország, Kína, Vietnám, Szíria, Szerbia, Srí Lanka, Nepál, Tunézia, India, Irak, Irán, Marokkó, Fülöp-szigetek, Pakisztán, Albánia, Libanon) pedig összességében mintegy 60%-ot tesznek ki a származási országokon belül. A 2020-as megoszlásokat tekintve Románia külföldi származású lakónépességének 41,7%-a (302 ezer fő) a Moldovai Köztársaságban született, ezt követi Olaszország (10%), Spanyolország (8,3%), majd Ukrajna (6,6%).
Románia külföldi születésű rezidens népessége származási ország szerint
|
Országok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
2018 |
2019 |
2020↓ |
2020% |
Változás, |
|
|
Moldova |
59 670 |
79 741 |
114 654 |
137 406 |
162 223 |
201 628 |
247 326 |
302 001 |
41,7% |
406% |
|
|
Olaszország |
22 486 |
25 699 |
38 580 |
46 172 |
53 221 |
60 543 |
69 151 |
72 473 |
10,0% |
222% |
|
|
Spanyolország |
18 827 |
22 322 |
29 937 |
35 857 |
41 184 |
46 645 |
53 638 |
59 978 |
8,3% |
219% |
|
|
Ukrajna |
8 743 |
9 392 |
11 900 |
14 328 |
17 384 |
25 644 |
37 600 |
47 614 |
6,6% |
445% |
|
|
Egyesült Királyság |
2 604 |
3 044 |
5 208 |
10 428 |
15 926 |
22 127 |
27 394 |
34 812 |
4,8% |
1 237% |
|
|
Németország |
3 759 |
4 018 |
6 552 |
10 750 |
15 319 |
20 739 |
26 444 |
34 071 |
4,7% |
806% |
|
|
Franciaország |
3 780 |
4 251 |
6 471 |
9 262 |
12 472 |
15 887 |
18 865 |
21 960 |
3,0% |
481% |
|
|
Bulgária |
11 163 |
10 866 |
10 465 |
10 882 |
10 640 |
10 540 |
10 272 |
10 029 |
1,4% |
-10% |
|
|
Magyarország |
5 795 |
5 813 |
6 420 |
7 151 |
8 135 |
8 588 |
9 097 |
9 560 |
1,3% |
65% |
|
|
Oroszország |
4 952 |
5 013 |
5 269 |
5 596 |
6 124 |
7 294 |
8 332 |
9 308 |
1,3% |
88% |
|
|
Törökország |
5 057 |
5 412 |
3 |
6 769 |
8 008 |
7 933 |
7 983 |
9 230 |
1,3% |
83% |
|
|
Görögország |
4 085 |
4 160 |
4 653 |
5 576 |
6 424 |
6 843 |
7 334 |
7 829 |
1,1% |
92% |
|
|
Kína |
2 978 |
3 431 |
3 722 |
4 235 |
5 076 |
5 485 |
5 676 |
6 125 |
0,8% |
106% |
|
|
Amerikai Egyesült Államok |
2 360 |
2 407 |
2 876 |
3 634 |
4 565 |
5 095 |
5 407 |
5 771 |
0,8% |
145% |
|
|
Belgium |
54 |
218 |
1 102 |
1 808 |
2 517 |
3 120 |
3 984 |
4 970 |
0,7% |
9 104% |
|
|
Izrael |
1 665 |
1 727 |
1 837 |
2 121 |
2 957 |
3 727 |
4 251 |
4 718 |
0,7% |
183% |
|
|
Vietnám |
31 |
59 |
80 |
111 |
223 |
642 |
2 068 |
4 223 |
0,6% |
13 523% |
|
|
Írország |
22 |
151 |
657 |
1 299 |
1 932 |
2 678 |
3 269 |
3 829 |
0,5% |
17 305% |
|
|
Ausztria |
121 |
190 |
509 |
1 179 |
1 914 |
2 054 |
2 847 |
3 767 |
0,5% |
3 013% |
|
|
Szíria |
2 295 |
2 435 |
2 576 |
2 833 |
3 494 |
3 376 |
2 722 |
3 191 |
0,4% |
39% |
|
|
Szerbia |
1 529 |
1 523 |
5 783 |
1 897 |
2 337 |
2 484 |
2 538 |
2 845 |
0,4% |
86% |
|
|
Portugália |
81 |
139 |
364 |
929 |
1 338 |
1 771 |
2 108 |
2 369 |
0,3% |
2 825% |
|
|
Dánia |
47 |
72 |
263 |
545 |
824 |
1 105 |
1 736 |
2 246 |
0,3% |
4 679% |
|
|
Srí Lanka |
0 |
2 |
4 |
89 |
229 |
340 |
649 |
2 195 |
0,3% |
219 400% |
|
|
Nepál |
8 |
10 |
11 |
18 |
69 |
180 |
588 |
2 136 |
0,3% |
26 600% |
|
|
Egyéb Európa |
459 |
856 |
3 279 |
4 351 |
6 821 |
9 483 |
12 091 |
14 130 |
2,0% |
2 978% |
|
|
Egyéb Ázsia |
2 833 |
3 644 |
4 048 |
5 965 |
8 523 |
8 486 |
9 020 |
12 978 |
1,8% |
358% |
|
|
Egyéb Afrika |
1 810 |
2 259 |
2 059 |
3 584 |
4 819 |
5 157 |
7 697 |
10 689 |
1,5% |
491% |
|
|
Egyéb Amerika |
287 |
535 |
766 |
1 494 |
1 934 |
2 326 |
4 474 |
6 187 |
0,9% |
2 056% |
|
|
Egyéb, hontalan |
15 438 |
11 821 |
11 000 |
11 075 |
12 606 |
18 606 |
17 066 |
12 679 |
1,8% |
-18% |
|
|
Külföldi születésű |
182 939 |
211 210 |
281 048 |
347 344 |
419 238 |
510 526 |
611 627 |
723 913 |
100,0% |
296% |
Forrás: Eurostat (migr_pop3ctb). Az első 25 kibocsájtó ország.
