Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, munkanélküliség: a 2018-as év fontosabb folyamatai Erdélyben

Utolsó módosítás: 2019.05.20

2018-ban a gazdasági növekedés lassulásával párhuzamosan a munkapiaci folyamatok az előző évekhez viszonyítva kevésbé kedvezően alakultak Erdélyben. A 2018-as évet munkaerőpiaci szempontból alacsony aktivitási szint, Romániához képest kisebb foglalkoztatottsági ráta és alacsony munkanélküliség mellett zajló gyors gazdasági szerkezetváltás jellemezte Erdélyben. A mezőgazdaság visszaszorulásával párhuzamosan egyre magasabb az ipari ágazatban dolgozók száma és aránya. Az iparban dolgozók aránya csaknem elérte az egyharmadot, ami mind romániai viszonylatban, mind az EU-s átlaghoz képest kiemelkedő.

Az erdélyi munkaerőpiac további jellegzetessége – országos és európai összehasonlításban is – a részmunkaidős foglalkoztatás igen alacsony szintje, valamint az alacsonyan képzettek és a nők alacsony munkaerőpiaci részvétele. A nők foglalkoztatási rátája 18%-ponttal maradt el a férfiakétól, és míg az alapfokú végzettségűek foglalkoztatási szintje több mint 12%-ponttal alacsonyabb, mint az uniós országok átlaga, addig a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatottsága Erdélyben meghaladja azt.

 

1. Gazdaságilag aktív népesség

Az Eurostat 2019. április legvégén hozta nyilvánosságra a 2018-as évre vonatkozó regionális munkaügyi statisztikai adatait. E szerint 2018-ban a lassuló gazdasági növekedéssel párhuzamosan a munkapiaci folyamatok az előző évekhez viszonyítva kevésbé kedvezően alakultak Erdélyben. Ennek legfontosabb mutatója, hogy a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és aktívan munkát keresők) összesített létszáma és aránya is csökkenni kezdett. E csökkenés legfőbb hajtóereje demográfiai: a 15–64 éves, úgynevezett munkavállalási korú lakosság létszáma egyetlen év alatt mintegy 49 ezer fővel csökkent Erdélyben, és már csak 4 millió 462,5 ezer főt tesz ki. A gazdaságilag aktív népesség létszáma azonban még ennél is valamivel nagyobb mértékben (52 ezer fővel) csökkent, így az aktivitási arány1 is 0,4%-ponttal mérséklődött: 2018 átlagában 64,6%-ot tett ki. Ez egy munkaerőpiaci fordulat első jeleként értelmezhető, hiszen 2016 és 2017 között még jelentős – 1,8%-pontos – javulás volt megfigyelhető.

Mivel Románia Erdélyen kívüli régióiban az aktivitási arány növekedett, így az erdélyi megyék aktivitási szintje Románia többi részétől a korábbi éveknél is nagyobb mértékben elmaradt. Ez annak fényében különösen figyelemreméltó, hogy még az átlagos romániai érték is igen alacsonynak számít nemzetközi összehasonlításban. Romániában a 15–64 évesek aktivitási aránya 2018-ban 67,8%-ot tett ki, mely – Olaszország és Horvátország mögött – a harmadik legalacsonyabb értéket jelenti az uniós országok rangsorában. Az országon belül a főváros és régiójának (Bukarest-Ilfov) aktivitási szintje messze kiemelkedő (74,0%), meghaladja a magyarországi átlagot is, és a magyarországi központi régió (Budapest és Pest megye) értékeihez hasonlítható.

Románia aktivitási szintje 2018-ban 3,8%-ponttal haladta meg a válság előtti, 2007-es év szintjét, Erdélyben hasonló mértékű, 3,7%-pontos ez a különbség.


Forrás: Eurostat, Munkaerő-felmérés

2. Foglalkoztatotti létszám és ráta

A 15–64 éves korcsoportban2 a foglalkoztatottak száma Erdélyben 2018-ban 2780 ezer főt tett ki, ami 1,2%-kal, 35 ezer fővel csökkent 2017-hez képest. Ezzel a 2015 óta tartó növekvő trend tört meg, és jelentős változás ahhoz képest is, hogy 2017-ben még (2,5%-os) emelkedés volt a foglalkoztattak számát illetően. Erdéllyel szemben, Románia-szinten, 2018-ban – bár csekély, 0,2%-os –, de növekedés volt megfigyelhető a foglalkoztatottak számában. Ezek az adatok elmaradtak az uniós országok átlagától, hiszen Unió-szinten 1,1%-os növekedés volt tapasztalható a foglalkoztatottak számában.

