HU | EN

Covid19-átoltottság: az első öt hónap eredményei

Utolsó módosítás: 2021.06.22

Egészségügy

Romániában 2020. december 27-én adták be az első koronavírus elleni oltást, az immunizálási kampány csúcspontja április 21-ére tehető, azóta folyamatosan csökken az oltási hajlandóság. Május végéig a felnőtt korú lakosság mintegy 26%-a oltatta be magát Covid ellen. Erdélyben valamivel magasabb az átoltottság, a régión belül Közép- és Dél-Erdélyben kiemelkedő, Észak-Erdélyben és a Székelyföldön átlag alatti a beoltottak aránya.

Erdélyben 2021. május 25-ig magasabb átoltottsági rátát azokon a településeken értek el, amelyek gazdaságilag aktívabbak, ahol magasabb volt a fertőzöttség mértéke és ahol oltóközpontok működnek. Az átoltottsági ráta magasabb a nagyobb településeken, illetve ott is, ahol jelentősebb az idősek és a magasabb végzettségűek aránya. Az átoltottság és a magyarok településen belüli aránya között annak ellenére pozitív az összefüggés, hogy Székelyföldön lényegesen kevesebben oltatták be magukat.

 

 

1. Kontextus és módszertan

Romániában 2020. február 26-án jelent meg az első SARS-CoV-2 vírussal fertőzött eset. 2021. május 25-ig a regisztrált fertőzöttek száma elérte az 1 075 606-ot, a rezidens lakosság 5,6%-át.1 A koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetek száma eddig az időpontig 30 040 volt.

Az első koronavírus elleni oltást 2020. december 27-én adták be, 2021. május 25-ig a beoltottak száma elérte a 4 119 230 főt (a vakcina első dózisával beoltottak száma). Az átoltottsági rátát régiók és megyék szintjén a rezidens, felnőtt korú lakossághoz viszonyítjuk, a települések esetében pedig a 2011-es népszámlálás által megállapított nagykorú népességhez.2 Az oltottsági arány így megyék szintjén számolva 26,3%-os, települések szintjén számolva pedig 25,3%-os volt Romániában május végén.

A romániai oltási kampány három szakaszra épült: az első szakaszban (2020. december 27-től) az egészségügyi dolgozók jelentkezhettek immunizálásra; a második szakaszban (2021. január 15-től) a 65 év felettiek, a krónikus betegséggel rendelkezők, illetve a kulcsfontosságú ágazatokban dolgozók; a harmadik szakasz (március 15-től) pedig gyakorlatilag minden felnőtt számára megnyitotta a lehetőséget, hogy regisztráljon és oltást kapjon. A 16 és 18 év közötti korosztály szintén a harmadik szakasztól kezdődően iratkozhatott be, kizárólag Pfizer/BioNTech-vakcinára.

Az immunizálás kezdetekben kizárólag az oltóközpontokban zajlott, ezek száma fokozatosan nőtt az oltási időszakban. 2021. június 9-én 861 oltóközpont volt 453 közigazgatási egységben (városok, községek). A városok 85%-ában, a községek pedig csupán 6%-ában volt ezen a dátumon legalább egy oltóközpont. A családorvosi rendelők május 4-től kezdték el az oltást, egyelőre alacsony hatékonysággal: június 8-ig a háziorvosok kevesebb mint egyharmada kapcsolódott be a programba, ők összesen 127 ezer személyt oltottak be (ez a legalább egy dózissal immunizáltak 2,8%-át teszi ki). Emellett mobiloltóközpontok is kialakításra kerültek, de ezen központok is csak kis szerepet játszanak az oltási statisztikákban.3

Időközben mind a járvány terjedése, mind az oltási kampány lelassult. A regisztrált fertőzöttek száma alapján a harmadik hullám április elején tetőzött, azóta folyamatosan csökken a megbetegedések száma. Az oltási kampány csúcspontja április 21-ére tehető, aznap 63 546 személy oltatta be magát (első dózissal). Június elején már jellemzően 20 ezer alatt maradt az első oltást felvevők napi száma.

