A magyar szempontból releváns (legalább 250 magyar etnikumú lakossal rendelkező) városok, községek adatlapjai.
Utoljára módosítva: 2020. január 3. - cégstatisztikák
| Román név | Magyar név | Összlakosság | Magyar lakosság | Magyarok aránya |
|---|---|---|---|---|
| Ghiroda | Győröd | 4 605 | 237 | 5,4% |
| Giarmata-Vii | Kisgyarmat | 1 595 | 18 | 1,2% |
Forrás: A 2011-es népszámlálás alapján
A magyar etnikumúak arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| 1977 | 1992 | 2002 | 2011 | |
|---|---|---|---|---|
| Összlakosság | 5 982 | 4 908 | 4 907 | 6 200 |
| Román etnikum | 4 947 (82,7%) | 4 425 (90,2%) | 4 531 (92,3%) | 5 565 (93,3%) |
| Magyar etnikum | 544 (9,1%) | 340 (6,9%) | 260 (5,3%) | 255 (4,3%) |
| Roma etnikum | 0 (0,0%) | 28 (0,6%) | 32 (0,7%) | 17 (0,3%) |
| Német etnikum | 446 (7,5%) | 51 (1,0%) | 25 (0,5%) | 29 (0,5%) |
| Egyéb etnikum | 45 (0,8%) | 64 (1,3%) | 59 (1,2%) | 96 (1,6%) |
| nincs adat | 238 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 1977-2011
Az etnikum arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| Személy | Arány (%) | |
|---|---|---|
| Román anyanyelvű | 5 575 | 93,5% |
| Magyar anyanyelvű | 257 | 4,3% |
| Roma anyanyelvű | 16 | 0,3% |
| Német anyanyelvű | 25 | 0,4% |
| Egyéb anyanyelvű | 86 | 1,4% |
| nincs adat | 238 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az anyanyelv arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| Személy | Arány (%) | |
|---|---|---|
| Ortodox | 4 883 | 82,4% |
| Római katolikus | 353 | 6,0% |
| Református | 25 | 0,4% |
| Pünkösdista | 454 | 7,7% |
| Görög katolikus | 48 | 0,8% |
| Baptista | 99 | 1,7% |
| Adventista | * | - |
| Unitárius | * | - |
| Jehova tanúi | 5 | 0,1% |
| Evangélikus-lutheránus | * | - |
| Egyéb | 40 | 0,7% |
| Felekezeten kívüliek és ateisták | 15 | 0,3% |
| nincs adat | 272 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az egyes felekezetek arányát a vallásukról nyilatkozók populációjából számítjuk.
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata (heteroidentifikáció alapján) Románia szintjén 1 232 797 főre becsülte a roma etnikumú lakosság számát. A magyar nyelvű romák száma mintegy 105 000 főre tehető, ami a magyar anyanyelvű népesség 8,4%-át jelenti. A magyarul beszélő romák kétharmada telepeken, szegregátumokban él. A részletes eredmények és a kutatás módszertana a Magyarul beszélő romák Erdélyben. Területi elhelyezkedés és lakóhelyi szegregáció című elemzésünkben olvashatók.
| Romák becsült száma |
Aránya a népes- ségben |
Magyarul beszélő romák |
Telepen élő romák | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Száma | Aránya | Nyelvhasználat a telep(ek)en | |||||||
| Szám | % | Román | Magyar | Romani | |||||
28 | 0% | 0 | 0% | 0 | 0% | - | - | - | |
Az alábbi táblázatban az adott közigazgatási egységben működő magyar tannyelven (is) oktató iskolák (oktatási helyszínek), illetve diáklétszámok tekinthetők meg, a 2017/2018, 2018/2019, illetve 2019/2020-as tanévekre, oktatási szintek szerint. A 2019/2020-as tanévben Románia 929 iskolájában működött magyar tannyelvű osztály, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult magyarul (a közoktatásban lévők 4,9%-a). A részletes eredmények és az adatok forrása A romániai magyar iskolahálózat szerkezete című elemzésünkben olvashatók.
