Egészségügy
Annak ellenére, hogy Romániában a születéskor várható átlagos élettartam növekedésének lehetünk tanúi, a születéskor várható élethossz (75,3 év) még mindig jelentősen elmarad az EU-s átlagtól (81 év). A várható átlagos élettartam növekedésével párhuzamosan a nyers halálozási arányszám növekedése érhető tetten, ezt alapvetően a népesség elöregedése magyarázza.
A vezető halálokok Romániában a keringési rendszer betegségei (az elhalálozások 57%-áért felelősek), a rákos megbetegedések (20%), a légzőrendszer betegségei (7%), az emésztőrendszer megbetegedései (6%), valamint a mortalitás és a morbiditás külső okai (4%). 2007 és 2018 között a keringési rendszer betegségei által okozott elhalálozások súlya 61-ről 57%-ra mérséklődött, a daganatos megbetegedések által okozott halálesetek aránya 18-ról 20%-ra nőtt.
A csecsemőhalandóság alakulásában jelentős javulás történt az elmúlt évtizedben, azonban a csecsemőhalandósági ráta még mindig nagyon magas Romániában (6 ezrelék), az európai uniós átlag (3,4 ezrelék) szinte kétszerese.
1. Születéskor várható átlagos élettartam
Az emberi élettartam meghosszabbodása a modern társadalmak egyik vívmányának tekinthető. A születéskor várható átlagos élettartam az életminőség egyik legfontosabb mutatója, azt fejezi ki, hogy egy újszülött az adott év halandósági viszonyai mellett átlagosan mekkora élettartamra számíthat. Az Eurostat legfrissebb, 2018-as adatai alapján1 az Európai Unió tagállamai közül jelenleg Spanyolországban a leghosszabb a születéskor várható átlagos élettartam (83,5 év), ezt követi Olaszország (83,4 év), majd Franciaország és Ciprus (mindkettőnél 82,9 év). Romániában a születéskor várható átlagos élettartam 2018-ban 75,3 év volt, ez az EU28-as lista 26. helyére pozicionálja országunkat. Csupán Lettország és Bulgária rendelkezik alacsonyabb. A kelet-közép-európai régióban Csehországban 79,1 év, Lengyelországban 77,7 év, Szlovákiában 77,4 év, Magyarországon pedig 76,2 év volt a születéskor várható átlagos élettartam 2018-ban.
A férfiak rosszabb élethossz-esélyekkel rendelkeznek, várható átlagos élettartamuk Romániában 71,7 év (az EU-s átlag 78,3), míg a nőké 79,2 év (az EU-s átlag 83,6). 2010 és 2018 között Romániában 1,6 évvel nőtt a születéskor várható élettartam, ez valamivel jobb, mint az uniós szinten regisztrált 1,1 évnyi növekedés.
Forrás: Eurostat, demo_mlexpec
A jelentős magyar lakossággal rendelkező erdélyi megyék közül Kolozs megyében a legmagasabb (77,5 év), illetve Szatmár megyében a legalacsonyabb (73,8 év) a születéskor várható átlagos élettartam. 2010 és 2018 között szinte azonos léptékben növekedett ezekben a megyékben a születéskor várható élethossz, kivételt Kovászna megye képez, itt volt a legkisebb az átlagos éves bővülés ebben az időszakban. A rövid távú ingadozások részleges kiküszöbölése érdekében ebben a tanulmányban az átlagos éves változásokat – így a születéskor várható átlagos élettartamét is – az előző évhez viszonyított változások átlagaival fejezzük ki, a jelzett időperiódusokra vonatkozóan.
