HU | EN

A romániai és az erdélyi szolgáltatói szektor

Utolsó módosítás: 2020.06.23

Gazdaság

A szolgáltatói ágazat súlya Kelet-Közép-Európában és ezen belül Romániában az európai átlaghoz képest lényegesen alacsonyabb. Ugyanakkor a 2008-as válságot követően a szolgáltatói szektor a régióban ugrásszerűen fejlődött: a növekedés dinamikusabb volt, mint más ágazatokban. 2018-ban a romániai szolgáltatói szektor a nemzeti hozzáadott érték (GVA) 44%-át állította elő. A szolgáltatásokban foglalkoztatottak (az összes foglalkoztatott 25%-a) arányukhoz képest nagyobb hozzáadott értéket állítanak elő.

A szektornak kiemelkedő a súlya a fővárosban és annak környékén. Erdélyen belül pedig a nagyvárosokban és az azokat övező agglomerációs településeken koncentrálódik, ahol nagyon jelentős urbanizációs hatás figyelhető meg. Kiemelkedő Kolozsvár, Temesvár és vonzáskörzetük, ahol a szolgáltatások aránya megközelíti a fővárosban mért értékeket. A szolgáltatói szektort tekintve Székelyföldnek is viszonylag jó a pozíciója, különösen az infokommunikációs ágazat területén. A székelyföldi relatív alacsonyabb értékekben a nagyvárosok hiánya tükröződik. Az erdélyi régiók közül a szolgáltató szektor Észak-Erdélyben és Partiumban kevésbé fejlett.

 

Bevezetés, módszertan

A fejlett gazdaságokban a szolgáltatói (tercier) szektor a legfontosabb gazdasági ágazatok egyike, amelynek súlya az elmúlt évtizedekben egyre inkább növekedett.

A szolgáltatói szektort többféleképpen határozzák meg, legtágabb értelmezésében ide tartozik minden olyan gazdasági tevékenység, amely a szolgáltatások előállítására irányul. A szolgáltatások olyan, nem kézzelfogható javakat ölelnek fel, mint a figyelem, a tanácsadás, az elérés, a tapasztalatok, az információk vagy a segítőmunkák és -tevékenységek. A legutóbbi időszakban az információkkal kapcsolatos, tudásalapú tevékenységeket a szolgáltatói szektoron belül is megkülönböztetik.

A szolgáltatói szektor egyes meghatározások szerint magában foglalja a kereskedelmet, a turizmust és a szállítást is, azonban jelen elemzésben csak a szűkebben értelmezett szolgáltatói ágazatra koncentrálunk.1 A szolgáltatói szektort a következő adatok alapján elemezzük:

  1. A nemzetgazdaságban elfoglalt szerep 2008 és 2018 között, Eurostat-adatok alapján (a bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulás)2, illetve a Román Statisztikai Intézet (INS) adatai alapján3
  2. A romániai foglalkoztatottakra vonatkozó statisztikai adatok, a 2008-as és a 2018-as évekre4
  3. A romániai kereskedelmi társaságok és szövetkezeti társulások 2018-as könyvelési évre vonatkozó adatbázisa alapján, amelyet a Pénzügyminisztérium tett közzé a data.gov.ro felületen.

Az adatok értelmezésénél szükséges figyelembe venni, hogy a foglalkoztatottakra vonatkozó statisztikák az állami foglalkoztatottakat is tartalmazzák, ugyanakkor a céges adatbázis (3. pont) állami tulajdonban lévő cégeket igen, állami intézményeket azonban nem tartalmaz.

A rendelkezésre álló adatok részletessége különbözik, a szolgáltatáshoz tartózó tevékenységeket különböző módon sorolják be. Jelen elemzésben az Erdélystat által alkalmazott kategóriákat használjuk.5 Ennek megfelelően a szolgáltatásokon belül különbséget teszünk a magasabb bérezéssel járó, magasabb képesítést igénylő szellemi szolgáltatások és az egyéb szolgáltatások között. Ahogyan korábban jeleztük, e szűkebben értelmezett szolgáltató szektor nem tartalmazza a kereskedelmet, a turizmust és a szállítást. A művészet-, a szórakoztatás-, és a szabadidő-kategória cégeinek döntő többsége a szórakoztatásban tevékenykedik, ezért került az egyéb szolgáltatások besorolása alá.