A településen jelenleg nem működik magyar tannyelvű iskolai képzés.
Az adatok gyűjtője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR), forrása az INS Tempo-online adatbázisa (AGR101B – adattábla). A területhasználati adatok a 2014-es évre vonatkoznak, mivel ezt követően a kataszteri nyilvántartás elkészültéig megszűnt az adatok frissítése.
| Terület (km2) | Százalék (%) | |
|---|---|---|
| Teljes közigazgatási terület | 34,1 | 100,0% |
| ebből szántó | 22,4 | 65,7% |
| ebből egyéb mezőgazdasági terület (pl. legelő, gyümölcsös) | 5,7 | 16,7% |
| ebből erdő | 0,1 | 0,1% |
| ebből egyéb nem mezőgazdasági terület (pl. beépített területek, utak, folyók) | 6 | 17,5% |
Az önkormányzatok bevételeinek forrása a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatfájlok (itt, letöltve 2020.09.03.). A jövedelemadóból származó bevételek helyben maradt hányada és az önkormányzatok helyi forrásokból származó jövedelmei együtt teszik ki az önkormányzatok saját jövedelmét. Az áfából, a jövedelemadó visszaosztásából, a szubvenciókból és egyéb forrásokból származó bevételeket a visszaosztott bevételek alá vontuk egybe. Az európai uniós források 2011-től vannak külön tételként közölve, előtte az egyéb jövedelmek kategóriába voltak besorolva. Az egy főre eső jövedelmeket a 2011-es népszámláláskor rögzített állandó lakosság alapján számítottuk.
| 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Összjövedelem (ezer lej) | 13 454 | 15 078 | 15 639 | 17 560 | 16 976 | 20 255 | 22 942 | 27 072 | 31 818 | 27 768 | 33 887 |
| Saját jövedelem aránya (%) | 83,5% | 89,1% | 94,5% | 77,3% | 91,3% | 91,6% | 90,8% | 91,0% | 89,7% | 93,3% | 94,9% |
| Visszaosztott jövedelem aránya (%) | 16,5% | 10,9% | 5,5% | 22,7% | 8,7% | 8,4% | 9,2% | 9,0% | 10,3% | 6,7% | 5,1% |
| Európai uniós források aránya (%) | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - |
| Egy főre jutó összjövedelem (lej) | 2 170 | 2 432 | 2 522 | 2 832 | 2 738 | 3 267 | 3 700 | 4 367 | 5 132 | 4 479 | 5 466 |
| Egy főre jutó saját jövedelem (lej) | 1 811 | 2 168 | 2 384 | 2 190 | 2 501 | 2 993 | 3 359 | 3 973 | 4 601 | 4 177 | 5 185 |
Adatforrás: Országos Statisztikai Intézet (INS). *-gal jelölve azok az időpontok, amelyek után a közigazgatási egység struktúrájában átalakulás következett be. A változás aránya a táblázatban közölt korábbi időponthoz viszonyított csökkenést vagy növekedést jelzi (pl. 2002-1992/1992).
| 1992 | 2002 | 2011 | 2017 | |
|---|---|---|---|---|
| Lakások száma | 1 442 | 1 597 | 2 192 | 2 587 |
| Változás a korábbi időponthoz képest (%) | 10,7% | 37,3% | 18,0% |
| Lakások száma | Arány az összes lakáson belül (%) | |
|---|---|---|
| Elektromos árammal ellátott | 2 108 | 96,3% |
| Vezetékes vízzel ellátott | 1 939 | 88,6% |
| Szennyvízelvezetéssel ellátott | 1 922 | 87,8% |
| Konyhával rendelkező | 2 050 | 93,7% |
| Fürdőszobával rendelkező | 1 830 | 83,6% |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
| Aktív cégek száma |
Cégsűrűség (ezer lakosra jutó cégek száma) |
Forgalom (millió lej) |
Ezer főre jutó forgalom (lej) |
|
|---|---|---|---|---|
| Abszolút érték | 475 | 76,6 | 5 452 | 879,4 |
| Arány az erdélyi átlaghoz képest (%) | 279,0% | 1 396,0% | ||
| Arány a megyei átlaghoz képest (%) | 226,0% | 910,0% |
Cégek számának és forgalmának megoszlása ágazatok szerint
| Ágazat | Cégszám (%) | Forgalom (%) |
|---|---|---|
| Kereskedelem | 26,1% | 10,8% |
| Komplex ipar | 10,7% | 82,1% |
| Könnyűipar | 4,2% | 0,7% |
| Szellemi szolgálatások | 19,4% | 0,7% |
| Egyéb szolgáltatások | 15,6% | 0,8% |
| Szállítás | 8,4% | 2,5% |
| Építkezés | 8,2% | 1,9% |
| Mezőgazdaság | 2,1% | 0,1% |
| Bányászat | 0,2% | 0,0% |
| Szállodák és vendéglátás | 5,1% | 0,6% |
A nyers adatok forrása a kereskedelmi társaságok és a szövetkezeti társulások mérlegadata (data.gov.ro). További módszertani megjegyzések az elemzésünkben találhatók.
