A magyar szempontból releváns (legalább 250 magyar etnikumú lakossal rendelkező) városok, községek adatlapjai.
Utoljára módosítva: 2020. január 3. - cégstatisztikák
Község Máramaros megyében. Régió: Erdély, Északnyugat fejlesztési régió, Észak-Erdély alrégió.
| Román név | Magyar név | Összlakosság | Magyar lakosság | Magyarok aránya |
|---|---|---|---|---|
| Rona De Sus | Felsőróna | 3 225 | 11 | 0,4% |
| Coştiui | Rónaszék | 630 | 302 | 49,9% |
Forrás: A 2011-es népszámlálás alapján
A magyar etnikumúak arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| 1977 | 1992 | 2002 | 2011 | |
|---|---|---|---|---|
| Összlakosság | 5 124 | 4 982 | 4 698 | 3 855 |
| Román etnikum | 185 (3,6%) | 166 (3,3%) | 207 (4,4%) | 193 (5,2%) |
| Magyar etnikum | 583 (11,4%) | 465 (9,3%) | 421 (9,0%) | 313 (8,4%) |
| Roma etnikum | * (-) | 0 (0,0%) | 0 (0,0%) | 0 (0,0%) |
| Német etnikum | * (-) | * (-) | 5 (0,1%) | 0 (0,0%) |
| Egyéb etnikum | 4 353 (85,0%) | 4 350 (87,3%) | 4 065 (86,5%) | 3 216 (86,4%) |
| nincs adat | 133 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 1977-2011
Az etnikum arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| Személy | Arány (%) | |
|---|---|---|
| Román anyanyelvű | 201 | 5,4% |
| Magyar anyanyelvű | 314 | 8,4% |
| Roma anyanyelvű | 0 | 0,0% |
| Német anyanyelvű | 0 | 0,0% |
| Egyéb anyanyelvű | 3 207 | 86,2% |
| nincs adat | 133 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az anyanyelv arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| Személy | Arány (%) | |
|---|---|---|
| Ortodox | 2 716 | 73,3% |
| Római katolikus | 301 | 8,1% |
| Református | * | - |
| Pünkösdista | 39 | 1,1% |
| Görög katolikus | 148 | 4,0% |
| Baptista | 24 | 0,6% |
| Adventista | * | - |
| Unitárius | 0 | 0,0% |
| Jehova tanúi | 415 | 11,2% |
| Evangélikus-lutheránus | 0 | 0,0% |
| Egyéb | 54 | 1,5% |
| Felekezeten kívüliek és ateisták | 5 | 0,1% |
| nincs adat | 150 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az egyes felekezetek arányát a vallásukról nyilatkozók populációjából számítjuk.
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata (heteroidentifikáció alapján) Románia szintjén 1 232 797 főre becsülte a roma etnikumú lakosság számát. A magyar nyelvű romák száma mintegy 105 000 főre tehető, ami a magyar anyanyelvű népesség 8,4%-át jelenti. A magyarul beszélő romák kétharmada telepeken, szegregátumokban él. A részletes eredmények és a kutatás módszertana a Magyarul beszélő romák Erdélyben. Területi elhelyezkedés és lakóhelyi szegregáció című elemzésünkben olvashatók.
| Romák becsült száma |
Aránya a népes- ségben |
Magyarul beszélő romák |
Telepen élő romák | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Száma | Aránya | Nyelvhasználat a telep(ek)en | |||||||
| Szám | % | Román | Magyar | Romani | |||||
Nincs számottevő roma népesség | - | - | - | - | - | - | - | - | |
Az alábbi táblázatban az adott közigazgatási egységben működő magyar tannyelven (is) oktató iskolák (oktatási helyszínek), illetve diáklétszámok tekinthetők meg, a 2017/2018, 2018/2019, illetve 2019/2020-as tanévekre, oktatási szintek szerint. A 2019/2020-as tanévben Románia 929 iskolájában működött magyar tannyelvű osztály, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult magyarul (a közoktatásban lévők 4,9%-a). A részletes eredmények és az adatok forrása A romániai magyar iskolahálózat szerkezete című elemzésünkben olvashatók.