Születéskor várható átlagos élettartam néhány erdélyi megyében
|
Régió |
Megye |
2010 |
2018 |
Átlagos éves változás |
|
Székelyföld |
Hargita |
74,0 |
76,2 |
0,27 |
|
Kovászna |
73,7 |
75,3 |
0,19 |
|
|
Közép-Erdély |
Maros |
73,6 |
75,7 |
0,27 |
|
Kolozs |
75,3 |
77,5 |
0,27 |
|
|
Partium |
Bihar |
72,8 |
75,3 |
0,30 |
|
Szatmár |
71,3 |
73,8 |
0,30 |
|
|
Szilágy |
72,5 |
75,0 |
0,31 |
Forrás: INS TEMPO Online, POP217A
2. Nyers halálozási arányszám
A születéskor várható élethossz növekedésével párhuzamosan a nyers halálozási arányszám (a halálozások ezer lakosra jutó száma az évközepi népességre vetítve) emelkedése érhető tetten Európa legtöbb országában. A látszólagos ellentmondást alapvetően a népesség elöregedése magyarázza. Az európai uniós átlagot tekintve a nyers halálozási arányszám 2010 és 2018 között 9,9-ről 10,5 ezrelékre nőtt.2
Az Unión belül 2018-ban Írországban regisztrálták a legalacsonyabb nyers halálozási arányszámot (6,4 ezrelék), ezt Ciprus (6,6), majd Luxemburg követi (7,1). 2018-ban Romániában a nyers halálozási arányszám 13,6 ezrelék volt3, ezzel a 25. az EU-s rangsorban. Litvániában, Lettországban és Bulgáriában rosszabb ez a mutató. Magyarország rögtön Románia előtt foglal helyet, 13,4-es nyers halálozási arányszámmal; míg Lengyelország 10,9-es, Szlovákia 10-es és Csehország 10,6-os nyers halálozási arányszámmal rendelkezik.
A nyers halálozási arányszám Romániában a 2010-es 12,8 ezrelékről 13,6 ezrelékre növekedett 2018-ra. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2018-ban az országban 264 317 halálesetet regisztráltak, ez naponta átlagosan mintegy 724 elhunytat jelent.4
A nyers halálozási arányszámot megvizsgáltuk korcsoportok szerint is. A korspecifikus nyers halálozási arányszám az idősebb korcsoportokban csökkenést mutat: 2012 és 2018 között a 80 év felettiek esetében 130-ról 124-re; a 70 és 79 közöttiek esetében pedig 45-ről 42-re javult. Negatív elmozdulás a 60–69 éves korosztályban figyelhető meg: míg 2012-ben ezer lakosból 18,4 hunyt el, ez 2018-ra 19,7-re nőtt, ami alapvetően a 60 és 64 év közötti férfiak növekvő halálozási arányszámának tudható be.
Nyers halálozási arányszám korcsoportok szerint
|
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
2018 |
|
|
0–39 év |
0,9 |
0,8 |
0,8 |
0,8 |
0,8 |
0,8 |
0,8 |
|
40–59 év |
6,3 |
6,1 |
6,3 |
6,1 |
6,1 |
5,9 |
6,0 |
|
60–69 év |
18,4 |
18,1 |
18,3 |
18,7 |
18,9 |
19,1 |
19,7 |
|
70–79 év |
45,4 |
43,5 |
44,2 |
44,7 |
43,3 |
43,2 |
42,2 |
|
80 év felett |
129,9 |
124,0 |
125,6 |
130,4 |
124,8 |
124,9 |
124,3 |
|
Románia |
12,6 |
12,4 |
12,8 |
13,2 |
13,1 |
13,3 |
13,6 |
Forrás: INS Tempo Online, POP206K, POP106A
Románián belül jelentős regionális különbségek figyelhetőek meg a nyers halálozási arányszám tekintetében. A legalacsonyabb elhalálozási arányszám 2018-ban Bukarest-Ilfovban volt: 11,6 ezrelék; ezt követi Erdély (12,8); majd hasonló aránnyal Moldva és Havasalföld (14,4). Románia szintjén évente 0,6%-kal nőtt átlagban az ezer lakosra vetített halálesetek száma 2012 ás 2018 között, a moldvai régióban átlag felett, a havasalföldi régióban pedig jelentős ingadozások mellett a legkisebb a relatív változás ebben a hat évben.
Nyers halálozási arányszám Románia különböző régióiban
|
2012 |
2018 |
Elhalálozások átlagos |
|
|
Erdély |
12,1 |
12,8 |
0,7% |
|
Moldva |
13,0 |
14,4 |
1,3% |
|
Havasalföld |
13,7 |
14,5 |
0,1% |
|
Bukarest-Ilfov |
11,2 |
11,6 |
0,8% |
|
Románia |
12,7 |
13,6 |
0,6% |
Forrás: INS Tempo Online, POP106A, POP206D
Erdélyen belül Partiumban volt a legmagasabb a nyers halálozási arányszám, a legalacsonyabb Közép- és Észak-Erdélyben. Az elhalálozások átlagos éves változása Székelyföldön a legmagasabb, itt 11,6-ról 12,9 ezrelékre nőtt a nyers halálozási arányszám 2012 és 2018 között.