 

2. Fertőzöttségi és oltottsági mutatók

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint az idei év 21. hetében Románia az Európai Unió tagországai közül az utolsó előtti helyen szerepelt a felnőtt korúakra jutó beoltottak aránya szerint (27%), Litvánia (29%) és Bulgária (14%) között. Az első három helyen Málta (66%), Magyarország (58%) és Finnország (55%) állt, az uniós átlag 46%-os volt.

Az ország régiói közül a fővárosi térség a leginkább érintett, itt a regisztrált fertőzöttek aránya a népesség mintegy egytizedét teszi ki, illetve itt a legmagasabb az átoltottsági ráta is, szinte 40%-os. Mind a fertőzöttek, mind az oltottak aránya szempontjából Erdély következik a rangsorban, itt a lakosság mintegy 6%-a fertőződött meg igazoltan a koronavírussal, az oltottsági arány 28%-os. Havasalföld és Moldva kevésbé érintett, népességük 4,5%-a fertőződött meg a hivatalos adatok szerint, az átoltottsági ráta is relatíve alacsony, Moldvában a felnőtt lakosság mintegy egyötöde kapta meg az első dózist május végéig.

Erdélyen belül a dél-erdélyi, közép-erdélyi és a bánsági régió volt érintettebb, 6% fölötti fertőzöttségi rátával, az oltási arány Közép-Erdélyben és Dél-Erdélyben haladja meg a 30%-ot. Lakosságarányosan a legkevesebb fertőzöttet Székelyföldön regisztráltak (3,3%), és itt a legkisebb az oltottak aránya is (20%-os).

 

Fertőzöttségi és átoltottsági arány, 2021. május 25-én

Régiók

Regisztrált
fertőzöttek

Oltottak száma
(első dózis)

   

Fertőzöttségi
arány

Átoltottsági
arány

Románia

1 075 606

4 119 230

 

5,6%

26,3%

Erdély

386 128

1 512 462

 

5,8%

28,1%

Moldva

179 406

624 113

 

4,5%

19,8%

Havasalföld

282 005

1 225 575

 

4,4%

23,4%

Bukarest-Ilfov

228 067

757 080

 

9,8%

39,7%

Székelyföld

16 735

79 959

 

3,3%

19,9%

Közép-Erdély

81 213

351 871

 

6,5%

34,6%

Partium

52 989

225 835

 

4,8%

25,6%

Dél-Erdély

113 871

418 031

 

6,9%

31,0%

Bánság

89 147

296 192

 

6,4%

25,9%

Észak-Erdély

32 173

140 574

 

4,4%

23,9%

 

Az oltakozási hajlandóság erős összefüggést mutat a település típusával és méretével. Míg például Bukarestben az átoltottság már 40%, addig a 20 ezer fő alatti kisvárosokban 24%, a városi vonzáskörzeteken kívül eső 3500 fő alatti községekben pedig kevesebb mint 12%. (ld. a mellékletben). Az erdélyi városok közül Borszéken, Kolozsváron, Nagyszebenben, Szamosújváron, Marosvásárhelyen, Désen, Gyulafehérváron, Temesváron és Brassóban volt magas, 30% feletti az általunk kalkulált átoltottsági ráta május 25-én.

 

Átoltottsági ráta Erdélyben, az első tizenöt város, 2021. május 25.

