A kohorsz-komponens módszer a közelmúltig uralkodó eljárás volt a demográfiai előreszámítások területén, és ma is egy igen elterjedt módszernek számít. Előnye abból fakad, hogy a korszerkezetből kiindulva (amit népszámlálás, egyéb adatfelvétel, vagy valamilyen adminisztratív adatbázis rögzít) viszonylag pontosan tudja becsülni a népesség számának és szerkezetének várható alakulását. Igaz ez elsősorban az elhalálozások számára és a születésszámokra, amelyek az előreszámításban a „kimeneti”, illetve „bemeneti” változók szerepét játsszák. Ezek egyrészt jelentős mértékben a korszerkezet függvényei, hisz a halálesetek száma az elöregedés mértékétől, a születések száma pedig a termékeny korú női kontingens méretétől függ. Másrészt a gyermekvállalási hajlandóság, illetve az elhalálozási valószínűségek az egyes társadalmakban viszonylag lassan változnak, így ezek jövőbeli alakulásával kapcsolatban többé-kevésbé reális hipotéziseket tudunk megfogalmazni.
Az elvándorlás, illetve bevándorlás esetében a demográfusok előrejelzési képessége már korlátozottabb. Léteznek olyan gondolatkísérletek (az úgynevezett életciklus modellhez kötődően), amelyek a vándorlás emberi életpályán belüli helyét próbálják rögzíteni. És valóban, egyes társadalmakban a munkaerőpiacra való belépés, az oktatási életpálya bizonyos szakaszai, vagy a családalapítás nagy eséllyel vonnak maguk után térbeli elmozdulást. Ennek ellenére a vándorlásnak nem létezik az emberi életszakaszon belül univerzálisan (vagy akár történetileg tartósan) rögzíthető helye. A ki- és bevándorlók száma olyan tényezőktől függenek, amelyek rövidtávon megváltozhatnak (például a migrációs politika), vagy amelyeknek az előrejelzése nem tartozik a demográfusok illetékességi körébe (például a gazdasági trendek alakulása). Ezért a népesség-előreszámításokat nem tekinthetjük a jövőre vonatkozó előrejelzésnek („jóslatnak”), hanem csupán modellszámításnak, vagyis „ha … akkor” típusú kijelentésnek.
A saját népesség-előreszámításunkat, ami az erdélyi magyar, illetve a teljes erdélyi és romániai népesség alakulását modellezi a 2011-es népszámlálási év és 2031 között, szintén ilyen „ha … akkor” típusú elemzésnek tekinthetjük. A kérdést még az is bonyolítja, hogy mivel egy kisebbségi népességről beszélünk, meg kellett (a demográfia eszközeivel) határoznunk annak határait, illetve azt, hogy mit tekintünk etnikai határátlépésnek. Elemzésünkben előbb a kiinduló feltevésekre („ha”), majd az eredményekre („akkor”) koncentrálunk. Az is lényeges, hogy egy korábbi, a 2002-es népszámlálási eredményekből kiinduló elemzésünkkel szemben az erdélyi magyarságot nem etnikai, hanem nyelvi közösségként határoztuk meg. Az elemzésben az emellett szóló érvekre és a lehetséges közpolitikai következményekre is kitérünk. Lényeges az is, hogy a népességet négy szinten számítottuk előre. Ezek Románia, Erdély, a 16 erdélyi megye és 50 oktatási kisrégió. Ebben a szélesebb közönség számára készült elemzésben az első három szintet érintjük, és nem fogjuk bemutatni a kisrégiók szerinti különbségeket.
