Közoktatási helyzetkép: a magyar nyelvű képzésben részt vevők számának és arányának alakulása 1990 és 2017 között

Utolsó módosítás: 2019.06.11

1990 és 2017 között a romániai közoktatásban tanulók száma 39%-kal csökkent, 4,1 millió diákról 2,5 millióra. A magyar tannyelven tanulók esetében a visszaesés enyhén mérsékeltebb, itt 188 ezerről 122 ezerre, 35%-kal csökkent a diákpopuláció. Az arányok változása esetében részben pozitív trendek figyelhetők meg. A magyar oktatásban részt vevők aránya a teljes romániai iskolai populáción belül az 1996-os, 4,6%-os mélypont után szinte folyamatos növekedést mutatott a 2010-es évek elejéig. Ezt követően egy stagnálási periódus következik, a magyarul tanulók aránya a közoktatásban az elmúlt években 5,1–5,2% között ingadozik, és továbbra is elmarad a népességen belüli, mintegy 6%-os magyar anyanyelvi aránytól. A különböző oktatási szinteken, illetve az egyes erdélyi régiókon belül a dinamikák nagyon eltérőek, ezek bemutatására vállalkozik elemzésünk.

Az Országos Statisztikai Intézet öt szintre bontva közli az oktatási rendszerben részt vevő óvodások és diákok számát a tanítás nyelve szerint éves és megyei bontásban. Az adatok jelenleg 1990–2017 között érhetők el, megyei megoszlások 1997-től kezdődően vannak. Az adatokat a tanév kezdésekor összesítik, kiterjed a nappali, esti, csökkentett látogatású vagy távoktatásban részesülőkre, az állami- és magánoktatásra és a speciális osztályokba járókra is. A következő oktatási szintekre kérhetők le az adatok:

  • Óvodai oktatás (ISCED 0): 1990–2011 között a 3–6 éves, 2012-től a 3–5 éves populációt célzó szint;
  • Elemi és általános oktatás (ISCED 1–2): 1990–2011 között a 7–14 éves (I–VIII), 2012-től a 6–14 éves (0–VIII) populációt célzó szint;
  • Líceumi oktatás (ISCED 3): 15–18 évesek, beleértve az elméleti és szaklíceumokat is (IX–XII/XIII);
  • Szakiskolák (ISCED 3): 15–18 éves korcsoport, egy és négy évfolyam között;
  • Posztliceális iskolák (ISCED 4): két–három évfolyam, jellemzően 19–21 éves korúak.


1. A közoktatásban tanulók számának alakulása

1990 és 2017 között a romániai közoktatásban tanuló diákok1  száma 39%-kal csökkent, 4,1 millió diákról 2,5 millióra.2 A visszaesés enyhén hangsúlyosabb, ha figyelembe vesszük, hogy a 2012/2013-as tanévtől kezdődően az elemi oktatás kiegészült plusz egy, előkészítő évfolyammal. A statisztikai intézet adatai, illetve az oktatási minisztérium tanulmányai3 alapján arra következtethetünk, hogy a bruttó beiskolázási arányok (a tanulóknak az adott évfolyamnak megfelelő korcsoporthoz viszonyított súlya) nem változtak jelentősen. Kebb-nagyobb hullámzások mellett a 6–10 éves korosztályban a beiskolázási arány átlagosan 94%-os volt ebben a periódusban, a 11–14 éves korosztályban 90%-os, a 15–18 éves korosztályban pedig 76%-os. Míg az elemis korúak esetében a tendencia enyhén csökkenő, a líceumi és szakiskolai korosztályon belül pedig valamelyest növekvő.4 Amennyiben elfogadjuk a bruttó beiskolázási arányok kismértékű változásait, egyértelmű, hogy a diákpopuláció drámai csökkenésének hátterében elsősorban demográfiai okok állnak (alacsony születésszám, nagyfokú kivándorlás).

A közoktatásban magyar nyelven tanulók5 száma is erőteljesen visszaesett 1990 és 2017 között, 35%-kal, 188 ezerről 122 ezerre. A magyar tannyelvű osztályokba járók száma 1996-ig csökkent jelentős ütemben, azt követően pedig néhány év kivételével (2001, 2014, 2016, 2017) kisebb mértékben apadt, mint a teljes populáció esetében. Az 1990-hez mért csökkenés 2004-ben egyenlítődött ki a két populáció között.


Forrás: Forrás: INS, Tempo online, SCL103B

Románia nagyrégiói szintjén a diáklétszám csökkenése 1997 és 2017 között nagyjából hasonló mintázatot mutat. Jelentősebb eltérést a fővárosi régió esetében figyelhetünk meg, itt a beiratkozottak száma 2011-ig jelentős tempóban apadt, viszont az előkészítő osztályok bevezetését követően enyhén, de folyamatosan bővült 2017-ig.


