HU | EN

Népesedési perspektívák Erdélyben: 2011-2031. A magyar anyanyelvűek számának és arányának várható alakulása

Utolsó módosítás: 2019.04.23

 

A kohorsz-komponens módszer a közelmúltig uralkodó eljárás volt a demográfiai előreszámítások területén, és ma is egy igen elterjedt módszernek számít. Előnye abból fakad, hogy a korszerkezetből kiindulva (amit népszámlálás, egyéb adatfelvétel, vagy valamilyen adminisztratív adatbázis rögzít) viszonylag pontosan tudja becsülni a népesség számának és szerkezetének várható alakulását. Igaz ez elsősorban az elhalálozások számára és a születésszámokra, amelyek az előreszámításban a „kimeneti”, illetve „bemeneti” változók szerepét játsszák. Ezek egyrészt jelentős mértékben a korszerkezet függvényei, hisz a halálesetek száma az elöregedés mértékétől, a születések száma pedig a termékeny korú női kontingens méretétől függ. Másrészt a gyermekvállalási hajlandóság, illetve az elhalálozási valószínűségek az egyes társadalmakban viszonylag lassan változnak, így ezek jövőbeli alakulásával kapcsolatban többé-kevésbé reális hipotéziseket tudunk megfogalmazni.

Az elvándorlás, illetve bevándorlás esetében a demográfusok előrejelzési képessége már korlátozottabb. Léteznek olyan gondolatkísérletek (az úgynevezett életciklus modellhez kötődően), amelyek a vándorlás emberi életpályán belüli helyét próbálják rögzíteni. És valóban, egyes társadalmakban a munkaerőpiacra való belépés, az oktatási életpálya bizonyos szakaszai, vagy a családalapítás nagy eséllyel vonnak maguk után térbeli elmozdulást. Ennek ellenére a vándorlásnak nem létezik az emberi életszakaszon belül univerzálisan (vagy akár történetileg tartósan) rögzíthető helye. A ki- és bevándorlók száma olyan tényezőktől függenek, amelyek rövidtávon megváltozhatnak (például a migrációs politika), vagy amelyeknek az előrejelzése nem tartozik a demográfusok illetékességi körébe (például a gazdasági trendek alakulása). Ezért a népesség-előreszámításokat nem tekinthetjük a jövőre vonatkozó előrejelzésnek („jóslatnak”), hanem csupán modellszámításnak, vagyis „ha … akkor” típusú kijelentésnek.

A saját népesség-előreszámításunkat, ami az erdélyi magyar, illetve a teljes erdélyi és romániai népesség alakulását modellezi a 2011-es népszámlálási év és 2031 között, szintén ilyen „ha … akkor” típusú elemzésnek tekinthetjük. A kérdést még az is bonyolítja, hogy mivel egy kisebbségi népességről beszélünk, meg kellett (a demográfia eszközeivel) határoznunk annak határait, illetve azt, hogy mit tekintünk etnikai határátlépésnek. Elemzésünkben előbb a kiinduló feltevésekre („ha”), majd az eredményekre („akkor”) koncentrálunk. Az is lényeges, hogy egy korábbi, a 2002-es népszámlálási eredményekből kiinduló elemzésünkkel szemben az erdélyi magyarságot nem etnikai, hanem nyelvi közösségként határoztuk meg. Az elemzésben az emellett szóló érvekre és a lehetséges közpolitikai következményekre is kitérünk. Lényeges az is, hogy a népességet négy szinten számítottuk előre. Ezek Románia, Erdély, a 16 erdélyi megye és 50 oktatási kisrégió. Ebben a szélesebb közönség számára készült elemzésben az első három szintet érintjük, és nem fogjuk bemutatni a kisrégiók szerinti különbségeket.

 

1. „Ha”: kiinduló feltételek, hipotézisek

A népesség-előreszámítások általában alternatív forgatókönyveket állítanak fel, és az a részletesebb munka, amire jelen elemzés épül, szintén ezt teszi. A mostani elemzés azonban – a jobb követhetőség érdekében – csupán az úgynevezett „alapforgatókönyvet” mutatja be. Az erdélyi magyar közösségen belüli nagyobb régiók és megyék szerinti eltérésekre, valamint a magyar és a teljes (erdélyi, romániai) népesség alakulásának különbségeire fókuszálunk. A kiinduló feltételeket, illetve a hipotéziseket nem ismertetjük egy szaktanulmánytól elvárható részletességgel. Csupán a leglényegesebb dolgokra térünk ki, illetve nagyobb teret szánunk három problematikus aspektus bemutatásának. Ezek (1) a népszámlálási adatok megbízhatósága; (2) a magyar anyanyelvű és a magyar etnikumú népesség közötti választás kérdése; (3) az elvándorlásra vonatkozó hipotézisek. Ezek olyan (nem feltétlenül magától értetődő) választások, amelyek nagyban befolyásolják az előrejelzés eredményeit. Az előreszámítás hipotéziseit ezt követően foglaljuk röviden össze.

