A magyar szempontból releváns (legalább 250 magyar etnikumú lakossal rendelkező) városok, községek adatlapjai.
Utoljára módosítva: 2020. január 3. - cégstatisztikák
Község Brassó megyében. Régió: Erdély, Közép fejlesztési régió, Dél-Erdély alrégió.
| Román név | Magyar név | Összlakosság | Magyar lakosság | Magyarok aránya |
|---|---|---|---|---|
| Hălchiu | Höltövény | 3 035 | 132 | 4,5% |
| Satu Nou | Barcaújfalu | 1 183 | 547 | 47,3% |
Forrás: A 2011-es népszámlálás alapján
A magyar etnikumúak arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| 1977 | 1992 | 2002 | 2011 | |
|---|---|---|---|---|
| Összlakosság | 5 100 | 3 785 | 4 063 | 4 218 |
| Román etnikum | 2 559 (50,2%) | 2 754 (72,8%) | 3 122 (76,8%) | 3 159 (77,1%) |
| Magyar etnikum | 992 (19,5%) | 740 (19,6%) | 742 (18,3%) | 679 (16,6%) |
| Roma etnikum | 6 (0,1%) | 15 (0,4%) | 86 (2,1%) | 198 (4,8%) |
| Német etnikum | 1 543 (30,3%) | 275 (7,3%) | 112 (2,8%) | 61 (1,5%) |
| Egyéb etnikum | 0 (0,0%) | * (-) | * (-) | * (-) |
| nincs adat | 119 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 1977-2011
Az etnikum arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| Személy | Arány (%) | |
|---|---|---|
| Román anyanyelvű | 3 262 | 79,6% |
| Magyar anyanyelvű | 774 | 18,9% |
| Roma anyanyelvű | 0 | 0,0% |
| Német anyanyelvű | 61 | 1,5% |
| Egyéb anyanyelvű | 0 | 0,0% |
| nincs adat | 119 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az anyanyelv arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| Személy | Arány (%) | |
|---|---|---|
| Ortodox | 3 236 | 79,2% |
| Római katolikus | 68 | 1,7% |
| Református | 25 | 0,6% |
| Pünkösdista | 57 | 1,4% |
| Görög katolikus | 10 | 0,2% |
| Baptista | 8 | 0,2% |
| Adventista | * | - |
| Unitárius | 9 | 0,2% |
| Jehova tanúi | 6 | 0,1% |
| Evangélikus-lutheránus | 555 | 13,6% |
| Egyéb | 106 | 2,6% |
| Felekezeten kívüliek és ateisták | 4 | 0,1% |
| nincs adat | 131 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az egyes felekezetek arányát a vallásukról nyilatkozók populációjából számítjuk.
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata (heteroidentifikáció alapján) Románia szintjén 1 232 797 főre becsülte a roma etnikumú lakosság számát. A magyar nyelvű romák száma mintegy 105 000 főre tehető, ami a magyar anyanyelvű népesség 8,4%-át jelenti. A magyarul beszélő romák kétharmada telepeken, szegregátumokban él. A részletes eredmények és a kutatás módszertana a Magyarul beszélő romák Erdélyben. Területi elhelyezkedés és lakóhelyi szegregáció című elemzésünkben olvashatók.
| Romák becsült száma |
Aránya a népes- ségben |
Magyarul beszélő romák |
Telepen élő romák | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Száma | Aránya | Nyelvhasználat a telep(ek)en | |||||||
| Szám | % | Román | Magyar | Romani | |||||
73 | 2% | 73 | 100% | 73 | 100% | Mindenki, nagy többség (80% felett) | Mindenki, nagy többség (80% felett) | (Szinte) senki (5% alatt) | |
Az alábbi táblázatban az adott közigazgatási egységben működő magyar tannyelven (is) oktató iskolák (oktatási helyszínek), illetve diáklétszámok tekinthetők meg, a 2017/2018, 2018/2019, illetve 2019/2020-as tanévekre, oktatási szintek szerint. A 2019/2020-as tanévben Románia 929 iskolájában működött magyar tannyelvű osztály, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult magyarul (a közoktatásban lévők 4,9%-a). A részletes eredmények és az adatok forrása A romániai magyar iskolahálózat szerkezete című elemzésünkben olvashatók.