Forrás: Forrás: INS, Tempo online, SCL103B


2. A magyar nyelven tanulók arányának változásai

A jelentős mértékű számbeli csökkenéssel párhuzamosan a magyar nyelven tanulók arányainak változása esetében részben pozitív trendek figyelhetők meg. A magyar oktatásban részt vevők aránya a teljes romániai iskolai populációra vetítve az 1996-os, 4,6%-os mélypont után szinte folyamatos növekedést mutatott a 2010-es évek elejéig. Ezt követően egy stagnálási periódus következik, a magyarul tanulók aránya a közoktatásban az elmúlt években 5,1–5,2% között ingadozik.

Az arányok értelmezéséhez az oktatási statisztikákat a népszámlálások koréves adataival vetjük össze, ezek alapján számítható megbízhatóbb becslés az adott korcsoportokon belüli beiskolázási arányokról, illetve a magyar nemzetiségűek súlyáról a vonatkozó iskoláskorú populációkban. Az Országos Statisztikai Intézet tanügyi felmérése a tanulók etnikai eloszlásáról is gyűjt adatokat, ezeket a következő alfejezetben tárgyaljuk.

A beiskolázási arányok becsléséhez az 1992-es, a 2002-es és a 2011-es népszámlálások koréves adatai alapján számított viszonyítási korcsoportokat vesszük figyelembe. Az óvodai képzésben ez a 3–6 évesek csoportja 2012-ig, ezt követően, az előkészítő osztályok bevezetésével, az óvodáskorú populációt a 3–5 évesek alkotják. Az alapfokú képzés esetében a 7–14 (2012-től 6–14) évesek, a középfokú oktatásban pedig a 15–18 évesek a viszonyítási csoport. Az 1992-es (januári) népszámláláshoz az 1991-es beiskolázási számokat hasonlítjuk, a többi népszámláláshoz az adott évben kezdődő tanév adatait. A 2017-es beiskolázási adatokat az állandó lakosságra vonatkozó az Erdélystat népesség-előrejelzése6 alapján becsült koréves populációval vetjük össze. Nagyon fontos eltérés, hogy itt nem a magyar etnikumúak, hanem a magyar anyanyelvűek számából indulunk ki, ami megítélésünk szerint nagyobb relevanciával bír a magyar oktatás szempontjából. Így a populációba bekerülnek azok a gyerekek, akik az összeíráskor más etnikumúként voltak regisztrálva (magyar anyanyelvű romák, svábok, románok), illetve kikerülnek azok, akik bár magyar nemzetiséget jelöltek meg a népszámláláskor, az anyanyelvük (a családban leggyakrabban beszélt nyelv) nem magyar.

Az óvodai képzés esetében kijelenthető, hogy a magyar óvodába járók aránya folyamatosan meghaladja a magyarság arányát az adott korcsoportban. Ennek több oka lehet. Egyrészt az óvodai hálózat jelentősen fejlettebb az erdélyi régióban, másodrészt feltételezhetően a magyar szülők nagyobb arányban íratják be gyerekeiket (az óvodai oktatás nem kötelező), harmadrészt nagy valószínűséggel a magyar nyelvű óvodákban számottevő arányban járnak más nemzetiségű gyermekek is (akik a népszámláláskor romaként, svábként vagy románként lettek regisztrálva). Az arányok viszont fokozatosan kiegyenlítődnek, 2017-re már kevésbé kiugróak az eltérések.

Beiskolázási számok és arányok – óvodai szint (1991, 2002, 2011, 2017)

Év

Beiratkozottak

Magyarok aránya

Románia

Magyarok

Népességben

Magyar nyelven tanulók

3–5/6 évesek7

Óvodások

%

3–5/6 évesek

Óvodások

%

1991

1 410 675

742 232

53%

79 564

47 530

60%

5,6%

6,4%

2002

885 898

629 703

71%

50 120

41 457

83%

5,7%

6,6%

2011

856 087

673 641

79%

49 034

43 412

89%

5,7%

6,4%

20178

577 051

521 161

90%

34 122

32 732

96%

5,9%

6,3%


Az alapfokú képzésben (elemi és általános évfolyamok) a magyar nyelven tanulók aránya elmarad az etnikai és anyanyelvi arányoktól
, viszont időben pozitív elmozdulások is megfigyelhetők. Az 1996-os mélypont után, egy rövid stagnálási periódust követően, 2002 és 2013 között jelentősen növekszik a magyarul tanulók aránya az alapfokon beiskolázottak körében, elérve az 5,5%-ot. A 2014-es tanévtől kezdődően ellenben enyhe visszaesés, stagnálás figyelhető meg, a magyar nyelven tanulók aránya 5,4% körül mozog.