Nyers halálozási arányszám az erdélyi régiókban
|
2012 |
2018 |
Elhalálozások átlagos |
|
|
Székelyföld |
11,6 |
12,9 |
1,4% |
|
Közép-Erdély |
11,9 |
12,3 |
0,6% |
|
Partium |
12,8 |
13,6 |
0,6% |
|
Dél-Erdély |
12,0 |
13,0 |
0,9% |
|
Bánság |
12,3 |
12,6 |
0,3% |
|
Észak-Erdély |
11,7 |
12,4 |
0,6% |
|
Erdély |
12,1 |
12,8 |
0,7% |
Forrás: INS Tempo Online, POP106A, POP206D
3. Halálokok gyakorisága
Az Európai Unió országaiban a legfrissebb, 2016-ra vonatkozó statisztikai adatok alapján6 a legtöbb halálesetet a keringési rendszer betegségei okozzák, ezek az összes elhalálozás 36%-áért felelősek (elsősorban szívinfarktus és stroke). A második vezető halálokot a daganatos megbetegedések alkotják, ezek az elhalálozások 27%-áért felelősek. Három tagország kivétel ez alól: Dánia, Franciaország és Hollandia, ahol a rákos megbetegedések vezető halálokokká avanzsálódtak7. A harmadik leggyakoribb halálok az EU-ban a légzőrendszer betegségei (pl. tüdőgyulladás, influenza, tüdőtágulat és asztma), ezek a halálesetek 8,2%-áért felelősek. Az EU-ban történő haláleseteknek egy jelentős része (4,6%-a) olyan külső okokra vezethető vissza, mint a sérülések, közlekedési balesetek, szándékos önártalom, testi sértés és az orvosi ellátás nemkívánatos szövődményei. Az ötödik vezető halálokot az emésztőrendszer betegségei alkotják (pl. májzsugorodás, májelégtelenség, gyomorfekély), ezek az EU-n belüli elhalálozások 4,3%-áért felelősek. Ehhez hasonló arányt képviselnek a mentális és viselkedési rendellenességek (pl. demencia, az alkohol és a pszichoaktív szerek okozta mentális- és viselkedészavarok, skizofrénia), valamint az idegrendszeri és érzékszervi betegségek (pl. Parkinson- és Alzheimer-kór, agyhártyagyulladás) miatt bekövetkezett halálesetek.
Románia jelentősen eltér az uniós átlagtól. A keringési rendszer betegségei által okozott halálesetek kiemelkedőek, 58%-os aránnyal vezették a halálokok listáját 2016-ban. A daganatos betegségek súlya viszont kisebb, az elhalálozások 20%-áért voltak felelősek.
Elhalálozási okok az Európai Unióban, Romániában és Magyarországon, 2016
|
ICD-10 |
EU28 |
Románia |
Magyar- |
|
|
A keringési rendszer betegségei |
I00-I99 |
35,7% |
58,2% |
49,5% |
|
Daganatok |
C00-D48 |
27,0% |
20,3% |
26,5% |
|
A légzőrendszer betegségei |
J00-J99 |
8,2% |
5,7% |
5,7% |
|
A morbiditás és mortalitás külső okai |
V01-Y89 |
4,6% |
3,8% |
4,5% |
|
Az emésztőrendszer betegségei |
K00-K93 |
4,3% |
5,7% |
4,9% |
|
Mentális és viselkedési rendellenességek |
F00-F99 |
4,3% |
0,1% |
2,6% |
|
Az idegrendszer és érzékszervek betegségei |
G00-H95 |
4,3% |
1,5% |
1,5% |
|
Nem minősített tünetek és rendellenességek |
R00-R99 |
3,6% |
0,3% |
0,2% |
|
Endokrin-, táplálkozási és anyagcsere-betegségek |
E00-E90 |
3,0% |
1,1% |
2,5% |
|
A húgy- és ivarrendszer betegségei |
N00-N99 |
1,9% |
1,4% |
0,7% |
|
Fertőző és parazitabetegségek |
A00-B99 |
1,6% |
1,2% |
0,6% |
|
Egyéb betegségek (1% alatt) |
- |
1,5% |
0,5% |
1,0% |
|
Összesen |
100,0% |
100,0% |
100,0% |
Forrás: Eurostat, hlth_cd_aro
A légző- és emésztőrendszeri betegségek egyaránt 5,7%-ot képviselnek a halálesetek okai között, a morbiditás és mortalitás külső okai pedig 3,8%-kal az ötödik leggyakoribb haláloknak minősülnek. Összehasonlításképpen Magyarországon az összes elhalálozás mintegy felét okozták a keringési rendszer betegségei: 26,5%-át a daganatok, 5,7%-át a légzési rendszer megbetegedései, 4,9%-át az emésztőrendszer megbetegedései, 4,5%-át pedig a morbiditás és mortalitás külső okai.