Egyelőre az elmúlt két önkormányzati választás adatai tekinthetők meg. A 2016-os adatok forrása a Központi Választási Iroda (BEC) végleges adatai, a 2020-as adatoké az Állandó Választási Hatóság (AEP) 2020. október 8-án közzétett eredményei. A települések szintjén a megyei tanácsosi listára, a polgármesterre és a helyi tanácsra leadott szavazatok böngészhetők. Megyék, régiók és országos szinten csak a megyei lista eredményeit jelenítjük meg. Az országos összesítésbe beleszámítjuk Bukarest Municípium Főtanácsát (CGMB) is. Minden esetben az első legtöbb 15 pártot jelenítjük meg szavazataik csökkenő sorrendjében. A pártok, jelöltek nevei esetében csupán az RMDSZ, EMSZ, EMNP, MPP megnevezését egységesítettük és fordítottuk magyarra. A „Mand.” oszlop a mandátumok számát jelöli. 2020-ban a megyei tanácsok esetében egy mandátum a közvetlenül megválasztott megyei tanácselnöké, amely így táblázatunkban nem szerepel.
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | 781 | 28,9% | Partidul Național Liberal | 1 463 | 44,9% | |||
| 2 | Partidul Național Liberal | 714 | 26,4% | Partidul Pro România | 494 | 15,2% | |||
| 3 | Partidul Național Țărănesc Creștin Democrat | 274 | 10,1% | Alianța USR-PLUS | 467 | 14,3% | |||
| 4 | Uniunea Națională pentru Progresul României | 260 | 9,6% | Alianța PSD-PPU | 255 | 7,8% | |||
| 5 | Partidul Mișcarea Populară | 260 | 9,6% | Partidul Verde | 169 | 5,2% | |||
| 6 | Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal) | 96 | 3,6% | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților – ALDE | 79 | 2,4% | |||
| 7 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 73 | 2,7% | Partidul Mișcarea Populară | 76 | 2,3% | |||
| 8 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 67 | 2,5% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 71 | 2,2% | |||
| 9 | Partidul Uniunea Creștin Democrată din România | 65 | 2,4% | Brâncovan Cristian Tiberiu | 56 | 1,7% | |||
| 10 | Partidul Național Democrat | 54 | 2,0% | Partidul Ecologist Român | 52 | 1,6% | |||
| 11 | Partidul România Unită | 42 | 1,6% | Partidul Re:Start România | 25 | 0,8% | |||
| 12 | Partidul "Blocul Unității Naționale" | 18 | 0,7% | Partidul România Mare | 17 | 0,5% | |||
| 13 | Alianța pentru Unirea Românilor | 14 | 0,4% | ||||||
| 14 | Partidul Republican din România | 12 | 0,4% | ||||||
| 15 | Partidul Național Țărănesc Creștin Democrat | 7 | 0,2% | ||||||
| Egyéb | Egyéb | 1 | 0,0% | ||||||
| Összesen | 2 704 | 100,0% | Összesen | 3 258 | 100,0% |
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt | Jelölt | Szavazat | % | Párt | Jelölt | Szavazat | % | ||
| 1 | Partidul Național Liberal | Stănuşoiu Ionuţ | 632 | 22,5% | Partidul Național Liberal | Stănuşoiu Ionuţ | 2 080 | 62,4% | |
| 2 | Partidul Social Democrat | Cinca Marcel | 614 | 21,9% | Partidul Pro România | Cinca Marcel | 698 | 20,9% | |
