A magyar szempontból releváns (legalább 250 magyar etnikumú lakossal rendelkező) városok, községek adatlapjai.
Utoljára módosítva: 2020. január 3. - cégstatisztikák
| Román név | Magyar név | Összlakosság | Magyar lakosság | Magyarok aránya |
|---|---|---|---|---|
| Şag | Temesság | 3 009 | 271 | 9,4% |
Forrás: A 2011-es népszámlálás alapján
A magyar etnikumúak arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| 1977 | 1992 | 2002 | 2011 | |
|---|---|---|---|---|
| Összlakosság | 3 291 | 2 586 | 2 754 | 3 009 |
| Román etnikum | 2 095 (63,7%) | 1 994 (77,1%) | 2 278 (82,7%) | 2 497 (86,6%) |
| Magyar etnikum | 611 (18,6%) | 400 (15,5%) | 339 (12,3%) | 271 (9,4%) |
| Roma etnikum | 6 (0,2%) | 5 (0,2%) | 9 (0,3%) | 27 (0,9%) |
| Német etnikum | 538 (16,3%) | 155 (6,0%) | 94 (3,4%) | 59 (2,0%) |
| Egyéb etnikum | 41 (1,2%) | 32 (1,2%) | 34 (1,2%) | 31 (1,1%) |
| nincs adat | 124 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 1977-2011
Az etnikum arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| Személy | Arány (%) | |
|---|---|---|
| Román anyanyelvű | 2 571 | 89,1% |
| Magyar anyanyelvű | 217 | 7,5% |
| Roma anyanyelvű | 24 | 0,8% |
| Német anyanyelvű | 46 | 1,6% |
| Egyéb anyanyelvű | 24 | 0,8% |
| nincs adat | 124 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az anyanyelv arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| Személy | Arány (%) | |
|---|---|---|
| Ortodox | 2 267 | 78,7% |
| Római katolikus | 397 | 13,8% |
| Református | 21 | 0,7% |
| Pünkösdista | 94 | 3,3% |
| Görög katolikus | 32 | 1,1% |
| Baptista | 11 | 0,4% |
| Adventista | 3 | 0,1% |
| Unitárius | * | - |
| Jehova tanúi | 5 | 0,2% |
| Evangélikus-lutheránus | 0 | 0,0% |
| Egyéb | 43 | 1,5% |
| Felekezeten kívüliek és ateisták | 4 | 0,1% |
| nincs adat | 130 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az egyes felekezetek arányát a vallásukról nyilatkozók populációjából számítjuk.
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata (heteroidentifikáció alapján) Románia szintjén 1 232 797 főre becsülte a roma etnikumú lakosság számát. A magyar nyelvű romák száma mintegy 105 000 főre tehető, ami a magyar anyanyelvű népesség 8,4%-át jelenti. A magyarul beszélő romák kétharmada telepeken, szegregátumokban él. A részletes eredmények és a kutatás módszertana a Magyarul beszélő romák Erdélyben. Területi elhelyezkedés és lakóhelyi szegregáció című elemzésünkben olvashatók.
| Romák becsült száma |
Aránya a népes- ségben |
Magyarul beszélő romák |
Telepen élő romák | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Száma | Aránya | Nyelvhasználat a telep(ek)en | |||||||
| Szám | % | Román | Magyar | Romani | |||||
30 | 1% | 0 | 0% | 0 | 0% | - | - | - | |
Az alábbi táblázatban az adott közigazgatási egységben működő magyar tannyelven (is) oktató iskolák (oktatási helyszínek), illetve diáklétszámok tekinthetők meg, a 2017/2018, 2018/2019, illetve 2019/2020-as tanévekre, oktatási szintek szerint. A 2019/2020-as tanévben Románia 929 iskolájában működött magyar tannyelvű osztály, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult magyarul (a közoktatásban lévők 4,9%-a). A részletes eredmények és az adatok forrása A romániai magyar iskolahálózat szerkezete című elemzésünkben olvashatók.