Város

Megye

Átoltottsági
arány

Borszék

Hargita

51,8%

Vidombák

Brassó

49,2%

Nagydisznód

Szeben

49,0%

Kolozsvár

Kolozs

47,3%

Gyulafehérvár

Fehér

45,4%

Nagyszeben

Szeben

45,1%

Dés

Kolozs

44,6%

Zilah

Szilágy

44,0%

Beszterce

Beszterce-Naszód

43,2%

Szamosújvár

Kolozs

42,9%

Marosvásárhely

Maros

42,3%

Nagybánya

Máramaros

40,1%

Misztótfalu

Máramaros

39,9%

Brassó

Brassó

39,8%

Szászrégen

Maros

39,6%

 

Az átoltottsági arány a 60–69 éves korcsoportban volt a legmagasabb (34%-os) az idei év 21. hetében, és nagyjából hasonló a 70–79 évesek, illetve az 50–59 évesek körében (33, illetve 32%). A 25–49-es korosztály mintegy egynegyede, a 18–24 éveseknek pedig 22%-a volt beoltva május végéig. A legalacsonyabb oltottsági arány a nagyon idős, 80 év feletti populációban volt, mintegy 18%-os.4

 

Átoltottsági arány korcsoportok szerint 2021 21. hetében (május 24–30.)

 

Rezidens
lakosság

Oltottak száma
(első dózis)

Átoltottsági
arány

18–24 év

1 414 236

306 303

21,7%

25–49 év

6 769 359

1 659 907

24,5%

50–59 év

2 541 550

801 845

31,5%

60–69 év

2 499 205

860 520

34,4%

70–79 év

1 531 033

509 099

33,3%

80 év és felette

928 836

165 229

17,8%

 

 

2. Az átoltottsági ráta meghatározói

A lakosság átoltottságát befolyásoló tényezőket egy statisztikai magyarázómodellel vizsgáljuk meg. Az itt használt többváltozós lineáris regresszióelemzésre azért van szükség, mert a látszólagos összefüggések sok esetben elfedik a valódi statisztikai relációkat. Például a település típusa (falu/város) összefügg azzal, hogy mennyire elöregedett a lakosság. Ha csak az elöregedettség hatását vizsgáljuk, és a településtípusét nem, akkor az látszik, hogy nincs összefüggés az elöregedettség és az oltakozás között. Ha viszont a településtípust is beemeljük a modellbe, kiderül, hogy amellett, hogy a városokban nagyobb arányban oltakoznak, az elöregedettség hatása is szignifikánsan pozitív lesz. A településtípus hatásának kiszűrésével, kontroll alatt tartásával felszínre kerülnek a valós összefüggések. A regressziós eljárással tehát pontosabb és árnyaltabb képet kapunk az egyes tényezők befolyásának irányáról és erősségéről.

Románia egészére vonatkozóan kijelenthető, hogy azokon a településeken magasabb az oltottsági arány, amelyek gazdaságilag aktívabbak – nagyobb a vállalkozássűrűség és magasabb a foglalkoztatottak aránya a munkanélküliekhez képest. A járvány egészségügyi hatásainak közvetlen megtapasztalása szintén ösztönzőleg hatott az oltás felvételére: nagyobb arányban oltakoztak azokon a településeken, ahol magasabb fertőzöttséget regisztráltak. Többen oltatták be magukat azokon a településeken is, ahol oltóközpontok működnek. Ez annak a jele, hogy a járvány elleni védekezésben továbbra is fontos szempont, hogy az oltás minél egyszerűbben elérhető, hozzáférhető legyen.

A már említett tényezőktől függetlenül nagyobb az átoltottság a városokban, és azokon a településeken, ahol magasabb az idős, illetve képzettebb népesség aránya. Átlag feletti az átoltottsági ráta azokon a településeken is, ahol nagyobb a magyar népesség aránya – ez az összefüggés viszont, amint azt látni fogjuk, régiónként jelentős eltéréseket mutat.

Amennyiben a többi változót kontroll alatt tartjuk, a történelmi régiók közül Moldvában a legalacsonyabb, a Havasalföldön a legmagasabb az átoltottak aránya, Erdély pedig – a fővárosi régiót megelőzve – a második helyen van.

 

Lineáris regresszióelemzés az átoltottsági ráta magyarázatára
Románia, közigazgatási egységek szintje

 

B

Beta

t

szign.

