A 2021-es képességvizsga eredményei az elmúlt tíz év kontextusában

Elemzések

Oktatás

Az elmúlt évtizedben – az év közbeni hullámzásokat is figyelembe véve – a romániai diákpopuláción belül a magyarul tanulók képességvizsga-eredményei viszonylag konstansak. Országos szinten 2012 és 2021 között a vizsgákon részt vevők sikerességi aránya 66,1% és 79,4% között mozgott; ehhez viszonyítva a magyar nyelven tanulók eredményei alapvetően elmaradtak: 65,0% és 77,1% közöttiek voltak. A magyar tagozaton tanulók szinte minden évben román nyelv és irodalomból teljesítettek a leggyengébben, kivéve 2012-őt és 2017-et, amikor a matematikából elért sikerességi arány alulmúlta a románt. A tízéves trendeket figyelve a magyarul tanulók románvizsga-teljesítménye változatlan, a matematikavizsga sikerességi rátái enyhén javuló tendenciát mutatnak – az országos átlagokhoz mért relatív eltérések esetében.

A 2021-es képességvizsgán – először az elmúlt évtizedben – a magyarul tanulók sikerességi aránya kismértékben meghaladta az országost. Ez a kiemelkedő anyanyelv-, illetve a viszonylag jó matematikaeredményeknek volt köszönhető. Román nyelv és irodalomból mind a sikerességi arány, mind pedig az osztályzatok tekintetében hasonló mértékű volt a hátrány a korábbi évekhez képest – annak ellenére, hogy a 2021-es végzősök már új, differenciált tanterv szerint tanultak és vizsgáztak ebből a tárgyból.

 

1. A vizsga és az elemzés módszertana

A nyolcadik osztályos képességvizsga¹ és a középiskolai felvételi jelenleg is érvényben levő módszertanát 2010-ben vezették be Romániában.² A tanulók előzetes beiratkozás alapján vesznek/vehetnek részt a felmérésen, a diákoknak román nyelv és irodalomból, illetve matematikából kell vizsgázniuk, a kisebbségi nyelven tanulóknak pedig anyanyelv és irodalomból is. A középiskolákba való felvételi során 80%-ban a képességvizsgán elért jegyet és 20%-ban az általános iskolai médiának az átlagát veszik figyelembe a tanulók rangsorolásában.³ A képességvizsgán részt nem vevő diákok hároméves szakmunkásképzésbe közvetlenül beiratkozhatnak, illetve az első elosztás után betöltetlenül maradt líceumi helyekre is jelentkezhetnek.

A diákok egységes értékelését célzó vizsgák eredményeit 2012-től tudjuk nyomon követni. Az adatok forrását a 2012 és 2016 közötti időszakra az evaluare.edu.ro-honlapon közzétett eredmények képezik. 2017-től az eredmények megjelennek a data.gov.ro-portálon is, így lehetőség nyílt az adatsorok kétszeres ellenőrzésére, amelyet kiváltképpen az iskolai rangsorok elkészítése indokolt. A 2018-as adatok csak 2021-ben váltak elérhetővé a kormányzati portálon, illetve itt nem rendelkezünk a tannyelvre vonatkozó információval. Ennek hiányában a magyar nyelven tanulókat az anyanyelvvizsgán részt vevők, illetve a beiskolázási számok (az intézmény tannyelvi összetétele) alapján azonosítottuk.⁴ Az adatsorokban van egy másik torzító tényező is, a 2012–2016-os időszakban csak a minden vizsgán részt vett diákok eredményeivel rendelkezünk, 2017 és 2021 között pedig a vizsgajegyek értékelésekor azokat is figyelembe tudjuk venni, akik bár nem vettek részt minden próbán, az adott vizsgán igen. Úgy véljük, hogy ezek a különbségek nem befolyásolják számottevően az eredmények értelmezhetőségét.

Elemzésünkben arra keressük a választ, hogy a magyar nyelven tanulók teljesítménye miként viszonyul az országos (az összes romániai diák) átlagokhoz. Az osztályzatok az egyes vizsgák esetében 1 és 10 közöttiek lehetnek,⁵ a média a román tannyelvű osztályok esetében a két, a kisebbségi osztályok esetében a három írásbeli vizsga számtani középarányosa. A sikerességi arányt a minden vizsgán részt vevők és közülük a legalább 5-ös átlagot elérők hányadosa képezi.

