A magyar szempontból releváns (legalább 250 magyar etnikumú lakossal rendelkező) városok, községek adatlapjai.
Utoljára módosítva: 2020. január 3. - cégstatisztikák
| Román név | Magyar név | Összlakosság | Magyar lakosság | Magyarok aránya |
|---|---|---|---|---|
| Pâncota | Pankota | 5 526 | 447 | 8,6% |
| Măderat | Magyarád | 1 420 | 7 | 0,5% |
Forrás: A 2011-es népszámlálás alapján
A magyar etnikumúak arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| 1977 | 1992 | 2002 | 2011 | |
|---|---|---|---|---|
| Összlakosság | 7 206 | 7 446 | 7 186 | 6 946 |
| Román etnikum | 4 954 (68,7%) | 5 840 (78,4%) | 5 699 (79,3%) | 5 154 (78,6%) |
| Magyar etnikum | 1 165 (16,2%) | 804 (10,8%) | 604 (8,4%) | 454 (6,9%) |
| Roma etnikum | 321 (4,5%) | 355 (4,8%) | 589 (8,2%) | 729 (11,1%) |
| Német etnikum | 657 (9,1%) | 363 (4,9%) | 216 (3,0%) | 144 (2,2%) |
| Egyéb etnikum | 109 (1,5%) | 84 (1,1%) | 78 (1,1%) | 78 (1,2%) |
| nincs adat | 387 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 1977-2011
Az etnikum arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| Személy | Arány (%) | |
|---|---|---|
| Román anyanyelvű | 5 819 | 88,7% |
| Magyar anyanyelvű | 487 | 7,4% |
| Roma anyanyelvű | 42 | 0,6% |
| Német anyanyelvű | 142 | 2,2% |
| Egyéb anyanyelvű | 73 | 1,1% |
| nincs adat | 383 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az anyanyelv arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| Személy | Arány (%) | |
|---|---|---|
| Ortodox | 4 098 | 62,7% |
| Római katolikus | 545 | 8,3% |
| Református | 108 | 1,7% |
| Pünkösdista | 1 340 | 20,5% |
| Görög katolikus | 5 | 0,1% |
| Baptista | 209 | 3,2% |
| Adventista | 134 | 2,0% |
| Unitárius | 0 | 0,0% |
| Jehova tanúi | 10 | 0,2% |
| Evangélikus-lutheránus | 3 | 0,0% |
| Egyéb | 75 | 1,1% |
| Felekezeten kívüliek és ateisták | 11 | 0,2% |
| nincs adat | 407 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az egyes felekezetek arányát a vallásukról nyilatkozók populációjából számítjuk.
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata (heteroidentifikáció alapján) Románia szintjén 1 232 797 főre becsülte a roma etnikumú lakosság számát. A magyar nyelvű romák száma mintegy 105 000 főre tehető, ami a magyar anyanyelvű népesség 8,4%-át jelenti. A magyarul beszélő romák kétharmada telepeken, szegregátumokban él. A részletes eredmények és a kutatás módszertana a Magyarul beszélő romák Erdélyben. Területi elhelyezkedés és lakóhelyi szegregáció című elemzésünkben olvashatók.
| Romák becsült száma |
Aránya a népes- ségben |
Magyarul beszélő romák |
Telepen élő romák | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Száma | Aránya | Nyelvhasználat a telep(ek)en | |||||||
| Szám | % | Román | Magyar | Romani | |||||
1 105 | 16% | 171 | 15% | 1 105 | 100% | Mindenki, nagy többség (80% felett) | Néhányan (5-20%) | Néhányan (5-20%) | |
Az alábbi táblázatban az adott közigazgatási egységben működő magyar tannyelven (is) oktató iskolák (oktatási helyszínek), illetve diáklétszámok tekinthetők meg, a 2017/2018, 2018/2019, illetve 2019/2020-as tanévekre, oktatási szintek szerint. A 2019/2020-as tanévben Románia 929 iskolájában működött magyar tannyelvű osztály, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult magyarul (a közoktatásban lévők 4,9%-a). A részletes eredmények és az adatok forrása A romániai magyar iskolahálózat szerkezete című elemzésünkben olvashatók.
A településen jelenleg nem működik magyar tannyelvű iskolai képzés.