Elemzésünkben a szolgáltatói szektor főbb mutatóit vizsgáljuk az Európai Unióban, Romániában, az erdélyi régiókban és megyékben.

 

A szolgáltatói tevékenységek besorolása

Szolgáltatások összesen (J-S kategóriák) Csoportosítás
Információ, kommunikáció (J) Szellemi
szolgáltatások
Pénzügyi, biztosítási tevékenység (K)
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (M)
Oktatás (P)
Humán-egészségügyi, szociális ellátás (Q)
Ingatlanügyletek (L) Egyéb
szolgáltatások
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (N)
Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás (O)
Művészet, szórakoztatás, szabadidő (R)
Egyéb szolgáltatások (S)

 

 

A szolgáltatói szektor nemzetgazdasági szerepe az Európai Unióban és Romániában 2008 és 2018 között

A szolgáltatói szektor nemzetgazdasági szerepét a bruttó hozzáadott érték (GVA) segítségével mutatjuk be. A bruttó hozzáadott értéket a bruttó hazai termék (GDP) közelítéseként használjuk. A hozzáadott érték nem tartalmazza a termékadókat és a terméktámogatásokat.6

A szűkebben értelmezett szolgáltatói szektor az Európai Unió 28 országában 54%-kal járult hozzá a bruttó hozzáadott értékhez. 2008 és 2018 között a teljes szolgáltatói szektor 24%-kal nőtt az Unióban.7 Romániában a szolgáltatói szektor súlya kisebb, 2018-ban 44%-kal járult hozzá a bruttó hozzáadott értékhez, viszont lényegesen jelentősebben nőtt, 94%-kal az elemzett időszakban.8

A szolgáltatói szektor súlya nemcsak Romániában, de Kelet-Közép-Európa más tagországaiban is alacsonyabb, mint az EU-átlag, ezzel párhuzamosan az ipar jelentősebb ebben a régióban. Mivel az ipar súlya a román nemzetgazdaságban csökkent, ugyanakkor abszolút értékben növekedett, ez arra enged következtetni, hogy más ágazatok, például az itt tárgyalt szolgáltatói szektor lényegesen gyorsabban növekedett 2008 óta.9

 

Forrás: Eurostat, National accounts aggregates by industry, 2008–2018

Az ágazaton belül a szellemi szolgáltatások az EU28 országaiban a bruttó hozzáadott érték 29%-át jelentik, Romániában ez csupán 23%. Az egyéb szolgáltatásokban az eltérés kisebb (EU28: 25%, Románia: 21% 2018-ban). Ugyanakkor Romániában a szellemi szolgáltatások terén nagyon dinamikus növekedés volt megfigyelhető az elmúlt tíz évben (98%-os növekedés a szellemi szolgáltatások terén vs. 89%-os az egyéb szolgáltatások terén).

A szellemi szolgáltatásokon belül az EU28 átlagán enyhén felüli részesedéssel rendelkezik a romániai infokommunikációs szektor (6,0% vs. 5,2%), viszont jelentősen kisebb a súlya a pénzügyi és az egészségügyi szolgáltatásoknak, kevésbé jelentősek a szakmai-tudományos tevékenységek, illetve az oktatás. 2008-hoz képest jelentősen nőtt a szakmai-tudományos és a humán-egészségügyi tevékenységek súlya a nemzetgazdaságban.

 

Forrás: Eurostat, National accounts aggregates by industry, 2008–2018

 

A szolgáltatói szektor a foglalkoztatottak szerint

2018-ban az összes romániai foglalkoztatott egynegyede dolgozott a szűkebben vett szolgáltatói szektorban (mintegy 2,2 millió a 8,4 millióból). Ez az arány az elmúlt tíz évben 3% ponttal nőtt. Bár az ágazatban relatív kevesen dolgoznak, ők lényegesen magasabb hozzáadott értéket termelnek (a bruttó hozzáadott érték 44%-át). A szellemi szolgáltatásokban az összes romániai foglalkoztatott 16%-a dolgozik, a nemzeti érték 23%-át állítva elő; az egyéb szolgáltatásokban ez az arány 10% vs. 21%.