Fontos adalékot jelent az adatok értelmezéséhez, hogy Románia lakosságát megvizsgáljuk állampolgárság szerint is. Az Eurostat adataiból az derül ki, hogy a külföldi állampolgárok (beleértve a hontalanokat is) száma jóval alacsonyabb, mint a születési ország szerinti külföldiek száma. Míg a romániai rezidens népesség 688 697 tagja volt külföldi születésű, a külföldi állampolgársággal rendelkezők száma csupán 144 540 volt 2021-ben. Tehát a más országban születettek legfeljebb 21%-a külföldi állampolgár, a többség pedig román állampolgársággal (is) rendelkezik.
Itt fontos figyelembe venni, hogy az egyszerűsített honosítás bevezetésével az elmúlt években jelentősen megnőtt a román állampolgárságot szerző moldovaiak száma, amely 2020-ban elérte a 642 ezer5 főt, így hozzávetőleg minden negyedik moldovainak van román állampolgársága.6 Ez számukra is lehetővé teszi a szabad mozgást a nyugati munkaerőpiacra. A vándorlási statisztikák értelmezésében jelentős bizonytalanságot jelent, hogy nem tudjuk, hogy a honosítottak közül hányan élnek ténylegesen Romániában, avagy vándoroltak tovább, más országokba.
Románia külföldi állampolgárságú rezidens népessége származási ország szerint
|
Országok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
2021 ↓ |
|
2021% |
Változás, |
|
Olaszország |
4 977 |
5 554 |
10 279 |
14 612 |
14 912 |
14 866 |
15 185 |
15 310 |
15 310 |
|
10,6% |
208% |
|
Moldova |
12 004 |
10 952 |
9 409 |
9 333 |
9 250 |
9 190 |
9 346 |
11 698 |
12 779 |
|
8,8% |
6% |
|
Törökország |
7 950 |
8 143 |
8 436 |
8 440 |
8 350 |
7 754 |
7 636 |
9 350 |
10 635 |
|
7,4% |
34% |
|
Franciaország |
2 084 |
2 107 |
3 686 |
5 239 |
6 297 |
7 019 |
7 683 |
8 061 |
7 958 |
|
5,5% |
282% |
|
Kína |
6 413 |
6 624 |
7 045 |
7 296 |
7 477 |
6 635 |
6 847 |
7 905 |
7 453 |
|
5,2% |
16% |
|
Németország |
2 632 |
2 637 |
3 352 |
4 765 |
5 596 |
5 998 |
6 571 |
7 005 |
7 005 |
|
4,8% |
166% |
|
Szíria |
2 582 |
3 588 |
3 963 |
4 461 |
4 771 |
4 224 |
4 786 |
4 919 |
5 191 |
|
3,6% |
101% |
|
Magyarország |
1 610 |
1 632 |
2 841 |
4 040 |
4 521 |
4 457 |
4 446 |
4 491 |
4 558 |
|
3,2% |
183% |
|
Vietnám |
442 |
558 |
828 |
801 |
609 |
543 |
2 091 |
4 448 |
3 480 |
|
2,4% |
687% |
|
Görögország |
1 260 |
1 262 |
1 817 |
2 581 |
3 091 |
3 317 |
3 606 |
3 920 |
3 959 |
|
2,7% |
214% |
|
Egyesült Királyság |
1 133 |
1 180 |
1 621 |
2 303 |
2 344 |
2 423 |
2 471 |
3 491 |
3 818 |
|
2,6% |
237% |
|
Izrael |
1 296 |
1 423 |
1 744 |
2 459 |
2 852 |
2 815 |
3 073 |
3 054 |
2 712 |
|
1,9% |
109% |
|
Bulgária |
1 072 |
1 137 |
1 561 |
2 223 |
2 324 |
2 692 |
2 814 |
3 017 |
2 927 |
|
2,0% |
173% |
|
Lengyelország |
473 |
543 |
1 483 |
2 105 |
2 365 |
2 599 |
2 791 |
2 596 |
2 628 |
|
1,8% |
456% |
|
Irak |
1 343 |
1 479 |
1 751 |
2 152 |
2 585 |
2 217 |
2 384 |
2 321 |
1 996 |
|
1,4% |
49% |
|
Spanyolország |
767 |
836 |
1 615 |
2 295 |
2 278 |
2 254 |
2 278 |
2 286 |
2 319 |
|
1,6% |
202% |
|
Hollandia |
592 |
600 |
1 002 |
1 422 |
1 678 |
1 847 |
2 007 |
2 122 |
2 135 |
|
1,5% |
261% |
|
Ukrajna |
1 280 |
1 365 |
1 504 |
1 771 |
1 815 |
1 784 |
1 619 |
2 057 |
2 172 |
|
1,5% |
70% |
|
Amerikai EÁ |
1 736 |
1 796 |
1 921 |
1 984 |
1 943 |
1 805 |
1 848 |
2 000 |
1 984 |
|
1,4% |
14% |
|
Ausztria |
1 005 |
1 010 |
1 162 |
1 651 |
1 895 |
1 888 |
2 000 |
1 994 |
1 998 |
|
1,4% |
99% |
|
Szerbia |
1 460 |
1 482 |
1 560 |
1 706 |
1 743 |
1 707 |
1 661 |
1 944 |
1 864 |
|
1,3% |
28% |
|
India |
732 |
672 |
707 |
781 |
765 |
720 |
845 |
1 866 |
2 567 |
|
1,8% |
251% |
|
Srí Lanka |
43 |
57 |
46 |
112 |
172 |
171 |
361 |
1 845 |
2 335 |
|
1,6% |
5330% |
|
Nepál |
88 |
74 |
76 |
77 |
110 |
108 |
422 |
1 799 |
2 583 |
|
1,8% |
2835% |
|
Portugália |
368 |
393 |
696 |
986 |
1 214 |
1 428 |
1 501 |
1 635 |
1 675 |
|
1,2% |
355% |
|
Egyéb Európa |
3 753 |
3 897 |
4 866 |
6 467 |
8 041 |
9 033 |
10 233 |
11 308 |
11 789 |
|
8,2% |
214% |
|
Egyéb Ázsia |
6 197 |