A kiinduló feltételek tekintetében a korstruktúrára kell kitérnünk röviden, hisz ez nagyban befolyásolja az egyenlőtlen népességfejlődést mind román-magyar vonatkozásban, mind a magyar közösségen belül. Elmondható, hogy 2011-ben a magyar anyanyelvűek kiinduló korszerkezete kedvezőtlenebb volt az országosnál, még ha nem is olyan mértékben, mint a két azt megelőző népszámlálás esetében. Ennél még szembeötlőbbek azonban a magyar nyelvi közösségen belüli regionális különbségek. Székelyföldön (ahol a magyar anyanyelvűek korszerkezete kedvezőbb, mint Romániában általában) több mint 8 évvel alacsonyabb az átlagéletkor, mint a Bánságban, és több mint 7 évvel alacsonyabb, mint Dél-Erdélyben.

1. táblázat. A korszerkezet anyanyelv szerinti és regionális eltérései a 2011-es népszámlálás szerint

 

átlagéletkor

0–19 évesek aránya (%)

65 év fölöttiek aránya (%)

Teljes népesség

Románia

40,6

21,4

16,5

Erdély

40,3

21,3

15,3

Magyar anyanyelvűek

Románia

42,5

17,9

19,0

Székelyföld

40,2

20,8

16,0

Közép-Erdély

43,7

16,2

21,4

Partium

41,1

19,5

16,6

Dél-Erdély

47,9

11,9

24,4

Bánság

48,4

11,6

25,5

Észak-Erdély

46,6

13,3

23,7

Forrás: INS adatok

1.1. A népszámlálási adatok megbízhatósága

A 2011-es népszámlálás adminisztratív lebonyolításával és tudományos érvényességével kapcsolatban jelentős vita alakult ki. Románia eredetileg egy hagyományos (papír-ceruza alapú, számlálóbiztosokkal operáló) népszámlálást tervezett és hajtott végre. Ennek alapján a számlálóbiztosok 19 042 936 személyt írtak össze lakónépességként. Ezt követően azonban egy „alternatív módszertan” alapján a népszámlálási adatbázist a lakosság-nyilvántartóból pótolták,1 ami 1 238 028 személyt érintett. Ezek a személyek valójában regiszter alapon lettek „összeszámolva”, ezért értelemszerűen az anyanyelvükre vonatkozó információt nem tartalmaz a népszámlálási adatbázis. A népesség-előszámítás során (a kor és község szerint bontott anyanyelvi adatok alapján) megbecsültük az utólagosan hozzáadott népesség anyanyelvét. Így végeredményként 1 308 340 magyar anyanyelvűvel számoltunk 2011-es kiinduló adatként. Ez a hivatalos népszámláláskor regisztrált népesség 6,5%-át jelentette.

Szükséges azonban aláhúzni, hogy ez csupán egy a számítások során alkalmazott munkahipotézis, nem pedig valós népességszám. Ezt emeli ki az 1. ábra is, amely a regiszterből pótolt népesség korszerkezetét mutatja. A korfa egyrészt teljesen szabálytalan, és leginkább azt mutatja, hogy különböző életkorokban az emberek milyen eséllyel szerepelnek különböző regiszterekben,2 másrészt (a kiskorúak nagy arányát leszámítva) feltűnően hasonlít a vándorló népességek modális korszerkezetéhez. Úgy fogalmazhatunk, hogy ha elfogadjuk, hogy Románia népessége 2011-ben 20 121 641 volt, akkor abból 1 308 340 lehetett (volna) magyar anyanyelvű.

1. ábra. Az ismeretlen anyanyelvű (regiszterből pótolt) és a magyar anyanyelvű népesség korszerkezete (abszolút számok, 1000 fő)Forrás: INS adatok

1.2. Anyanyelv vagy etnikum?

A demográfiai vizsgálatok, köztük korábbi 2007-ben publikált népesség-előreszámításunk,3 általában az etnikai (korábban bevett szóhasználat szerint nemzetiségi) változó mentén határolták le az erdélyi magyar népességet. Ezzel a gyakorlattal több ok miatt szakítottunk, és az anyanyelv mentén határoltuk le a magyar népességet.

Először, az általunk elvégzett népesség-előreszámításnak elsősorban közpolitikai célokhoz kötve van értelme és értéke. Ezen közpolitikai célok közül a magyar intézményrendszer, különösen a magyar nyelvű oktatás tervezhetőségét kell kiemelnünk. A magyar népességet előreszámítani csakis ennek függvényében értelmes tevékenység. A magyar nyelvű oktatás szempontjából pedig a magyarul beszélő és nem a magyar etnikumú gyermekek az érdekesek. Az anyanyelvet a román népszámlálások (a számlálóbiztosok számára elkészített tankönyvben) mint a származási családban leggyakrabban beszélt nyelvet határozzák meg. A tényleges kérdezési szituációban azonban a válaszadók többféleképpen értelmezhetik a fogalmat. Számukra az anyanyelv a gyermekkorban használt nyelv mellett jelentheti az édesanya nyelvét, a legjobban beszélt nyelvet, vagy egy olyan nyelvet, amihez szimbolikusan ragaszkodnak, mint a nemzeti identitásuk egy eleméhez. E sokféle lehetséges jelentés ellenére az anyanyelvi lehatárolás az etnikainál jóval inkább átfedődik a magyar beszélőközösséggel, vagy a magyarul beszélők közösségével.

