A magyar szempontból releváns (legalább 250 magyar etnikumú lakossal rendelkező) városok, községek adatlapjai.
Utoljára módosítva: 2020. január 3. - cégstatisztikák
| Román név | Magyar név | Összlakosság | Magyar lakosság | Magyarok aránya |
|---|---|---|---|---|
| Balinţ | Bálinc | 515 | 42 | 8,5% |
| Bodo | Nagybodófalva | 481 | 308 | 66,5% |
| Târgovişte | Vásáros | 332 | 15 | 4,8% |
| Fădimac | Fagymag | 268 | 8 | 3,1% |
Forrás: A 2011-es népszámlálás alapján
A magyar etnikumúak arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| 1977 | 1992 | 2002 | 2011 | |
|---|---|---|---|---|
| Összlakosság | 2 523 | 1 849 | 1 751 | 1 596 |
| Román etnikum | 1 687 (66,9%) | 1 260 (68,1%) | 1 181 (67,4%) | 1 102 (72,2%) |
| Magyar etnikum | 817 (32,4%) | 558 (30,2%) | 477 (27,2%) | 373 (24,4%) |
| Roma etnikum | 3 (0,1%) | 25 (1,4%) | 68 (3,9%) | 35 (2,3%) |
| Német etnikum | 13 (0,5%) | 5 (0,3%) | 7 (0,4%) | * (-) |
| Egyéb etnikum | 3 (0,1%) | * (-) | 18 (1,0%) | 16 (1,0%) |
| nincs adat | 69 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 1977-2011
Az etnikum arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| Személy | Arány (%) | |
|---|---|---|
| Román anyanyelvű | 1 110 | 72,7% |
| Magyar anyanyelvű | 377 | 24,7% |
| Roma anyanyelvű | 25 | 1,6% |
| Német anyanyelvű | * | - |
| Egyéb anyanyelvű | 12 | 0,8% |
| nincs adat | 69 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az anyanyelv arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| Személy | Arány (%) | |
|---|---|---|
| Ortodox | 1 066 | 69,8% |
| Római katolikus | 46 | 3,0% |
| Református | 315 | 20,6% |
| Pünkösdista | 27 | 1,8% |
| Görög katolikus | 57 | 3,7% |
| Baptista | * | - |
| Adventista | * | - |
| Unitárius | 0 | 0,0% |
| Jehova tanúi | 5 | 0,3% |
| Evangélikus-lutheránus | 0 | 0,0% |
| Egyéb | * | - |
| Felekezeten kívüliek és ateisták | 6 | 0,4% |
| nincs adat | 69 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az egyes felekezetek arányát a vallásukról nyilatkozók populációjából számítjuk.
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata (heteroidentifikáció alapján) Románia szintjén 1 232 797 főre becsülte a roma etnikumú lakosság számát. A magyar nyelvű romák száma mintegy 105 000 főre tehető, ami a magyar anyanyelvű népesség 8,4%-át jelenti. A magyarul beszélő romák kétharmada telepeken, szegregátumokban él. A részletes eredmények és a kutatás módszertana a Magyarul beszélő romák Erdélyben. Területi elhelyezkedés és lakóhelyi szegregáció című elemzésünkben olvashatók.
| Romák becsült száma |
Aránya a népes- ségben |
Magyarul beszélő romák |
Telepen élő romák | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Száma | Aránya | Nyelvhasználat a telep(ek)en | |||||||
| Szám | % | Román | Magyar | Romani | |||||
34 | 2% | 0 | 0% | 0 | 0% | - | - | - | |
Az alábbi táblázatban az adott közigazgatási egységben működő magyar tannyelven (is) oktató iskolák (oktatási helyszínek), illetve diáklétszámok tekinthetők meg, a 2017/2018, 2018/2019, illetve 2019/2020-as tanévekre, oktatási szintek szerint. A 2019/2020-as tanévben Románia 929 iskolájában működött magyar tannyelvű osztály, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult magyarul (a közoktatásban lévők 4,9%-a). A részletes eredmények és az adatok forrása A romániai magyar iskolahálózat szerkezete című elemzésünkben olvashatók.