 

2. Az elmúlt tíz év eredményei

Az elmúlt tíz évben a képességvizsgák sikerességi rátája országos szinten 66,1% és 79,4% között mozgott. A magyar nyelven tanulók eredményei alapvetően elmaradtak az országos átlagoktól: 65,0% és 77,1% között voltak a sikerességi arányok. Az elmaradás mértéke változó; 2014-ben, 2017-ben és 2018-ban volt jelentősen kisebb a magyar tagozatok eredménye, ezekben az években a magyar tanulók sikerességi aránya 5-6%-ponttal maradt el a romániai átlagoktól (a relatív eltérés 7-9%-os). Kivételt a 2021-es képességvizsga képez, itt a magyarul tanulók enyhén jobb eredményt értek el ezen a viszonyítási ponton: sikerességi arányuk 77,1%-os volt az országos 76,8%-hoz képest. A médiákban is ebben az évben volt a legkisebb az elmaradás: 6,35 az országos 6,57-hez képest (lásd 1-es és 2-es táblázat).

 

 

A magyar tagozaton tanulók szinte minden évben román nyelv és irodalomból teljesítenek a leggyengébben, kivéve a 2012-es és a 2017-es éveket, amelyekben a matematikából elért sikerességi arány alulmúlta a románt. Az országos sikerességi rátákhoz képest is itt a legnagyobb a lemaradás, és ez viszonylag konstans: relatív értelemben 25% és 36% közötti az elmúlt évtizedben. Míg az összes diák 82%-a vizsgázott sikeresen románból az elmúlt tíz év átlagában, ez a magyar tagozatokon csupán 56%. Ebben az sem hozott (egyelőre) áttörést, hogy a 2021-es végzősök már új, differenciált tanterv szerint tanultak és vizsgáztak románból; mind a sikerességi arány, mind pedig az osztályzatok tekintetében hasonló mértékű volt a hátrány a korábbi évekhez képest.

 

 

Országos viszonylatban a matematikavizsga bizonyul a legnehezebbnek, a diákok mintegy kétharmada érte el az 5-öst, azaz az átmenő jegyet az elmúlt tíz év átlagában. A magyar nyelven tanulók eredménye minden évben elmarad az országos átlagtól, magasabb a bukók aránya (28% és 53% közötti), illetve konstans módon kisebbek a jegyek átlagai. Az utóbbi két évben relatív javuló tendencia figyelhető meg a magyarul tanulók matematikaeredményeiben; kérdés, hogy ez időtálló-e.

 

 

Magyar nyelv és irodalomból kiemelkedők az eredmények: ha az elmúlt tíz év átlagát számoljuk, a magyar tagozatok diákjainak 93%-a elérte az átmenő jegyet. Az országos átlagot oly módon számoltuk, hogy az adott kisebbségi tannyelven tanulók anyanyelvvizsga-eredményeit, illetve a román tannyelven tanulók románvizsga-eredményeit vettük figyelembe. A magyar nyelven tanulók sikerességi arányai minden évben meghaladják az így kalkulált országos átlagokat.

 

 

1. Vizsgajegyek átlagai – média, illetve román nyelv és irodalom

	Média			Románvizsga
	Románia	Magyarul tanulók	Eltérés aránya	Románia	Magyarul tanulók	Eltérés aránya
2012	5,99	5,82	-3%	6,74	4,97	-26%
2013	6,72	6,36	-5%	6,81	5,21	-23%
2014	6,27	5,85	-7%	6,16	4,64	-25%
2015	6,78	6,44	-5%	7,01	5,47	-22%
2016	6,51	6,06	-7%	6,90	5,11	-26%
2017	6,73	6,17	-8%	7,23	5,51	-24%
2018	6,35	5,89	-7%	7,03	4,91	-30%
2019	6,36	6,00	-6%	6,91	4,87	-30%
2020	6,73	6,31	-6%	7,22	5,46	-24%
2021	6,57	6,35	-3%	6,87	5,23	-24%

 