Másodszor, nem akarjuk megkerülni a magyar anyanyelvű romák kérdését. Ha egy technikai szinten közelítünk, a romák és nem romák közötti határt képtelenek vagyunk leírni a népszámlálási etnikai önbevalláson keresztül. Teljesen esetleges, nagymértékben a népszámlálás helyi politikai kontextusától függő, hogy a kettős kötődésű magyar-cigányokat a népszámlálás során hogyan regisztrálták. Adott esetben két teljesen hasonló magyar-cigány közösség közül az egyik (statisztikai értelemben) része lesz az önbevallás mentén lehatárolt magyar népességnek, míg a másik nem lesz része. Az anyanyelvi regisztráció kevésbé esetleges, még akkor is, ha mint érintettük, az anyanyelvnek is számos értelmezése adódhat a kérdezési szituáció során. Egy általánosabb (kevésbé technikai) szinten úgy gondoljuk, hogy a magyar közösséget célszerű úgy meghatározni, hogy abba romák és nem romák egyaránt beleférjenek. Véleményünk szerint a romák magyar közösségen belüli integrációjának és emancipációjának ez egy szükséges alaplépése.4

Harmadszor, általában véve is praktikusabbnak tartjuk az anyanyelvi lehatárolást. Ez a vegyes identitású vagy származású személyek, illetve az etnikai határátlépések leírása tekintetében is tisztább fogalmi helyzetet teremt. Így a magyar közösségből a nyelvváltással lehet kilépni, és a magyar nyelv elsajátításán keresztül lehet belépni. Ez a meghatározás összhangban van a hétköznapi határmegvonási gyakorlatokkal, és a nemzetközi kisebbségi jogi nyelvezettel is sokkal inkább kompatibilis. Természetesen az anyanyelv és a nyelvtudás közé nem lehet egyenlőségjelet tenni, azonban az anyanyelv az etnikumnál jobban megfelel az így meghatározott céljainknak.

Érdemes kiemelni, hogy a magyar anyanyelvűek köre a Partiumban és a Székelyföldön tágabb, a szórványterületeken szűkebb a magyar nemzetiségűekénél. A szórványterületeken élnek olyanok, akik magukat magyarnak vallják, de az anyanyelvük nem magyar. Közöttük olyanok is vannak, akik egyáltalán nem beszélnek magyarul. A magyarsághoz kötődő, de nem magyar anyanyelvű személyektől természetesen nem akarjuk a magyar közösséghez való tartozás jogát elvitatni, azonban azt be kell látnunk, hogy ők nagyon kis eséllyel kapcsolódnak ténylegesen a magyar intézményes szerkezetekhez, ha pedig igen, az az intézményrendszeren belüli nyelvhasználati problémákat vet fel.5

1.3. Migrációs egyenleg

Ahogy említettük, a demográfusok előrejelző képessége a migráció tekintetében csekély, és magunk sem állítjuk, hogy előre látnánk a jövőbeli migrációs folyamatokat, még csak azt sem, hogy a 2011 óta zajló folyamatokat (leginkább az anyanyelvi/nemzetiségi különbségeket) megfelelően dokumentálni tudnánk. A népesség-előreszámítás során a 2002 és 2011 közötti periódus migrációs egyenlegéből indultunk ki, és azt feltételeztük, hogy csökkenő migrációs veszteségek mellett (2031-ben -2,8 ezrelék) az itt megfigyelhető regionális és nyelvi különbségek maradnak irányadók. Eszerint Erdélyben valamivel kisebb mértékben vándorolnak el a magyar anyanyelvűek, mint a teljes népesség, miközben Erdély népességvesztesége összességében jóval kisebb, mint az országos átlag. Az elvándorló népesség korszerkezetét egy 2002 és 2011 közötti modellszámítás alapján kaptuk meg. Eszerint a migrációs veszteség a 21 évesek, illetve általában véve a 18–26 év közötti korosztály esetében a legnagyobb, a 27–40 év közöttieknél mérséklődik, és 40 év felett meredeken lecsökken.

2. táblázat. 2002 és 2011 közötti migrációs egyenleg abszolút számban és éves arányszámban

 

Teljes népesség

Magyar anyanyelvűek

Abszolút szám

Éves arányszám (‰)

Abszolút szám

Éves arányszám (‰)

Románia

-1 022 495

-5,08

-43 926

-3,44

Erdély

-270 779

-3,99

-42 960

-3,39

Forrás: Saját számítás

Tisztában vagyunk vele, hogy ezek a hipotézisek több szempontból problematikusak lehetnek. Egyrészt, miután elfogadtuk a népszámlálási népességszámot, és a magyar anyanyelvűeket is ehhez igazítva becsültük, a tükörstatisztikákhoz és a vonatkozó szakirodalomhoz képest jóval alacsonyabb migrációs veszteséggel számoltunk Románia (és egyben az erdélyi magyarok) vonatkozásában. Másrészt a nemzetiség/anyanyelv szerinti különbségek is hullámzóak lehetnek. Itt az ezredfordulót követő migrációs hullámot merevítettük ki, amelyben a magyarok minden kétséget kizáróan alulreprezentáltak voltak. Az azonban már kérdéses, hogy ez a 2011 utáni húsz évben is így lesz-e. Modellünk nem számol azzal az eshetőséggel sem, hogy Románia esetleg bevándorló országgá válik. Ez esetben a migráció a teljes népességet akár növelheti is, míg a magyar nyelvű népesség esetében elég nehezen képzelhető el ilyen forgatókönyv.