1. „Ha”: kiinduló feltételek, hipotézisek
A népesség-előreszámítások általában alternatív forgatókönyveket állítanak fel, és az a részletesebb munka, amire jelen elemzés épül, szintén ezt teszi. A mostani elemzés azonban – a jobb követhetőség érdekében – csupán az úgynevezett „alapforgatókönyvet” mutatja be. Az erdélyi magyar közösségen belüli nagyobb régiók és megyék szerinti eltérésekre, valamint a magyar és a teljes (erdélyi, romániai) népesség alakulásának különbségeire fókuszálunk. A kiinduló feltételeket, illetve a hipotéziseket nem ismertetjük egy szaktanulmánytól elvárható részletességgel. Csupán a leglényegesebb dolgokra térünk ki, illetve nagyobb teret szánunk három problematikus aspektus bemutatásának. Ezek (1) a népszámlálási adatok megbízhatósága; (2) a magyar anyanyelvű és a magyar etnikumú népesség közötti választás kérdése; (3) az elvándorlásra vonatkozó hipotézisek. Ezek olyan (nem feltétlenül magától értetődő) választások, amelyek nagyban befolyásolják az előrejelzés eredményeit. Az előreszámítás hipotéziseit ezt követően foglaljuk röviden össze.
A kiinduló feltételek tekintetében a korstruktúrára kell kitérnünk röviden, hisz ez nagyban befolyásolja az egyenlőtlen népességfejlődést mind román-magyar vonatkozásban, mind a magyar közösségen belül. Elmondható, hogy 2011-ben a magyar anyanyelvűek kiinduló korszerkezete kedvezőtlenebb volt az országosnál, még ha nem is olyan mértékben, mint a két azt megelőző népszámlálás esetében. Ennél még szembeötlőbbek azonban a magyar nyelvi közösségen belüli regionális különbségek. Székelyföldön (ahol a magyar anyanyelvűek korszerkezete kedvezőbb, mint Romániában általában) több mint 8 évvel alacsonyabb az átlagéletkor, mint a Bánságban, és több mint 7 évvel alacsonyabb, mint Dél-Erdélyben.
1. táblázat. A korszerkezet anyanyelv szerinti és regionális eltérései a 2011-es népszámlálás szerint
|
|
átlagéletkor |
0–19 évesek aránya (%) |
65 év fölöttiek aránya (%) |
||||
|
Teljes népesség |
Románia |
40,6 |
21,4 |
16,5 |
|||
|
Erdély |
40,3 |
21,3 |
15,3 |
||||
|
Magyar anyanyelvűek |
Románia |
42,5 |
17,9 |
19,0 |
|||
|
Székelyföld |
40,2 |
20,8 |
16,0 |
||||
|
Közép-Erdély |
43,7 |
16,2 |
21,4 |
||||
|
Partium |
41,1 |
19,5 |
16,6 |
||||
|
Dél-Erdély |
47,9 |
11,9 |
24,4 |
||||
|
Bánság |
48,4 |
11,6 |
25,5 |
||||
|
Észak-Erdély |
46,6 |
13,3 |
23,7 |
||||
Forrás: INS adatok
1.1. A népszámlálási adatok megbízhatósága
A 2011-es népszámlálás adminisztratív lebonyolításával és tudományos érvényességével kapcsolatban jelentős vita alakult ki. Románia eredetileg egy hagyományos (papír-ceruza alapú, számlálóbiztosokkal operáló) népszámlálást tervezett és hajtott végre. Ennek alapján a számlálóbiztosok 19 042 936 személyt írtak össze lakónépességként. Ezt követően azonban egy „alternatív módszertan” alapján a népszámlálási adatbázist a lakosság-nyilvántartóból pótolták,1 ami 1 238 028 személyt érintett. Ezek a személyek valójában regiszter alapon lettek „összeszámolva”, ezért értelemszerűen az anyanyelvükre vonatkozó információt nem tartalmaz a népszámlálási adatbázis. A népesség-előszámítás során (a kor és község szerint bontott anyanyelvi adatok alapján) megbecsültük az utólagosan hozzáadott népesség anyanyelvét. Így végeredményként 1 308 340 magyar anyanyelvűvel számoltunk 2011-es kiinduló adatként. Ez a hivatalos népszámláláskor regisztrált népesség 6,5%-át jelentette.