2. Vizsgajegyek átlagai – matematika és anyanyelv

	Matematikavizsga			Anyanyelvvizsga *
	Románia	Magyarul tanulók	Eltérés aránya	Románia	Magyarul tanulók	Eltérés aránya
2012	5,15	4,88	-5%	6,87	7,61	11%
2013	6,58	6,32	-4%	6,92	7,56	9%
2014	6,33	5,90	-7%	6,28	7,02	12%
2015	6,50	6,27	-4%	7,11	7,57	6%
2016	6,06	5,69	-6%	7,01	7,38	5%
2017	6,17	5,75	-7%	7,32	7,25	-1%
2018	5,57	5,23	-6%	7,16	7,52	5%
2019	5,71	5,26	-8%	7,05	7,85	11%
2020	6,16	5,86	-5%	7,33	7,61	4%
2021	6,17	5,98	-3%	7,01	7,82	12%

* Itt minden diákot figyelembe vettünk: a román tannyelven tanulók románvizsga-eredményeit, illetve a valamely kisebbségi tannyelven tanulók anyanyelvvizsgán elért osztályzatait.

 

3. A 2021-es képességvizsga eredményei

A 2021-es képességvizsgán részt vevők hivatalos sikerességi rátája 76,8%-os volt országos szinten.⁶ A magyar nyelven tanulók sikerességi aránya enyhén magasabb: 77,1%-os. A beiratkozott diákok közül nem mindenki vesz részt a vizsgákon, országos szinten a beiratkozottak 93,9%-a, a magyar tannyelvűek esetében 93,4%-a jelent meg minden próbán. Így a beiratkozók populációjához viszonyított sikerességi arányok kisebbek, országos szinten a beiratkozó diákok 72,2%-a, a magyar tagozaton tanulók 72,0%-a ért el 5-ös vagy annál nagyobb médiát az idei felmérésen. A vizsgákon való részvételről lemondó diákok aránya a kisebb településeken és a kisebb iskolákban kiemelkedő (lásd 5. táblázat).

Ugyanakkor a teljes kép megértéséhez még egy lépéssel vissza kell lépnünk. A 2020/2021-es tanévben Romániában 146 597 ezer diák kezdte meg a VIII. osztályt, a magyar tagozatokon pedig 8 147 tanuló.⁷ Az évet elkezdők és a képességvizsgára beiratkozottak között jelentős a különbség, országos szinten a lemorzsolódás 11%-os, a magyar tagozatok esetében 12%-os. A különbséget a pótvizsgára maradtak, a lezáratlan tanulmányi helyzetűek, az évismétlők, a képességvizsga alól felmentett speciális nevelési igényű tanulók és a korai iskolaelhagyók teszik ki. Ha a sikerességi ráták számításakor a nyolcadik osztályt elkezdők számát vesszük alapul, akkor országos szinten 64,6%, a magyarul tanulók esetében 63,3% azoknak az aránya, akik eredményesen zárták az általános iskolát, sikeres képességvizsgával együtt.

 

3. A 2021-es képességvizsgára beiratkozók, illetve az egyes vizsgákon
részt vevők száma és aránya (%)

	Összes diák	%	Magyarul tanulók	%
Beiratkozók	131 180	100,0%	7 168	100,0%
Románnyelv- és irodalomvizsga	123 607	94,2%	6 721	93,8%
Matematikavizsga	123 298	94,0%	6 711	93,6%
Anyanyelvvizsga (összesen 8 429 beiratkozó diák)	7 949	94,3%	6 706	93,6%
Összes vizsgán részt vett	123 185	93,9%	6 697	93,4%
Sikeres képességvizsga (média>=5)	94 660		5 161
Vizsgázók sikerességi aránya		76,8%		77,1%
Beiratkozottak sikerességi aránya		72,2%		72,0%

 

A vizsgajegyek és a médiák kiszámításában értelemszerűen csak a résztvevőkkel számolunk. A jobb áttekinthetőség kedvéért az osztályzatokat intervallumok szintjén is megjelenítjük, négy kategóriába sorolva a jegyeket: 5-ös alatti, 5 és 7 közötti, 7 és 8,5 közötti, illetve 8,5 és 10 közötti kategóriákat különítettünk el.