A szolgáltatói szektorban foglalkoztatottak kiugró arányban vannak jelen Bukarestben és környékén (45%). Erdélyben és Moldvában ennél lényegesen kisebb arányban dolgoznak ebben az ágazatban (22%), sereghajtó e tekintetben Havasalföld (20%).

 

Forrás: INS-adatok alapján, Populatia ocupata civila pe activitati ale economiei nationale la nivel de sectiune CAENRev.2, FOM103D

 

A szellemi szolgáltatásokon belül a legtöbb foglalkoztatott az oktatásban, illetve az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozik. Ezekben, a túlnyomórészt közszférához tartozó ágazatokban nincsenek lényeges regionális különbségek. Az oktatásban foglalkoztatottak száma és aránya tízéves távlatban minden régióban lényegesen csökkent.

A tudásintenzív ágazatok, amelyek alatt az infokommunikációs szektor és a szakmai-tudományos tevékenységeket értjük, országos szinten a hozzáadott érték 12%-át állítják elő, az összes romániai foglalkoztatott 5%-ának segítségével. Ezekben az ágazatokban jelentős regionális eltérések figyelhetők meg, az itt foglalkoztatottak erőteljesen koncentrálódnak a fővárosba és annak környékére (infokomm. 7,5%, szakmai-tudományos tevékenység 6,8%). E két szolgáltatói ágazatban az összes többi romániai régió elmaradása jelentős.

Ugyanakkor Erdélyen belül Kolozs és Temes megyékben a tudásintenzív ágazatban foglalkoztatottak aránya eléri a 8,6, illetve a 7,1%-ot, Brassó megyében pedig az 5,4%-ot. Ezekben a megyékben a tudásintenzív ágazatokban foglalkoztatottak aránya az elmúlt tíz évben számottevően nőtt (2008-ban Kolozs megyében 3,9%, Temes megyében 4,5%, Brassó megyében 3,3% volt).

 

A szellemi szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott
körében (2008–2018)

 

Erdély

Havasalföld

Moldva

Bukarest-Ilfov

Románia összesen

Információs-kommunikációs szolgáltatás 2008

1,0%

0,5%

0,6%

5,9%

1,5%

Információs-kommunikációs szolgáltatás 2018

2,1%

0,8%

1,5%

7,5%

2,5%

Változás 20082018

109%

57%

137%

27%

66%

 

 

 

 

 

 

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 2008

1,5%

1,3%

1,1%

5,4%

1,9%

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 2018

1,7%

1,5%

1,5%

6,8%

2,5%

Változás 2008–2018

18%

22%

43%

27%

30%

 

 

 

 

 

 

Oktatás 2008

5,2%

4,4%

5,6%

4,7%

4,9%

Oktatás 2018

4,5%

4,2%

5,4%

3,7%

4,4%

Változás 2008–2018

-12%

-6%

-2%

-22%

-10%

 

 

 

 

 

 

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2008

4,5%

4,3%

5,0%

4,7%

4,6%

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2018

5,0%

4,8%

5,6%

5,1%

5,1%

Változás 2008–2018

11%

11%

12%

9%

10%

 

 

 

 

 

 

Pénzügyi, biztosítói szolgáltatások 2008

1,1%

0,8%

0,8%

3,8%

1,3%

Pénzügyi, biztosítói szolgáltatások 2018

0,8%

0,7%

0,7%

3,6%

1,2%

Változás 2008–2018

-23%

-15%

-19%

-6%

-10%

Forrás: INS-adatok alapján, Populatia ocupata civila pe activitati ale economiei nationale la nivel de sectiune CAEN Rev.2, FOM103D. Az adott régióban lévő összes foglalkoztatott = 100%. A lényeges eltéréseket színekkel jelöltük: zöld = lényegesen nőtt, piros = lényeges csökkenés 2008 és 2018 között.

 

Erdélyen belül csak a közép-erdélyi régió és a Bánság emelkedik ki a szolgáltatásban foglalkoztatottak tekintetében. Dél-Erdélyben az erdélyi átlagnak megfelelő arányban dolgoznak a tercier szektorban. A szolgáltatásban foglalkoztatottak tekintetében Székelyföld nem marad le az átlagtól, sokkal inkább elmondható ez Észak-Erdélyről vagy Partiumról.

2018-ban a tíz évvel korábbi állapothoz képest a regionális különbségek még markánsabbakká váltak, a tercier szektorban foglalkoztatottak koncentrációja különösen Közép-Erdélyben és valamelyest a Bánságban nőtt.