Szükséges azonban aláhúzni, hogy ez csupán egy a számítások során alkalmazott munkahipotézis, nem pedig valós népességszám. Ezt emeli ki az 1. ábra is, amely a regiszterből pótolt népesség korszerkezetét mutatja. A korfa egyrészt teljesen szabálytalan, és leginkább azt mutatja, hogy különböző életkorokban az emberek milyen eséllyel szerepelnek különböző regiszterekben,2 másrészt (a kiskorúak nagy arányát leszámítva) feltűnően hasonlít a vándorló népességek modális korszerkezetéhez. Úgy fogalmazhatunk, hogy ha elfogadjuk, hogy Románia népessége 2011-ben 20 121 641 volt, akkor abból 1 308 340 lehetett (volna) magyar anyanyelvű.
1. ábra. Az ismeretlen anyanyelvű (regiszterből pótolt) és a magyar anyanyelvű népesség korszerkezete (abszolút számok, 1000 fő)
Forrás: INS adatok
1.2. Anyanyelv vagy etnikum?
A demográfiai vizsgálatok, köztük korábbi 2007-ben publikált népesség-előreszámításunk,3 általában az etnikai (korábban bevett szóhasználat szerint nemzetiségi) változó mentén határolták le az erdélyi magyar népességet. Ezzel a gyakorlattal több ok miatt szakítottunk, és az anyanyelv mentén határoltuk le a magyar népességet.
Először, az általunk elvégzett népesség-előreszámításnak elsősorban közpolitikai célokhoz kötve van értelme és értéke. Ezen közpolitikai célok közül a magyar intézményrendszer, különösen a magyar nyelvű oktatás tervezhetőségét kell kiemelnünk. A magyar népességet előreszámítani csakis ennek függvényében értelmes tevékenység. A magyar nyelvű oktatás szempontjából pedig a magyarul beszélő és nem a magyar etnikumú gyermekek az érdekesek. Az anyanyelvet a román népszámlálások (a számlálóbiztosok számára elkészített tankönyvben) mint a származási családban leggyakrabban beszélt nyelvet határozzák meg. A tényleges kérdezési szituációban azonban a válaszadók többféleképpen értelmezhetik a fogalmat. Számukra az anyanyelv a gyermekkorban használt nyelv mellett jelentheti az édesanya nyelvét, a legjobban beszélt nyelvet, vagy egy olyan nyelvet, amihez szimbolikusan ragaszkodnak, mint a nemzeti identitásuk egy eleméhez. E sokféle lehetséges jelentés ellenére az anyanyelvi lehatárolás az etnikainál jóval inkább átfedődik a magyar beszélőközösséggel, vagy a magyarul beszélők közösségével.
Másodszor, nem akarjuk megkerülni a magyar anyanyelvű romák kérdését. Ha egy technikai szinten közelítünk, a romák és nem romák közötti határt képtelenek vagyunk leírni a népszámlálási etnikai önbevalláson keresztül. Teljesen esetleges, nagymértékben a népszámlálás helyi politikai kontextusától függő, hogy a kettős kötődésű magyar-cigányokat a népszámlálás során hogyan regisztrálták. Adott esetben két teljesen hasonló magyar-cigány közösség közül az egyik (statisztikai értelemben) része lesz az önbevallás mentén lehatárolt magyar népességnek, míg a másik nem lesz része. Az anyanyelvi regisztráció kevésbé esetleges, még akkor is, ha mint érintettük, az anyanyelvnek is számos értelmezése adódhat a kérdezési szituáció során. Egy általánosabb (kevésbé technikai) szinten úgy gondoljuk, hogy a magyar közösséget célszerű úgy meghatározni, hogy abba romák és nem romák egyaránt beleférjenek. Véleményünk szerint a romák magyar közösségen belüli integrációjának és emancipációjának ez egy szükséges alaplépése.4
Harmadszor, általában véve is praktikusabbnak tartjuk az anyanyelvi lehatárolást. Ez a vegyes identitású vagy származású személyek, illetve az etnikai határátlépések leírása tekintetében is tisztább fogalmi helyzetet teremt. Így a magyar közösségből a nyelvváltással lehet kilépni, és a magyar nyelv elsajátításán keresztül lehet belépni. Ez a meghatározás összhangban van a hétköznapi határmegvonási gyakorlatokkal, és a nemzetközi kisebbségi jogi nyelvezettel is sokkal inkább kompatibilis. Természetesen az anyanyelv és a nyelvtudás közé nem lehet egyenlőségjelet tenni, azonban az anyanyelv az etnikumnál jobban megfelel az így meghatározott céljainknak.