Országos szinten a diákok 23,2%-a nem érte el az átmenő, 5-ös osztályzat feletti médiát, román nyelv és irodalomból a vizsgázók 16,0%-a, matematikából 32,6%-a, anyanyelvből (itt csak a kisebbségi tagozatokkal számolva) 4,1%-a bukott meg. A médiák tekintetében az is megfigyelhető, hogy a magyar tagozatokon végzők jelentősen alulreprezentáltak a kiváló eredményeket elérők között: a 8,5-ös átlag felettiek aránya országosan 20,5%, a magyar tanulók esetében csupán 10,7%.

A magyar nyelven tanulók román nyelv és irodalomból teljesítettek gyengén. Annak ellenére, hogy a 2021-es végzősök már új, differenciált tanterv szerint tanultak és vizsgáztak románból, mind a sikerességi arány, mind pedig a médiák tekintetében hasonló mértékű volt a hátrány a korábbi évekhez képest. A bukók aránya 44%-os, a jegyek átlaga 5,23 volt. Kiváló eredményeket románból a magyar tagozatos diákok 7,5%-a ért el.

A matematikavizsga továbbra is jelentős kihívás a diákok számára, a magyarul tanulók 33,0%-a kapott 5-ösnél kisebb osztályzatot, a jegyek átlaga 5,98 volt. Az idei év fontos különlegessége, hogy a magyar tagozatok eredménye csak kis mértékben marad el az országos átlagoktól, legalábbis az elmúlt tíz év távlatában. Országos szinten a matematikából bukók aránya 32,6%-os, az osztályzatok átlaga pedig 6,17. Ennek ellenére a 8,5-ös osztályzatnál nagyobb matematikajegyet a magyarul tanulók csupán 13,8%-a ért el.

A magyar osztályokba járó diákok médiáját a magyarnyelv- és irodalomvizsgák eredményei ellensúlyozzák. Az anyanyelveredmények kiemelkedően jók (a román-, illetve a matematikajegyekhez képest), az átlag 7,82, a bukók aránya csupán 4,2%. A magyar nyelven tanulók anyanyelveredményei (magyar nyelv és irodalom) jobbak a román nyelven tanulók anyanyelvjegyeinél is (román nyelv és irodalom). A román tannyelvű osztályok esetében a románvizsga átlaga 6,97, a bukók aránya 14,5% volt 2021-ben.

 

4. Az osztályzatok intervallum szerinti százalékos megoszlása és a jegyek átlaga

Összes tanuló
Osztályzat	Román- eredmény	Matematika- eredmény	Anyanyelv- eredmény		Média
<5	16,0%	32,6%	4,1%		23,2%
5–7	29,5%	28,9%	16,6%		32,3%
7–8,5	28,7%	18,5%	36,1%		24,0%
8,5–10	25,8%	20,0%	43,2%		20,5%
Átlag	6,87	6,17	7,92		6,57
N (tanulók száma)	123 607	123 298	7 949		123 185
Magyarul tanulók
Osztályzat	Román- eredmény	Matematika- eredmény	Anyanyelv- eredmény		Média
<5	43,9%	33,0%	4,2%		22,9%
5–7	31,0%	33,9%	18,2%		39,2%
7–8,5	17,6%	19,3%	38,4%		27,2%
8,5–10	7,5%	13,8%	39,3%		10,7%
Átlag	5,23	5,98	7,82		6,35
N (tanulók száma)	6 721	6 711	6 706		6 697

 

 

4. A magyar tagozatok eredményét befolyásoló tényezők

A sikerességet meghatározó tényezőket és azok összefüggéseit korábbi, 2019-es tanulmányunkban elemeztük részletesen.⁸ A 2021-es eredményeket röviden tekintjük át, néhány fontosabb háttérváltozó szerint: megyék, települések (közigazgatási egységek) típusa és mérete, illetve a vizsgázók létszáma (az idei évben beiratkozottak száma alapján).

A magyar diákok száma szerint a két székelyföldi megye, Hargita és Kovászna a legnagyobb. Sikerességi arányukat tekintve az alsó középmezőnyben találhatók, a többi megyéhez képest. Nagyon alacsonyak a románjegyek, Hargita megyében a matematikából és az anyanyelvből elért osztályzatok átlagosnak tekinthetők, Kovászna megyében átlag alattiak. Maros megyében enyhén jobbak a románeredmények, másban nincs számottevő eltérés a székelyföldi megyékhez képest.