A javuló tendenciák hátterében a legfontosabb ok nagy valószínűséggel az anyanyelven tanulók arányának növekedése, a magyar gyerekek egyre nagyobb hányada magyar tannyelvű osztályokba jár. A pozitív trend ugyanakkor azzal is szorosan összefügg, hogy az elmúlt két évtizedben jelentős mértékű tömbösödés figyelhető meg az erdélyi magyar népességen belül, illetve hogy a magyarok és a románok korstruktúrája közötti eltérés csökkent, elsősorban a kivándorlás etnikai kiegyenlítődése következtében.

Másrészt az aránynövekedés annak is köszönhető, hogy egyre nő a magyar oktatáson belül a magyar anyanyelvű, de nem „népszámlálási magyarok” aránya. A magyar nyelven tanulók között olyanok is vannak, akiket a népszámlálások időpontjában más nemzetiségűnek regisztráltak (románok, romák, svábok). Ennek okán is a 2017-es, magyarokra vonatkozó adatokat nem etnikai, hanem anyanyelvi besorolás szerint kalkuláljuk. Ez jól mutatja, hogy a populáción, illetve a tanulókon belüli magyar arány továbbra is jelentős eltérést mutat. Ha az országosra jellemző, 89%-os beiskolázási aránnyal számolunk, akkor azt feltételezhetjük, hogy a 6–14 éves, magyar anyanyelvű gyerekek 10%-a járt nem magyar tannyelvű osztályokba 2017-ben.

A beiskolázási aránynak a csökkenése 2011 és 2017 között meglehetősen kontraintuitív. Nagy valószínűséggel a 2011-es népszámlálás adatai már akkor felülbecsülték az állandó lakosságot és még hangsúlyosabban a gyerekek számát,9 és ez a 2017-es előrejelzést is számottevően torzítja. Másodsorban az is valószínűsíthető, hogy a 6 éves gyerekek egy számottevő részét a szülők továbbra sem íratják be az előkészítő osztályba, így azok az alapfokú beiskolázási arányokat csökkentik, és az óvodaiakét növelik.

Beiskolázási számok és arányok – alapfok (1991, 2002, 2011, 2017)

Év

Beiskolázás

Magyarok aránya

Románia

Magyarok

Népességben

Magyar nyelven tanulók

6/7–14 évesek10

Alapfok

%

6/7–14 évesek

Alapfok

%

1991

2 870 587

2 639 279

92%

178 214

134 486

75%

6,2%

5,1%

2002

2 281 700

2 198 312

96%

127 837

106 515

83%

5,6%

4,8%

2011

1 715 333

1 629 406

95%

97 196

87 605

90%

5,7%

5,4%

2017

1 880 831

1 677 968

89%

111 985

90 305

81%

6,0%

5,4%


A középfokú oktatásban (líceumok és szakiskolák) a legrosszabb a magyar nyelven tanulók aránya.
1991-ben a magyar etnikumú fiatalok mintegy 38%-a iratkozott be magyar tannyelvű osztályokba, miközben az országos beiskolázási arány 74%-os volt. Azonos beiskolázási aránynál ez azt jelenti, hogy a magyar fiatalok alig több mint fele tanult magyar nyelven ezen a szinten. A tendencia itt is pozitív, a 90-es évek közepétől megindult a felzárkózás, viszont továbbra is jelentős az elmaradás az etnikai, anyanyelvi arányokhoz képest. A pozitív folyamatok hátterében hasonló okok állhatnak, mint az alapfokú oktatás esetében. Fontos kiegészítés, hogy Romániában jelen pillanatban csupán 10. osztályig kötelező az oktatás, így itt nagyobb mértékben szerepet játszhat a korai iskolaelhagyás is. Erre vonatkozó, etnikai bontású adatok sajnos nincsenek.

Beiskolázási számok és arányok – középfok (1991, 2002, 2011, 2017)

Év

Beiskolázás

Magyarok aránya

Románia

Magyarok

Népességben

Magyar nyelven  tanulók

15–18 évesek

Középfok

%

15–18 évesek

Középfok

%

1991

1 562 956

1 153 723

74%

105 121

39 827

38%

6,7%

3,5%

2002

1 329 409

1 010 619

76%

75 466

37 365

50%

5,7%

3,7%

2011

880 979

901 150

102%

48 966

37 025

76%

5,6%

4,1%

2017

841 426

727 911

87%

50 192

30 704

61%

6,0%

4,2%



3. A tanulók etnikuma

Az Országos Statisztikai Intézet felmérései kitérnek a diákok etnikumára is, függetlenül attól, hogy milyen tannyelvű osztályba járnak. Ezek az adatok csak országos összesítésben elérhetők, jelenleg a 2014, 2015 és 2016-os kezdetű tanévekre.11 További probléma, hogy a felmérések elemzési egységét az oktatási intézmények képezik, így nem létezik olyan adat, amely az etnikum és a tannyelv összefüggéseit mutatná. A módszertan szerint a diákok etnikumát az oktatási intézmény rögzíti a beiratkozási adatlapok, azaz a szülők nyilatkozata alapján.