6 476 |
7 032 |
7 309 |
7 400 |
7 069 |
7 135 |
9 043 |
9 623 |
|
6,7% |
55% |
|
Egyéb Afrika |
3 854 |
4 295 |
4 978 |
5 876 |
6 002 |
5 893 |
5 439 |
5 958 |
6 345 |
|
4,4% |
65% |
|
Egyéb Amerika |
1 120 |
1 252 |
1 351 |
1 447 |
1 434 |
1 359 |
1 565 |
1 890 |
1 958 |
|
1,4% |
75% |
|
Egyéb, hontalan |
400 |
410 |
439 |
493 |
503 |
477 |
455 |
442 |
784 |
|
0,5% |
96% |
|
Külföldi állampolgár |
70 666 |
73 434 |
88 771 |
107 187 |
114 337 |
114 292 |
121 099 |
139 775 |
144 540 |
|
100,0% |
105% |
Forrás: Eurostat (migr_pop1ctz). Az első 25 „kibocsájtó” ország.7
Harmadsorban a külföldi születésű rezidensek korfája érdekes, ez jelentősen eltér a belföldön születettekétől. Korosztályok szerint egy sokkal fiatalabb népesség képe rajzolódik ki: a külföldi származásúak 86%-a 50 év alatti. Leginkább a 0–9 éves gyerekek száma kiugró (238 ezer fő 2021-ben), ők 35%-át teszik ki a külföldi születésű populációnak. Románia 0–9 éves külföldön született lakónépességének 62%-a (148 ezer fő) a romániai migráció öt fő célországának egyikében született (Olaszországban, Németországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban vagy Magyarországon).
Forrás: Eurostat (migr_pop3ctb)
Feltételezésünk, hogy a gyerekkorú, külföldi származású rezidensként nyilvántartott népesség egy számottevő részét olyanok teszik ki, akik külföldön születtek, külföldön élnek, ugyanakkor Romániában anyakönyvezve vannak. Tehát ha például valaki Olaszországban él, de megtartotta Romániában a bejelentett állandó lakhelyét, és az Olaszországban született gyerekét anyakönyvezte Romániában, ő bekerül az itthoni születési statisztikákba. Hipotézisünk alapját az előzetes (a havi statisztikai közlönyökben megjelenő) adatok és a végleges születési statisztikák közötti jelentős eltérések képezik. 2012 és 2020 között a véglegesen regisztrált születésszámok mintegy 153 ezer fővel meghaladják az előzetes adatokat (17 ezer fővel éves átlagban számolva). Nagy valószínűséggel olyan gyerekek kerülnek be a statisztikákba, akik az év későbbi periódusában (a hazatérő szülők által), vagy akár a külképviseletek által lesznek utólag anyakönyvezve. Szintén a gyerekpopuláció felülbecslése állhat a nagyon alacsony romániai beiskolázási arányok hátterében. Míg az OECD-tagországok esetében 95% feletti a 6–14 éves gyerekek körében az iskolába járók aránya, addig Romániában ez csupán 90%-os.8 A rezidens népességállomány szempontjából az a kérdés, hogy a külföldön született, de Romániában anyakönyvezett gyerekek közül valójában hányan élnek Romániában.
Negyedsorban érdemes megvizsgáljuk a Romániába történő beáramlást, vagyis az országba érkező bevándorlók éves számát, az úgynevezett flow adatokat.9 Akárcsak a rezidens népesség esetén, a bevándorlók elemzése során is a születési ország szerinti megoszlásokat használjuk. A legfrissebb Eurostat-adatok szerint összesen 145 519 bevándorló érkezett Romániába 2020-ban.10 Az elmúlt kilenc év mozgásának átlaga 160 ezer körüli.11
A külföldi származásúak mellett a romániai születésűek is megjelennek ebben a statisztikában, akiket visszavándorlóknak, hazaköltözőknek tekinthetünk. A romániai születésű visszavándorlók12 száma 2020-ban 83 ezer fő volt (57%), amely magasabb, mint az egyéb kibocsájtó országból érkezők 62 ezres sokasága. 2012–2020 között a visszavándorlás nagyságrendje éves átlagban 100 ezer fő körüli, a külföldi bevándorlásé pedig 60 ezer fő körüli.
A többi származási ország esetében a legfrissebb flow adatok 2018-ból érhetőek el. Ekkor 173 ezer bevándorló érkezett Romániába: 43%-uk visszavándorló, 28%-uk a Moldovai Köztársaságban, 8%-uk Ukrajnában, 7%-uk valamely európai uniós tagállamban, illetve 13%-uk (21 622 fő) más országban született. Ez utóbbiak között vannak az EU-n kívüli, munkavállalási célú bevándorlók is, a teljes sokaság 5,2%-a Ázsiából, 2,4%-a Európa más államaiból, 2,1%-a pedig Afrika területéről érkezett.