A romániai halálokok gyakoriságát, illetve azok időbeli változását áttekintjük az Országos Statisztikai Intézett aktuálisabb adatai szerint is. 2018-ban az elsődleges halálokot továbbra is a keringési rendszer betegségei jelentették, ezek az összes haláleset 56,5%-áért felelősek. Ezen belül leggyakoribbak az iszkémiás szívbetegség (szívinfarktus, szívelégtelenség), valamint az agyérbetegség (stroke) által okozott halálesetek. A második leggyakoribb halálok a daganatok (19,6%), ezt követik a légzőrendszer (6,5%) és az emésztőrendszer betegségei (5,9%) okozta halálesetek, majd a mortalitás és morbiditás külső okai (3,8%).
Elhalálozások ok szerinti megoszlása és alakulása Romániában
|
|
2007 |
2018 |
Átlagos éves |
|
A keringési rendszer betegségei |
61,3% |
56,5% |
-0,28% |
|
Ebből: iszkémiás szívbetegség |
21,0% |
18,9% |
-0,50% |
|
Ebből: agyérbetegség |
20,3% |
16,1% |
-1,61% |
|
Daganatok |
18,0% |
19,6% |
1,20% |
|
A légzőrendszer betegségei |
5,0% |
6,5% |
2,92% |
|
Az emésztőrendszer betegségei |
5,8% |
5,9% |
0,69% |
|
A morbiditás és mortalitás külső okai |
4,9% |
3,8% |
-1,76% |
|
Az idegrendszer és érzékszervek betegségei |
0,8% |
1,7% |
7,57% |
|
A húgy- és ivarrendszer betegségei |
0,9% |
1,6% |
5,55% |
|
Fertőző és parazitabetegségek |
0,9% |
1,4% |
4,28% |
|
Ebből: tuberkulózis |
0,6% |
0,3% |
-4,84% |
|
Endokrin-, táplálkozási és anyagcsere-betegségek |
0,9% |
1,1% |
2,25% |
|
Ebből: cukorbetegség |
0,9% |
1,0% |
1,92% |
|
Terhesség, szülés |
0,01% |
0,01% |
-0,18% |
|
Perinatális (szülés körüli) szakban keletkező állapotok |
0,4% |
0,2% |
-6,04% |
|
Veleszületett rendellenességek, deformitások és |
0,3% |
0,1% |
-6,64% |
|
Egyéb összesített |
0,7% |
1,7% |
10,60% |
Forrás: INS Tempo Online, POP206D, POP206C
Az általános európai trendekhez hasonlóan Romániában is csökkent a keringési rendszer betegségei által okozott elhalálozások aránya 2007 és 2018 között, 61,3-ról 56,5%-ra. A keringési betegségek által okozott elhalálozások aránya Havasalföldön a legmagasabb (59,9%), míg Erdélyben és Moldvában a legalacsonyabb (54,2%). Erdélyen belül a közép-erdélyi régióban volt a legalacsonyabb a keringési rendszer megbetegedései által okozott halálesetek aránya 2018-ban (51,5%); Észak-Erdélyben, Partiumban és Székelyföldön a legmagasabb. Az is szembetűnő, hogy Erdélyben évente átlagosan 0,8%-kal csökken a keringési rendszer betegségei által okozott elhalálozások aránya (minden erdélyi régióban csökkenés tapasztalható), míg Moldvában és Bukarest-Ilfovban 0,7%-os növekedés figyelhető meg.