A településen jelenleg nem működik magyar tannyelvű iskolai képzés.
Az adatok gyűjtője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR), forrása az INS Tempo-online adatbázisa (AGR101B – adattábla). A területhasználati adatok a 2014-es évre vonatkoznak, mivel ezt követően a kataszteri nyilvántartás elkészültéig megszűnt az adatok frissítése.
| Terület (km2) | Százalék (%) | |
|---|---|---|
| Teljes közigazgatási terület | 68,3 | 100,0% |
| ebből szántó | 6,1 | 8,9% |
| ebből egyéb mezőgazdasági terület (pl. legelő, gyümölcsös) | 17,9 | 26,3% |
| ebből erdő | 42,4 | 62,1% |
| ebből egyéb nem mezőgazdasági terület (pl. beépített területek, utak, folyók) | 1,9 | 2,8% |
Az önkormányzatok bevételeinek forrása a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatfájlok (itt, letöltve 2020.09.03.). A jövedelemadóból származó bevételek helyben maradt hányada és az önkormányzatok helyi forrásokból származó jövedelmei együtt teszik ki az önkormányzatok saját jövedelmét. Az áfából, a jövedelemadó visszaosztásából, a szubvenciókból és egyéb forrásokból származó bevételeket a visszaosztott bevételek alá vontuk egybe. Az európai uniós források 2011-től vannak külön tételként közölve, előtte az egyéb jövedelmek kategóriába voltak besorolva. Az egy főre eső jövedelmeket a 2011-es népszámláláskor rögzített állandó lakosság alapján számítottuk.
| 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Összjövedelem (ezer lej) | 4 646 | 4 586 | 4 378 | 4 030 | 6 588 | 6 422 | 4 939 | 5 707 | 8 782 | 6 612 | 6 250 |
| Saját jövedelem aránya (%) | 7,7% | 9,0% | 10,2% | 14,2% | 8,2% | 9,3% | 13,3% | 12,5% | 8,1% | 10,4% | 16,3% |
| Visszaosztott jövedelem aránya (%) | 92,3% | 91,0% | 89,8% | 85,8% | 91,8% | 90,7% | 82,7% | 87,5% | 72,0% | 89,4% | 83,7% |
| Európai uniós források aránya (%) | - | - | - | - | - | - | 4,0% | - | 19,9% | 0,2% | - |
| Egy főre jutó összjövedelem (lej) | 1 205 | 1 190 | 1 136 | 1 045 | 1 709 | 1 666 | 1 281 | 1 480 | 2 278 | 1 715 | 1 621 |
| Egy főre jutó saját jövedelem (lej) | 92 | 107 | 116 | 148 | 140 | 155 | 171 | 185 | 184 | 178 | 264 |
Adatforrás: Országos Statisztikai Intézet (INS). *-gal jelölve azok az időpontok, amelyek után a közigazgatási egység struktúrájában átalakulás következett be. A változás aránya a táblázatban közölt korábbi időponthoz viszonyított csökkenést vagy növekedést jelzi (pl. 2002-1992/1992).