Konstans

1,210

 

0,978

0,328

Vállalkozássűrűség

0,191

0,371

23,889

0,000

Átlagos fertőzöttségi ráta

1,638

0,255

18,366

0,000

Van oltóközpont a településen

2,893

0,167

10,737

0,000

Városi lakhely

2,351

0,117

7,529

0,000

Öregedési index

0,008

0,095

7,950

0,000

Munkanélküliek aránya a foglalkoztatottakon belül

-0,007

-0,091

-7,340

0,000

Magyar lakosság aránya

0,021

0,073

5,921

0,000

A népesség iskolázottsági szintje

0,509

0,048

3,240

0,001

A közigazgatási egység lakosságszáma

0,000

0,037

3,226

0,001

Havasalföld

0,638

0,052

3,596

0,000

Bukarest-Ilfov

-3,736

-0,069

-5,645

0,000

Moldva

-2,071

-0,141

-9,830

0,000

A változók részletes leírását lásd a módszertani mellékletben, az elemzés végén.
Referenciakategóriák: községek, Erdély. Magyarázott variancia: 61,9%.
Jelmagyarázat: B – standardizálatlan regressziós együttható; Beta – standardizált regressziós együttható; t – a standardizálatlan regressziós együttható és a hozzá tartozó standard hiba hányadosa; Sig. – szignifikanciaszint. Zölddel a pozitív, pirossal a negatív irányú szignifikáns összefüggések vannak kiemelve.

 

Az erdélyi településekre vonatkozóan egy külön regresszióelemzést végeztünk. Ha az oltakozás meghatározóit ezeken vizsgáljuk, az országoshoz hasonló kép bontakozik ki, változik viszont a tényezők hatásainak sorrendje, és a regionális különbségek is beszédesek. Statisztikai értelemben a legerősebb befolyása itt is annak van, hogy mekkora a cégek ezer főre jutó száma a településen. Túl azon, hogy ez a gazdasági aktivitás, a fejlettség mutatójaként fogható fel, a magasabb cégsűrűség – és ezzel együtt a már említett magasabb foglalkoztatottság – közvetlenül is hozzájárulhatott ahhoz, hogy nagyobb mértékben oltakoztak az emberek, a cégvezetőknek ugyanis változatosabb eszközeik vannak arra, hogy az oltás felvételére ösztönözzék az alkalmazottaikat. Több tucat nagyobb vállalat saját oltóközpontot is létrehozott, ahol az alkalmazottaik mellett más érdeklődőt is beoltanak.5

Akárcsak Románia egészében, a magasabb fertőzöttség Erdélyben is jelentősen növelte az oltakozási hajlamot.

Regionális vonatkozásban itt is visszaigazolódik, hogy Székelyföldön az erdélyi átlaghoz képest lényegesen alacsonyabb az átoltottság, viszont Erdély egészét tekintve a beoltottak és a magyarok aránya között pozitív az összefüggés. Erősségében ez az ötödik mutató, ami befolyással van az átoltossági rátára az általunk használt modellben.

Akárcsak az ország többi részében, Erdélyben is nagyobb arányban oltakoztak azokon a településeken, ahol oltóközpontok működnek. A magasabb iskolázottsági szint általában nagyobb tájékozottsággal és földrajzi mobilitással jár együtt, ez magyarázza a pozitív kapcsolatot a beoltottak száma és az oktatásban eltöltött évek között.

Több oltóanyag fogyott azokon a településeken is, ahol elöregedettebb a népesség. Ez részben magyarázható azzal, hogy a korral együtt nőnek az egészségügyi kockázatok, ezzel együtt pedig a veszélyérzet is, másrészt pedig azzal, hogy éppen ebből a megfontolásból először az idősebbek számára vált elérhetővé az oltás.