A munkavállalási céllal Romániába érkezők száma folyamatosan emelkedett az elmúlt években. Ennek szemléltetésére a Romániában munkavállalási engedélyt igénylők számának alakulását érdemes áttekinteni, azzal a megjegyzéssel, hogy ezen adatok jellege eltér a korábbi, elsődleges vándormozgalmi statisztikáktól. A román munkaerőpiac meglehetősen zárt, csak egy előre meghatározott számú harmadik országbeli állampolgár jogosult munkavállalási engedélyhez. Minden évben a kormány szabja meg a munkavállalási engedélyek éves kvótáját. Míg 2011-ben ez a kvóta 5500 volt, addig 2021-ben már elérte az 50 ezer főt.13
Az Eurostat adatai szerint14 2021-ben 18 011 új bevándorló kapott engedélyt munkavállalás céljából Romániában (az uniós állampolgárokat nem számítva). Közülük 15 269 fő szerzett 12 hónapnál hosszabb idejű tartózkodási engedélyt, 52%-kal több, mint 2020-ban. A hosszabb idejű munkavállalás céljából érkezők 63%-a öt országból érkezett Romániába: Törökország, Nepál, India, Srí Lanka és Banglades.
A fent említett négy szempont alapján az feltételezhető, hogy Románia külföldön született rezidens népességébe (mintegy 700 ezer fő) elsősorban azok a személyek tartoznak, akik az egyszerűsített honosítás révén szereztek román állampolgárságot (Moldova, Ukrajna), másodsorban a visszavándorolt romániaiak külföldi házastársa és külföldön született gyermeke, illetve olyan gyerekek, akik külföldön születtek, sohasem éltek Romániában, azonban itthon (is) anyakönyvezve vannak. Ugyancsak Románia külföldön született rezidens népességét növelik az EU-n kívüli munkavállalási célú bevándorlók.
4. Kivándorlás: a romániai származású, külföldön élő népesség
A vándorlási folyamat másik oldalát, a Romániából kivándorlókra vonatkozó statisztikákat szintén a születési ország szerint vizsgáltuk. Az állományadatok (stock)15 elemzésében több forrásra támaszkodtunk: elsősorban az Eurostat tükörstatisztikáit vettük figyelembe,16 adathiány esetében ezt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD),17 az Egyesült Nemzetek Szervezete (UN)18 vagy éppen az adott ország statisztikai intézete által közölt legfrissebb adatokkal egészítettük ki. Néhány esetben az előző év adatait vettük figyelembe, amennyiben más forrásból nem sikerült fellelni a vonatkozó információkat. Az adatgyűjtés a leginkább jelentős 25 befogadó országra terjedt ki, azokat az információkat összegeztük, amelyek a 2011 és 2021 közötti időszakban az adott ország területén rezidens lakosként élő (legalább 12 hónapos tartózkodás), Romániában született személyek számára vonatkozott. A teljes táblázatot a módszertani tájékoztatóban közöljük.
Tudatában vagyunk, hogy az országonként eltérő és többféle módszerrel gyűjtött információk bizonytalanná teszik ezek összehasonlíthatóságát, viszont alkalmasnak tartjuk őket a migráció nagyságrendjének becslésére, a trendek leírására, illetve a romániai elvándorlás célországainak bemutatására.
Mivel a tavalyi adatsorok még nagyon hiányosak, az elemzésünkben a 2012 és 2020 közötti periódusra fókuszálunk. Ebben a nyolc évben a romániai születésű, külföldön élő lakosságállomány 27%-kal nőtt, 3,13 millióról 3,97 millió főre az elemzett országokban. A 835 ezres különbözet (mintegy 105 ezer fő éves átlagban) egy minimumszámnak tekinthető Románia 2012 és 2020 közötti migrációs vesztesége szempontjából, egyrészt mivel csak 25 célországot vesz figyelembe, másrészt pedig a külföldön élők halálozási statisztikáival nem számol.
2020-ban a romániai születésű kivándorlók legnagyobb aránya Olaszországban élt, majdnem egymillió személy, a vizsgált populáció 25%-a. A második helyen Németország található, ahol a romániai származásúak már megközelítik az olaszországi értéket (813 ezer fő), a harmadik helyen Spanyolország található (579 ezer fő), a negyediken az Egyesült Királyság (427 ezer fő), az ötödiken pedig Magyarország (210 ezer fő) áll.
A külföldön élő romániai születésű népesség jelentős számban van jelen más, Európán kívüli országban is, ahogy az a táblázatból is kitűnik, mint például az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában vagy Izraelben. Az Amerikai Egyesült Államok területén 2012-ben 171 ezer romániai származású személy élt, míg 2020-ban 144 ezer. Izraelben 2012-ben 90 ezer romániai születésű személy élt, 2020-ra ez a szám lecsökkent 66 ezer főre. Kanadában 2012-ben 82 ezer romániai élt, ez a szám 2020-ra 97 ezer főre növekedett. Ausztráliában viszonylag konstans a romániai születésű népesség, mintegy 17 ezer fős.