1.4. Az előreszámítás hipotézisei

Az előreszámítás hipotéziseit (amelyeket 2015 novemberében fogalmaztunk meg) a 3. táblázat foglalja össze. Lényeges elem, hogy – az erre vonatkozó demográfiai vizsgálatok alapján6 – abból indultunk ki, hogy a magyar (anyanyelvű) és a teljes népesség termékenysége, illetve születéskor várható élettartama nem tér el jelentős mértékben. Mindkét mutató esetében regionális konvergenciát és számottevő (de nem áttörésszerű) emelkedést feltételeztünk. Az alapváltozat hipotézisei szerint a termékenység 2031-re eléri az 1,7-es szintet, míg a születéskor várható élettartam a nőknél 82, a férfiaknál 76 év lesz. Ahogy érintettük, a migráció esetében az elvándorlás enyhe csökkenését feltételeztük, illetve azt, hogy a magyarok az erdélyi románoknál kisebb mértékben, a romániai átlagnál pedig szignifikánsan kisebb arányban hagyják el az országot.

3. táblázat. Az előreszámítás hipotézisei

 

2011

2031

Termékenység (TFR: gyermek/nő)

1,5

1,7

Születéskor várható élettartam

Férfiak

70,5

76

Nők

77,7

82

Éves migrációs egyenleg

-3,4‰

-2,8 ‰

Nyelvi reprodukciós ráta (ER)

94%

94%


A nyelvi reprodukciós ráta a vegyes házasságokban keletkező nyelvi asszimilációs veszteség mutatója. A kiegyenlítetlen szocializációs mintázatok okán Erdély legtöbb régiójában a vegyes családokon belül a nyelvhasználat a többség irányába tolódik el, ami oda vezet, hogy a magyar közösség nyelvi reprodukciós képessége a pusztán biológiai/demográfiai értelemben vett reprodukcióhoz képest alacsonyabb, ez utóbbi 94%-a. Ebben a tekintetben azonban a regionális eltérések jelentékenyek. A Székelyföldön például a vegyes családban felnövő gyermekek kétharmadának lesz az anyanyelve a magyar, és a tényleges nyelvhasználat magyar szempontból minden bizonnyal ennél is kedvezőbb.

 

 

2. „Akkor”: a népesedési folyamatok anyanyelvi és regionális különbségei

 

2.1. Országos trendek

Az eredmények bemutatását célszerű az általános, romániai demográfiai trendekkel kezdeni. Az előreszámítás szerint (elfogadva a 2011-es népszámlálás eredményeit) 2019 elején 18,8 millió fő volt az ország népessége, ami 16,7 millióra csökken 2031-ig. Az elemzett 2011 és 2031 közötti periódusra ez egy igen drasztikus, 17%-os népességcsökkenést jelent Románia szintjén.

4. táblázat. A magyar anyanyelvű és a teljes romániai népesség számának alakulása 2011 és 2031 között az előreszámítás szerint

Év

Románia

Magyar anyanyelvűek

Magyar anyanyelvűek aránya

Összesen (ezer)

Felnőtt korúak

Összesen (ezer)