| Iskola magyar neve / Magyarul tanuló diákok száma |
Település | Elemi | Általános | Líceum | Szakiskola | Posztlíceum | ||||||||||
| 2017 | 2018 | 2019 | 2017 | 2018 | 2019 | 2017 | 2018 | 2019 | 2017 | 2018 | 2019 | 2017 | 2018 | 2019 | ||
Barcaújfalusi Általános Iskola | Barcaújfalu | 35 | 33 | 32 | 29 | 26 | 26 | |||||||||
Az adatok gyűjtője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR), forrása az INS Tempo-online adatbázisa (AGR101B – adattábla). A területhasználati adatok a 2014-es évre vonatkoznak, mivel ezt követően a kataszteri nyilvántartás elkészültéig megszűnt az adatok frissítése.
| Terület (km2) | Százalék (%) | |
|---|---|---|
| Teljes közigazgatási terület | 58,3 | 100,0% |
| ebből szántó | 37,3 | 64,1% |
| ebből egyéb mezőgazdasági terület (pl. legelő, gyümölcsös) | 9 | 15,5% |
| ebből erdő | 6 | 10,3% |
| ebből egyéb nem mezőgazdasági terület (pl. beépített területek, utak, folyók) | 5,9 | 10,1% |
Az önkormányzatok bevételeinek forrása a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatfájlok (itt, letöltve 2020.09.03.). A jövedelemadóból származó bevételek helyben maradt hányada és az önkormányzatok helyi forrásokból származó jövedelmei együtt teszik ki az önkormányzatok saját jövedelmét. Az áfából, a jövedelemadó visszaosztásából, a szubvenciókból és egyéb forrásokból származó bevételeket a visszaosztott bevételek alá vontuk egybe. Az európai uniós források 2011-től vannak külön tételként közölve, előtte az egyéb jövedelmek kategóriába voltak besorolva. Az egy főre eső jövedelmeket a 2011-es népszámláláskor rögzített állandó lakosság alapján számítottuk.
| 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Összjövedelem (ezer lej) | 6 209 | 6 402 | 6 691 | 6 809 | 7 463 | 9 712 | 10 343 | 9 594 | 10 514 | 6 796 | 6 277 |
| Saját jövedelem aránya (%) | 40,8% | 37,8% | 36,6% | 39,6% | 35,8% | 30,6% | 39,2% | 47,4% | 49,1% | 65,1% | 83,5% |
| Visszaosztott jövedelem aránya (%) | 59,2% | 62,2% | 63,4% | 60,4% | 57,4% | 60,2% | 47,8% | 52,6% | 48,2% | 31,9% | 16,5% |
| Európai uniós források aránya (%) | - | - | - | - | 6,9% | 9,2% | 13,0% | - | 2,7% | 3,0% | - |
| Egy főre jutó összjövedelem (lej) | 1 472 | 1 518 | 1 586 | 1 614 | 1 769 | 2 302 | 2 452 | 2 275 | 2 493 | 1 611 | 1 488 |
| Egy főre jutó saját jövedelem (lej) | 601 | 574 | 581 | 639 | 633 | 705 | 961 | 1 077 | 1 224 | 1 048 | 1 242 |
Adatforrás: Országos Statisztikai Intézet (INS). *-gal jelölve azok az időpontok, amelyek után a közigazgatási egység struktúrájában átalakulás következett be. A változás aránya a táblázatban közölt korábbi időponthoz viszonyított csökkenést vagy növekedést jelzi (pl. 2002-1992/1992).