Az adatok gyűjtője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR), forrása az INS Tempo-online adatbázisa (AGR101B – adattábla). A területhasználati adatok a 2014-es évre vonatkoznak, mivel ezt követően a kataszteri nyilvántartás elkészültéig megszűnt az adatok frissítése.
| Terület (km2) | Százalék (%) | |
|---|---|---|
| Teljes közigazgatási terület | 67 | 100,0% |
| ebből szántó | 40,9 | 61,0% |
| ebből egyéb mezőgazdasági terület (pl. legelő, gyümölcsös) | 19 | 28,3% |
| ebből erdő | 3 | 4,5% |
| ebből egyéb nem mezőgazdasági terület (pl. beépített területek, utak, folyók) | 4,1 | 6,1% |
Az önkormányzatok bevételeinek forrása a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatfájlok (itt, letöltve 2020.09.03.). A jövedelemadóból származó bevételek helyben maradt hányada és az önkormányzatok helyi forrásokból származó jövedelmei együtt teszik ki az önkormányzatok saját jövedelmét. Az áfából, a jövedelemadó visszaosztásából, a szubvenciókból és egyéb forrásokból származó bevételeket a visszaosztott bevételek alá vontuk egybe. Az európai uniós források 2011-től vannak külön tételként közölve, előtte az egyéb jövedelmek kategóriába voltak besorolva. Az egy főre eső jövedelmeket a 2011-es népszámláláskor rögzített állandó lakosság alapján számítottuk.
| 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Összjövedelem (ezer lej) | 9 937 | 9 078 | 7 998 | 9 255 | 9 754 | 10 633 | 12 632 | 12 734 | 13 037 | 10 718 | 13 376 |
| Saját jövedelem aránya (%) | 29,6% | 36,9% | 46,8% | 41,3% | 45,5% | 43,9% | 41,0% | 45,0% | 46,1% | 53,3% | 42,5% |
| Visszaosztott jövedelem aránya (%) | 70,4% | 63,1% | 53,2% | 58,7% | 54,5% | 56,1% | 51,5% | 54,3% | 53,9% | 46,6% | 54,7% |
| Európai uniós források aránya (%) | - | - | - | - | - | - | 7,5% | 0,7% | - | 0,1% | 2,8% |
| Egy főre jutó összjövedelem (lej) | 1 431 | 1 307 | 1 151 | 1 332 | 1 404 | 1 531 | 1 819 | 1 833 | 1 877 | 1 543 | 1 926 |
| Egy főre jutó saját jövedelem (lej) | 423 | 482 | 539 | 551 | 638 | 672 | 746 | 824 | 865 | 823 | 819 |
Adatforrás: Országos Statisztikai Intézet (INS). *-gal jelölve azok az időpontok, amelyek után a közigazgatási egység struktúrájában átalakulás következett be. A változás aránya a táblázatban közölt korábbi időponthoz viszonyított csökkenést vagy növekedést jelzi (pl. 2002-1992/1992).
| 1992 | 2002 | 2011 | 2017 | |
|---|---|---|---|---|
| Lakások száma | 2 487 | 2 545 | 2 643 | 2 674 |
| Változás a korábbi időponthoz képest (%) | 2,3% | 3,9% | 1,2% |
| Lakások száma | Arány az összes lakáson belül (%) | |
|---|---|---|
| Elektromos árammal ellátott | 2 573 | 99,3% |
| Vezetékes vízzel ellátott | 2 051 | 79,1% |
| Szennyvízelvezetéssel ellátott | 1 977 | 76,3% |
| Konyhával rendelkező | 2 391 | 92,2% |
| Fürdőszobával rendelkező | 1 673 | 64,5% |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
| Aktív cégek száma |
Cégsűrűség (ezer lakosra jutó cégek száma) |
Forgalom (millió lej) |
Ezer főre jutó forgalom (lej) |
|
|---|---|---|---|---|
| Abszolút érték | 112 | 16,1 | 157,9 | 22,7 |
| Arány az erdélyi átlaghoz képest (%) | 59,0% | 36,0% | ||
| Arány a megyei átlaghoz képest (%) | 61,0% | 30,0% |
Cégek számának és forgalmának megoszlása ágazatok szerint
| Ágazat | Cégszám (%) | Forgalom (%) |
|---|---|---|
| Kereskedelem | 34,8% | 51,4% |
| Komplex ipar | 4,5% | 7,4% |
| Könnyűipar | 6,3% | 27,2% |
| Szellemi szolgálatások | 8,0% | 1,3% |
| Egyéb szolgáltatások | 3,6% | 0,5% |
| Szállítás | 12,5% | 4,9% |
| Építkezés | 14,3% | 3,8% |
| Mezőgazdaság | 7,1% | 1,5% |
| Bányászat | 0,0% | 0,0% |
| Szállodák és vendéglátás | 8,9% | 2,0% |
A nyers adatok forrása a kereskedelmi társaságok és a szövetkezeti társulások mérlegadata (data.gov.ro). További módszertani megjegyzések az elemzésünkben találhatók.