A településen jelenleg nem működik magyar tannyelvű iskolai képzés.
Az adatok gyűjtője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR), forrása az INS Tempo-online adatbázisa (AGR101B – adattábla). A területhasználati adatok a 2014-es évre vonatkoznak, mivel ezt követően a kataszteri nyilvántartás elkészültéig megszűnt az adatok frissítése.
| Terület (km2) | Százalék (%) | |
|---|---|---|
| Teljes közigazgatási terület | 34 | 100,0% |
| ebből szántó | 24,7 | 72,5% |
| ebből egyéb mezőgazdasági terület (pl. legelő, gyümölcsös) | 2,8 | 8,3% |
| ebből erdő | 0,4 | 1,2% |
| ebből egyéb nem mezőgazdasági terület (pl. beépített területek, utak, folyók) | 6,1 | 17,9% |
Az önkormányzatok bevételeinek forrása a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatfájlok (itt, letöltve 2020.09.03.). A jövedelemadóból származó bevételek helyben maradt hányada és az önkormányzatok helyi forrásokból származó jövedelmei együtt teszik ki az önkormányzatok saját jövedelmét. Az áfából, a jövedelemadó visszaosztásából, a szubvenciókból és egyéb forrásokból származó bevételeket a visszaosztott bevételek alá vontuk egybe. Az európai uniós források 2011-től vannak külön tételként közölve, előtte az egyéb jövedelmek kategóriába voltak besorolva. Az egy főre eső jövedelmeket a 2011-es népszámláláskor rögzített állandó lakosság alapján számítottuk.
| 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Összjövedelem (ezer lej) | 4 593 | 4 971 | 4 846 | 4 089 | 4 347 | 4 986 | 5 634 | 6 533 | 7 350 | 5 840 | 5 760 |
| Saját jövedelem aránya (%) | 57,8% | 47,0% | 48,4% | 56,9% | 54,4% | 48,7% | 47,6% | 45,0% | 44,1% | 53,6% | 63,0% |
| Visszaosztott jövedelem aránya (%) | 42,2% | 53,0% | 51,6% | 43,1% | 45,6% | 51,3% | 52,4% | 55,0% | 55,9% | 46,4% | 37,0% |
| Európai uniós források aránya (%) | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - |
| Egy főre jutó összjövedelem (lej) | 1 526 | 1 652 | 1 611 | 1 359 | 1 445 | 1 657 | 1 872 | 2 171 | 2 443 | 1 941 | 1 914 |
| Egy főre jutó saját jövedelem (lej) | 882 | 776 | 780 | 773 | 786 | 808 | 892 | 977 | 1 076 | 1 039 | 1 206 |
Adatforrás: Országos Statisztikai Intézet (INS). *-gal jelölve azok az időpontok, amelyek után a közigazgatási egység struktúrájában átalakulás következett be. A változás aránya a táblázatban közölt korábbi időponthoz viszonyított csökkenést vagy növekedést jelzi (pl. 2002-1992/1992).