 

A szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya az összes erdélyi foglalkoztatott körében
(2008–2018)

2008

Székelyföld

Közép-
Erdély

Partium

Dél-
Erdély

Bánság

Észak-
Erdély

Erdély
összesen

SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZESEN

17,7%

22,0%

16,9%

19,6%

20,5%

16,5%

19,3%

SZELLEMI SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZESEN

12,7%

15,8%

12,2%

12,9%

13,8%

11,5%

13,4%

  Információs-kommunikációs szolgáltatás

0,7%

1,3%

0,6%

0,9%

1,7%

0,5%

1,0%

  Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

1,4%

1,8%

1,3%

1,5%

1,6%

0,9%

1,5%

  Oktatás

5,7%

5,8%

4,9%

5,1%

4,8%

4,9%

5,2%

  Humán-egészségügyi, szociális ellátás

4,1%

5,5%

4,6%

4,4%

4,7%

4,3%

4,7%

  Pénzügyi, biztosítói szolgáltatások

0,8%

1,5%

0,8%

1,1%

1,0%

0,9%

1,1%

EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZESEN

5,1%

6,2%

4,7%

6,7%

6,7%

5,0%

6,0%

2018

Székelyföld

Közép-
Erdély

Partium

Dél-
Erdély

Bánság

Észak-
Erdély

Erdély
összesen

SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZESEN

19,5%

27,2%

18,2%

22,0%

23,4%

17,4%

22,1%

SZELLEMI SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZESEN

13,4%

18,4%

11,7%

13,4%

14,7%

11,5%

14,2%

  Információs-kommunikációs szolgáltatás

1,2%

4,2%

0,8%

1,6%

2,8%

0,6%

2,1%

  Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

1,7%

2,1%

1,2%

1,9%

1,9%

1,2%

1,7%

  Oktatás

5,2%

5,2%

4,4%

4,3%

4,3%

4,3%

4,5%

  Humán-egészségügyi, szociális ellátás

4,8%

5,7%

4,6%

4,9%

5,0%

4,7%

5,0%

  Pénzügyi, biztosítói szolgáltatások

0,6%

1,3%

0,6%

0,7%

0,8%

0,7%

0,8%

EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZESEN

6,1%

8,8%

6,5%

8,6%

8,7%

6,0%

7,9%

Forrás: INS-adatok alapján, Populatia ocupata civila pe activitati ale economiei nationale la nivel de sectiune CAEN Rev.2, FOM103D. Az adott erdélyi régióban lévő összes foglalkoztatott = 100%.
A lényeges eltéréseket színekkel jelöltük: zöld = lényegesen nőtt, piros = lényeges csökkenés 2008 és 2018 között.

 

Amennyiben a foglalkoztatottakra vonatkozó adatokat az erdélyi megyék szintjén vizsgáljuk, láthatjuk, hogy egy adott régión belül is jelentős eltérések figyelhetők meg, ugyanis a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya csupán néhány megyében magasabb (Kolozs, Temes, Brassó, Szeben és valamelyest Maros megyében).

A szellemi szolgáltatásokban foglalkoztatottak még inkább két megyére koncentrálódnak (Kolozs, Temes). Közepes helyet foglal el Brassó, Szeben, Maros megye, és e téren viszonylag jó eredményeket látni Hargita megyében is, ahol az összes foglalkoztatott 14%-a dolgozik szellemi szolgáltatásokban. 

 

 

 

A szolgáltatói szektor a cégek aktivitása szerint

A szolgáltatói szektorban tevékenykedő cégek a romániai nagyrégiókban

A foglalkoztatottakra vonatkozó adatok alapján határozottan látszik, hogy a tercier szektor jelenléte nagymértékben függ az urbanizáltság fokától. Mivel a cégekre vonatkozó statisztikák akár városi szintű elemzést is lehetővé tesznek, ezért az elemzést a cégek aktivitásának vizsgálatával egészítjük ki.