Végül pedig – a fentiektől függetlenül – Erdélyre is igaz az, hogy magasabb arányban oltakoztak a városokban és általában a nagyobb településeken.

 

Lineáris regresszióelemzés az átoltottsági ráta magyarázatára
Erdély, közigazgatási egységek szintje

 

B

Beta

t

szign.

Konstans

-8,808

 

-3,182

0,002

Vállalkozássűrűség

0,164

0,315

12,919

0,000

Átlagos fertőzöttségi ráta

1,491

0,245

11,196

0,000

Magyar lakosság aránya

0,041

0,192

6,994

0,000

Van oltóközpont a településen

2,638

0,145

5,006

0,000

A népesség iskolázottsági szintje

2,020

0,134

5,865

0,000

Munkanélküliek aránya a foglalkoztatottakon belül

-0,014

-0,104

-4,837

0,000

Öregedési index

0,009

0,103

5,163

0,000

Városi lakhely

1,781

0,089

3,074

0,002

A közigazgatási egység lakosságszáma

0,000

0,065

3,113

0,002

Székelyföld

-5,086

-0,229

-8,536

0,000

Bánság

-3,278

-0,207

-7,532

0,000

Partium

-0,975

-0,059

-2,316

0,021

Dél-Erdély

-0,767

-0,049

-1,800

0,072

Észak-Erdély

-0,812

-0,040

-1,600

0,110

A változók részletes leírását lásd a módszertani mellékletben, az elemzés végén.
Referenciakategóriák: községek, Közép-Erdély. Magyarázott variancia: 59,4%.
Jelmagyarázat: B – standardizálatlan regressziós együttható; Beta – standardizált regressziós együttható; t – a standardizálatlan regressziós együttható és a hozzá tartozó standard hiba hányadosa; Sig. – szignifikanciaszint. Zölddel a pozitív, pirossal a negatív irányú szignifikáns összefüggések vannak kiemelve.

 

Mellékletek

 

Oltottsági arány a települések típusa, mérete és etnikai térszerkezete szerint,
2021. május 25.

 

Felnőtt korú népesség
(Népszámlálás, 2011)

Oltottak száma
(első dózis)

Oltottsági
arány

Város

8 995 514

3 069 880

34,1%

Falu

7 274 325

1 049 350

14,4%

Főváros (Bukarest)

1 610 095

644 973

40,1%

Nagyváros (100 ezer lakos felett)

3 182 123

1 185 301

37,2%

Középváros (20−100 ezer lakos)

2 537 820

838 713

33,0%

Kisváros (20 ezer lakos alatt)

1 665 476

400 893

24,1%

Község nagyvárosi vonzáskörzetben

894 210

274 422

30,7%

Község, 3500 lakos felett

3 171 429

398 183

12,6%

Község, 3500 lakos alatt

3 208 686

376 745

11,7%

Magyar dominancia (>75%)

454 195

89 990

19,8%

Többség (50−75%)

202 777

44 330

21,9%

Paritásos kisebbség (35−50%)

318 753

107 170

33,6%

Kisebbség (20−35%)

466 839

131 639

28,2%

Szórvány (<20%, >250 fő)

4 072 029

1 510 597

37,1%

Szórványban élő személyek (<250 fő)

7 129 291

1 809 149

25,4%

Nincs magyar

3 625 955

426 355

11,8%

Románia

16 269 839

4 119 230

25,3%

 

 

A regresszióban használt változók:

–          Átoltottsági ráta: az első dózissal beoltottak aránya a közigazgatási egységben (2021. május 25-i állapot). Forrás: https://vaccinare-covid.gov.ro/situatia-vaccinarii-in-romania/.

–          Vállalkozássűrűség: aktív vállalkozások ezer lakosra jutó száma (2018). Forrás: Erdélystat.