A bihari és szatmári eredmények tekinthetők a leginkább gyengének. Itt a románosztályzatok hasonlóak a székelyföldiekhez, viszont az alacsonyabb matematikaeredmények tovább rontják a két megye helyezését. Az is szembetűnő, hogy ezekben a megyékben nagyon alacsony a részvételi arány: Szatmár megyében a beiratkozók 79%-a, Bihar megyében pedig 82%-a jelent meg végül az összes vizsgán.

A Kolozs megyei eredmények relatív kiemelkedőek, a sikerességi arány 94%-os, a román- és a matematikavizsgán elért osztályzatok átlaga 7-es körüli, és az anyanyelvi eredmények is kiemelkedőek. Hasonlóan jó eredményeket a besztercei, a szebeni és a bukaresti magyarul tanulók értek el, utóbbi két terület esetében viszont nagyon alacsonyak a diákszámok.

A Szilágy megyei magyar tagozatok teljesítménye átlagosnak tekinthető, románból enyhén jobbak, matematikából enyhén gyengébbek, mint a magyarul tanulók országos átlaga.

Az eddig nem említett szórványmegyék közül Brassó, Fehér, Máramaros és Temes a felső középmezőnyben foglal helyet, Arad és Hunyad pedig az alsó középben. A szórványban általában jobb a tanulók románvizsga-teljesítménye (kivételt Arad képez); a matematikaosztályzatok Beszterce, Brassó és Máramarosban kiemelkedőek; Arad, Fehér, Temes és Hunyad megyékben átlag alattiak. A magyarnyelv- és irodalomvizsgán a besztercei, brassói és máramarosi diákok teljesítettek jól; Fehér, Arad, Temes és Hunyad átlag alattiak.

Az eredményeket jelentősen meghatározza a települések mérete, amelyekben az adott iskola működik. Az összefüggés lineáris jellegű, a lakosságszám növekedésével egyenes arányban nő a diákok eredményessége: emelkedik a részvételi arány, a sikerességi ráta, illetve a vizsgajegyek átlaga is. Kivételt a nagyvárosok vonzáskörzetébe található községek iskolái képeznek, több szempontból is itt a leggyengébbek az eredmények. Nagy valószínűséggel a tehetősebb szülők jelentős része a városi iskolába járatja gyermekét.

Szintén jelentősen befolyásolja az eredményeket az adott évfolyamon vizsgázók száma, amely jó közelítéssel az iskola méretét mutatja. A kisebb iskoláktól a nagyobbak fele haladva egyenes arányban nőnek a tanulói teljesítmények. Míg a legkisebb évfolyamokon/iskolákban a részt vevő diákok mintegy 65%-a ért el átmenő jegyet az idei képességvizsgán, addig a 100 diák feletti évfolyamokon a sikerességi ráta 94%-os.

 

5. A 2021-es képességvizsgára beiratkozott magyar tannyelvű diákok megoszlása, a vizsgákon résztvevők aránya, sikerességi rátája, vizsgajegyek és médiák átlaga