| 1992 | 2002 | 2011 | 2017 | |
|---|---|---|---|---|
| Lakások száma | * | * | 1 541 | 1 637 |
| Változás a korábbi időponthoz képest (%) | 0,0% | 0,0% | 6,2% |
| Lakások száma | Arány az összes lakáson belül (%) | |
|---|---|---|
| Elektromos árammal ellátott | 1 511 | 98,6% |
| Vezetékes vízzel ellátott | 1 369 | 89,3% |
| Szennyvízelvezetéssel ellátott | 1 307 | 85,3% |
| Konyhával rendelkező | 1 452 | 94,7% |
| Fürdőszobával rendelkező | 1 266 | 82,6% |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
| Aktív cégek száma |
Cégsűrűség (ezer lakosra jutó cégek száma) |
Forgalom (millió lej) |
Ezer főre jutó forgalom (lej) |
|
|---|---|---|---|---|
| Abszolút érték | 181 | 42,9 | 238,6 | 56,6 |
| Arány az erdélyi átlaghoz képest (%) | 156,0% | 90,0% | ||
| Arány a megyei átlaghoz képest (%) | 124,0% | 61,0% |
Cégek számának és forgalmának megoszlása ágazatok szerint
| Ágazat | Cégszám (%) | Forgalom (%) |
|---|---|---|
| Kereskedelem | 24,3% | 36,5% |
| Komplex ipar | 7,2% | 13,6% |
| Könnyűipar | 6,1% | 5,4% |
| Szellemi szolgálatások | 15,5% | 5,6% |
| Egyéb szolgáltatások | 12,7% | 4,5% |
| Szállítás | 14,9% | 9,7% |
| Építkezés | 9,9% | 1,0% |
| Mezőgazdaság | 7,7% | 21,8% |
| Bányászat | 0,0% | 0,0% |
| Szállodák és vendéglátás | 1,7% | 1,9% |
A nyers adatok forrása a kereskedelmi társaságok és a szövetkezeti társulások mérlegadata (data.gov.ro). További módszertani megjegyzések az elemzésünkben találhatók.
Egyelőre az elmúlt két önkormányzati választás adatai tekinthetők meg. A 2016-os adatok forrása a Központi Választási Iroda (BEC) végleges adatai, a 2020-as adatoké az Állandó Választási Hatóság (AEP) 2020. október 8-án közzétett eredményei. A települések szintjén a megyei tanácsosi listára, a polgármesterre és a helyi tanácsra leadott szavazatok böngészhetők. Megyék, régiók és országos szinten csak a megyei lista eredményeit jelenítjük meg. Az országos összesítésbe beleszámítjuk Bukarest Municípium Főtanácsát (CGMB) is. Minden esetben az első legtöbb 15 pártot jelenítjük meg szavazataik csökkenő sorrendjében. A pártok, jelöltek nevei esetében csupán az RMDSZ, EMSZ, EMNP, MPP megnevezését egységesítettük és fordítottuk magyarra. A „Mand.” oszlop a mandátumok számát jelöli. 2020-ban a megyei tanácsok esetében egy mandátum a közvetlenül megválasztott megyei tanácselnöké, amely így táblázatunkban nem szerepel.