Külföldön élő, romániai születésű rezidens népesség megoszlása 2012-ben és 2020-ban a fontosabb 25 célországban
|
Országok |
2012 |
2020 |
Változás aránya, |
||
|
Személy |
% |
Személy |
% |
||
|
Olaszország |
1 003 720 |
32,1% |
979 057 |
24,7% |
-2% |
|
Németország |
377 000 |
12,0% |
813 000 |
20,5% |
116% |
|
Spanyolország |
750 424 |
24,0% |
578 939 |
14,6% |
-23% |
|
Egyesült Királyság |
98 000 |
3,1% |
427 000 |
10,8% |
336% |
|
Magyarország |
183 054 |
5,8% |
210 355 |
5,3% |
15% |
|
Amerikai Egyesült Államok |
171 269 |
5,5% |
143 936 |
3,6% |
-16% |
|
Franciaország |
87 264 |
2,8% |
141 222 |
3,6% |
62% |
|
Ausztria |
69 148 |
2,2% |
128 776 |
3,2% |
86% |
|
Belgium |
44 990 |
1,4% |
98 281 |
2,5% |
118% |
|
Kanada |
82 595 |
2,6% |
97 253 |
2,5% |
18% |
|
Izrael |
89 960 |
2,9% |
65 990 |
1,7% |
-27% |
|
Görögország |
32 717 |
1,0% |
47 120 |
1,2% |
44% |
|
Hollandia |
13 202 |
0,4% |
32 696 |
0,8% |
148% |
|
Svédország |
21 016 |
0,7% |
32 294 |
0,8% |
54% |
|
Dánia |
10 345 |
0,3% |
29 474 |
0,7% |
185% |
|
Svájc |
13 518 |
0,4% |
27 118 |
0,7% |
101% |
|
Portugália |
20 079 |
0,6% |
26 113 |
0,7% |
30% |
|
Írország |
17 995 |
0,6% |
22 839 |
0,6% |
27% |
|
Ausztrália |
16 890 |
0,5% |
16 740 |
0,4% |
-1% |
|
Norvégia |
6 444 |
0,2% |
15 371 |
0,4% |
139% |
|
Csehország |
4 473 |
0,1% |
9 909 |
0,2% |
122% |
|
Szlovákia |
7 600 |
0,2% |
9 743 |
0,2% |
28% |
|
Luxemburg |
1 927 |
0,1% |
5 506 |
0,1% |
186% |
|
Finnország |
1 895 |
0,1% |
4 183 |
0,1% |
121% |
|
Bulgária |
5 653 |
0,2% |
3 096 |
0,1% |
-45% |
|
Összesen 25 ország |
3 131 178 |
100,0% |
3 966 011 |
100,0% |
27% |
Az adatok forrását színekkel jelöltük: kék = Eurostat, piros = OECD, zöld = ENSZ, sárga = az adott ország statisztikai intézete. Dőlt betűkkel = előző év adatait vettük át 2012-ben (Kanada, Portugália, Írország, Luxemburg 2011-es adatok).
Itt fontos felhívni a figyelmet az adatok ellentmondásosságára is, legalábbis néhány fontosabb befogadó ország esetében. Leginkább az Egyesült Királyság kapcsán jelentős a bizonytalanság. Ők 2019-ig rendszeresen közölték az Eurostat felé a népességet születési országok szerint, ekkor mintegy 400 ezer romániai származású személyt tartottak nyilván. 2020-ra már felborult az egységes adatközlés, az Eurostatnak nem közvetítettek, az OECD 370 ezer, az ENSZ 390 ezer, a statisztikai intézetük (ONS) pedig 427 ezer romániai születésű személyről számolt be. Az ONS szerint 2021-re 345 ezerre apadt a romániai származásúak száma az éves lakossági felmérés alapján (Annual Population Survey). Az Egyesült Királyság népszámlálási eredményei szerint, amelynek referencia-időpontja 2021. március vége, 539 ezer fő vallotta magát romániai születésűnek, illetve a román nyelvet 472 ezren beszélték.19 Ezeknek az adatoknak nagyrészt ellentmond, hogy a Brexit utáni, román állampolgároktól beérkező letelepedési-munkavállalási kérelmek száma már elérte az 1,22 milliót (ebben lehet csekély számú duplum is), illetve közülük 2022. július 30-ig 400 960 román állampolgár határozatlan idejű beutazási-letelepedési státust kapott, illetve további 643 970 személynek 5 éves korlátozott belépési-tartózkodási engedélyt ítéltek meg. Tehát az sem kizárt, hogy az Egyesült Királyságban akár egymilliós nagyságrendű román állampolgárságú közösség van, ami azt valószínűsíti, hogy a statisztikákban megjelenő 345–427 ezer fő jelentősen alábecsült, még abban az esetben is, ha a letelepedési-tartózkodási engedéllyel rendelkezők közül sokan nem életvitelszerűen tartózkodnak ott.
Hasonló fenntartások lehetnek Spanyolország esetében is. 2021. január elején az itt élő romániai állampolgárok (tehát nem a korábban hivatkozott romániai születésűek) száma 658 ezer fő volt az Eurostatnak közvetített adatok alapján, ennek forrásait a 2011-es népszámlálás, a népmozgalmi adatok, illetve az önkormányzati nyilvántartások képezik. Ugyanakkor jelentősen eltérő közlést is találunk: a belügyminisztériumhoz tartozó Külföldiek Központi Nyilvántartása szerint 1079 ezer román állampolgár tartózkodott Spanyolországban 2020. december végén.20
Olaszország esetében pedig egy módszertani változtatás zavarja meg az értelmezhetőséget, nem kizárt, hogy ennek köszönhető az elmúlt években tapasztalt enyhe csökkenése az ott élő romániai származásúaknak. Olaszország 2019-ig a népszámláláson alapuló becslések alapján közölte az adatokat az Eurostatnak, azonban 2019-től egy úgynevezett állandó népszámlálást vezet (Permanent Population Census), amely mintavételes felmérések és adminisztratív forrásokból származó adatok kombinációján alapul.
Az időbeli trendek esetében érdemes két aspektusra is kitérni. Egyrészt 2012 és 2020 között jelentősen átstrukturálódott a célországok vonzereje. A korábban Romániából kivándorlók közkedvelt déli országai, Olaszország és Spanyolország veszítettek pozíciójukból, elsősorban az által, hogy Németország és az Egyesült Királyság is fokozatosan megnyitotta munkaerőpiacát a 2007-ben csatlakozott EU-tagországok előtt. Olaszországban egyelőre stabilnak tűnik az egymillió fő körüli romániai bevándorlóközösség, Spanyolországban viszont számottevő, 23%-os csökkenés figyelhető meg a vizsgált periódusban (ha az Eurostat felé közvetített adatokat fogadjuk el). Ebben a nyolc évben alapvetően Anglia profitált a romániai migrációból, az ott élő közösség több mint négyszeresére nőtt, Magyarországot megelőzve 2016-tól a negyedik legkedveltebb célországgá vált. Szintén jelentős a németországi bővülés, az életvitelszerűen ott tartózkodó romániaiak száma több mint duplájára emelkedett 2012 és 2020 között. Magyarországon csak enyhén, 15%-kal emelkedett a romániai migránsállomány.