		Nb ↓	%megosz	%résztv	SikerNr	Román	Matek	Magyar	Média
Megye	Hargita	2 254	31,4%	97,4%	74,8%	4,85	6,04	7,84	6,24
	Kovászna	1 184	16,5%	96,4%	75,1%	4,91	5,83	7,77	6,17
	Maros	1 149	16,0%	94,3%	76,3%	5,28	5,95	7,76	6,33
	Bihar	721	10,1%	82,4%	72,2%	4,83	5,71	7,68	6,08
	Szatmár	627	8,7%	79,3%	74,6%	4,92	5,65	7,81	6,14
	Kolozs	439	6,1%	98,4%	94,0%	6,99	7,04	8,34	7,46
	Szilágy	339	4,7%	97,3%	83,9%	5,76	5,87	7,85	6,50
	Brassó	125	1,7%	100,0%	84,8%	6,62	6,21	7,83	6,88
	Arad	87	1,2%	80,5%	78,6%	5,66	5,88	7,56	6,36
	Máramaros	53	0,7%	96,2%	86,3%	7,04	6,07	7,81	6,97
	Fehér	49	0,7%	100,0%	83,7%	6,54	5,69	7,62	6,61
	Beszterce	48	0,7%	100,0%	89,6%	7,72	6,44	8,43	7,52
	Temes	35	0,5%	91,4%	87,5%	6,63	5,61	7,30	6,59
	Hunyad	25	0,3%	100,0%	72,0%	6,94	4,88	6,79	6,20
	Bákó	22	0,3%	63,6%	57,1%	5,90	4,50	6,88	5,75
	Szeben	8	0,1%	100,0%	100,0%	8,29	7,11	8,26	7,89
	Bukarest	3	0,0%	100,0%	100,0%	8,62	6,83	8,15	7,87
Település mérete	Község, 3500 lakos alatt	1 617	22,6%	87,4%	66,2%	4,49	5,52	7,54	5,86
	Község, 3500 lakos felett	1 594	22,2%	93,0%	71,3%	4,65	5,59	7,61	5,95
	Község nagyvárosi vonzáskörzetben	199	2,8%	85,9%	64,9%	4,82	5,17	7,52	5,84
	Kisváros (20 ezer lakos alatt)	1 082	15,1%	94,5%	76,0%	4,99	5,72	7,79	6,17
	Középváros (20−100 ezer lakos)	1 428	19,9%	97,5%	84,9%	5,83	6,47	8,08	6,79
	Nagyváros (100 ezer lakos felett)	1 245	17,4%	97,3%	90,4%	6,36	6,77	8,19	7,11
	Főváros (Bukarest)	3	0,0%	100,0%	100,0%	8,62	6,83	8,15	7,87
Vizsgázók létszáma	16 diák alatt	1 747	24,4%	84,1%	64,5%	4,52	5,26	7,39	5,73
	16–25 diák	1 397	19,5%	93,9%	70,6%	4,88	5,64	7,58	6,03
	26–50 diák	2 280	31,8%	96,7%	79,6%	5,25	6,11	7,90	6,43
	51–100 diák	1 549	21,6%	98,3%	89,0%	6,02	6,68	8,29	6,99
	100 diák felett	195	2,7%	96,9%	93,7%	6,61	6,78	8,17	7,18
Összes, magyar tannyelv		7 168	100,0%	93,4%	77,1%	5,23	5,98	7,82	6,35

N_b – a vizsgára beiratkozó diákok száma; %_megosz – a beiratkozottak megoszlása az egyes kategóriákon belül; %_résztv – a résztvevők aránya a beiratkozókhoz viszonyítva; Siker_Nr – a minden vizsgán részt vevők sikerességi rátája (az 5-ös vagy a feletti médiával rendelkezők aránya); Román – jegyek átlaga román nyelv és irodalomból; Matek – matematikajegyek átlaga; Magyar – magyar nyelv és irodalom átlaga; Média – a három vizsga átlaga

 

Közzététel: 2021. november 2.

További információ: Barna Gergő, Biró Ádám-Attila (info@erdelystat.ro).

Korábbi Erdélystat-közlemények és -elemzések, módszertani leírások megtalálhatók a www,erdelystat,ro-honlapon.

Ha érdekli az Erdélystat tevékenysége, látogasson el honlapunkra vagy keresse fel Facebook-oldalunkat. Ha elsőként szeretné megkapni az aktuális elemzéseinket és közleményeinket, iratkozzon fel hírlevelükre.

 

---

¹ Románul: „evaluare națională”, magyarul az országos felmérés, nyolcadikos záróvizsga vagy kisérettségi is használt szinonima.

² Forrás: Az Oktatási Minisztérium 2009.08.31-ei, 4848. számú, a 2010–2011-es tanévi állami líceumi oktatásba való felvételi szervezési és lebonyolítási módszertanára vonatkozó rendelete.

³ A képességvizsga átlagának súlya a felvételin 2014-től nőtt 50-ről 75%-ra, majd 2017-től 80%-ra.

⁴ 139 diákról nem lehetett eldönteni, hogy magyar vagy német osztályba jártak, őket kihagytuk az elemzésből.

⁵ Egy pont hivatalból jár.

⁶ Az adatok forrása: http://evaluare.edu.ro/rezultate/index.html, illetve https://data.gov.ro/dataset/rezultate-evaluarea-nationala-2021 (Letöltés: 2021. augusztus)

⁷ https://www.edu.ro/date-publice-deschise (Letöltés: 2021.10.04.)

⁸ Képességvizsga 2019. A magyar nyelven tanulók eredményei (Letöltés: 2021.10.12.)