A keringési rendszer betegségei által okozott elhalálozások gyakorisága
|
2007 |
2018 |
Átlagos éves |
|
|
Székelyföld |
61,2% |
55,5% |
-0,15% |
|
Közép-Erdély |
59,2% |
51,5% |
-0,88% |
|
Partium |
63,3% |
56,3% |
-1,06% |
|
Dél-Erdély |
59,3% |
53,9% |
-0,17% |
|
Bánság |
63,9% |
53,0% |
-1,70% |
|
Észak-Erdély |
62,0% |
57,1% |
-0,11% |
|
ERDÉLY |
61,4% |
54,2% |
-0,80% |
|
Havasalföld |
64,9% |
59,9% |
-0,57% |
|
Moldva |
56,6% |
54,2% |
0,72% |
|
Bukarest-Ilfov |
57,5% |
57,4% |
0,65% |
|
ROMÁNIA |
61,3% |
56,5% |
-0,28% |
Forrás: INS Tempo Online, POP206C, POP206D
2007 és 2018 között nőtt a daganatos megbetegedések által okozott halálesetek száma: az ebben a kategóriában regisztrált halálozások száma 45 383-ról 51 701-re emelkedett, ami 1,2%-os átlagos éves növekedést jelent. A daganatos betegségek előfordulási gyakoriságát tekintve az első öt terület a tüdő, a vastag- és végbél, az emlő, a prosztata és a méhnyak (INSP, CNEPSS 2018).9 A daganatos megbetegedésekben elhalálozottak aránya Bukarest-Ilfovban a legmagasabb (22,6%) és Havasalföldön a legalacsonyabb (18,1%) az ország nagyrégióit tekintve. Erdélyen belül a közép-erdélyi régióban kiemelkedő (23,8%). Székelyföldön és Partiumban az elhalálozások mintegy egyötödéért okolhatók a daganatos megbetegedések, ebben a két régióban kiemelkedő az átlagos éves növekedés 2007 és 2018 között.
A daganatos megbetegedések által okozott elhalálozások gyakorisága
|
2007 |
2018 |
Átlagos éves |
|
|
Székelyföld |
18,2% |
20,2% |
1,75% |
|
Közép-Erdély |
21,1% |
23,8% |
1,48% |
|
Partium |
17,0% |
20,6% |
1,74% |
|
Dél-Erdély |
20,0% |
21,3% |
1,28% |
|
Bánság |
18,4% |
19,6% |
0,62% |
|
Észak-Erdély |
17,3% |
18,3% |
1,14% |
|
ERDÉLY |
18,9% |
20,8% |
1,23% |
|
Havasalföld |
16,1% |
18,1% |
1,21% |
|
Moldva |
17,9% |
18,6% |
1,47% |
|
Bukarest-Ilfov |
18,9% |
22,6% |
0,65% |
|
ROMÁNIA |
18,0% |
19,6% |
1,20% |
Forrás: INS Tempo Online, POP206C, POP206D
2007 óta a légzőrendszer betegségei (pl. tüdőgyulladás, influenza, tüdőtágulat és asztma) által okozott elhalálozások aránya is emelkedett, évente átlagosan 2,9%-kal nőtt. A valamilyen légzőszervi megbetegedés okozta elhalálozások aránya Közép-Erdélyben volt a legmagasabb 2018-ban (7,8%).
A légzőrendszer betegségei által okozott elhalálozások gyakorisága
|
2007 |
2018 |
Átlagos éves |
|
|
Székelyföld |
5,0% |
6,6% |
4,11% |
|
Közép-Erdély |
4,6% |
7,8% |
5,54% |
|
Partium |
5,1% |
6,9% |
3,45% |
|
Dél-Erdély |
5,7% |
7,3% |
3,54% |
|
Bánság |
4,4% |
7,6% |
5,43% |
|
Észak-Erdély |
3,6% |
6,4% |
7,22% |
|
ERDÉLY |
4,8% |
7,2% |
4,30% |
|
Havasalföld |
4,8% |
5,9% |
2,01% |
|
Moldva |
6,1% |
6,8% |
2,39% |
|
Bukarest-Ilfov |
4,1% |
5,3% |
3,05% |
|
ROMÁNIA |
5,0% |
6,5% |
2,92% |
Forrás: INS Tempo Online, POP206C, POP206D
Az emésztőrendszeri megbetegedések (pl. májzsugorodás, májelégtelenség, gyomorfekély) által okozott elhalálozások aránya országos viszonylatban 0,69%-os növekedést mutatott 2007 és 2018 között. Moldvában a legmagasabb (7,2%), Erdélyben a legalacsonyabb (5,2%) az emésztőrendszeri megbetegedések által okozott elhalálozások aránya.