Romániában az összes cég 34%-a tevékenykedett a szűkebben értelmezett szolgáltatói szektorban 2018-ban, ez 178 617 vállalatot jelent. A vállalkozói aktivitás inkább a szellemi szolgáltatásokra koncentrálódik (22%), ezen belül pedig kimagasló a szakmai-tudományos és a műszaki tevékenységet végző cégek aránya. Az egyéb szolgáltatásokat nyújtó cégek súlya alacsonyabb (12%), de ezek a vállalkozások részesedésüknél nagyobb arányban járulnak hozzá a bruttó hozzáadott értékhez (21%).

Ahogyan a foglalkoztatottak esetében, a romániai nagyrégiók szolgáltatói szektorban működő cégeinek körében is jelentős eltérések figyelhetők meg. Míg Bukarestben és környékén működő cégek 48%-a tevékenykedik a szolgáltatói szektorban, addig ez az arány Havasalföldön csupán 27%. A szolgáltató cégek aránya Erdélyben megegyezik az országos átlaggal. A tudásintenzív ágazatok alulreprezentáltak a havasalföldi és moldvai vállalkozások körében.

 

A szolgáltatói szektorban tevékenykedő cégek Romániában összesen, illetve a szolgáltatói cégek aránya az összes cégen belül a romániai nagyrégiókban, %

 

Románia összesen

Romániai nagyrégiók

Cégek száma

Arány az
összes
cégen belül

Erdély

Havasalföld

Moldva

Bukarest-Ilfov

SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZESEN

178 617

34,0%

31,9%

27,0%

27,8%

48,1%

SZELLEMI SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZESEN

115 372

22,0%

20,2%

16,7%

17,9%

32,5%

  Információs-kommunikációs szolgáltatás

23 561

4,5%

3,9%

2,7%

3,3%

7,9%

  Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

62 239

11,9%

11,1%

8,6%

9,1%

17,6%

  Oktatás

5 966

1,1%

1,0%

0,9%

1,0%

1,7%

  Humán-egészségügyi, szociális ellátás

16 219

3,1%

2,9%

3,0%

3,1%

3,5%

  Pénzügyi, biztosítói szolgáltatások

7 387

1.4%

1,3%

1,5%

1,4%

1,4%

EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZESEN

63 245

12,0%

11,7%

10,3%

9,9%

15,7%

Forrás: a Pénzügyminisztérium 2018-as adatbázisa, lásd 5. lábjegyzet Az adott régióban tevékenykedő összes cég = 100%. A lényeges eltéréseket színekkel jelöltük: zöld = lényegesen nagyobb, piros = lényegesen kisebb, mint a romániai átlag.

 

A szolgáltatói szektorban tevékenykedő cégek Erdély régióiban és megyéiben

A tercier szektorban működő vállalkozások regionális mintázata megfelel annak, amit a foglalkoztatottak körében láttunk: kiugróan magas arányban fordulnak elő Közép-Erdélyben és Bánságban, illetve az átlagosnál valamelyest nagyobb arányban vannak jelen Dél-Erdélyben is. A szolgáltatói szektorban tevékenykedő vállalatok jelentősen alulreprezentáltak Észak-Erdélyben, Partiumban és Székelyföldön.10

A területi koncentráció még erőteljesebben figyelhető meg a tudásintenzív vállalkozások (információs-kommunikációs szolgáltatások és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek) esetében, ezek kimagasló arányban vannak jelen Közép-Erdélyben (19%) és a Bánságban (16%), de e tekintetben Dél-Erdély (15%) és Székelyföld (14%) sem marad le túlságosan. Ugyanakkor az országos szinten dinamikusan növekvő egészségügyi ellátásban működő cégek, illetve az egyéb, nem szellemi szolgáltatások aránya Észak-Erdélyben és Székelyföldön az átlagosnál jóval alacsonyabb.

 

A szolgáltatói szektorban tevékenykedő cégek aránya az összes cégen belül
az erdélyi régiókban, %

 