A legfrissebb, 2016/17-es tanévre vonatkozó elemzés szerint a közoktatásban tanuló diákok 5,2%-a volt magyar nemzetiségű. Ez pontosan megegyezik a magyar tannyelven tanulók számával és arányával, viszont az egyes oktatási szintek esetében jelentősek az eltérések.

Az óvodások 5,9%-a volt magyar etnikumú, viszont ennél többen járnak magyar óvodai csoportokba, itt az arány 6,3%-os. Ez azt a hipotézisünket erősíti, mely szerint ezen a szinten jelentős a nem magyar etnikumú (akár népszámlálás, akár beiratkozás esetében rögzített), de magyar tannyelvű óvodába járó gyerekek száma. Hasonló az aránybeli eltolódás az alapfokú képzésben is, a magyar nemzetiségűek aránya 5,1–5,2%-os, a magyar tannyelven tanulóké pedig 5,4%-os. Az eltérések minden bizonnyal még ennél is nagyobbak, ha azt feltételezzük, hogy a magyar nemzetiségű gyermekek egy része román vagy más (pl. német) tannyelvű osztályokba jár. Líceumi szinten már fordított az összefüggés, a magyar etnikumúak és a magyar tannyelven tanulók aránya 86%-os, azaz számottevően több magyar gyermek van a rendszerben, mint amennyien magyarul tanulnak. A szakiskolások között felülreprezentáltak a magyar etnikumúak (7,8%), viszont jelentős részük (legalább 10%-uk) román nyelven tanul. A posztlíceumi szinten a magyar fiatalok több mint fele nem anyanyelvén tanul.

Kiemelt figyelmet érdemel a roma identitású diákok számának alakulása is, míg az elemiben 7,2% az arányuk, ez drámaian csökken a felsőbb szinteken: általánosban 5,2%, szakiskolában 3,4%, a középiskolai szinten pedig csupán 1%.

A tanulók megoszlása etnikumok szerint, 2016/17-es tanév12

 

Román

etnikum

%

Magyar

etnikum

%

Roma

etnikum

%

Egyéb

etnikum

%

 

Magyar

tannyelven

tanulók

Arányuk a

magyar

etnikumúak

között

Óvoda

461 634

88,6%

30 995

5,9%

24 306

4,7%

4 169

0,8%

 

32 911

106,2%

Alapfok

1 486 914

87,8%

86 695

5,1%

106 369

6,3%

14 394

0,8%

 

91 469

105,5%

Elemi

806 240

86,9%

47 113

5,1%

66 325

7,2%

7 899

0,9%

 

 

 

Általános

680 674

88,8%

39 582

5,2%

40 044

5,2%

6 495

0,8%

 

 

 

Líceum

609 203

93,7%

30 165

4,6%

6 676

1,0%

3 956

0,6%

 

25 916

85,9%

Szakiskola

74 309

88,1%

6 605

7,8%

2 861

3,4%

615

0,7%

 

5 912

89,5%

Posztlíceum

90 470

96,6%

3 038

3,2%

34

0,0%

135

0,1%

 

1 252

41,2%

Összesen

2 722 530

89,5%

157 498

5,2%

140 246

4,6%

23 269

0,8%

 

157 460

100,0%

 


4. Beiskolázási számok és arányok régiók szerint

Régiók szintjén az 1997–2017-es periódust tudjuk nyomon követni, ekkortól publikusak a megyei szintű adatok. Míg Erdély egészében a teljes diákpopuláció 66%-ra csökkent ebben a húsz évben, a magyar nyelven tanulók száma kisebb mértékben, 78%-ra apadt. Az Erdélyen belüli régiók közül a Partiumban volt a legkisebb a magyar nyelven tanulók számának csökkenése (14%-os), Közép-Erdélyben 20, Székelyföldön 24, a szórványmegyékben pedig a leghangsúlyosabb, 37%-os.

Székelyföld (Hargita és Kovászna megyék) esetében enyhén növekedett a magyar oktatásban részt vevő diákok aránya 1997 és 2017 között.

Az óvodába járókon belül a magyar nyelven tanulók aránya stabilan 80% körüli, ami enyhén meghaladja az óvodáskorú népességen belüli etnikai arányt. Ebből arra következtethetünk, hogy az óvodát magyar nyelven végzők egy része a népszámlálások alkalmával nem magyar nemzetiségűnek (hanem elsősorban romaként) volt regisztrálva.13

Az elemi és általános oktatás esetében ebben a húsz évben enyhén növekedett a magyarul tanulók aránya, 76-ról 79%-ra, és nagyjából megegyezik az etnikai aránnyal, amely szintén emelkedett a vizsgált periódusban.