Másrészt érdemes kitérni a 2021-es adatokra is néhány megjegyzés erejéig. A frissen publikált statisztikák azt mutatják, hogy több országban is jelentősen csökkent a romániai származású migránsállomány. A regisztrált bevándorlók száma leginkább az Egyesült Királyságban apadt, mintegy 19%-kal, 345 ezer főre. Szintén jelnetősnek mondható a németországi 10%-os, illetve az olaszországi 7%-os csökkenés 2020 és 2021 között. A növekvő trendek megtorpanása nagy valószínűséggel a koronavírus-járvánnyal van összefüggésben. Egyrészt feltételezhető, hogy többen hazaköltöztek egy hosszabb-rövidebb periódusra, másrészt az sem elképzelhetetlen, hogy maga az adatgyűjtés, a regisztrációs folyamatok akadoztak a pandémia időszakában. Ez utóbbi hipotéziseket támasztja alá az a tény, hogy a célországokban csökkenő migránsállomány a hazai adatsorokban nem jelenik meg többletként, azaz Romániában is apadt a belföldi születésű rezidens népesség 2020 és 2021 között, nagyjából a természetes fogyás mértékével.
A kivándorlás éves áramlásáról a romániai Országos Statisztikai Intézet is közöl újabban információkat.21 A módszertani leírás szerint a migrációs mozgást a befogadó országok tükörstatisztikái, illetve az itthoni adminisztratív nyilvántartások alapján becsülik, a személyek születési országát nem tartalmazza ez a megoszlás. A 2012 és 2021 között elérhető adatsorok szerint az egyes években 160 és 240 ezer közötti azon személyek száma, akik szokásos tartózkodási helyüket Romániából egy másik országba helyezték át, a mozgás éves átlaga 200 ezerre tehető.
5. A kivándorló népesség korszerkezete
Az Eurostat adatai alapján vizsgálható a külföldön élő romániai születésű rezidens népesség korszerkezete is. A megoszlások nem minden befogadó ország esetében elérhetőek, a 2020-as adatokat 18 tagország tette nyilvánossá.22 Ebből számítva az európai célországokban élő romániaiak többsége (51%-a) 30–49 év közötti, míg a hazai népességben mindössze 30%. A kivándorlók esetében alapvetően a gyerekek és az idősek aránya alulreprezentált.
Érdekes kísérlet, ha a korösszetételt publikáló országokban élő mintegy 3 milliós romániai népesség korszerkezetét rávetítjük egy 4 milliós migránsállományra, azt feltételezve, hogy egyes országokban hasonlóak az életkor szerinti tagolódások, és ezt az adatot a teljes romániai születésű populációhoz viszonyítjuk. Itt azt is fontos tudatosítani, hogy az egyes személyek kettős – mind belföldi, mind pedig külföldi – regisztrációja nem kizárt, ezért érdemes maximális számként értelmezni az itthon levőként és minimálisként a külföldön élőként regisztrált populációkat. Az így számolt legtöbb 22,6 milliós, romániai születésű népesség (külföldön és Romániában élők) korszerkezetét vizsgálva az látható, hogy a 30–39 éves, Romániában született népesség több mint egynegyede, mintegy 29%-a külföldön él. Szintén magas ez a mutató a 40–49 éves korosztályban (25%), illetve a 20–29 évesek esetében (23%). A leginkább aktívnak tekinthető, 20–59 éves korosztály mintegy negyede (legalább 24%-a) külföldön élt 2020-ban.
A Romániában született népesség korszerkezete az itthon,
illetve külföldön élők körében, 2020
|
Korcsoport |
Romániában |
Külföldön |
Romániában |
Külföldön él |
A külföldön |
|
|
10 év alatt |
9,3% |
2,3% |
|
1 738 481 |
91 806 |
5,0% |
|
10–19 év |
10,7% |
5,8% |
1 996 297 |
230 731 |
10,4% |
|
|
20–29 év |
10,4% |
14,2% |
1 942 518 |
570 000 |
22,7% |
|
|
30–39 év |
13,8% |
26,5% |
2 572 318 |
1 060 644 |
29,2% |
|
|
40–49 év |
15,8% |
24,6% |
2 946 486 |
982 693 |
25,0% |
|
|
50–59 év |
13,5% |
15,0% |
2 501 721 |
600 063 |
19,3% |
|
|
60–69 év |
13,3% |
7,2% |
2 477 097 |
288 794 |
10,4% |
|
|
70–79 év |
8,1% |
2,5% |
|
1 508 871 |
98 969 |
6,2% |
|
80 év felett |
4,9% |
1,9% |
|
912 635 |
76 901 |
7,8% |
|
Összesen |
100,0% |
100,0% |
18 596 424 |
4 000 000 |
17,7% |
Forrás: Eurostat (tábla kódja: migr_pop3ctb); saját számítás
6. Összefoglalás: Románia népesedési egyenlege
Az adatok megbízhatóságára és értelmezésére vonatkozó fenntartások mellett fontosnak tartjuk, hogy a rendelkezésre álló számsorok alapján egy összképet rajzoljunk a Romániát érintő vándorlási folyamatok jelenlegi helyzetéről. Ez abból a szempontból is fontos, hogy rövidesen megjelennek a 2022-es népszámlálási eredmények előzetes adatai, így azok értelmezéséhez is támpontokat kaphatunk. A migrációs folyamatok mellett ezért felvázoljuk a főbb demográfiai adatokat is, amelyek meghatározzák az ország népességének alakulását.