Felnőtt korúak

Összes

Felnőtt korúak

ezer

%

ezer

%

2011

20 121,6

16 269,8

80,9%

1 308,3

1 080,3

82,6%

6,50%

6,64%

2012

19 964,9

16 149,7

80,9%

1 297,2

1 070,7

82,5%

6,50%

6,63%

2013

19 808,6

16 020,9

80,9%

1 286,1

1 061,0

82,5%

6,49%

6,62%

2014

19 643,7

15 893,0

80,9%

1 274,6

1 051,5

82,5%

6,49%

6,62%

2015

19 476,1

15 763,0

80,9%

1 262,9

1 042,3

82,5%

6,48%

6,61%

2016

19 305,9

15 639,9

81,0%

1 251,2

1 033,3

82,6%

6,48%

6,61%

2017

19 133,3

15 517,6

81,1%

1 239,3

1 024,1

82,6%

6,48%

6,60%

2018

18 958,4

15 394,5

81,2%

1 227,3

1 015,2

82,7%

6,47%

6,59%

2019

18 781,2

15 266,0

81,3%

1 215,2

1 005,9

82,8%

6,47%

6,59%

2020

18 602,2

15 133,0

81,4%

1 203,0

996,5

82,8%

6,47%

6,58%

2021

18 421,7

15 004,5

81,5%

1 190,7

987,3

82,9%

6,46%

6,58%

2022

18 240,2

14 875,9

81,6%

1 178,4

978,0

83,0%

6,46%

6,57%

2023

18 060,4

14 759,3

81,7%

1 166,3

969,6

83,1%

6,46%

6,57%

2024

17 881,9

14 645,3

81,9%

1 154,2

961,6

83,3%

6,45%

6,57%

2025

17 704,8

14 532,3

82,1%

1 142,3

953,3

83,5%

6,45%

6,56%

2026

17 529,2

14 427,2

82,3%

1 130,5

945,6

83,6%

6,45%

6,55%

2027

17 355,4

14 326,5

82,5%

1 118,9

937,8

83,8%

6,45%

6,55%

2028

17 183,5

14 220,8

82,8%

1 107,4

929,4

83,9%

6,44%

6,54%

2029

17 013,8

14 103,6

82,9%

1 096,1

920,9

84,0%

6,44%

6,53%

2030

16 846,3

13 995,6

83,1%

1 085,0

912,8

84,1%

6,44%

6,52%

2031

16 681,2

13 887,7

83,3%

1 074,1

904,9

84,2%

6,44%

6,52%

Forrás: Saját számítás

A magyar népesség csökkenését ebben a kontextusban kell értelmeznünk. Az eredmények szerint a magyar anyanyelvűek száma 2011-ben 1,308 millió volt, ami 2031-re 1,074 millióra csökken. Ez a csökkenés azonban – amennyiben a megfogalmazott feltételek teljesülnek – nem jelent aránybeli csökkenést is, az elkövetkezendő évtizedben a magyarok országos aránya 6,4-6,5% körül stabilizálódik. A korszerkezet azonban kedvezőtlen irányban változik: miközben a 65 év felettiek száma növekszik, a 19 alattiaké, illetve a 20–64 közöttieké jelentősen csökken (2. ábra).


2. ábra. A magyar anyanyelvű népesség számának alakulása korcsoportok szerint (1000 fő)Forrás: Saját számítás

 

A magyar intézményes szerkezet szempontjából a születésszámok, illetve az egyes iskolai szintekre belépő népesség számának alakulása tarthatnak számot érdeklődésre. Egyrészt elmondható, hogy a születések száma annak ellenére csökkenő tendenciát mutat, hogy a termékenységi arányszám enyhe emelkedését feltételeztük. Ez a rendszerváltás után született (kisebb létszámú) generációk reproduktív életszakaszba kerülésével áll összefüggésben. A 2007-ben publikált népesség-előreszámításunk az egyetemista korú populáció jelentős csökkenésére hívta fel a figyelmet. Ez a csökkenési hullám, amit ráadásul még az érettségizettek arányában bekövetkezett esés is súlyosbított, mára lecsengett. Az elkövetkező években nem várható az egyetemista korú népesség jelentős csökkenése. Folyamatos csökkenéssel lehet viszont számolni az alapoktatásba lépő generációk esetében. A 6 évesek száma 2019-ben 11 551, ami 2031-re minden bizonnyal 9 ezer alá csökken. Ha a csökkenés regionális egyenetlenségeit is figyelembe vesszük (a tömbterületeken kívül valósul meg), akkor beláthatjuk, hogy a demográfiai folyamatok jelentős kihívás elé állítják majd a közoktatást.

3. ábra. A születésszámok, a 6 évesek és a 19 évesek számának alakulása a magyar anyanyelvűek esetébenForrás: Saját számítás

2.2. Regionális különbségek

Az eredmények bemutatása kapcsán feltétlenül szót kell ejteni a nagymértékű regionális különbségekről, ennek bemutatását pedig az Erdélystat által használt magyar etno-demográfiai régiók (tömbterületek) alapján érdemes kezdeni. A székelyföldi tömb, a partiumi tömb, illetve Marosvásárhely és Kolozsvár vonzáskörzete a települések szintjén létrehozott Erdélystat régiók. A népesség-előreszámítás szintén települések szintjén létrehozott, úgynevezett oktatási kisrégiókkal dolgozott, amelyekből Erdély szintjén összesen 50-et határoztunk meg. A teljes és a magyar anyanyelvű népességet ezen oktatási kisrégiókra is előreszámítottuk. Az eredmények majdhogynem pontosan aggregálhatók az Erdélystat négy nagyobb régiójára.

A 4. ábra igen szemléletesen mutatja a tömbterületek és az azon kívül eső régiók demográfiai kilátásai közötti különbségeket. A partiumi és a székelyföldi tömb az előreszámítás eredményei szerint gyakorlatilag együtt mozog, és az országos trendekhez viszonyítva csak mérsékelt népességcsökkenést szenved el. 2031-ben a magyar anyanyelvű népességszám a kiinduló népesség 90%-a a partiumi tömb, és 89%-a a székelyföldi tömb esetében. Szintén igen lényeges, hogy ebben a két régióban a magyar anyanyelvűek arányának a növekedése a valószínűbb forgatókönyv. Marosvásárhely és Kolozsvár vonzáskörzetének a demográfiai kilátásai nem ennyire kedvezőek (magyar szempontból), azonban a magyar népesség csökkenése itt is alatta marad az országos átlagnak, és jóval közelebb áll a tömbterületekhez, mint az azon kívül eső régiókhoz. Érdemes kiemelni, hogy e két régióban a magyar népességfejlődés szintén nagymértékben hasonló. A tömbterületeken kívüli erdélyi magyar népességfejlődés ezzel szemben jóval kedvezőtlenebb nemcsak a tömbterületeknél, hanem az országos átlagnál is. Az előreszámítás 20 éves időtávlatában egy 28%-os csökkenés realizálódik.