A középfokú képzés esetében van hangsúlyosabb lemaradás, viszont javul a tendencia, 2017-ben a 79%-ra becsült magyar anyanyelvű népességhez képest 77%-os a magyar tannyelvű líceumi és szakiskolai osztályokba járók aránya.

Közép-Erdélyben (Maros és Kolozs megyék) az óvodások arányának enyhe mérséklődése követi a népességen belüli aránycsökkenést. Az alapfokú képzésben magyarul tanulók aránya 2014-ig enyhén növekedett, azt követően viszont csökkent, 2017-ben 21%-os, miközben a magyar anyanyelvűek becsült populációja 22%-os. A középfokú oktatásban itt is jelentős a felzárkózás, a magyar gyerekek egyre nagyobb hányada anyanyelven végzi tanulmányait.

A Partiumban (Bihar, Szatmár, Szilágy megyék) felemás a helyzet, alapvetően kedvezőtlen a magyar oktatási intézményrendszer szempontjából. Partiumi sajátosság, hogy a magyar óvodákban tanulók aránya jelentősen elmarad a népességen belüli magyar aránytól, elsősorban Szatmár és Bihar megyében. Bár enyhén javult a helyzet, 2017-ben továbbra is jelentős a különbség, a magyar óvodások aránya csupán 22%-os, míg a 3–5 éves korcsoportban a magyar anyanyelvűek aránya 28%-os. Az alapképzésben valamivel kisebb az eltérés: az iskolás populációban 24, a viszonyítási korcsoportban 28%, de itt is jelentős a nem anyanyelven tanuló magyarok aránya. A líceumi és szakiskolai magyar osztályokba járók aránya látványosan nőtt, viszont továbbra is jelentősen elmarad a populáción belüli magyarok arányától.

A dél-erdélyi, bánsági és észak-erdélyi régiókat összevonva tárgyaljuk. A szórvány kategóriába sorolt megyékben (Arad, Beszterce, Brassó, Fehér, Hunyad, Máramaros, Krassó-Szörény, Szeben, Temes) a legkedvezőtlenebb a magyar oktatás helyzete. Pozitív trendnek tekinthető, hogy az óvodások és az alapfokú iskolai tanulmányaikat végzők esetében többnyire sikerül stabilan tartani a magyarul tanulók arányát, olyan körülmények között, hogy az iskoláskorú (6–18 éves) magyar népesség több mint a felére csökkent az elmúlt két évtizedben. A szórványmegyék nem kezelhetők egységesen, a magyar oktatás helyzetét alapvetően a megyéken belüli etnikai térszerkezet határozza meg, viszont ezek tárgyalására nincs lehetőségünk kitérni ebben az elemzésben.

A kilenc megye összességében az óvodai szinten jónak tekinthetők a magyar beiratkozási számok, az alapfokú képzésben a magyar anyanyelvű gyerekek mintegy fele, a középfokú oktatásban pedig mintegy egyharmada tanult anyanyelvén a 2017-es adatok alapján.

A líceumi és szakiskolai képzés esetében azt is figyelembe kell venni (a regionális elemzés egészében), hogy egyrészt a magyar nyelvű oktatási kínálat ezen a szinten nagyon eltérő regionálisan (például a szaklíceumi és a szakiskolai oktatás túlnyomó része Székelyföldön összpontosul), illetve ezzel összegfügésben, hogy a diákok mobilitása már sokkal hangsúlyosabb lehet (más megyékben, más régiókban folytatják tanulmányaikat).



5. Beiskolázási számok és arányok 2018-ban

Tovább árnyalhatjuk a képet, ha minden oktatási szintre kiterjesztve megnézzük a magyar nyelven tanulók számát és arányát. Erre az oktatási minisztérium 2018-as adatai adnak lehetőséget,14 ezek alapján külön kezelhető az elemi és az általános iskolai szint.

Az évfolyamszintű adatok is azt igazolják vissza, hogy a magyarok körében hangsúlyosabb az óvoda korai megkezdése, a kiscsoportban a legmagasabb a magyar tannyelvű gyerekek aránya (7,3%). Az elemi osztályokba az átlagos óvodai létszám 93%-a kerül,15 ezen a szinten a magyarul tanulók aránya 5,4–5,6%-os. Az általános iskolába az átlagos elemi diáklétszám 91%-a iratkozik be, itt már valamivel alacsonyabb, 5,2–5,3%-os a magyar tannyelvű osztályokba járók aránya Románia szintjén. A középfokú oktatásba való belépésnél van jelentős törés, az átlagos magyar gimnazista diákpopuláció 84%-a kerül líceumi vagy szakiskolai képzésbe. Itt nem tudjuk, hogy milyen a korai iskolaelhagyók, illetve a tannyelvet váltók megoszlása, ez a két tényező együttesen járulhat hozzá a magyar középfokú oktatásban részt vevők számának jelentős csökkenéséhez. A líceumi évfolyamok szintjén 4% körüli a magyar nyelven tanulók aránya. A szakiskolákban felülreprezentáltak, a posztlíceumi képzésben alulreprezentáltak a magyar nyelven tanulók.