Összességében Erdélyben 2018-ban több mint 100 ezer fővel (3,7%) még mindig kevesebb volt a foglalkoztatottak száma, mint a válság előtti évben, 2007-ben (ez az elmaradás Bukarest-Ilfov régió kivételével igaz Románia többi területére is, sőt a havasalföldi és a moldvai régiókban még az erdélyinél is nagyobb ennek mértéke – 9,7%).

A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 62,3%-os értéket mutatott Erdélyben, ami minimális, 0,1%-pontos romlást jelent 2017-hez képest. A felzárkózó trend megállása miatt az erdélyi foglalkoztatási ráta 6,3%-ponttal alacsonyabb, mint az uniós átlag, és 2,5%-ponttal marad el a romániai átlagtól (64,8%). Sőt, elmaradás figyelhető meg a Bukarest-Ilfov régió nélkül számolt Havasalföld és Moldva átlagához (65%) képest is.

3. Foglalkoztatottság ágazati szerkezete

Az erdélyi foglalkoztatás ágazati szerkezete Romániához képest erőteljes ipari túlsúlyt mutat. A munkaerő-felmérés 2018. évi adatai szerint az erdélyi foglalkoztatottaknak 33,1%-a dolgozott az ipari ágazatban, ez az arány Románia szintjén több mint 10%-ponttal alacsonyabb, 23,0%-os. Erdélyen belül az ipar túlsúlya a Nyugati régióban a legmagasabb (Temes, Arad, Krassó-Szörény és Hunyad megyék). 2018-ban a Nyugati régióban a foglalkoztatottak 43,1%-a dolgozott ebben az ágban. Ez az unió összes NUTS2 szintű régiója közül a legmagasabb arányt jelenti. Természetesen az iparban foglalkoztatottak igen magas aránya önmagában nem jelenti azt, hogy Erdély az EU egyik legiparosodottabb régiója lenne, hiszen az iparban az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték alacsony.

A mezőgazdasági ágazat viszont alulreprezentált, és a mezőgazdasági szektorban foglalkoztatottak aránya igen gyorsan esik vissza Erdély megyéiben – legalábbis Romániához képest. 2018-ban a foglalkoztatottaknak már csak 11,5%-a dolgozott a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban, ez az érték Románia-szinten 19,8% volt. 2008-ban még Erdélyben is jelentősebb, 18%-os volt a mező- és erdőgazdasági ágazat részesedése a foglalkoztatottságból, míg Romániában 25% (ez utóbbiban tehát kisebb a visszaesés mértéke 2008 és 2018 között, mint Erdélyben).3

Jelentős Erdélyben a kereskedelem, szállítás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorának részesedése, ahol a foglalkoztatottak 24%-a dolgozott. Ez megfelel a romániai átlagnak. Az építőipar foglalkoztatta a dolgozók 7,8%-át, ami szintén megegyezik a romániai átlaggal. A közigazgatás és közszolgáltatások területén (humánegészségügy, szociális ellátás, oktatás) az erdélyi foglalkoztatottak 13,8%-a dolgozott.

A 15–64 éves foglalkoztatottak ágazati megoszlása Erdélyben és Romániában 2018-ban

 

Románia

Erdély

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

19,8%

11,5%

Ipar (építőipar nélkül)

23,0%

33,1%

Építőipar

8,1%

7,8%

Kereskedelem, szállítás, raktározás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

23,5%

24,0%

Információ, kommunikáció

2,2%

1,6%

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

1,3%

1,3%

Ingatlanügyletek

0,2%

0,1%

Szakmai, tudományos, műszaki tev.; adminisztratív és szolgáltatást támogató tev.

5,1%

4,3%

Közigazgatás, védelem; oktatás; humán-egészségügyi, szociális ellátás

14,0%

13,8%

Művészet, szórakoztatás, szabadidő; egyéb

2,9%

2,6%

Összesen

100,0%

100,0%

Forrás: Eurostat, Munkaerő-felmérés

A 2015–2018-as gazdasági fellendülés időszakának foglalkoztatási trendjeit érdemes külön is megvizsgálni, mert ebben az időszakban egy gazdasági szerkezetváltás egyértelmű jelei figyelhetőek meg.