4. ábra. A népesség-előreszámítás eredményei az Erdélystat által meghatározott etno-demográfiai régiók szerint (2011=100%)Forrás: Saját számítás

A megyék szerinti részletes elemzés jóval nagyobb terjedelmet igényelne. Itt csupán annyit érdemes megjegyezni, hogy az egyes megyék nyelvi arányainak a változása nagymértékben függ a kiinduló állapottól. Így a székelyföldi és partiumi megyék közül Hargita, Kovászna, Szatmár és Szilágy esetében várható aránynövekedés, míg Bihar és Maros esetében enyhe aránycsökkenés valószínűsíthető. A tömbterületeken kívül eső megyék mindegyikében ezzel szemben jelentős aránycsökkenéssel számolhatunk.

 

 

3. Összefoglalás, kitekintés

Az eredmények értékelésekor ismét fel kell hívnunk a figyelmet a népesség-előreszámítások „ha … akkor” típusú logikai felépítésére. Ezzel egyben azt hangsúlyozzuk, hogy nem vállalkoztunk a jövőbeli folyamatok „megjövendölésére”, de még arra sem, hogy megmondjuk, hogy például a 2021-ben esedékes népszámlálás hány magyart fog találni Erdélyben. Egyrészt, a 2011-es népszámlálást a számításaink kiindulópontjaként használjuk, de az eredményeit nem akarjuk abszolutizálni. Társadalomkutatóként inkább azt valószínűsítjük, hogy azok nem tükrözték megfelelő módon a valóságot, hanem jelentősen felülbecsülték Románia népességszámát. Az eredmények által sugallt képet, mondhatni, jobb híján fogadtuk el. Másrészt, a népesség-előreszámításunkban más tekintetben is sok a bizonytalanság. A 2011 utáni migrációs mozgásokat nem tudjuk megfelelően dokumentálni nemzetiségi bontásban, nem is beszélve arról, hogy mennyire nem látjuk át a várható trendeket. Harmadrészt, a magyar népesség egy nyelvi lehatárolását fogadtuk el az (egyébként megszokott) etnikaival szemben. Ezt a nem magyar etnikai eredetű, de magyar anyanyelvű és a magyar intézményrendszert használó csoportok „kezelése” szempontjából tartottuk lényegesnek, ami elsősorban a magyar anyanyelvű romák viszonylatában lényeges kérdés. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy az általunk javasolt nyelvi lehatárolás a közpolitikák, vagy a hétköznapok szintjén is meg fog erősödni, vagy nagyobb legitimitást fog nyerni. Ha azonban ez nem történik meg, akkor már a 2021-es népszámlálás során is számot kell vetnünk az etnikai lehatárolás esetlegességével, azzal, hogy egy esetleges roma disszimiláció megbonthatja a tömbterületek (látszólagos) etnikai homogenitását, vagy etnikai stabilitását.

Mindazonáltal, „ha” elfogadjuk a 2011-es népszámlálás eredményeit, feltételezzük, hogy a 2002 és 2011-es népszámlálás közötti migrációs trendek fognak érvényesülni, és anyanyelvi alapon vonjuk meg a magyar közösség határait, „akkor” elképzelhető, hogy 2031-ig a magyarok aránya stabil marad Romániában, és számuk nem esik 1 millió alá.

 

 

4. Táblamellékletek

5. táblázat. A magyar anyanyelvű népesség számának alakulása 2011 és 2031 között korcsoportok szerint

 

2011

2016

2021

2026

2031

2031 / 2011 változás (%)

Teljes népesség

1 308 340

1 251 165

1 190 732

1 130 539

1 074 093

-18%

0–2 évesek

35 987

32 039

29 199

26 920

25 822

-28%

3–5 évesek

38 639

34 745

30 819

28 099

26 294

-32%

6–10 évesek

62 990

62 908

56 102

50 303

46 026

-27%

11–14 évesek

52 032

50 062

49 572

44 458

39 700

-24%

15–18 évesek

50 816

50 905

49 952

47 732

42 592

-16%

19–23 évesek

80 334

63 173

62 179

61 303

58 441

-27%

Felnőtt korúak

1 080 272

1 033 260

987 292

945 583

904 875

-16%

18–64 évesek

835 289

777 014

715 171

674 109

645 212

-23%

64 évnél idősebbek

244 983

256 246

272 121

271 474

259 663

+6%

15–74 évesek

1 016 330

959 715

905 813

853 728

796 210

-22%

74 évnél idősebbek

102 362

111 696

119 227

127 031

140 041

+37%


6. táblázat. A magyar anyanyelvű népesség számának és arányának alakulása megyék szerint