| 1992 | 2002 | 2011 | 2017 | |
|---|---|---|---|---|
| Lakások száma | * | * | 1 194 | 1 428 |
| Változás a korábbi időponthoz képest (%) | 0,0% | 0,0% | 19,6% |
| Lakások száma | Arány az összes lakáson belül (%) | |
|---|---|---|
| Elektromos árammal ellátott | 1 102 | 93,6% |
| Vezetékes vízzel ellátott | 981 | 83,3% |
| Szennyvízelvezetéssel ellátott | 981 | 83,3% |
| Konyhával rendelkező | 1 142 | 97,0% |
| Fürdőszobával rendelkező | 905 | 76,9% |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
| Aktív cégek száma |
Cégsűrűség (ezer lakosra jutó cégek száma) |
Forgalom (millió lej) |
Ezer főre jutó forgalom (lej) |
|
|---|---|---|---|---|
| Abszolút érték | 172 | 57,2 | 186 | 61,8 |
| Arány az erdélyi átlaghoz képest (%) | 208,0% | 98,0% | ||
| Arány a megyei átlaghoz képest (%) | 169,0% | 64,0% |
Cégek számának és forgalmának megoszlása ágazatok szerint
| Ágazat | Cégszám (%) | Forgalom (%) |
|---|---|---|
| Kereskedelem | 27,9% | 48,2% |
| Komplex ipar | 4,1% | 4,0% |
| Könnyűipar | 7,0% | 0,6% |
| Szellemi szolgálatások | 14,0% | 2,9% |
| Egyéb szolgáltatások | 12,8% | 3,0% |
| Szállítás | 11,0% | 16,1% |
| Építkezés | 12,2% | 14,5% |
| Mezőgazdaság | 7,0% | 10,0% |
| Bányászat | 0,0% | 0,0% |
| Szállodák és vendéglátás | 4,1% | 0,7% |
A nyers adatok forrása a kereskedelmi társaságok és a szövetkezeti társulások mérlegadata (data.gov.ro). További módszertani megjegyzések az elemzésünkben találhatók.
Egyelőre az elmúlt két önkormányzati választás adatai tekinthetők meg. A 2016-os adatok forrása a Központi Választási Iroda (BEC) végleges adatai, a 2020-as adatoké az Állandó Választási Hatóság (AEP) 2020. október 8-án közzétett eredményei. A települések szintjén a megyei tanácsosi listára, a polgármesterre és a helyi tanácsra leadott szavazatok böngészhetők. Megyék, régiók és országos szinten csak a megyei lista eredményeit jelenítjük meg. Az országos összesítésbe beleszámítjuk Bukarest Municípium Főtanácsát (CGMB) is. Minden esetben az első legtöbb 15 pártot jelenítjük meg szavazataik csökkenő sorrendjében. A pártok, jelöltek nevei esetében csupán az RMDSZ, EMSZ, EMNP, MPP megnevezését egységesítettük és fordítottuk magyarra. A „Mand.” oszlop a mandátumok számát jelöli. 2020-ban a megyei tanácsok esetében egy mandátum a közvetlenül megválasztott megyei tanácselnöké, amely így táblázatunkban nem szerepel.
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | 482 | 29,8% | Partidul Național Liberal | 755 | 33,7% | |||
| 2 | Partidul Național Liberal | 433 | 26,7% | Alianța PSD-PPU | 589 | 26,3% | |||
| 3 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 343 | 21,2% | Alianța USR-PLUS | 291 | 13,0% | |||
| 4 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 78 | 4,8% | Partidul Pro România | 130 | 5,8% | |||
| 5 | Uniunea Națională pentru Progresul României | 65 | 4,0% | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților – ALDE | 119 | 5,3% | |||
| 6 | Partidul Mișcarea Populară | 62 | 3,8% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 118 | 5,3% | |||
| 7 | Partidul Național Țărănesc Creștin Democrat | 42 | 2,6% | Partidul Mișcarea Populară | 67 | 3,0% | |||
| 8 | Partidul Uniunea Creștin Democrată din România | 36 | 2,2% | Partidul Verde | 35 | 1,6% | |||
| 9 | Partidul România Unită | 31 | 1,9% | Partidul Re:Start România | 31 | 1,4% | |||
| 10 | Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal) | 20 | 1,2% | Partidul Ecologist Român | 25 | 1,1% | |||