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | 736 | 42,9% | Partidul Național Liberal | 544 | 30,2% | |||
| 2 | Partidul Național Liberal | 442 | 25,8% | Partidul Social Democrat | 376 | 20,9% | |||
| 3 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 193 | 11,2% | Forumul Democrat al Germanilor din România | 245 | 13,6% | |||
| 4 | Uniunea Națională pentru Progresul României | 95 | 5,5% | Partidul Pro România | 197 | 11,0% | |||
| 5 | Forumul Democrat al Germanilor din România | 91 | 5,3% | Alianța USR-PLUS | 175 | 9,7% | |||
| 6 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 62 | 3,6% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 163 | 9,1% | |||
| 7 | Partidul Ecologist Român | 52 | 3,0% | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților – ALDE | 33 | 1,8% | |||
| 8 | Partidul Mișcarea Populară | 25 | 1,5% | Partidul Mișcarea Populară | 26 | 1,4% | |||
| 9 | Partidul Național Democrat | 20 | 1,2% | Partidul România Mare | 13 | 0,7% | |||
| 10 | Partidul Alternativa pentru Demnitate Națională | 11 | 0,6% | ||||||
| 11 | Partidul Verde | 10 | 0,6% | ||||||
| 12 | Asociația Partida Romilor "Pro-Europa" | 6 | 0,3% | ||||||
| Összesen | 1 716 | 100,0% | Összesen | 1 799 | 100,0% |
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt | Jelölt | Szavazat | % | Párt | Jelölt | Szavazat | % | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | Gârbacea Ioan | 1 163 | 64,8% | Partidul Social Democrat | Gârbacea Ioan | 587 | 32,1% | |
| 2 | Partidul Național Liberal | Drugan Petru | 244 | 13,6% | Forumul Democrat al Germanilor din România | Duchin Ilie | 479 | 26,2% | |
| 3 | Uniunea Națională pentru Progresul României | Necula Samoilă | 180 | 10,0% | Partidul Național Liberal | Drugan Petru | 346 | 18,9% | |
| 4 | Független jelölt | Matei Paul-Vlad | 120 | 6,7% | Partidul Pro România | Ţicoiu Ioan | 210 | 11,5% | |
| 5 | Forumul Democrat al Germanilor din România | Bölöni Levente | 89 | 5,0% | Alianța USR-PLUS | Matei Paul-Vlad | 167 | 9,1% | |
| 6 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților – ALDE | Necula Samoilă | 38 | 2,1% | |||||
| Összesen | 1 796 | 100,0% | Összesen | 1 827 | 100,0% |
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | 839 | 47,3% | 6 | Partidul Național Liberal | 440 | 24,1% | 3 | |
| 2 | Partidul Național Liberal | 369 | 20,8% | 3 | Partidul Social Democrat | 433 | 23,8% | 3 | |
| 3 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 203 | 11,4% | 2 | Forumul Democrat al Germanilor din România | 335 | 18,4% | 3 | |
| 4 | Uniunea Națională pentru Progresul României | 128 | 7,2% | 1 | Partidul Pro România | 188 | 10,3% | 2 | |
| 5 | Forumul Democrat al Germanilor din România | 118 | 6,7% | 1 | Alianța USR-PLUS | 177 | 9,7% | 1 | |
| 6 | Matei Paul-Vlad | 117 | 6,6% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 136 | 7,5% | 1 | ||
| 7 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților – ALDE | 61 | 3,3% | ||||||
| 8 | Bivolan Nicu-Horaţiu | 30 | 1,6% | ||||||
| 9 | Partidul Mișcarea Populară | 23 | 1,3% | ||||||
| Összesen | 1 774 | 100,0% | 13 | Összesen | 1 823 | 100,0% | 13 |
Parlamenti választások 2016 Parlamenti választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | |||
| 1 | Partidul Social Democrat | 574 | 41,4% | Alianța USR PLUS | 252 | 21,5% | |||
| 2 | Partidul Național Liberal | 238 | 17,2% | Partidul Social Democrat | 252 | 21,5% | |||
| 3 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 163 | 11,8% | Partidul Național Liberal | 249 | 21,2% | |||
| 4 | Uniunea Salvați România | 144 | 10,4% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 131 | 11,2% | |||
| 5 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 69 | 5,0% | Alianța Pentru Unirea Românilor | 107 | 9,1% | |||
| 6 | Partidul Mișcarea Populară | 55 | 4,0% | Partidul Pro România | 53 | 4,5% | |||
| 7 | Partidul România Unită | 45 | 3,2% | Partidul Mișcarea Populară | 44 | 3,7% | |||
| 8 | Partidul România Mare | 20 | 1,4% | Forumul Democrat al Germanilor din România | 19 | 1,6% | |||
| 9 | Forumul Democrat al Germanilor din România | 19 | 1,4% | Alianța Renașterea Națională | 12 | 1,0% | |||
| 10 | Partidul Ecologist Român | 19 | 1,4% | Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal) | 12 | 1,0% | |||
| Egyéb | Egyéb | 40 | 2,9% | Egyéb | 43 | 3,7% | |||
| Összesen | 1 386 | 100,0% | Összesen | 1 174 | 100,0% |