Adattáblák

Magyar közoktatás Romániában. Magyar nyelven tanulók száma és aránya

Év

Óvoda

%

Elemi és

általános

%

Líceum

%

Szak-

iskola

%

Poszt-

líceum

%

Összes

%

1990

47 600

6,33%

142 459

5,22%

41 367

4,15%

4 123

1,13%

525

1,80%

236 074

4,84%

1991

47 530

6,40%

134 486

5,10%

33 447

4,30%

6 380

1,70%

1 103

2,01%

222 946

4,86%

1992

49 255

6,55%

128 879

5,01%

31 196

4,37%

5 738

1,72%

969

1,70%

216 037

4,88%

1993

48 192

6,77%

125 480

4,95%

30 475

4,22%

6 112

2,03%

1 058

2,09%

211 317

4,89%

1994

47 754

6,67%

124 167

4,90%

30 055

3,97%

6 293

2,18%

862

1,90%

209 131

4,82%

1995

45 839

6,57%

121 215

4,77%

29 950

3,80%

5 491

1,92%

905

1,66%

203 400

4,66%

1996

42 816

6,49%

120 597

4,74%

29 604

3,73%

5 272

2,01%

753

1,02%

199 042

4,59%

1997

40 978

6,57%

121 244

4,74%

29 196

3,81%

5 984

2,42%

1 087

1,26%

198 489

4,63%

1998

40 397

6,47%

122 385

4,79%

27 274

3,80%

5 876

2,58%

1 347

1,40%

197 279

4,67%

1999

40 207

6,52%

119 157

4,77%

26 430

3,81%

5 747

2,59%

2 094

2,21%

193 635

4,69%

2000

40 086

6,56%

114 420

4,74%

26 207

3,81%

6 798

2,84%

2 362

2,88%

189 873

4,71%

2001

40 266

6,54%

109 498

4,72%

28 301

3,98%

7 090

2,81%

2 001

2,75%

187 156

4,71%

2002

41 457

6,58%

106 515

4,85%

29 415

3,97%

7 950

2,94%

1 658

2,68%

186 995

4,79%

2003

40 811

6,41%

104 068

4,90%

29 634

3,90%

8 281

2,97%

1 427

2,61%

184 221

4,78%

2004

41 207

6,39%

99 428

4,98%

31 013

4,01%

9 437

3,26%

1 457

2,99%

182 542

4,86%

2005

41 104

6,34%

96 266

5,07%

30 876

4,02%

10 139

3,56%

1 512

3,47%

179 897

4,94%

2006

41 280

6,36%

93 944

5,10%

30 968

3,97%

9 876

3,94%

1 152

3,06%

177 220

4,98%

2007

41 054

6,31%

92 816

5,19%

31 559

3,99%

8 770

3,98%

1 102

2,42%

175 301

5,01%

2008

41 184

6,31%

91 732

5,23%

31 616

4,03%

7 309

3,86%

1 268

2,30%

173 109

5,04%

2009

41 857

6,28%

90 930

5,29%

33 563

4,01%

4 221

3,66%

1 185

1,89%

171 756

5,05%

2010

42 747

6,34%

90 779

5,37%

35 452

4,09%

1 740

3,19%

1 376

1,97%

172 094

5,13%

2011

43 412

6,44%

87 605

5,38%

36 872

4,15%

153

1,24%

1 382

1,74%

169 424

5,16%

2012

36 284

6,24%

95 247

5,46%

34 555

4,15%

1 158

5,87%

1 612

1,74%

168 856

5,16%

2013

35 348

6,22%

95 824

5,50%

32 418

4,17%

1 926

7,27%

1 401

1,36%

166 917

5,19%

2014

34 705

6,20%

94 326

5,45%

29 037

3,99%

3 658

7,20%

1 434

1,36%

163 160

5,14%

2015

33 965

6,35%

93 222

5,44%

27 121

4,03%

4 686

6,82%

1 335

1,34%

160 329

5,19%

2016

32 911

6,31%

91 469

5,39%

25 916

3,98%

5 912

7,01%

1 252

1,34%

157 460

5,17%

2017

32 732

6,28%

90 305

5,38%

24 649

3,87%

6 055

6,71%

1 232

1,34%

154 973

5,13%

201816

33 000

6,31%

88 811

5,45%

24 089

3,95%

5 727

7,05%

1 038

1,25%

152 665

5,22%

Forrás: Forrás: INS, Tempo online, SCL103B

 

Beiskolázási számok és arányok Székelyföldön (2002, 2011, 2017)

 