Egyelőre az elmúlt két önkormányzati választás adatai tekinthetők meg. A 2016-os adatok forrása a Központi Választási Iroda (BEC) végleges adatai, a 2020-as adatoké az Állandó Választási Hatóság (AEP) 2020. október 8-án közzétett eredményei. A települések szintjén a megyei tanácsosi listára, a polgármesterre és a helyi tanácsra leadott szavazatok böngészhetők. Megyék, régiók és országos szinten csak a megyei lista eredményeit jelenítjük meg. Az országos összesítésbe beleszámítjuk Bukarest Municípium Főtanácsát (CGMB) is. Minden esetben az első legtöbb 15 pártot jelenítjük meg szavazataik csökkenő sorrendjében. A pártok, jelöltek nevei esetében csupán az RMDSZ, EMSZ, EMNP, MPP megnevezését egységesítettük és fordítottuk magyarra. A „Mand.” oszlop a mandátumok számát jelöli. 2020-ban a megyei tanácsok esetében egy mandátum a közvetlenül megválasztott megyei tanácselnöké, amely így táblázatunkban nem szerepel.
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | 1 799 | 60,3% | Partidul Național Liberal | 1 079 | 43,2% | |||
| 2 | Partidul Național Liberal | 867 | 29,1% | Platforma Social-Liberal Creștină | 498 | 19,9% | |||
| 3 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 120 | 4,0% | Alianța USR-PLUS | 198 | 7,9% | |||
| 4 | Partidul Mișcarea Populară | 113 | 3,8% | Partidul Pro România | 190 | 7,6% | |||
| 5 | Alianța pentru Arad | 50 | 1,7% | Partidul Mișcarea Populară | 176 | 7,0% | |||
| 6 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 23 | 0,8% | Partidul România Mare | 99 | 4,0% | |||
| 7 | Uniunea Națională pentru Progresul României | 11 | 0,4% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 97 | 3,9% | |||
| 8 | Partidul Ecologist Român | 68 | 2,7% | ||||||
| 9 | Partidul Republican din România | 49 | 2,0% | ||||||
| 10 | Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal) | 45 | 1,8% | ||||||
| Összesen | 2 983 | 100,0% | Összesen | 2 499 | 100,0% |
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt | Jelölt | Szavazat | % | Párt | Jelölt | Szavazat | % | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | Pocrişer Dan-Ştefan | 2 320 | 75,1% | Partidul Social Democrat | Pocrişer Dan-Ştefan | 2 400 | 82,8% | |
| 2 | Partidul Național Liberal | Pîncotan Ioan-Monel | 771 | 24,9% | Partidul Național Liberal | Stoia Alin-Ioan | 392 | 13,5% | |
| 3 | Partidul Mișcarea Populară | Iordăchescu Anina Laura | 64 | 2,2% | |||||
| 4 | Alianța USR-PLUS | Rădac Răzvan Aurelian | 44 | 1,5% | |||||
| Összesen | 3 091 | 100,0% | Összesen | 2 900 | 100,0% |
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | 1 950 | 64,3% | 11 | Partidul Social Democrat | 1 920 | 67,2% | 12 | |
| 2 | Partidul Național Liberal | 733 | 24,2% | 4 | Partidul Național Liberal | 544 | 19,0% | 3 | |
| 3 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 150 | 4,9% | Partidul Mișcarea Populară | 137 | 4,8% | |||
| 4 | Partidul Social Românesc | 104 | 3,4% | Alianța USR-PLUS | 94 | 3,3% | |||
| 5 | Partidul Mișcarea Populară | 97 | 3,2% | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților – ALDE | 75 | 2,6% | |||
| 6 | Partidul Pro România | 53 | 1,9% | ||||||
| 7 | Partidul Republican din România | 34 | 1,2% | ||||||
| Összesen | 3 034 | 100,0% | 15 | Összesen | 2 857 | 100,0% | 15 |
Parlamenti választások 2016 Parlamenti választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | |||
| 1 | Partidul Social Democrat | 840 | 54,9% | Partidul Social Democrat | 583 | 34,9% | |||
| 2 | Partidul Național Liberal | 329 | 21,5% | Alianța Pentru Unirea Românilor | 428 | 25,6% | |||
| 3 | Uniunea Salvați România | 82 | 5,4% | Partidul Național Liberal | 261 | 15,6% | |||
| 4 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 72 | 4,7% | Alianța USR PLUS | 140 | 8,4% | |||
| 5 | Partidul Mișcarea Populară | 56 | 3,7% | Partidul Mișcarea Populară | 60 | 3,6% | |||
| 6 | Partidul România Unită | 40 | 2,6% | Alianța Renașterea Națională | 44 | 2,6% | |||
| 7 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 36 | 2,4% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 37 | 2,2% | |||
| 8 | Lia Ardelean | 14 | 0,9% | Partidul Pro România | 24 | 1,4% | |||
| 9 | Partidul România Mare | 13 | 0,8% | Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal) | 18 | 1,1% | |||
| 10 | Asociația Partida Romilor "Pro-Europa" | 9 | 0,6% | Asociația Partida Romilor “Pro-Europa” | 16 | 1,0% | |||
| Egyéb | Egyéb | 39 | 2,5% | Egyéb | 61 | 3,6% | |||
| Összesen | 1 530 | 100,0% | Összesen | 1 672 | 100,0% |