| 1992 | 2002 | 2011 | 2017 | |
|---|---|---|---|---|
| Lakások száma | 1 584 | 1 740 | 1 818 | 1 823 |
| Változás a korábbi időponthoz képest (%) | 9,8% | 4,5% | 0,3% |
| Lakások száma | Arány az összes lakáson belül (%) | |
|---|---|---|
| Elektromos árammal ellátott | 1 549 | 87,9% |
| Vezetékes vízzel ellátott | 899 | 51,0% |
| Szennyvízelvezetéssel ellátott | 899 | 51,0% |
| Konyhával rendelkező | 1 286 | 72,9% |
| Fürdőszobával rendelkező | 717 | 40,7% |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
| Aktív cégek száma |
Cégsűrűség (ezer lakosra jutó cégek száma) |
Forgalom (millió lej) |
Ezer főre jutó forgalom (lej) |
|
|---|---|---|---|---|
| Abszolút érték | 38 | 9,9 | 27,4 | 7,1 |
| Arány az erdélyi átlaghoz képest (%) | 36,0% | 11,0% | ||
| Arány a megyei átlaghoz képest (%) | 47,0% | 19,0% |
Cégek számának és forgalmának megoszlása ágazatok szerint
| Ágazat | Cégszám (%) | Forgalom (%) |
|---|---|---|
| Kereskedelem | 21,1% | 12,4% |
| Komplex ipar | 2,6% | 4,5% |
| Könnyűipar | 13,2% | 11,1% |
| Szellemi szolgálatások | 5,3% | 1,1% |
| Egyéb szolgáltatások | 7,9% | 0,6% |
| Szállítás | 18,4% | 41,7% |
| Építkezés | 10,5% | 2,1% |
| Mezőgazdaság | 15,8% | 10,2% |
| Bányászat | 2,6% | 11,8% |
| Szállodák és vendéglátás | 2,6% | 4,4% |
A nyers adatok forrása a kereskedelmi társaságok és a szövetkezeti társulások mérlegadata (data.gov.ro). További módszertani megjegyzések az elemzésünkben találhatók.
Egyelőre az elmúlt két önkormányzati választás adatai tekinthetők meg. A 2016-os adatok forrása a Központi Választási Iroda (BEC) végleges adatai, a 2020-as adatoké az Állandó Választási Hatóság (AEP) 2020. október 8-án közzétett eredményei. A települések szintjén a megyei tanácsosi listára, a polgármesterre és a helyi tanácsra leadott szavazatok böngészhetők. Megyék, régiók és országos szinten csak a megyei lista eredményeit jelenítjük meg. Az országos összesítésbe beleszámítjuk Bukarest Municípium Főtanácsát (CGMB) is. Minden esetben az első legtöbb 15 pártot jelenítjük meg szavazataik csökkenő sorrendjében. A pártok, jelöltek nevei esetében csupán az RMDSZ, EMSZ, EMNP, MPP megnevezését egységesítettük és fordítottuk magyarra. A „Mand.” oszlop a mandátumok számát jelöli. 2020-ban a megyei tanácsok esetében egy mandátum a közvetlenül megválasztott megyei tanácselnöké, amely így táblázatunkban nem szerepel.
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | 596 | 38,2% | Uniunea Ucrainenilor din România | 406 | 26,4% | |||
| 2 | Partidul Național Liberal | 270 | 17,3% | Partidul Național Liberal | 262 | 17,0% | |||
| 3 | Partidul Mișcarea Populară | 202 | 12,9% | Alianța USR-PLUS | 191 | 12,4% | |||
| 4 | Partidul Ecologist Român | 183 | 11,7% | Alianța Electorală Coaliția pentru Maramureș CMM | 182 | 11,8% | |||
| 5 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 103 | 6,6% | Partidul Mișcarea Populară | 149 | 9,7% | |||
| 6 | Partidul Național Democrat | 75 | 4,8% | Partidul Ecologist Român | 86 | 5,6% | |||
| 7 | Coaliția pentru Baia Mare | 44 | 2,8% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 81 | 5,3% | |||
| 8 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 43 | 2,8% | Partidul Pro România | 51 | 3,3% | |||
| 9 | Partidul România Mare | 26 | 1,7% | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților – ALDE | 43 | 2,8% | |||
| 10 | Partidul Maramureşenilor | 13 | 0,8% | Partidul Social Democrat Independent | 26 | 1,7% | |||
| 11 | Partidul M10 | 6 | 0,4% | Partidul Verde | 21 | 1,4% | |||
| 12 | Partidul România Mare | 18 | 1,2% | ||||||