Először a vándorlás folyamatmutatóira, az úgynevezett flow típusú adatokra érdemes visszatérni. A kivándorlók száma évente 160–240 ezer közé tehető, a bevándorlóké 132–200 ezer közé. Az összehasonlíthatóság kedvéért ezekből éves átlagokat is számoltunk, azzal a pontosítással, hogy ezek az évenkénti migrációs mozgás számtani közepeit jelölik, és nem tekinthetők a vándorló személyek számának, mivel nagy valószínűséggel egyesek többször is be- vagy kivándorolhattak az elemzett évek folyamán. A kivándorlók esetében a mozgás éves átlaga 200 ezer körüli, és ennek túlnyomó többségét a romániai születésű lakosság teszi ki. A bevándorlók körében már más a dinamika, itt az éves mintegy 160 ezres átlagból közel 100 ezret a visszavándorlás és 60 ezret a külföldiek bevándorlása tesz ki.
Éves migrációs mozgás (flow adatok): Romániából kivándorlók és bevándorlók
|
Év |
Kivándorlás |
Bevándorlás |
|||||
|
Össze- |
Romániai |
Külföldi, |
Össze- |
Romániai születésű |
Külföldi, |
||
|
2012 |
170 186 |
n.a. |
n.a. |
167 266 |
132 319 |
34 947 |
|
|
2013 |
161 755 |
n.a. |
n.a. |
153 646 |
120 149 |
33 497 |
|
|
2014 |
172 871 |
n.a. |
n.a. |
136 035 |
92 324 |
43 711 |
|
|
2015 |
194 718 |
186 129 |
8 589 |
132 795 |
87 120 |
45 675 |
|
|
2016 |
207 578 |
198 787 |
8 791 |
137 455 |
90 074 |
47 381 |
|
|
2017 |
242 193 |
213 335 |
28 858 |
177 435 |
95 231 |
82 204 |
|
|
2018 |
231 661 |
203 484 |
28 177 |
172 578 |
74 420 |
98 158 |
|
|
2019 |
233 736 |
202 162 |
31 574 |
202 422 |
98 505 |
103 917 |
|
|
2020 |
186 818 |
153 005 |
33 813 |
145 519 |
83 152 |
62 367 |
|
|
Minimum |
161 755 |
153 005 |
8 589 |
132 795 |
74 420 |
33 497 |
|
|
Maximum |
242 193 |
213 335 |
33 813 |
202 422 |
132 319 |
103 917 |
|
|
Éves átlag |
200 168 |
192 817 |
23 300 |
158 350 |
97 033 |
61 317 |
|
Forrás: Eurostat (táblák kódjai: migr_emi4ctb, migr_imm4ctb); saját számítás; n.a. = nincs adat
A népesedési egyenleg megrajzolásában figyelembe vesszük a születések és a halálozások számát, illetve a vándormozgalmi statisztikák állomány- (stock) adatait. 2012 és 2020 között Romániában évente átlagosan számolva mintegy 200 ezer gyermek született, illetve majdnem 260 ezer személy halt meg. Itt bizonytalanságot jelent, hogy a rezidensekre vonatkozó népmozgalmi statisztikák módszertana 2014 óta változott, korábban a Románia területén született/meghalt személyeket vették figyelembe, azt követően tértek át a szokásos lakhely szerinti regisztrálásra. Ugyanakkor már 2020-ra és 2021-re is elérhetőek az előzetes népmozgalmi adatok, ezekben az években rekord szintre emelkedett a demográfiai veszteség, elsősorban a Covid19-járvány által okozott kiugró halálozási számok miatt. Így a 2012 és 2022 közötti tízéves periódusra mintegy 700 ezres természetes fogyással kalkulálhatunk.
Románia népességének változása 2012 és 2020 között,
illetve becslés a népszámlálások közötti periódusra
|
|
2012–2020 |
Éves átlag |
Becslés, |
|
|
Demográfia |
Születések száma |
1 607 876 |
200 985 |
|
|
Elhalálozások száma |
-2 065 163 |
-258 145 |
|
|
|
Természetes szaporulat |
-457 287 |
-57 161 |
-700 000 |
|
|
Bevándorlás |
Külföldön született |
573 349 (2020 ig) 538 133 (2021 ig) |
71 668 59 793 |
+600 000 |
|
Kivándorlás |
Romániában született |
-834 833 |
-105 000 |
-1 050 000 |
|
Külföldön született romániai |
? |
? |
? |
|
A bevándorlás szempontjából az országban nyilvántartott mintegy 700 ezer külföldi származású személy érdekes: a 2012–2020-as periódusban számuk évente 70 ezerrel nőtt, majd 2021-re enyhén csökkent, ami 60 ezres éves átlagot eredményez. Ezt figyelembe véve az lenne valószínűsíthető, hogy a két népszámlálás közötti tíz év alatt innen származhat akár egy 600 ezer fős migrációs nyeresége Romániának. Az ezzel kapcsolatos bizonytalanságokat a harmadik fejezetben részletesen tárgyaltuk. A legfőbb kérdés, hogy a külföldi bevándorlók, elsősorban a Moldovából és Ukrajnából érkezők mekkora hányada marad ténylegesen az országban. Erre vonatkozó információt a tükörstatisztikák nem nyújtanak, a külföldön született, de adott pillanatban romániai rezidensnek minősülők kivándorlása kérdőjellel marad a táblázatunkban is.
A romániai születésűek kivándorlása valamivel jobban adatolható. A külföldön rezidensként regisztrált mintegy 4 millió romániai születésű migránsállomány az elemzett időszakban 835 ezer fővel gyarapodott, éves átlagban 105 ezres nagyságrenddel. Ezt kivetítve, tízéves távlatban megközelítőleg 1-1,1 millió lehet Románia migrációs vesztesége.