–          Átlagos fertőzöttségi arány: a fertőzöttek átlagos aránya a lakhely szerinti lakosság számához viszonyítva (a 2021. március 1. és május 25. közötti időszakban). Forrás: https://data.gov.ro/dataset/transparenta-covid

–          Magyar lakosság aránya a közigazgatási egységben (2011). Forrás: Országos Statisztikai Intézet, népszámlálási adatok.

–          Oltóközpont a településen (2021. június 15-i állapot).  Forrás: https://vaccinare-covid.gov.ro/platforma-programare/.

–          A népesség iskolázottsági szintje: oktatásban eltöltött évek száma (2011) – számítása az alábbi képlet szerint történik: iskolai szint * év / lakosság 10+. Forrás: Országos Statisztikai Intézet, népszámlálási adatok.

–          Munkanélküliek aránya a foglalkoztatottakon belül (a 2016 és 2018 közötti évek átlagai): munkanélküliek száma 100 foglalkoztatottra vetítve, Országos Statisztikai Intézet.

–          Öregedési index (2011) – számítása az alábbi képlet szerint történik: 65–X év / 0–14 év * 100. Forrás: Országos Statisztikai Intézet, népszámlálási adatok.

–          A közigazgatási egység lakosságszáma (2011). Forrás: Országos Statisztikai Intézet, népszámlálási adatok.

 

 

Közzététel: 2021. június 22.

További információ: Csata Zsombor, Barna Gergő (info@erdelystat.ro).

Korábbi Erdélystat-közlemények és -elemzések, módszertani leírások megtalálhatók a www.erdelystat.ro honlapon.

Ha érdekli az Erdélystat tevékenysége, látogasson el honlapunkra vagy keresse fel Facebook-oldalunkat. Ha elsőként szeretné megkapni az aktuális elemzéseinket és közleményeinket, iratkozzon fel hírlevelükre.

 


1 Elemzésünkben a fertőzöttségi ráta kiszámításánál az adott régiók, megyék rezidens lakosságát vesszük figyelembe: azon román és külföldi állampolgárok számát, akik az elmúlt 12 hónapban életvitelszerűen Romániában tartózkodtak. Ennek forrása az Országos Statisztikai Intézet 2020. január 1-jére vonatkozó lakosságszáma (POP105A-adattábla). Letöltés dátuma: 2021.06.10. A hivatalos adatközlésben vannak olyan statisztikák is, amelyekben az állandó lakosságot veszik alapul: azon román állampolgárok számát, akiknek állandó lakhelye Románia (POP107A-adattábla). A két referenciaszám között jelentős az eltérés: 2020. január 1-jén Románia állandó lakossága 22,2 millió, rezidens lakossága 19,3 millió volt az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint.

2 A települések szintjén regisztrált oltottsági adatokat 2021. május 26-án hozta nyilvánosságra Románia Kormánya, ebben az oltottsági arányt az állandó lakosság alapján számítják. Az adatok forrása: https://vaccinare-covid.gov.ro/situatia-vaccinarii-in-romania/. Letöltés dátuma: 2021.06.09.

3 Az adatok forrása: https://vaccinare-covid.gov.ro/comunicate-oficiale/, illetve https://www.agerpres.ro/sanatate/2021/06/08/video-gheorghita-126-883-de-persoane-imunizate-de-catre-medicii-de-familie-42-000-la-maratoanele-de-vaccinare-din-weekend--727385. Letöltés dátuma: 2021.06.14.

4 Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint: https://www.ecdc.europa.eu/en/publications-data/data-covid-19-vaccination-eu-eea. Letöltés dátuma: 2021.06.14. Rezidens népességnek itt is az Országos Statisztikai Intézet 2020. január 1-jére vonatkozó lakosságszámát vettük alapul (POP105A-adattábla).

5 Ezekről nem tettek közzé hivatalos statisztikát, ld. például: https://economedia.ro/peste-40-de-companii-demareaza-vaccinarea-angajatiilor-in-sediile-proprii.html#.YMih5-FR2Uk. Letöltés dátuma: 2021.06.17.