A foglalkoztatottak számának növekedése elsősorban az iparban volt megfigyelhető: ezekben az években az ipari foglalkoztatottak aránya 30,9%-ról 33,1%-ra, létszáma 847 ezer főről 919 ezer főre nőtt Erdélyben. Ezen felül az építőiparban foglalkoztatottak száma és aránya is enyhén nőtt, így 2018-ban az erdélyi munkavállalóknak már csaknem 41%-a az iparban vagy az építőiparban dolgozott. Az ipar mellett jelentős volt a növekedés még a klasszikus szolgáltatási ágazatban (kereskedelem, szállítás, raktározás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás): 2015-höz képest 43 ezer fős a foglalkoztatottak számának a növekedése, 2018-ban már 666 ezren dolgoztak Erdélyben ebben a szektorban. Eközben a mező- és erdőgazdaságban dolgozók aránya 14,1%-ról 11,5%-ra, létszáma 387 ezer főről 319 ezer főre csökkent.

A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, a csökkenés ellenére, 2018-ban így is több mint háromszor akkora Erdélyben, mint az uniós országok átlaga. A mezőgazdasági ágazat magas súlya a foglalkoztatási szerkezetben egy igen speciális, más európai országra nem jellemző sajátosság volt az elmúlt évtizedek Romániájában. Ennek oka az önfoglalkoztatók és segítő családtagok (európai viszonylatban) magas aránya és tevékenységük mezőgazdasági túlsúlya. A munkaerő-felmérés 2018-as adatai szerint az ország foglalkoztatottjainak 15,5%-a dolgozott önfoglalkoztatóként (ez az egyik legmagasabb arány az uniós országok között), s további 7,2% a segítő családtagok aránya. Az önfoglalkoztatók kétharmada a mezőgazdasági szektorban tevékenykedett. Az önfoglalkoztatók nagy többsége azonban nem rendelkezik regisztrált, intézményesített státusszal (nincs regisztrált vállalkozása), nagyrészt önfenntartásra rendezkedtek be, piaci kapcsolataik gyengék, sérülékenységük, szegénységi kockázatuk magas (egy 2015-ös adatokon alapuló becslés szerint 60%-uk szegénységgel, társadalmi kirekesztettséggel fenyegetett).4 Ezen kívül a romániai önfoglalkoztatók több mint 90%-a nem rendelkezik alkalmazottal, ami a legmagasabb arány az EU-ban.5 Az uniós országokban összehangolt módszertannal és kérdésekkel dolgozó munkaerő-felmérés ezeket a mezőgazdaságban tevékenykedő önfoglalkoztatókat foglalkoztatottnak kategorizálja.

4. A foglalkoztatottság demográfiai jellemzői

Az összességében alacsony foglalkoztatottság, alacsony aktivitás Erdélyben néhány jól körülhatárolható társadalmi csoport számlájára írható. Ide tartoznak elsősorban a nők. A romániai, és ezen belül az erdélyi foglalkoztatási helyzet fontos jellemzője, hogy a nemek közötti foglalkoztatási különbség az egyik legmagasabb az uniós országok között. Erdélyben 2018-ban a 15–64 éves nők foglalkoztatási rátája 18,4%-ponttal maradt el a férfiakétól (53,0 vs. 71,4%). Ez a különbség csaknem ilyen nagy volt Romániában is (17%), miközben az uniós országok átlaga jelentősen alacsonyabb, 10,5%. Az adatokból megállapítható, hogy a 2015 óta megfigyelhető gazdasági szerkezetátalakulással járó bővülés nyertesei Erdélyben elsősorban nem a női munkavállalók: foglalkoztatási rátájuk ebben az időszakban 2,4%-ponttal emelkedett 2018-ig, míg a férfiaké 3,1-gyel. A 2017-ről 2018-ra megfigyelt enyhe csökkenés a foglalkoztatottak számában ráadásul kizárólag a nőket érintette Erdélyben: egy év alatt 3,0%-kal csökkent a létszámuk, míg a férfiaké kissé emelkedett.