A településen jelenleg nem működik magyar tannyelvű iskolai képzés.
Az adatok gyűjtője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR), forrása az INS Tempo-online adatbázisa (AGR101B – adattábla). A területhasználati adatok a 2014-es évre vonatkoznak, mivel ezt követően a kataszteri nyilvántartás elkészültéig megszűnt az adatok frissítése.
| Terület (km2) | Százalék (%) | |
|---|---|---|
| Teljes közigazgatási terület | 55,6 | 100,0% |
| ebből szántó | 36 | 64,8% |
| ebből egyéb mezőgazdasági terület (pl. legelő, gyümölcsös) | 13,3 | 24,0% |
| ebből erdő | 2,4 | 4,4% |
| ebből egyéb nem mezőgazdasági terület (pl. beépített területek, utak, folyók) | 3,8 | 6,9% |
Az önkormányzatok bevételeinek forrása a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatfájlok (itt, letöltve 2020.09.03.). A jövedelemadóból származó bevételek helyben maradt hányada és az önkormányzatok helyi forrásokból származó jövedelmei együtt teszik ki az önkormányzatok saját jövedelmét. Az áfából, a jövedelemadó visszaosztásából, a szubvenciókból és egyéb forrásokból származó bevételeket a visszaosztott bevételek alá vontuk egybe. Az európai uniós források 2011-től vannak külön tételként közölve, előtte az egyéb jövedelmek kategóriába voltak besorolva. Az egy főre eső jövedelmeket a 2011-es népszámláláskor rögzített állandó lakosság alapján számítottuk.
| 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Összjövedelem (ezer lej) | 3 451 | 2 018 | 2 435 | 2 496 | 3 072 | 3 934 | 4 988 | 3 112 | 5 211 | 8 252 | 3 397 |
| Saját jövedelem aránya (%) | 6,6% | 10,6% | 11,7% | 10,1% | 17,3% | 15,4% | 11,5% | 16,8% | 7,2% | 5,2% | 21,1% |
| Visszaosztott jövedelem aránya (%) | 93,4% | 89,4% | 88,3% | 89,9% | 73,8% | 73,2% | 56,8% | 77,3% | 76,6% | 93,4% | 78,9% |
| Európai uniós források aránya (%) | - | - | - | - | 9,0% | 11,4% | 31,7% | 5,9% | 16,2% | 1,5% | - |
| Egy főre jutó összjövedelem (lej) | 2 162 | 1 264 | 1 526 | 1 564 | 1 925 | 2 465 | 3 126 | 1 950 | 3 265 | 5 170 | 2 128 |
| Egy főre jutó saját jövedelem (lej) | 142 | 134 | 178 | 158 | 332 | 380 | 359 | 328 | 236 | 268 | 449 |
Adatforrás: Országos Statisztikai Intézet (INS). *-gal jelölve azok az időpontok, amelyek után a közigazgatási egység struktúrájában átalakulás következett be. A változás aránya a táblázatban közölt korábbi időponthoz viszonyított csökkenést vagy növekedést jelzi (pl. 2002-1992/1992).