Az emésztőrendszer betegségei által okozott elhalálozások gyakorisága
|
2007 |
2018 |
Átlagos éves |
|
|
Székelyföld |
3,8% |
4,5% |
3,12% |
|
Közép-Erdély |
4,6% |
5,1% |
1,52% |
|
Partium |
5,5% |
5,5% |
0,08% |
|
Dél-Erdély |
5,0% |
5,3% |
1,51% |
|
Bánság |
4,4% |
4,5% |
0,48% |
|
Észak-Erdély |
6,6% |
6,7% |
1,17% |
|
ERDÉLY |
5,0% |
5,2% |
0,86% |
|
Havasalföld |
5,4% |
5,8% |
0,83% |
|
Moldva |
7,4% |
7,2% |
1,11% |
|
Bukarest-Ilfov |
6,5% |
5,4% |
-0,84% |
|
ROMÁNIA |
5,8% |
5,9% |
0,69% |
Forrás: INS Tempo Online, POP206C, POP206D
A sérülések, közlekedési balesetek, szándékos önártalom, testi sértés, orvosi ellátás szövődményeiként bekövetkezett elhalálozások aránya országos szinten évente átlagosan 1,76%-os csökkenést mutat 2007-től. A morbiditás és mortalitás külső okainak következményeként bekövetkezett halálesetek aránya Székelyföldön a legmagasabb (5%), megelőzi az emésztőrendszeri halálokok gyakoriságát (akárcsak az Európai Unióban). Hargita megyében a halálesetek 5,5, Kovászna megyében 4,3%-a tulajdonítható külső okoknak.
A morbiditás és mortalitás külső okai által okozott elhalálozások gyakorisága
|
2007 |
2018 |
Átlagos éves |
|
|
Székelyföld |
6,7% |
5,0% |
-1,55% |
|
Közép-Erdély |
5,1% |
4,0% |
-1,69% |
|
Partium |
4,9% |
4,1% |
-1,52% |
|
Dél-Erdély |
5,0% |
3,7% |
-1,92% |
|
Bánság |
4,4% |
3,1% |
-2,77% |
|
Észak-Erdély |
5,1% |
4,0% |
-1,45% |
|
ERDÉLY |
5,0% |
3,8% |
-2,01% |
|
Havasalföld |
4,4% |
3,4% |
-2,01% |
|
Moldva |
5,7% |
4,7% |
-0,47% |
|
Bukarest-Ilfov |
4,3% |
2,7% |
-3,36% |
|
ROMÁNIA |
4,9% |
3,8% |
-1,76% |
Forrás: INS Tempo Online, POP206C, POP206D
A morbiditás és mortalitás külső okairól részletesebb információt az Országos Törvényszéki Orvostani Intézet (Institutul Național de Medicină Legală) éves beszámolóiból nyerhetünk.10 A publikált jelentések alapján három erőszakos halálokot vizsgáltunk regionális bontásban: a közúti balesetek, a szándékos emberölés és a szándékos önártalom előfordulási gyakoriságát. Ezek – a társadalmi érdeklődésre leginkább számot tartó halálokok – országos szinten mintegy felét teszik ki a külső halálokok összességének.11 A 2015 és 2017 közötti periódus átlagait vizsgáljuk, az egyes halálokok rátáját a rezidens lakossághoz viszonyítjuk.
Az Országos Törvényszéki Orvostani Intézet adatai szerint évente átlagosan 2038 halálos kimenetelű közúti baleset történt Romániában 2015 és 2017 között. A területi megoszlásokat vizsgálva az erdélyi régión belül Közép-Erdélyben, Dél-Erdélyben és a Bánságban kiemelkedő a 100 000 főre jutó közúti balesetek száma, Székelyföldön pedig a legalacsonyabb. Itt 100 000 lakosból évente mintegy 8-an veszítették életüket közúti balesetek miatt.
A gyilkosságok előfordulási gyakorisága Moldvában kiemelkedően magas (az országos átlag majdnem kétszerese), a fővárosi régióban és Erdélyben alacsonyabb (0,9-1,2 körüli) az emberölési ráta. Ez a mutató Erdélyen belül a déli régióban (1,5) és a Székelyföldön (1,3) átlag feletti a vizsgált három év átlagait tekintve. 2015 és 2017 között Romániában évente átlagosan 337 gyilkosságot követtek el.