| 11 | Partidul "Blocul Unității Naționale" | 15 | 0,9% | Alianța pentru Unirea Românilor | 23 | 1,0% | |||
| 12 | Partidul Național Democrat | 12 | 0,7% | Partidul România Mare | 22 | 1,0% | |||
| 13 | Brâncovan Cristian Tiberiu | 17 | 0,8% | ||||||
| 14 | Partidul Republican din România | 13 | 0,6% | ||||||
| 15 | Partidul Național Țărănesc Creștin Democrat | 6 | 0,3% | ||||||
| Egyéb | Egyéb | 1 | 0,0% | ||||||
| Összesen | 1 619 | 100,0% | Összesen | 2 242 | 100,0% |
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt | Jelölt | Szavazat | % | Párt | Jelölt | Szavazat | % | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | Roşu Flavius-Alin | 871 | 53,5% | Alianța pentru Șag | Roşu Flavius-Alin | 1 370 | 59,4% | |
| 2 | Partidul Național Liberal | Precup Andrei-Daniel | 756 | 46,5% | Partidul Național Liberal | Luca Florin | 744 | 32,3% | |
| 3 | Alianța USR-PLUS | Popa Cătălin | 115 | 5,0% | |||||
| 4 | Partidul Mișcarea Populară | Ciocîrlan Dumitru | 77 | 3,3% | |||||
| Összesen | 1 627 | 100,0% | Összesen | 2 306 | 100,0% |
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | ||
| 1 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 318 | 18,7% | 3 | Alianța pentru Șag | 891 | 39,3% | 5 | |
| 2 | Partidul Social Democrat | 315 | 18,5% | 3 | Partidul Național Liberal | 611 | 26,9% | 4 | |
| 3 | Partidul Național Liberal | 303 | 17,8% | 3 | Alianța USR-PLUS | 198 | 8,7% | 1 | |
| 4 | Leu Darco-Gheorghe | 214 | 12,6% | 1 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 168 | 7,4% | 1 | |
| 5 | Partidul M10 | 131 | 7,7% | 2 | Partidul Mișcarea Populară | 141 | 6,2% | 1 | |
| 6 | Forumul Democrat al Germanilor din România | 124 | 7,3% | 1 | Partidul Pro România | 127 | 5,6% | 1 | |
| 7 | Vieriu Cornel | 89 | 5,2% | Forumul Democrat al Germanilor din România | 100 | 4,4% | |||
| 8 | Prepeliţă Adrian-Florin | 86 | 5,1% | Partidul Verde | 32 | 1,4% | |||
| 9 | Blenche Marcel-Dumitru | 44 | 2,6% | ||||||
| 10 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 41 | 2,4% | ||||||
| 11 | Pavel Alexandru-Dan | 36 | 2,1% | ||||||
| Összesen | 1 701 | 100,0% | 13 | Összesen | 2 268 | 100,0% | 13 |
Parlamenti választások 2016 Parlamenti választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | |||
| 1 | Partidul Social Democrat | 619 | 46,1% | Partidul Social Democrat | 379 | 26,3% | |||
| 2 | Partidul Național Liberal | 262 | 19,5% | Alianța USR PLUS | 358 | 24,8% | |||
| 3 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 148 | 11,0% | Partidul Național Liberal | 296 | 20,5% | |||
| 4 | Uniunea Salvați România | 141 | 10,5% | Alianța Pentru Unirea Românilor | 89 | 6,2% | |||
| 5 | Partidul Mișcarea Populară | 46 | 3,4% | Partidul Mișcarea Populară | 70 | 4,9% | |||
| 6 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 34 | 2,5% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 61 | 4,2% | |||
| 7 | Partidul România Unită | 21 | 1,6% | Uniunea Culturală a Rutenilor din România | 58 | 4,0% | |||
| 8 | Forumul Democrat al Germanilor din România | 15 | 1,1% | Partidul Pro România | 37 | 2,6% | |||
| 9 | Partidul România Mare | 12 | 0,9% | Partidul Ecologist Român | 22 | 1,5% | |||
| 10 | Partidul Ecologist Român | 9 | 0,7% | Alianța Renașterea Națională | 12 | 0,8% | |||
| Egyéb | Egyéb | 35 | 2,6% | Egyéb | 59 | 4,1% | |||
| Összesen | 1 342 | 100,0% | Összesen | 1 441 | 100,0% |