A vándorlási egyenleg 2012–2022 között így minimum 400 ezres, illetve a természetes fogyásból jövő további 700 ezres veszteséget összegezve hozzávetőlegesen 1,1 milliós népességfogyást eredményez. A 2011-es népszámlás 20,1 milliós populációjából ezt levonva, az idei népszámlálás nagy eséllyel egy 19 millióhoz közel eső romániai lakosságszámot kell kimutasson.
Közzététel: 2022. december 7.
További információ: Lukács Andrea, Barna Gergő (info@erdelystat.ro).
Az elemzésben Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezető kutatója, illetve Kapitány Balázs szociológus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa nyújtottak szakmai segítséget. Az adatok és módszertanok összegyűjtésében Gáspár Szeréna volt a segítségünkre.
Korábbi Erdélystat-közlemények és -elemzések, módszertani leírások megtalálhatók a www.erdelystat.ro-honlapon.
1 Népességadatokra vonatkozó módszertan: https://ec.europa.eu/eurostat/cache/metadata/en/demo_pop_esms.htm. Letöltés dátuma: 2022.10.24.
2 Rezidens lakosságra vonatkozó adatsorok születési ország szerint: Eurostat (tábla kódja: migr_pop3ctb), https://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=migr_pop3ctb&lang=en. Letöltés dátuma: 2022.10.24.
3 Népszámlálási adatok: Populația pe sexe, după țara de naștere și grupa de vârstă – categorii de localități, https://www.recensamantromania.ro/rpl-2011/rezultate-2011/. Letöltés dátuma: 2022.10.24.
4 Országos Statisztikai Intézet: Populația rezidentă la 1 ianuarie (tábla kódja: POP105A). Letöltés dátuma: 2022.10.24.
5 Román állampolgárságot szerző moldovai állampolgárok száma: https://cdn.g4media.ro/wp-content/uploads/2021/05/Cetatenie-romana-pentru-basarabeni.pdf. Letöltés dátuma: 2022.10.21.
6 Az Eurostat szerint a Moldovai Köztársaság lakossága 2,64 millió volt 2020. január 1-jén.
7 Rezidens népesség állampolgárság szerint: Eurostat (tábla kódja: migr_pop1ctz), https://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=migr_pop1ctz&lang=en. Letöltés dátuma: 2022.10.24.
8 Bruttó beiskolázási arányra vonatkozó adatsorok. OECD-tagállamok: https://stats.oecd.org/Index.aspx?DataSetCode=EAG_ENRL_RATE_AGE#; Románia: saját számítás az Országos Statisztikai Intézet adatai alapján (táblák kódjai: POP105A és SCL103A). Letöltés dátuma: 2022.11.21.
9 A migrációs mozgásokra (flow) vonatkozó adatok referencia-időszaka az a naptári év, amelyben a migráció megtörtént. A bevándorlók száma azoknak a személyeknek a számát jelöli, akik a szokásos lakóhelyüket áthelyezték egy tagállamból vagy harmadik országból egy más tagállamba legalább 12 hónapra, vagy legalább 12 hónapig szándékoznak ott tartózkodni.
10 Bevándorlásra vonatkozó adatsorok: Eurostat (tábla kódja: migr_imm3ctb), https://appsso.eurostat. ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=migr_imm3ctb&lang=en. Letöltés dátuma: 2022.10.27.
11 A vándorlási mozgásra vonatkozó flow adatok nem összegezhetőek, mivel a cirkuláris migráció miatt egyes személyek többször is be- vagy kivándorolhattak az elemzett évek folyamán. Az átlagok a mozgás számtani közepét jelölik.
12 Romániai születésű visszavándorlók: olyan romániai születésű személyek, akiknek szokásos tartózkodási helye korábban más ország területén volt, és most, legalább 12 hónapig Románia területén létesítenek tartózkodási helyet.
13 Kormányhatározatok: 1345/2010 (2010. december 23.), illetve 1133/2020 (2020. december 30.)
14 Tartózkodási engedélyekre vonatkozó adatsorok: Eurostat (tábla kódja: migr_resfirst), https://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=migr_resfirst&lang=en. Letöltés dátuma: 2022.10.21.
15 Állomány- vagy stock adatok: az adott időpontra vonatkozó értékeket jelent, vagyis a (külföldi) népesség nagyságrendjét mutatják.
16 A népesség január 1-jén korcsoport, nem és születési ország szerint (tábla kódja: migr_pop3ctb) https://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=migr_pop3ctb&lang=en. Letöltés dátuma: 2022.10.14.
17 Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD): International Migration Database, https://stats.oecd.org/. Letöltés dátuma: 2022.10.14.
18 ENSZ: International Migrant Stock 2020, https://www.un.org/development/desa/pd/content/international-migrant-stock. Letöltés dátuma: 2022.10.14.
19 https://www.ons.gov.uk/peoplepopulationandcommunity/populationandmigration/internationalmigration/bulletins/internationalmigrationenglandandwales/census2021. Letöltés dátuma: 2022.12.05
20 https://extranjeros.inclusion.gob.es/ficheros/estadisticas/operaciones/con-certificado/202012/Principales_resultados_residentes.pdf. Letöltés dátuma: 2022.11.24.
21 Országos Statisztikai Intézet: Migrația internațională temporară de lungă durată (tábla kódja: POP320A). Letöltés dátuma: 2022.11.22.
22 Olaszország, Németország, Spanyolország, Magyarország, Ausztria, Belgium, Hollandia, Svédország, Dánia, Svájc, Norvégia, Csehország, Szlovákia, Luxemburg, Finnország, Bulgária, Izland és Szlovénia.