Az öngyilkosságok száma a vizsgált periódusban évente átlagosan 2375 főt tett ki országos szinten, az öngyilkossági ráta 12 körül alakult. A szándékos önártalom előfordulása regionálisan jelentős eltéréseket mutat: Székelyföldön az országos ráta több mint kétszerese, 25 körüli a 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma. Szintén az országos és az erdélyi átlag fölötti a jelentős magyar etnikumú lakosságú Közép-Erdély és Partium is, 15–16 körüli rátával. Összehasonlításképpen Magyarországon 18 körül alakult ez a mutató a 2015–2017-es időszak adatai szerint.12 Világszinten a szándékos önártalom gyakorisága Litvániában a legmagasabb, ott az öngyilkossági ráta 31,9 volt 2016-ban.13
Közúti balesetek, szándékos emberölés és szándékos önártalom áldozatai
|
Régió |
Közúti balesetek |
Szándékos emberölés |
Szándékos önártalom |
|||
|
Éves átlag |
Ráta |
Éves átlag |
Ráta |
Éves átlag |
Ráta |
|
|
Székelyföld |
41 |
8,0 |
7 |
1,3 |
130 |
25,4 |
|
Közép-Erdély |
144 |
11,6 |
12 |
1,0 |
180 |
14,5 |
|
Partium |
104 |
9,3 |
12 |
1,0 |
177 |
15,7 |
|
Dél-Erdély |
193 |
11,5 |
25 |
1,5 |
191 |
11,4 |
|
Bánság |
161 |
11,5 |
14 |
1,0 |
141 |
10,0 |
|
Észak-Erdély |
73 |
9,7 |
8 |
1,1 |
62 |
8,2 |
|
Erdély |
716 |
10,7 |
78 |
1,2 |
880 |
13,1 |
|
Havasalföld |
643 |
9,7 |
109 |
1,6 |
766 |
11,6 |
|
Moldva |
432 |
10,6 |
129 |
3,1 |
513 |
12,5 |
|
Bukarest-Ilfov |
246 |
10,7 |
22 |
0,9 |
217 |
9,5 |
|
Románia |
2 038 |
10,3 |
337 |
1,7 |
2 375 |
12,1 |
Forrás: Országos Törvényszéki Orvostani Intézet jelentései
Csecsemőhalandóság
A csecsemőhalandóság egy speciális korspecifikus halandósági arányszám. Azt mutatja, hogy ezer élve született gyermek közül hányan halnak meg egyéves koruk betöltése előtt. Romániában 2018-ban 1227 csecsemő vesztette életét, ebből 444 haláleset történt Erdélyben. A csecsemőhalandóság tekintetében Romániában jelentős javulás észlelhető: 2007 és 2018 között 12 ezrelékről 6 ezrelékre csökkent. Ez a mutató azonban még mindig nagyon magas, az EU tagállamai között Romániában a legmagasabb. 2018-ban az EU28 tagállamaiban a csecsemőhalandósági ráta átlagosan 3,5, Csehországban 2,6, Magyarországon 3,3, Lengyelországban 3,8, Szlovákiában 5, Bulgáriában 5,8 ezrelék volt.14
Forrás: Eurostat, demo_minfind
Románia minden régiójában csökkent a csecsemőhalandósági ráta 2007 óta. Az alacsony esetszám miatt az éves átlagos változások mellett hároméves periódusokat hasonlítottunk össze. A csecsemőhalandósági ráta úgy a 2007–2009-es, mint 2016–2018-as periódusban a legalacsonyabb Bukarest-Ilfov régióban volt, a legmagasabb pedig Moldvában. Az erdélyi régión belül Partiumban, Székelyföldön és Észak-Erdélyben átlag feletti a csecsemőhalandósági ráta.
Csecsemőhalandósági ráta Románia különböző régióiban
|
2007–2009 |
2016–2018 |
Átlagos éves |
|
|
Székelyföld |
10,8 |
7,3 |
-4,94% |
|
Közép-Erdély |
10,1 |
6,1 |
-2,81% |
|
Partium |
13,0 |
7,7 |
-4,94% |
|
Dél-Erdély |
10,8 |
6,4 |
-6,10% |
|
Bánság |
11,4 |
6,0 |
-5,89% |
|
Észak-Erdély |
10,0 |
7,0 |
-2,11% |
|
ERDÉLY |
11,1 |
6,6 |
-5,85% |
|
Havasalföld |
11,5 |
6,8 |
-6,53% |
|
Moldva |
12,2 |
6,9 |
-7,10% |
|
Bukarest-Ilfov |
6,8 |
4,0 |
-3,62% |
|
ROMÁNIA |
11,0 |
6,4 |
-6,47% |
Forrás: INS Tempo Online, POP208A, POP201D
A csecsemőhalandóság okait vizsgálva azt láthatjuk, hogy vezető halálokot alkotnak az egy éven aluliak körében a perinatális szakaszban (a 0–6 napos korban) keletkező állapotok. 2016 és 2018 között 1460 csecsemő halálát okozták a perinatális időszakban keletkező állapotok, az összes elhalálozott csecsemő 32,7%-a vesztette életét emiatt. A második vezető halálok a csecsemők körében 2016 és 2018 között a légzőrendszer betegségei voltak, 988 csecsemő halálát okozván (22,1%). Ezt a veleszületett rendellenességek, deformitások és kromoszómaabnormalitások követik, 875 csecsemő halálát idézve elő (19,6%). A magzati vagy újszülött korban bekövetkezett vérvesztés 452 csecsemő elhalálozását okozta (10,1%). 2016 és 2018 között 131 egy éven aluli gyermek vesztette életét (2,9%) trauma, mérgezés vagy a morbiditás és mortalitás egyéb külső oka miatt.[15]
Közzététel: 2020. augusztus 18.