| 13 | Covaci Denis-Mihai | 12 | 0,8% | ||||||
| 14 | Alianța pentru Unirea Românilor | 11 | 0,7% | ||||||
| Összesen | 1 561 | 100,0% | Összesen | 1 539 | 100,0% |
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt | Jelölt | Szavazat | % | Párt | Jelölt | Szavazat | % | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | Romaniuc Ioan | 850 | 49,2% | Uniunea Salvați România | Semeniuc Alexa | 545 | 32,2% | |
| 2 | Partidul Mișcarea Populară | Dubec Vasile-Alexandru | 444 | 25,7% | Alianța Electorală Coaliția pentru Maramureș CMM | Romaniuc Ioan | 385 | 22,8% | |
| 3 | Partidul Național Liberal | Ruscovan Ioan | 330 | 19,1% | Partidul Național Liberal | Ruscovan Ioan | 371 | 22,0% | |
| 4 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | Maghiar Nicolae | 47 | 2,7% | Uniunea Ucrainenilor din România | Luşcan Loredana-Mihaiela | 205 | 12,1% | |
| 5 | Uniunea Ucrainenilor din România | Herbil Viorel-Ioan | 29 | 1,7% | Partidul Mișcarea Populară | Negrea Vasile | 184 | 10,9% | |
| 6 | Partidul Național Democrat | Grijac Gheorghe | 26 | 1,5% | |||||
| Összesen | 1 726 | 100,0% | Összesen | 1 690 | 100,0% |
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | 568 | 34,6% | 5 | Uniunea Ucrainenilor din România | 330 | 20,5% | 3 | |
| 2 | Partidul Național Liberal | 247 | 15,0% | 2 | Partidul Național Liberal | 308 | 19,1% | 3 | |
| 3 | Partidul Mișcarea Populară | 244 | 14,9% | 2 | Uniunea Salvați România | 285 | 17,7% | 2 | |
| 4 | Partidul Ecologist Român | 170 | 10,3% | 2 | Partidul Mișcarea Populară | 203 | 12,6% | 2 | |
| 5 | Uniunea Națională pentru Progresul României | 110 | 6,7% | 1 | Alianța Electorală Coaliția pentru Maramureș CMM | 183 | 11,4% | 2 | |
| 6 | Uniunea Ucrainenilor din România | 101 | 6,1% | 1 | Partidul Ecologist Român | 157 | 9,8% | 1 | |
| 7 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 79 | 4,8% | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților – ALDE | 69 | 4,3% | |||
| 8 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 50 | 3,0% | Partidul Pro România | 57 | 3,5% | |||
| 9 | Partidul Național Democrat | 43 | 2,6% | Alianța Național Țărănistă | 18 | 1,1% | |||
| 10 | Partidul Verde | 31 | 1,9% | ||||||
| Összesen | 1 643 | 100,0% | 13 | Összesen | 1 610 | 100,0% | 13 |
Parlamenti választások 2016 Parlamenti választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | |||
| 1 | Uniunea Ucrainenilor din România | 214 | 35,3% | Alianța USR PLUS | 434 | 46,8% | |||
| 2 | Partidul Social Democrat | 189 | 31,1% | Uniunea Ucrainenilor din România | 164 | 17,7% | |||
| 3 | Partidul Național Liberal | 69 | 11,4% | Partidul Social Democrat | 101 | 10,9% | |||
| 4 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 51 | 8,4% | Partidul Național Liberal | 60 | 6,5% | |||
| 5 | Partidul Ecologist Român | 28 | 4,6% | Alianța Pentru Unirea Românilor | 34 | 3,7% | |||
| 6 | Partidul Mișcarea Populară | 24 | 4,0% | Partidul Pro România | 29 | 3,1% | |||
| 7 | Uniunea Salvați România | 8 | 1,3% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 28 | 3,0% | |||
| 8 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 7 | 1,2% | Partidul Mișcarea Populară | 18 | 1,9% | |||
| 9 | Partidul România Unită | 3 | 0,5% | Partidul Ecologist Român | 12 | 1,3% | |||
| 10 | Comunitatea Rușilor Lipoveni din România | 3 | 0,5% | Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal) | 7 | 0,8% | |||
| Egyéb | Egyéb | 11 | 1,8% | Egyéb | 41 | 4,4% | |||
| Összesen | 607 | 100,0% | Összesen | 928 | 100,0% |