| 3 | Partidul Verde | Maxim Maximilian-Vasile | 610 | 21,7% | Alianța USR-PLUS | Bureac Ioan-Ciprian | 233 | 7,0% | |
| 4 | Partidul Național Țărănesc Creștin Democrat | Cădariu Vasile-Dorel | 585 | 20,8% | Partidul Verde | Maxim Maximilian-Vasile | 153 | 4,6% | |
| 5 | Partidul Mișcarea Populară | Dumitru Cosmin | 257 | 9,1% | Partidul Social Democrat | Stanc Liviu | 99 | 3,0% | |
| 6 | Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal) | Burnete Nicoleta | 74 | 2,6% | Partidul Mișcarea Populară | Vîtu Cristian | 71 | 2,1% | |
| 7 | Partidul Național Democrat | Tăurescu Casian | 38 | 1,4% | |||||
| Összesen | 2 810 | 100,0% | Összesen | 3 334 | 100,0% |
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | 663 | 23,9% | 4 | Partidul Național Liberal | 1 624 | 48,9% | 8 | |
| 2 | Partidul Național Liberal | 604 | 21,8% | 4 | Partidul Pro România | 615 | 18,5% | 3 | |
| 3 | Partidul Verde | 552 | 19,9% | 3 | Alianța USR-PLUS | 386 | 11,6% | 2 | |
| 4 | Partidul Național Țărănesc Creștin Democrat | 383 | 13,8% | 2 | Partidul Verde | 235 | 7,1% | 1 | |
| 5 | Partidul Mișcarea Populară | 246 | 8,9% | 2 | Partidul Social Democrat | 209 | 6,3% | 1 | |
| 6 | Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal) | 125 | 4,5% | Partidul Mișcarea Populară | 120 | 3,6% | |||
| 7 | Uniunea Națională pentru Progresul României | 76 | 2,7% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 87 | 2,6% | |||
| 8 | Partidul Național Democrat | 63 | 2,3% | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților – ALDE | 42 | 1,3% | |||
| 9 | Partidul M10 | 59 | 2,1% | ||||||
| Összesen | 2 771 | 100,0% | 15 | Összesen | 3 318 | 100,0% | 15 |
Parlamenti választások 2016 Parlamenti választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | |||
| 1 | Partidul Social Democrat | 863 | 35,3% | Partidul Național Liberal | 791 | 30,7% | |||
| 2 | Partidul Național Liberal | 675 | 27,6% | Alianța USR PLUS | 717 | 27,8% | |||
| 3 | Uniunea Salvați România | 342 | 14,0% | Partidul Social Democrat | 427 | 16,6% | |||
| 4 | Partidul Mișcarea Populară | 143 | 5,9% | Alianța Pentru Unirea Românilor | 171 | 6,6% | |||
| 5 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 137 | 5,6% | Partidul Mișcarea Populară | 162 | 6,3% | |||
| 6 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 64 | 2,6% | Partidul Pro România | 108 | 4,2% | |||
| 7 | Partidul România Unită | 48 | 2,0% | Partidul Verde | 37 | 1,4% | |||
| 8 | Alianța Noastră România | 37 | 1,5% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 34 | 1,3% | |||
| 9 | Partidul Ecologist Român | 36 | 1,5% | Alianța Renașterea Națională | 29 | 1,1% | |||
| 10 | Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal) | 27 | 1,1% | Partidul Ecologist Român | 28 | 1,1% | |||
| Egyéb | Egyéb | 71 | 2,9% | Egyéb | 73 | 2,8% | |||
| Összesen | 2 443 | 100,0% | Összesen | 2 577 | 100,0% |