Forrás: Eurostat, Munkaerő-felmérés

Elmarad a legjobb munkavállalási korúak foglalkoztatottságától az idősek és a fiatalok foglalkoztatottsága is. A 15–24 évesek mindössze 17,4%-a dolgozik Erdélyben (az EU átlagában ez 35,3%, Romániában 24,7%). Az 55–64 évesek körében szintén alacsonyabb ráták figyelhetők meg: e korcsoport 43,2%-a volt foglalkoztatott 2018-ban Erdélyben, 46,3%-a Romániában, és 58,7%-a az uniós országok átlagában. Érdemes megjegyezni, hogy ebben az idősebb korcsoportban a nők kevesebb mint harmada – ellenben a férfiak több mint 55%-a – dolgozott Erdélyben 2018-ban. A nemek közti nagyfokú különbség a foglalkoztatási rátában a legfiatalabb, 15–24 éves korosztályon kívül valamennyi korcsoportban megfigyelhető: az 55 év feletti korcsoportot követően a legnagyobb ez a különbség a 25–34 éves korosztályban. Ennek oka, hogy a gyermekszülés és a kisgyermekek ellátása jellemzően erre az időszakra esik, ami visszaveti a nők foglalkoztatási részvételét.


Forrás: Eurostat, Munkaerő-felmérés

Az alacsony iskolai végzettségűek munkapiaci részvétele szintén igen alacsony, és Erdélyre jellemző, hogy a különböző iskolai végzettséggel rendelkező személyek munkapiaci részvétele között jóval nagyobb a különbség, mint az uniós országok átlagában. Az alapfokú iskolai végzettségű, 15–64 éves erdélyi lakosok 33,6%-a volt foglalkoztatott 2018-ban, míg a felsőfokú végzettségűek több mint 88%-a. Míg az alapfokú végzettségűek foglalkoztatási szintje több mint 12%-ponttal marad el az uniós országokhoz képest, addig a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatottsága Erdélyben már meghaladja az uniós átlagot. Ez a különbség, bár Erdélynél kisebb mértékben, de a teljes Romániára vonatkozóan is megfigyelhető, valamint Magyarországra is jellemző, sőt az anyaországban néhány éve még az erdélyinél is nagyobb mértékben jelentkezett.


Forrás: Eurostat, Munkaerő-felmérés

Európai összehasonlításban kevésbé elterjedt Erdélyben a részmunkaidős foglalkoztatás (ami szintén egyik összetevője a nemzetközi összehasonlításban alacsony erdélyi foglakoztatási rátának). 2018-ban az erdélyi foglalkoztatottak 3,7%-a dolgozott részmunkaidőben, miközben Romániában 7,5%-os, az uniós országok átlagában 20,1%-os volt ez az arány. Romániában a magasabb részmunkaidős foglalkoztatottság a főváros és régiója nélkül vett havasalföldi és moldvai régiókra jellemző: e térségekben több mint 11%-os a részmunkaidőben dolgozó foglalkoztatottak aránya. Bukarest-Ilfovban alig jellemző ez a foglalkoztatási forma, kevesebb mint 1%-os az elterjedtsége. Az adatok azt mutatják, hogy a részmunkaidős foglalkoztatottság elterjedtsége Romániában – szemben az EU fejlett országaival – az országon belüli gazdasági fejlettség szintjével ellentétesen mozog: épp a gazdaságilag kevésbé fejlett térségekben magasabb. Ez a mezőgazdasági foglalkoztatottság eltérő súlyával függhet össze, amit az is alátámaszt, hogy Erdélyben az elmúlt bő 10 évben jelentősen csökkent a részmunkaidőben dolgozók aránya.


Forrás: Eurostat, Munkaerő-felmérés

5. Munkanélküliség

A munkanélküliség javuló tendenciát mutatott Erdélyben 2018-ban. Az európai összehasonlításra alkalmas, a munkaerő-felmérésből származó, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO definíciója6 szerint számba vett munkanélküliek száma 101,8 ezer főt tett ki, amely 17,7 ezer fővel, 14,8%-kal kevesebb, mint 2017-ben. A csökkenés Erdélyben 2009 óta folyamatos: ekkor, a gazdasági válság csúcsán, 236,7 ezer munkanélküli volt, ez azóta kevesebb mint a felére esett vissza. A csökkenés üteme 2013–2015 között kisebb volt, az elmúlt három évben azonban felgyorsult.