Összes diák

Magyar

Magyarok aránya

3–5/6 év

Óvoda

%

3–5/6 év

Óvoda

%

Népességben

Magyar nyelven tanulók

2002

24 183

22 895

94,7%

18 528

18 136

97,9%

76,6%

79,2%

2011

24 864

22 804

91,7%

19 390

18 393

94,9%

78,0%

80,7%

2017

16 633

16 906

101,6%

13 434

13 527

100,7%

80,8%

80,0%

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6/7–14 év

Alapfok

%

6/7–14 év

Alapfok

%

Népességben

Magyar nyelven tanulók

2002

59 327

55 288

93,2%

45 168

42 144

93,3%

76,1%

76,2%

2011

47 613

45 968

96,5%

36 732

35 845

97,6%

77,1%

78,0%

2017

54 093

48 173

89,1%

43 146

38 213

88,6%

79,8%

79,3%

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

15–18 év

Középfok

%

15–18 év

Középfok

%

Népességben

Magyar nyelven tanulók

2002

35 433

25 705

72,5%

27 243

18 706

68,7%

76,9%

72,8%

2011

22 913

22 282

97,2%

17 514

16 479

94,1%

76,4%

74,0%

2017

23 699

17 756

74,9%

18 816

13 679

72,7%

79,4%

77,0%



Beiskolázási számok és arányok Közép-Erdélyben (2002, 2011, 2017)

 

Összes diák

Magyar

Magyarok aránya

3–5/6 év

Óvoda

%

3–5/6 év

Óvoda

%

Népességben

Magyar nyelven tanulók

2002

48 280

40 518

83,9%

11 389

10 440

91,7%

23,6%

25,8%

2011

50 831

45 044

88,6%

11 056

11 000

99,5%

21,8%

24,4%

2017

35 851

35 618

99,4%

7 918

8 099

102,3%

22,1%

22,7%

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6/7–14 év

Alapfok

%

6/7–14 év

Alapfok

%

Népességben

Magyar nyelven tanulók

2002

124 915

119 238

95,5%

28 818

25 676

89,1%

23,1%

21,5%

2011

96 547

92 180

95,5%

22 241

20 634

92,8%

23,0%

22,4%

2017

112 190

101 686

90,6%

24 863

21 594

86,9%

22,2%

21,2%

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

15–18 év

Középfok

%

15–18 év

Középfok

%

Népességben

Magyar nyelven tanulók

2002

73 464

57 739

78,6%

16 671

8 179

49,1%

22,7%

14,2%

2011

50 335

49 703

98,7%

11 575

8 498

73,4%

23,0%

17,1%

2017

47 528

40 018

84,2%

11 386

7 425

65,2%

24,0%

18,6%



Beiskolázási számok és arányok a Partiumban (2002, 2011, 2017)

 

Összes diák

Magyar

Magyarok aránya

3–5/6 év

Óvoda

%

3–5/6 év

Óvoda

%

Népességben

Magyar nyelven tanulók

2002

52 245

41 851

80,1%

12 588

8 618

68,5%

24,1%

20,6%

2011

51 594

44 347

86,0%

12 412

9 791

78,9%

24,1%

22,1%

2017

34 829

35 230

101,2%

9 631

7 919

82,2%

27,7%

22,5%

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6/7–14 év

Alapfok

%

6/7–14 év

Alapfok

%

Népességben

Magyar nyelven tanulók

2002

134 844

129 710

96,2%

32 878

29 043

88,3%

24,4%

22,4%

2011

103 362

98 114

94,9%

25 088

23 320

93,0%

24,3%

23,8%

2017

113 899

100 920

88,6%

31 957

23 908

74,8%

28,1%

23,7%

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

15–18 év

Középfok

%

15–18 év

Középfok

%

Népességben

Magyar nyelven tanulók

2002

75 385

55 912

74,2%

18 581

7 503

40,4%

24,6%

13,4%

2011

53 550

55 667

104,0%

13 092

9 178

70,1%

24,4%

16,5%

2017

50 962

41 775

82,0%

14 176

7 602

53,6%

27,8%

18,2%



Beiskolázási számok és arányok a szórványmegyékben (2002, 2011, 2017)

 

Összes diák

Magyar

Magyarok aránya

3–5/6 év

Óvoda

%

3–5/6 év

Óvoda

%

Népességben

Magyar nyelven tanulók

2002

168 987

127 434

75,4%

7 282

4 141

56,9%

4,3%

3,2%

2011

162 620

131 165

80,7%

5 856

4 135

70,6%

3,6%

3,2%

2017

110 942

104 215

93,9%

3 076

3 071

99,8%

2,8%

2,9%

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6/7–14 év

Alapfok

%

6/7–14 év

Alapfok

%

Népes ségben

Magyar nyelven tanulók

2002

446 723

427 059

95,6%

20 107

9 373

46,6%

4,5%

2,2%

2011

322 418

306 631

95,1%

12 488

7 530

60,3%

3,9%

2,5%

2017

357 650

314 989

88,1%

11 617

6 289

54,1%

3,2%

2,0%

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

15–18 év

Középfok

%

15–18 év

Középfok

%

Népességben

Magyar nyelven tanulók

2002

259 481

200 060

77,1%

12 373

2 895

23,4%

4,8%

1,4%

2011

168 096

178 321

106,1%

6 497

2 618

40,3%

3,9%

1,5%

2017

157 049

140 358

89,4%

5 637

1 916

34,0%

3,6%

1,4%

 

Közzététel: 2019. június 11.