| 1992 | 2002 | 2011 | 2017 | |
|---|---|---|---|---|
| Lakások száma | 818 | 823 | 820 | 821 |
| Változás a korábbi időponthoz képest (%) | 0,6% | -0,4% | 0,1% |
| Lakások száma | Arány az összes lakáson belül (%) | |
|---|---|---|
| Elektromos árammal ellátott | 743 | 91,4% |
| Vezetékes vízzel ellátott | 252 | 31,0% |
| Szennyvízelvezetéssel ellátott | 252 | 31,0% |
| Konyhával rendelkező | 804 | 98,9% |
| Fürdőszobával rendelkező | 245 | 30,1% |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
| Aktív cégek száma |
Cégsűrűség (ezer lakosra jutó cégek száma) |
Forgalom (millió lej) |
Ezer főre jutó forgalom (lej) |
|
|---|---|---|---|---|
| Abszolút érték | 15 | 9,4 | 4,3 | 2,7 |
| Arány az erdélyi átlaghoz képest (%) | 34,0% | 4,0% | ||
| Arány a megyei átlaghoz képest (%) | 28,0% | 3,0% |
Cégek számának és forgalmának megoszlása ágazatok szerint
| Ágazat | Cégszám (%) | Forgalom (%) |
|---|---|---|
| Kereskedelem | 26,7% | 73,9% |
| Komplex ipar | 0,0% | 0,0% |
| Könnyűipar | 0,0% | 0,0% |
| Szellemi szolgálatások | 13,3% | 5,8% |
| Egyéb szolgáltatások | 0,0% | 0,0% |
| Szállítás | 13,3% | 7,3% |
| Építkezés | 13,3% | 8,9% |
| Mezőgazdaság | 26,7% | 1,7% |
| Bányászat | 0,0% | 0,0% |
| Szállodák és vendéglátás | 6,7% | 2,4% |
A nyers adatok forrása a kereskedelmi társaságok és a szövetkezeti társulások mérlegadata (data.gov.ro). További módszertani megjegyzések az elemzésünkben találhatók.
Egyelőre az elmúlt két önkormányzati választás adatai tekinthetők meg. A 2016-os adatok forrása a Központi Választási Iroda (BEC) végleges adatai, a 2020-as adatoké az Állandó Választási Hatóság (AEP) 2020. október 8-án közzétett eredményei. A települések szintjén a megyei tanácsosi listára, a polgármesterre és a helyi tanácsra leadott szavazatok böngészhetők. Megyék, régiók és országos szinten csak a megyei lista eredményeit jelenítjük meg. Az országos összesítésbe beleszámítjuk Bukarest Municípium Főtanácsát (CGMB) is. Minden esetben az első legtöbb 15 pártot jelenítjük meg szavazataik csökkenő sorrendjében. A pártok, jelöltek nevei esetében csupán az RMDSZ, EMSZ, EMNP, MPP megnevezését egységesítettük és fordítottuk magyarra. A „Mand.” oszlop a mandátumok számát jelöli. 2020-ban a megyei tanácsok esetében egy mandátum a közvetlenül megválasztott megyei tanácselnöké, amely így táblázatunkban nem szerepel.
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | 230 | 31,9% | Partidul Național Liberal | 180 | 26,6% | |||
| 2 | Partidul Național Liberal | 163 | 22,6% | Alianța PSD-PPU | 161 | 23,8% | |||
| 3 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 133 | 18,4% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 123 | 18,2% | |||
| 4 | Uniunea Națională pentru Progresul României | 67 | 9,3% | Alianța USR-PLUS | 76 | 11,2% | |||
| 5 | Partidul Național Democrat | 60 | 8,3% | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților – ALDE | 32 | 4,7% | |||
| 6 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 23 | 3,2% | Partidul Mișcarea Populară | 28 | 4,1% | |||
| 7 | Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal) | 22 | 3,1% | Partidul Pro România | 27 | 4,0% | |||
| 8 | Partidul Uniunea Creștin Democrată din România | 10 | 1,4% | Partidul România Mare | 19 | 2,8% | |||
| 9 | Partidul Mișcarea Populară | 6 | 0,8% | Partidul Verde | 7 | 1,0% | |||
| 10 | Partidul Național Țărănesc Creștin Democrat | 5 | 0,7% | Brâncovan Cristian Tiberiu | 6 | 0,9% | |||
| 11 | Partidul România Unită | 2 | 0,3% | Alianța pentru Unirea Românilor | 5 | 0,7% | |||
| 12 | Partidul "Blocul Unității Naționale" | 0 | 0,0% | Partidul Ecologist Român | 4 | 0,6% | |||