Székelyföld

Közép-
Erdély

Partium

Dél-
Erdély

Bánság

Észak-
Erdély

Erdély
összesen

SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZESEN

26,7%

36,5%

26,3%

32,7%

35,4%

22,9%

31,9%

SZELLEMI SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZESEN

17,4%

24,1%

16,8%

20,2%

21,7%

14,3%

20,2%

  Információs-kommunikációs szolgáltatás

3,7%

5,8%

2,6%

3,6%

3,7%

2,5%

3,9%

  Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

10,0%

12,6%

9,7%

11,1%

12,2%

7,9%

11,1%

  Oktatás

0,8%

1,1%

0,6%

1,0%

1,2%

0,7%

1,0%

  Humán-egészségügyi, szociális ellátás

1,6%

3,4%

2,6%

3,0%

3,3%

2,0%

2,9%

  Pénzügyi, biztosítói szolgáltatások

1,2%

1,2%

1,4%

1,4%

1,3%

1,2%

1,3%

EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZESEN

9,4%

12,4%

9,5%

12,5%

13,7%

8,6%

11,7%

Forrás: a Pénzügyminisztérium 2018-as adatbázisa, lásd 5. lábjegyzet. Az adott erdélyi régióban tevékenykedő összes cég = 100%. A lényeges eltéréseket színekkel jelöltük: zöld = lényegesen nagyobb, piros = lényegesen kisebb, mint az erdélyi átlag.

 

Ahogyan általában a cégek számában és teljesítményében mutatkozó különbségeket leginkább az urbanizáltság foka magyarázza,11 úgy hasonló mintázatok figyelhetők meg a szolgáltatói szektorban is. Általában jelentősebb arányban vannak jelen a szolgáltató cégek a nagyvárosokkal rendelkező erdélyi megyékben (Kolozs, Temes, Brassó és Szeben), illetve átlag körüli az arányuk Maros és Arad megyékben.

A szellemi szolgáltatások és a tudásintenzív ágazatok esetében a különbségek még szembetűnőbbek. E dinamikusan fejlődő ágazatokban csupán három megye (Kolozs, Temes és Brassó) teljesít kiemelkedően.

A vállalati statisztikák szerint a szolgáltatásokban Székelyföld pozíciója inkább átlagos, az információs-kommunikációs terület pedig relatíve jó arányban van jelen (ez érvényes a foglalkoztatottakra és az itt működő cégekre is).

 

 

A szolgáltatói szektor, azon belül a szellemi szolgáltatások és a tudásintenzív ágazat nagymértékű regionális koncentrációja szükségessé teszi a településtípus szerinti elemzést. Ahogyan várható, a tercier szektorban működő cégek a nagyvárosokban koncentrálódnak. Ugyanakkor érdekes megfigyelés, hogy a nagyvárosok agglomerációjában lévő községekben arányaiban több szolgáltató cég működik, mint az erdélyi kisvárosokban.[12] A települések mérete tehát e téren jelentősebb magyarázóerővel bír, mint a régió vagy a megye, a szolgáltatások a regionális központokra és azok vonzáskörzetébe található településekre koncentrálódnak.

Székelyföld relatív kedvezőtlenebb helyzetét a nagyvárosok, az agglomerációs övezetek hiánya magyarázza. Ugyanez nem mondható el Partiumról vagy Észak-Erdélyről, amely régiókban kevésbé számottevő a szellemi szolgáltatások súlya.

 

A szolgáltatói szektorokban tevékenykedő cégek aránya az összes cégen belül
településtípus szerint, %

 

Szolgál-
tatás
összesen

Szellemi
szolgáltatás
összesen

Információs
kommuni-
kációs
szolgáltatás

Szakmai,
tudományos
műszaki
tevékenység

Oktatás

Humán-
egészségügyi
szociális
ellátás

Pénzügyi,
biztosítói
szolgál-
tatás

Egyéb
szolgál-
tatás

Nagyváros

(100 ezer lakos felett)

41,5%

27,1%

5,7%

14,6%

1,2%

4,1%

1,5%

14,5%

Középváros

(20-100 ezer lakos)

30,4%

19,1%

3,1%

10,5%

1,0%

2,8%

1,6%

11,3%

Kisváros

(20 ezer lakos alatt)

21,5%

12,7%

2,1%

7,0%

0,7%

1,8%

1,2%

8,9%

Község nagyvárosi

vonzáskörzetben

30,6%

18,7%

3,6%

10,5%

1,0%

2,2%

1,2%

11,9%

Egyéb község

15,1%

8,6%

1,2%

5,4%

0,4%

1,0%

0,5%

6,5%

Erdély összesen

31,9%

20,2%

3,9%

11,1%

1,0%

2,9%

1,3%

11,7%

Forrás: a Pénzügyminisztérium 2018-as adatbázisa, lásd 5. lábjegyzet Az adott településtípuson tevékenykedő összes cég = 100%. A lényeges eltéréseket színekkel jelöltük: zöld = lényegesen nagyobb, piros = lényegesen kisebb, mint az erdélyi átlag.