További információ: Barna Gergő (barna.gergo@erdelystat.ro).

Korábbi Erdélystat közlemények és elemzések, módszertani leírások megtalálhatók a www.erdelystat.ro honlapon.

Előzetes igénylés után közleményeinket, elemzéseinket e-mailen elküldjük Önnek a megjelenés időpontjában. Ilyen igényét az info@erdelystat.ro e-mail címen jelezheti.


1Az óvodásokkal itt nem számolunk. Az óvodába járók számának a csökkenése 31%-os 1990–2017 között mind a romániai, mind a magyar tannyelvű populációban. Viszont az óvodai szint nem kötelező jellegű, a jelenlegi törvények értelmében 2020-tól lesz kötelező a nagycsoport (5 évesek számára), illetve ugyanettől az időponttól lesz kötelező a XI–XII. osztály is.

2Románia lakossága ugyanebben a periódusban 15%-kal csökkent, 23,2 millióról 19,6 millióra az Eurostat adatok szerint.

3http://www.aracis.ro/fileadmin/ARACIS/Revista_QAR/2015/Articol_3_Gogu_Muresan_Turdean_QAR_2015.pdf vagy https://www.edu.ro/sites/default/files/_fi%C8%99iere/Minister/2017/transparenta/Stare%20preuniv%202016.pdf (letöltés: 2019. május 21.)

4Jelentősen növekedett viszont a bruttó beiskolázási arány az óvodáskorúak esetében (őket itt nem számítottuk bele a diákpopulációba), 1990-ben a 3–6 évesek alig több mint fele járt óvodába, ez mostanra 82–84%-ra emelkedett. Lásd: INS, Tempo online, SCL102A

5Az adatok nem tartalmazzák a fakultatív anyanyelvoktatásban részt vevőket, kizárólag a magyar tannyelvű osztályokba járókra vonatkoznak.

6Lásd: http://statisztikak.erdelystat.ro/cikkek/nepesedesi-perpsektivak-erdelyben-2011-2031/24

72017-ben 3–5 évesek. A 2011 és 2017 közötti kiugró létszámcsökkenés egyik oka a 2012-ben bevezetett előkészítő osztályok, amelyek során egy óvodai évfolyam átsorolódik az elemi oktatás szintjére.

8A 2017-es népességszámot mind Románia, mind pedig a magyarok esetében a korábbi népesség-előrejelzésünk alapján számítottuk. A magyarok esetében itt nem az etnikumra, hanem a magyar anyanyelvű lakosságra vonatkoznak az adatok!

9Lásd korábbi elemzésünket: http://statisztikak.erdelystat.ro/cikkek/nepesedesi-perpsektivak-erdelyben-2011-2031/24

102017-ben 6–14 évesek

11http://www.insse.ro/cms/ro/tags/sistemul-educational-romania (letöltés: 2019. június 7.)

12http://www.insse.ro/cms/ro/content/sistemul-educa%C5%A3ional-%C3%AEn-rom%C3%A2nia-date-sintetice-1 (letöltés: 2019. június 7.)

13A 2017-es adatok, amelyek esetében az anyanyelvi arányt becsültük, jól mutatják ezt az eltérést. Itt a populáción belüli magyar anyanyelvűek aránya enyhén magasabb, mint az óvodai populációban, eltérően a népszámlálások időpontjában figyelembe vett etnikai arányokhoz képest. Lásd a székelyföldi adattáblát az elemzés végén.

14Az adatok a 2017/2018-as iskolai tanévre vonatkoznak. Az ábrán nem tüntetjük fel a gimnáziumi oktatás IX. és X. osztályait (csak speciális oktatásban, összesen 37 magyar nyelven tanuló), illetve a líceumi oktatás XIII. osztályát (212 magyar nyelven tanuló) a kis esetszámok miatt.

15Az egyes évfolyamok (óvoda, elemi, általános, líceum+szakiskola) átlagait viszonyítjuk egymáshoz. Ez nem mutatja pontosan a korai iskolaelhagyás vagy a tannyelv-váltás mértékét, mivel az egyes korosztályok eltérőek lehetnek, de jó közelítést ad.

16Előzetes, az Oktatási Minisztériumtól kikért adatok.