Forrás: Eurostat, Munkaerő-felmérés

A munkanélküliek mérséklődő száma csökkenő munkanélküliségi rátát eredményezett. 2018-ban az Erdélyre számított (15–74 évesekre vonatkozó) munkanélküliségi ráta 3,5%-os volt, amely az elmúlt két évben meredeken csökkent. Hozzá kell azonban tenni, hogy a munkanélküliségi ráta korábban sem volt igazán magas, főként nem európai összehasonlításban, amely a korábban bemutatott alacsony aktivitási szinttel függ össze (kevés az aktívan munkát keresők száma). 2009-ben, a gazdasági válság csúcsán, az Erdélyre számolt 7,5%-os munkanélküliségi ráta nem mondható kiemelkedőnek, amely azóta évről évre fokozatosan olvadt a 3,5%-os szintre. Romániában 2018-ban ennél valamivel magasabb, 4,2%-os mértékű volt a munkanélküliségi ráta, amely átlaghoz képest a főváros és régiója némileg kisebb (3,6%), Moldva és Havasalföld pedig némileg magasabb (4,7%) rátát számlált. Mind az erdélyi megyék, mind Románia az Európai Unió országai, térségei sorában annak alsó harmadában helyezkedtek el a munkanélküliségi rátát tekintve 2018-ban.

Sajátossága az erdélyi munkanélküliségi helyzetnek, hogy az aktívan állást keresők több mint kétharmada (69,6%-a) férfi. Ez jellemző Románia egészére is, de sem Magyarországra, sem az uniós országok összességére nem jellemző, hogy a nők az aktív munkakeresésben lényegesen kisebb számban vesznek részt (Magyarországon a férfiak aránya a munkanélküliek között 51%, az uniós átlagban pedig 52%).

Ennek megfelelően Erdélyben a férfiakra számolt munkanélküliségi ráta 1,7%-ponttal haladta meg a nőkét 2018-ban (4,2% vs. 2,5%).

6. Munkapiaci kínálat és kereslet

Annak ellenére, hogy a munkanélküliség mélyre zuhant 2018-ban Erdélyben, összességében a romániainál is alacsonyabb volt az aktivitási szint, amely Romániához képest kisebb foglalkoztatottsági ráta és kisebb munkanélküliség mellett alakult ki. Ez a jelenség jelentős részben a korábban már említett mezőgazdasági önfoglalkoztatói kör kiterjedtségével függ össze. A gazdasági átalakulás során jelentkező recessziós nyomás hatására a mezőgazdaságba visszamenekült, jórészt önellátásra berendezkedett önfoglalkoztatók és segítő családtagjaik épp az aktívan munkát keresők számát csökkentik. Mivel azonban az elmúlt évek ipari munkaerőigénye már jelentősen csökkentette ennek a mezőgazdasági önfoglalkoztatói csoportnak a létszámát, kérdéses, hogy a jelenleg is mezőgazdasági önfoglalkoztatóként dolgozók mennyiben jelentenek még mobilizálható munkapiaci tartalékot az erdélyi munkaerőpiacon.

A friss adatok szerint a munkapiaci kínálat – vagyis a munkavállalási korú népesség, az aktívan állást keresők – csökkenésének hatására egyre feszesebbé vált Erdélyben is a munkapiac, a vállalkozások között növekszik azok aránya, akik arról számolnak be, hogy egyre nehezebb a megfelelő munkaerő megtalálása.

Az aktívan állást kereső munkanélkülieken túli munkapiaci tartalék mértékéről (vagyis azon személyek számáról, akik nem dolgoznak, nem is keresnek aktívan munkát, de akár munkába tudnának állni; vagy akik bár aktívan munkát keresnek, de azonnal nem tudnának munkába állni) Erdély-szinten nem állnak rendelkezésre adatok, de a Román Statisztikai Hivatal országos adatai szerint 2017 és 2018 között 15,3%-os csökkenést mutatnak,7 tehát feltehetően Erdélyben is csökkenhetett ennek a csoportnak a létszáma.