Év

Teljes népesség

Magyar anyanyelvűek

Magyar anyanyelvűek aránya

Összes

Felnőtt korúak

Összes

Felnőtt korúak

Összes

Felnőtt korúak

Hargita

2011

310 867

247 232

267 969

213 500

86,2

86,4

2012

309 326

246 038

266 935

212 586

86,3

86,4

2016

302 535

241 354

262 245

209 260

86,7

86,7

2020

294 787

236 333

256 638

205 589

87,1

87,0

2024

286 483

231 517

250 461

202 130

87,4

87,3

2028

278 320

227 357

244 323

199 212

87,8

87,6

2031

272 460

223 856

239 902

196 776

88,1

87,9

Maros

2011

550 846

439 868

214 237

176 584

38,9

40,1

2012

547 627

437 525

212 640

175 307

38,8

40,1

2016

533 969

426 631

206 157

169 940

38,6

39,8

2020

519 474

416 756

199 522

164 903

38,4

39,6

2024

504 744

407 768

192 926

159 961

38,2

39,2

2028

490 578

399 857

186 586

155 390

38,0

38,9

2031

480 426

393 598

182 044

152 097

37,9

38,6

Kovászna

2011

210 177

166 559

157 947

127 172

75,1

76,4

2012

208 957

165 258

157 082

126 182

75,2

76,4

2016

203 542

160 909

153 249

123 069

75,3

76,5

2020

197 371

156 923

148 810

120 166

75,4

76,6

2024

190 759

153 410

143 985

117 599

75,5

76,7

2028

184 238

149 850

139 183

114 841

75,5

76,6

2031

179 553

147 112

135 713

112 624

75,6

76,6

Bihar

2011

575 398

461 254

150 688

123 589

26,2

26,8

2012

573 071

459 764

149 769

122 878

26,1

26,7

2016

563 128

452 563

145 975

119 782

25,9

26,5

2020

552 309

445 008

141 927

116 552

25,7

26,2

2024

541 086

437 878

137 763

113 749

25,5

26,0

2028

530 203

432 193

133 697

111 131

25,2

25,7

2031

522 212

427 520

130 698

109 012

25,0

25,5

Szatmár

2011

344 360

272 339

135 880

108 330

39,5

39,8

2012

341 980

270 871

135 194

107 814

39,5

39,8

2016

332 038

264 263

132 307

105 774

39,8

40,0

2020

321 466

257 844

129 165

104 092

40,2

40,4

2024

310 588

252 251

125 884

102 664

40,5

40,7

2028

300 126

247 063

122 745

101 345

40,9

41,0

2031

292 663

242 221

120 533

99 983

41,2

41,3

Kolozs

2011

691 106

579 617

108 131

94 518

15,6

16,3

2012

690 370

579 360

107 009

93 549

15,5

16,1

2016

686 931

575 281

102 536

89 515

14,9

15,6

2020

682 933

570 028

98 046

85 432

14,4

15,0

2024

678 520

565 654

93 628

81 582

13,8

14,4

2028

674 009

563 557

89 444

78 068

13,3

13,9

2031

670 651

561 601

86 477

75 512

12,9

13,4

Szilágy

2011

224 384

177 969

52 520

42 700

23,4

24,0

2012

222 243

176 467

52 110

42 434

23,4

24,0

2016

213 316

169 666

50 411

41 262

23,6

24,3

2020

204 013

163 173

48 609

40 050

23,8

24,5

2024

194 803

156 454

46 766

38 596

24,0

24,7

2028

186 258

150 592

44 991

37 347

24,2

24,8

2031

180 274

146 458

43 705

36 419

24,2

24,9

Brassó

2011

549 217

448 515

41 837

36 400

7,6

8,1

2012

545 622

444 344

41 094

35 729

7,5

8,0

2016

529 156

427 009

38 054

33 012

7,2

7,7

2020

509 679

410 180

34 916

30 331

6,9

7,4

2024

488 016

395 419

31 802

27 823

6,5

7,0

2028

465 699

383 431

28 855

25 506

6,2

6,7

2031

449 169

374 354

26 788

23 866

6,0

6,4

Arad

2011

430 629

350 029

38 807

33 876

9,0

9,7

2012

427 680

348 037

38 066

33 240

8,9

9,6

2016

415 489

339 147

35 156

30 731

8,5

9,1

2020

402 728

330 260

32 301

28 391

8,0

8,6

2024

389 935

321 356

29 583

26 203

7,6

8,2

2028

377 777

313 963

27 083

24 184

7,2

7,7

2031

368 973

307 764

25 330

22 705

6,9

7,4

Temes

2011

683 540

569 536

35 925

32 399

5,3

5,7

2012

684 190

570 617

35 163

31 737

5,1

5,6

2016

686 737

572 304

32 171

29 077

4,7

5,1

2020

688 955

572 144

29 232

26 489

4,2

4,6

2024

689 782

572 018

26 397

24 030

3,8

4,2

2028

688 152

574 793

23 728

21 852

3,4

3,8

2031

685 303

575 600

21 838

20 247

3,2

3,5

Máramaros

2011

478 659

380 039

34 079

29 642

7,1

7,8

2012

475 327

378 021

33 410

29 100

7,0

7,7

2016

461 034

369 254

30 727

27 063

6,7

7,3

2020

445 417

359 670

28 012

24 931

6,3

6,9

2024

429 040

349 826

25 315

22 708

5,9

6,5

2028

412 883

340 139

22 746

20 600

5,5

6,1