További információ: Tóth-Batizán Emese Emőke, Barna Gergő, Csata Zsombor (info@erdelystat.ro).
Korábbi Erdélystat-közlemények és -elemzések, módszertani leírások megtalálhatók a www.erdelystat.ro honlapon.
Előzetes igénylés után közleményeinket, elemzéseinket e-mailen elküldjük Önnek a megjelenés időpontjában. Erre vonatkozó igényét az info@erdelystat.ro e-mail címen jelezheti.
1 Eurostat – Life expectancy (tábla kódja: demo_mlexpec). Letöltés dátuma: 2020.05.15.
2 Eurostat – Crude death rate (tábla kódja: demo_gind). Letöltés dátuma: 2020.05.15.
3 Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kalkulált nyers halálozási arányszám (POP207A) eltér az Eurostat adataitól (2018-ban 11,9 ezrelék), mivel két, különbözőképpen definiált populációval számolnak. Míg az INS az állandó lakosságot, addig az Eurostat a rezidens lakosságot veszi alapul a mutató kiszámításakor. Elemzésünkben az Eurostat módszertanát követjük.
4 Országos Statisztikai Intézet (INS) – Decedați (tábla kódja: POP206B). Letöltés dátuma: 2020.05.15.
5 A rövid távú ingadozások részleges kiküszöbölése érdekében ebben a tanulmányban az átlagos éves változásokat az előző évhez viszonyított változások átlagaival fejezzük ki, itt a 2012 és 2018 közötti periódusra számolva.
6 Eurostat – Causes of death (tábla kódja: hlth_cd_aro). Letöltés dátuma: 2020.05.25.
7 https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/DDN-20190716-1. Letöltés dátuma: 2020.05.25.
8 A rövid távú ingadozások részleges kiküszöbölése érdekében az átlagos éves változásokat az előző évhez viszonyított változások átlagaival fejezzük ki, itt a 2007 és 2018 közötti periódusra számolva.
9 http://insp.gov.ro/sites/cnepss/wp-content/uploads/2018/05/Analiza-de-situatie-Cancer-2018.pdf. Letöltés dátuma: 2020.05.25.
10 https://www.legmed.ro/?doc=despre-rapoarte. Letöltés dátuma: 2020.06.19.
11 Fontos megjegyezni, hogy az orvostani és a statisztikai intézet adatai között nem teljes az átfedés. Ennek oka, hogy az adatok forrása eltérő. Míg az orvostani intézet a boncolási jegyzőkönyvek alapján készít összesítéseket, addig a statisztikai adatok a hozzátartozók által az önkormányzatokhoz bejelentett haláleseteket és azok okait regisztrálják. Az feltételezhető, hogy az erőszakos elhalálozások egy részénél a halál oka és főképp annak körülményei az anyakönyvi irodákban nem kerülnek pontos bejelentésre, elsősorban olyan esetekben, amikor ezek társadalmi megbélyegzést vonhatnak maguk után. Ezt a hipotézist támasztja alá, hogy például a statisztikai intézetnek az emberölések és az öngyilkosságok számára vonatkozó adatai 10–15%-kal alacsonyabbak az Országos Törvényszéki Orvostani Intézet által közölt adatoknál.
12 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnh001.html. Saját számítás. Letöltés dátuma: 2020.08.12.
13 https://www.who.int/gho/mental_health/suicide_rates/en/. Letöltés dátuma: 2020.08.12.
14 Eurostat – Infant mortality rates (tábla kódja: demo_minfind). Letöltés dátuma: 2020.05.06.
15 Országos Statisztikai Intézet (INS) – Decese sub 1 an, pe cauze de deces (tábla kódja: POP208D). Letöltés dátuma: 2020.05.25.