| 13 | Partidul Național Țărănesc Creștin Democrat | 3 | 0,4% | ||||||
| 14 | Partidul Republican din România | 3 | 0,4% | ||||||
| 15 | Partidul Re:Start România | 3 | 0,4% | ||||||
| Összesen | 721 | 100,0% | Összesen | 677 | 100,0% |
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt | Jelölt | Szavazat | % | Párt | Jelölt | Szavazat | % | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | Craşovan Dănuţ | 310 | 40,8% | Partidul Social Democrat | Craşovan Dănuţ | 344 | 46,9% | |
| 2 | Partidul Național Liberal | Marchevici Maximilian-Roman | 186 | 24,5% | Partidul Național Liberal | Avramescu Tiberiu-Dumitru | 159 | 21,7% | |
| 3 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | Rummel Francisc | 117 | 15,4% | Alianța USR-PLUS | Jivanescu Gabriel-Ioan | 111 | 15,1% | |
| 4 | Partidul Național Democrat | Todea Lucian-Nicolae | 100 | 13,2% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | Rummel Francisc | 68 | 9,3% | |
| 5 | Uniunea Națională pentru Progresul României | Bekesi Iuliu | 31 | 4,1% | Független jelölt | Todea Lucian-Nicolae | 23 | 3,1% | |
| 6 | Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal) | Cuzman Dănuţ-Vasile | 15 | 2,0% | Partidul Mișcarea Populară | Todea Adrian-Vasile | 20 | 2,7% | |
| 7 | Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal) | Cuzman Dănuţ-Vasile | 9 | 1,2% | |||||
| Összesen | 759 | 100,0% | Összesen | 734 | 100,0% |
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | 204 | 27,8% | 3 | Partidul Social Democrat | 243 | 34,0% | 4 | |
| 2 | Partidul Național Liberal | 178 | 24,3% | 3 | Partidul Național Liberal | 137 | 19,2% | 2 | |
| 3 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 134 | 18,3% | 2 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 124 | 17,3% | 2 | |
| 4 | Partidul Național Democrat | 85 | 11,6% | 1 | Alianța USR-PLUS | 91 | 12,7% | 1 | |
| 5 | Uniunea Națională pentru Progresul României | 78 | 10,6% | 1 | Partidul Mișcarea Populară | 39 | 5,5% | 1 | |
| 6 | Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal) | 55 | 7,5% | 1 | Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal) | 35 | 4,9% | 1 | |
| 7 | Todea Lucian-Nicolae | 24 | 3,4% | ||||||
| 8 | Lazăr Marinel | 22 | 3,1% | ||||||
| Összesen | 734 | 100,0% | 11 | Összesen | 715 | 100,0% | 11 |
Parlamenti választások 2016 Parlamenti választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | |||
| 1 | Partidul Social Democrat | 331 | 47,3% | Partidul Social Democrat | 192 | 39,6% | |||
| 2 | Partidul Național Liberal | 128 | 18,3% | Partidul Național Liberal | 71 | 14,6% | |||
| 3 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 124 | 17,7% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 67 | 13,8% | |||
| 4 | Partidul Mișcarea Populară | 33 | 4,7% | Alianța USR PLUS | 47 | 9,7% | |||
| 5 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 31 | 4,4% | Alianța Pentru Unirea Românilor | 37 | 7,6% | |||
| 6 | Uniunea Salvați România | 15 | 2,1% | Partidul Mișcarea Populară | 19 | 3,9% | |||
| 7 | Partidul România Mare | 10 | 1,4% | Partidul Pro România | 19 | 3,9% | |||
| 8 | Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal) | 8 | 1,1% | Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal) | 12 | 2,5% | |||
| 9 | Partidul România Unită | 4 | 0,6% | Asociația Macedonenilor din România | 3 | 0,6% | |||
| 10 | Partidul Blocul Unității Naționale | 3 | 0,4% | Uniunea Culturală a Rutenilor din România | 3 | 0,6% | |||
| Egyéb | Egyéb | 13 | 1,9% | Egyéb | 15 | 3,1% | |||
| Összesen | 700 | 100,0% | Összesen | 485 | 100,0% |