 

Az alábbiakban a legjelentősebb szolgáltatói szektorral rendelkező településeket mutatjuk be. Az erdélyi nagyvárosok közül Kolozsváron, Temesváron és Brassóban vannak jelen kimagasló arányban a szolgáltató cégek. E szerint a mutató szerint legkevésbé jellemző a tercier szektor Nagybányán, Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Aradon. Szeben és Marosvásárhely átlagos helyzettel jellemezhetők, Marosvásárhelyen kiemelkedő arányban fordulnak elő az egészségügyi szolgáltató cégek.

 

A szolgáltatói szektorokban tevékenykedő cégek aránya az összes cégen belül a 100 000
lakosnál nagyobb települések szerint, %

 

Szolgál-
tatás
összesen

Szellemi
szolgáltatás
összesen

Információs-
kommuni-
kációs
szolgáltatás

Szakmai,
tudományos
műszaki
tevékenység

Oktatás és
egészségügyi
szociális
ellátás

Pénzügyi,
biztosítói
szolgál-
tatás

Egyéb
szolgál-
tatás

Temesvár

47,7%

30,6%

6,1%

16,4%

6,6%

1,4%

17,2%

Kolozsvár

45,4%

31,1%

8,7%

16,1%

5,2%

1,2%

14,3%

Brassó

43,7%

27,5%

5,3%

15,0%

5,8%

1,4%

16,2%

Nagyszeben

41,1%

25,3%

4,9%

13,8%

5,1%

1,5%

15,7%

Marosvásárhely

39,6%

26,4%

4,7%

13,5%

6,8%

1,5%

13,2%

Arad

38,1%

23,3%

3,4%

13,5%

4,8%

1,7%

14,7%

Nagyvárad

35,8%

24,0%

4,1%

12,9%

5,2%

1,9%

11,8%

Szatmárnémeti

31,1%

19,3%

2,8%

11,7%

2,9%

1,9%

11,8%

Nagybánya

30,9%

20,2%

3,6%

12,1%

3,0%

1,5%

10,7%

Összesen*

41,5%

27,1%

5,7%

14,6%

5,3%

1,5%

14,5%

Forrás: a Pénzügyminisztérium 2018-as adatbázisa, lásd 5. lábjegyzet Az adott településen tevékenykedő összes cég = 100%. A lényeges eltéréseket színekkel jelöltük: zöld = lényegesen nagyobb, piros = lényegesen kisebb, mint az összes 100 000 feletti település. * Az összes erdélyi nagyváros.

 

A 100 000 lakos alatti települések esetében azokat a városokat emeltük ki, ahol a magyar lakosság részaránya eléri a 35%-ot. Ezen települések közül kiemelkedő a szolgáltatói szektor aránya a nagyobb székelyföldi településeken (Csíkszereda, Székelyudvarhely és Sepsiszentgyörgy), ahol arányaiban több szolgáltató cég működik, mint az észak-erdélyi vagy partiumi nagyvárosokban (Nagybánya, Nagyvárad vagy Szatmárnémeti). A tudásintenzív ágazatok nagyobb arányban fordulnak elő Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön, vélhetően az ott működő oktatási, felsőoktatási intézményekhez kapcsolódóan. Azonban feltűnő, hogy e kisebb városokban lényegesen kevesebb magánvállalkozás működik az oktatás és a humán-egészségügy, szociális ellátás területén.

 

A szolgáltatói szektorokban tevékenykedő cégek aránya az összes cégen belül
azon erdélyi városokban, ahol 100 000 lakosnál kevesebben laknak és ahol
a magyarok részaránya eléri a 35%-ot és a szolgáltató szektorban legalább 100 cég működik, %

 