A munkakínálat csökkenése felszínre hozza a munkaerőpiac strukturális feszültségeit is (a munkaerő nem megfelelő képzettsége, hiányzó készségek a kínálati oldalon), miközben az alacsony aktivitású csoportok munkához jutásának/juttatásának egyre magasabb költségei vannak (nők, idősek, romák, városoktól távol élők). Ennek oka, hogy a munkapiac fellendülése a könnyebben elhelyezhető, mobilabb, jobb készségekkel rendelkező csoportokat szívja fel először.

A munkakínálat nagyságát meghatározó demográfiai folyamatok Erdélyben sem alakultak kedvezően az elmúlt években, a Román Statisztikai Hivatal hivatalos adatai szerint is a munkavállalási korú (15–64 éves) népesség fogyása jelentős volt: 2007 és 2018 között több mint 610 ezer fővel csökkent a számuk, és fogyásuk mértéke (12,0%) nagyobb volt, mint a teljes népességé (7,1%). Az utolsó évben – 2018-ban – 2017-hez képest 1,1%-os csökkenés volt megfigyelhető. A munkavállalási korú népesség számának csökkenéséhez Erdélyben mind a migrációs veszteség, mind a népesség öregedése és fogyása hozzájárult. A migráció szempontjából fontos kiemelni, hogy az erdélyi megyék nettó migrációs egyenlege – legalábbis a tényleges elvándorlási folyamatokat alulbecslő hivatalos adatok szerint – csak 2014-től kezdődően negatív, korábban nem jellemezte a térség egészét migrációs veszteség. Természetesen Erdély ebből a szempontból rendkívül heterogén, hiszen egyes megyéi már régóta kibocsátó területeknek számítanak (pl. Máramaros, Hunyad, Krassó-Szörény, de ide tartozik Hargita, Kovászna is), ám ezeket még 2014-ig ellensúlyozta a térség gazdasági centrumainak – elsősorban Kolozs és Temes megyéknek – a migrációs nyeresége.

A munkapiaci átrendeződés számára további korlátot jelenthet a létszámcsökkenés mellett rendelkezésre álló munkaerő korszerkezetének romlása, idősödése is: a gazdaságilag aktív népességen belül egyre alacsonyabb a 45 év alattiak és egyre magasabb a 45–64 közöttiek aránya. Márpedig a létrejövő új ipari és szolgáltatási munkahelyek jellemzően olyan munkavállalói készségeket és képességeket igényelnek, amelyeknek könnyebben megfelelnek a fiatal munkavállalók.

 

Közzététel: 2019. május 20.

További információ: Kapitány Balázs (kapitany.balazs@erdelystat.ro).

Korábbi Erdélystat közlemények és elemzések, módszertani leírások megtalálhatók a www.erdelystat.ro honlapon.

Előzetes igénylés után közleményeinket, elemzéseinket e-mailen elküldjük Önnek a megjelenés időpontjában. Ilyen igényét az info@erdelystat.ro e-mail címen jelezheti.


1Az aktivitási arány a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttesének – ők a gazdaságilag aktívak – arányát fejezi ki az adott népességhez viszonyítva; a foglalkoztatási ráta csak a foglalkoztatottak számát veti össze az adott népességgel.
2A 65 éves és idősebb foglalkoztatottak létszáma 2018-ban mintegy 42 ezer fő volt Erdélyben. Elemzésünkben, a munkaügyi statisztikákban általános módon, ennek a jellemzően mezőgazdasági önfoglalkoztatókból álló csoportnak az adatai nem szerepelnek. Egyébként a 65 év feletti foglalkoztatottak létszáma is csökkent 2017 és 2018 között.
3A 2008-as és a 2018-as adatok nem teljesen feleltethetőek meg egymásnak, mert 2011-ben fogalmi, 2015-ben pedig adatgyűjtési módszertani változások voltak a munkaügyi statisztikai rendszerben.
4Horemans–Marx (2017): Poverty and Material Deprivation among the Self-Employed in Europe: An Exploration of a Relatively Uncharted Landscape. IZA DP No. 11007.
5Ld. u.o.
6Munkanélküli az, aki a vonatkozási héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást.
7http://www.insse.ro/cms/ro/content/ocuparea-%C8%99i-somajul-subocuparea-%C5%9Fi-for%C5%A3a-de-munc%C4%83-poten%C5%A3ial%C4%83-adi%C5%A3ional%C4%83 (letöltés dátuma: 2019.05.13)