2031

401 032

332 076

20 918

19 050

5,2

5,7

Hunyad

2011

418 565

345 026

16 245

14 581

3,9

4,2

2012

412 309

340 450

15 763

14 179

3,8

4,2

2016

386 722

321 232

13 879

12 590

3,6

3,9

2020

360 476

301 323

12 049

11 053

3,3

3,7

2024

334 453

281 917

10 312

9 579

3,1

3,4

2028

309 842

264 157

8 732

8 247

2,8

3,1

2031

292 282

250 757

7 643

7 281

2,6

2,9

Fehér

2011

342 323

278 274

15 132

13 081

4,4

4,7

2012

338 505

275 394

14 804

12 812

4,4

4,7

2016

322 634

263 424

13 506

11 760

4,2

4,5

2020

305 938

251 093

12 223

10 769

4,0

4,3

2024

289 040

238 943

10 983

9 828

3,8

4,1

2028

272 840

227 749

9 828

8 854

3,6

3,9

2031

261 292

219 418

9 021

8 179

3,5

3,7

Beszterce-Naszód

2011

286 225

223 041

14 217

12 072

5,0

5,4

2012

283 724

221 262

13 947

11 860

4,9

5,4

2016

272 986

213 628

12 869

11 014

4,7

5,2

2020

261 457

206 216

11 791

10 167

4,5

4,9

2024

249 728

199 138

10 739

9 366

4,3

4,7

2028

238 448

192 511

9 742

8 580

4,1

4,5

2031

230 346

187 322

9 035

8 033

3,9

4,3

Szeben

2011

397 322

318 396

10 528

9 480

2,6

3,0

2012

395 262

316 394

10 306

9 279

2,6

2,9

2016

385 888

307 785

9 421

8 522

2,4

2,8

2020

374 845

299 435

8 531

7 740

2,3

2,6

2024

362 595

291 686

7 658

6 969

2,1

2,4

2028

349 929

285 237

6 833

6 259

2,0

2,2

2031

340 514

280 036

6 249

5 759

1,8

2,1

Krassó-Szörény

2011

295 579

240 785

2 859

2 591

1,0

1,1

2012

291 829

238 152

2 775

2 518

1,0

1,1

2016

276 543

227 076

2 448

2 227

0,9

1,0

2020

260 877

216 022

2 131

1 952

0,8

0,9

2024

245 333

205 438

1 831

1 703

0,7

0,8

2028

230 631

194 981

1 559

1 467

0,7

0,8

2031

220 137

186 839

1 374

1 306

0,6

0,7

 

Közzététel: 2019. április 23.

Az átfogó elemzés a Kós Károly Akadémia és a Wilfried Martnens Európai Tanulmányok Központja közös kutatási projektjében készült 2015 október-novemberében. Részletesebben lásd Kiss Tamás – Csata István: Demographic perspectives. A projection of the Hungarian-speaking population of Transylvania for the time period between 2011 and 2031. Kolozsvár – Brussels: Kós Károly Akadémia – Wilfried Martens Center for European Studies, 2016.

További információ: Kiss Tamás (kiss.tamas@erdelystat.ro), Csata István (csata.istvan@erdelystat.ro).

Korábbi Erdélystat közlemények és elemzések, módszertani leírások megtalálhatók a www.erdelystat.ro honlapon.

Előzetes igénylés után közleményeinket, elemzéseinket e-mailen elküldjük Önnek a megjelenés időpontjában. Ilyen igényét az info@erdelystat.ro e-mail címen jelezheti.


1Különböző más regisztereket is figyelembe vettek. A módszertant itt hely hiányában nem ismertetjük részleteiben. Lásd erről Vasile Ghețău írását: http://cursdeguvernare.ro/recensamantul-si-aventura-ins-prin-datele-finale.html, letöltve 2019.01.27

2Az egészségügyi biztosítás megléte például elégséges ok volt, hogy valakit regisztráljanak a népszámlálási adatbázisban. Csakhogy Romániában a kiskorúak automatikusan és ingyenesen biztosítottak. Így a külföldre távozókat semmi sem készteti, hogy gyermekeik biztosított státusát megszüntessék.

3Csata István – Kiss Tamás: Népesedési perspektívák: az erdélyi magyar népesség regionálisan tagolt előreszámítása húsz és harminc éves időtávra. Kolozsvár: Kriterion, 2007.

4A magyar anyanyelvű romák helyzetére majd egy külön elemzés fog kitérni az Erdélystat keretében. Ezzel most nem foglalkozunk.

5Az Iskolák veszélyben programban feltárt példa a (nagy számban előforduló) ténylegesen nem magyar nyelven működő magyar óvodai csoportok esete.

6Lásd Gyurgyík László – Kiss Tamás: Párhuzamok és különbségek. Az erdélyi és szlovákiai népességfejlődés összehasonlító elemzése. Budapest: EÖKIK, 2010; Kiss Tamás – Barna Gergő: Népszámlálás 2011. Erdélyi magyar népesedés a XXI század első évtizedében. Demográfiai és statisztikai elemzés. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Műhelytanulmányok 43, 2013; Veres Valér: Népességszerkezet és nemzetiség. Az erdélyi magyarok demográfiai képe a 2002. és 2011. évi népszámlálások tükrében. Kolozsvár: Kolozsvári Egyetemi Kiadó, 2015.