Szolgál-
tatás
összesen

Szellemi
szolgáltatás
összesen

Információs-
kommuni-
kációs
szolgáltatás

Szakmai,
tudományos
műszaki
tevékenység

Oktatás és
egészségügyi
szociális
ellátás

Pénzügyi,
biztosítói
szolgál-
tatás

Egyéb
szolgál-
tatás

Csíkszereda

39,4%

26,6%

4,9%

16,8%

3,1%

1,8%

12,9%

Székelyudvarhely

34,9%

22,6%

4,1%

13,5%

3,5%

1,5%

12,3%

Sepsiszentgyörgy

34,1%

23,2%

6,2%

12,8%

2,9%

1,4%

10,9%

Kézdivásárhely

31,5%

20,1%

4,6%

11,4%

3,0%

1,1%

11,4%

Gyergyószentmiklós

27,0%

17,9%

4,8%

8,5%

2,7%

1,9%

9,1%

Margitta

25,2%

15,9%

2,2%

9,3%

3,5%

0,9%

9,3%

Nagykároly

23,1%

11,9%

1,6%

7,2%

2,1%

0,8%

11,2%

Összesen*

29%

19%

4%

11%

3%

1%

10%

Forrás: a Pénzügyminisztérium 2018-as adatbázisa, lásd 5. lábjegyzet. Az adott településen tevékenykedő összes cég = 100%. * A 100 000 főnél kisebb lélekszámú és 35% feletti magyar aránnyal rendelkező városok, ahol a szolgáltató szektorban legalább 100 cég tevékenykedik.

 

Közzététel: 2020. június 23.

További információ: Nagy Réka, Csata István (info@erdelystat.ro).

Korábbi Erdélystat-közlemények és -elemzések, módszertani leírások megtalálhatók a www.erdelystat.ro honlapon.

Előzetes igénylés után közleményeinket, elemzéseinket e-mailen elküldjük Önnek a megjelenés időpontjában. Erre vonatkozó igényét az info@erdelystat.ro e-mail címen jelezheti.


1 A tágabb értelmezés szerint a NACE/CAEN Rev 2. G-S kategóriák, a szűkebb értelmezés alapján a NACE/CAEN Rev 2. J-S kategóriák tartoznak ide.

2 Eurostat, https://ec.europa.eu/eurostat/web/national-accounts/data/database 
Gross value added and income by A*10 industry breakdowns [nama_10_a10]
National accounts aggregates by industry (up to NACE A*64) [nama_10_a64]. Letöltés dátuma: 2020.03.22.

3 Institutul National de Statistica (INS), Tempo online, CON103G - Produsul intern brut (PIB) regional – preturi curente, calculat conform CAEN Rev.2 – SEC 2010 Produsul intern brut (PIB) regional – preturi curente, calculat conform CAEN Rev.2 - SEC 2010, Valoare adaugata bruta (VBR). Letöltés dátuma: 2020.03.22.

4 Foglalkoztatottakra vonatkozó statisztikák: INS, Tempo online, FOM103D – Populatia ocupata civila pe activitati ale economiei nationale la nivel de sectiune CAEN Rev.2, sexe, macroregiuni, regiuni de dezvoltare si judete. Letöltés dátuma: 2020.03.22.

5 Lásd: Cégaktivitás Romániában és Erdélyben http://statisztikak.erdelystat.ro/cikkek/cegaktivitas-romaniaban-es-erdelyben/42. Letöltés dátuma: 2020.03.22.

6 GVA + termékadók és támogatások = GDP

7 2008-ban az EU28-ra vonatkozóan az abszolút érték 6 242 559 millió EUR volt (=100%), 2018-ban 7 775 356 millió EUR.

8 2008-ban Romániában az abszolút érték 41 930 millió EUR volt (=100%), 2018-ban a szűkebben vett szolgáltató szektor bruttó hozzáadott értéke 81 225 millió EUR volt.

9 Az ipari tevékenység Romániában és Erdélyben, http://statisztikak.erdelystat.ro/cikkek/az-ipari-tevekenyseg-romaniaban-es-erdelyben/45. Letöltés dátuma: 2020.03.23.

10 Itt most csak a szolgáltató cégek előfordulását vettük figyelembe, az általuk generált forgalmat nem.

11 Cégaktivitás Romániában és Erdélyben, http://statisztikak.erdelystat.ro/cikkek/cegaktivitas-romaniaban-es-erdelyben/42. Letöltés dátuma: 2020.03.23.

12 A nagyvárosok vonzáskörzetében levő községekhez a 21 országos és regionális növekedési pólus vonzáskörzetében található községeket soroltuk be. Az erdélyi városok: Arad, Brassó, Déva, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Nagyszeben, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Temesvár.