Érdemes kiemelni, hogy a magyar anyanyelvűek köre a Partiumban és a Székelyföldön tágabb, a szórványterületeken szűkebb a magyar nemzetiségűekénél. A szórványterületeken élnek olyanok, akik magukat magyarnak vallják, de az anyanyelvük nem magyar. Közöttük olyanok is vannak, akik egyáltalán nem beszélnek magyarul. A magyarsághoz kötődő, de nem magyar anyanyelvű személyektől természetesen nem akarjuk a magyar közösséghez való tartozás jogát elvitatni, azonban azt be kell látnunk, hogy ők nagyon kis eséllyel kapcsolódnak ténylegesen a magyar intézményes szerkezetekhez, ha pedig igen, az az intézményrendszeren belüli nyelvhasználati problémákat vet fel.5
1.3. Migrációs egyenleg
Ahogy említettük, a demográfusok előrejelző képessége a migráció tekintetében csekély, és magunk sem állítjuk, hogy előre látnánk a jövőbeli migrációs folyamatokat, még csak azt sem, hogy a 2011 óta zajló folyamatokat (leginkább az anyanyelvi/nemzetiségi különbségeket) megfelelően dokumentálni tudnánk. A népesség-előreszámítás során a 2002 és 2011 közötti periódus migrációs egyenlegéből indultunk ki, és azt feltételeztük, hogy csökkenő migrációs veszteségek mellett (2031-ben -2,8 ezrelék) az itt megfigyelhető regionális és nyelvi különbségek maradnak irányadók. Eszerint Erdélyben valamivel kisebb mértékben vándorolnak el a magyar anyanyelvűek, mint a teljes népesség, miközben Erdély népességvesztesége összességében jóval kisebb, mint az országos átlag. Az elvándorló népesség korszerkezetét egy 2002 és 2011 közötti modellszámítás alapján kaptuk meg. Eszerint a migrációs veszteség a 21 évesek, illetve általában véve a 18–26 év közötti korosztály esetében a legnagyobb, a 27–40 év közöttieknél mérséklődik, és 40 év felett meredeken lecsökken.
2. táblázat. 2002 és 2011 közötti migrációs egyenleg abszolút számban és éves arányszámban
|
|
Teljes népesség |
Magyar anyanyelvűek |
||
|
Abszolút szám |
Éves arányszám (‰) |
Abszolút szám |
Éves arányszám (‰) |
|
|
Románia |
-1 022 495 |
-5,08 |
-43 926 |
-3,44 |
|
Erdély |
-270 779 |
-3,99 |
-42 960 |
-3,39 |
Forrás: Saját számítás
Tisztában vagyunk vele, hogy ezek a hipotézisek több szempontból problematikusak lehetnek. Egyrészt, miután elfogadtuk a népszámlálási népességszámot, és a magyar anyanyelvűeket is ehhez igazítva becsültük, a tükörstatisztikákhoz és a vonatkozó szakirodalomhoz képest jóval alacsonyabb migrációs veszteséggel számoltunk Románia (és egyben az erdélyi magyarok) vonatkozásában. Másrészt a nemzetiség/anyanyelv szerinti különbségek is hullámzóak lehetnek. Itt az ezredfordulót követő migrációs hullámot merevítettük ki, amelyben a magyarok minden kétséget kizáróan alulreprezentáltak voltak. Az azonban már kérdéses, hogy ez a 2011 utáni húsz évben is így lesz-e. Modellünk nem számol azzal az eshetőséggel sem, hogy Románia esetleg bevándorló országgá válik. Ez esetben a migráció a teljes népességet akár növelheti is, míg a magyar nyelvű népesség esetében elég nehezen képzelhető el ilyen forgatókönyv.
1.4. Az előreszámítás hipotézisei
Az előreszámítás hipotéziseit (amelyeket 2015 novemberében fogalmaztunk meg) a 3. táblázat foglalja össze. Lényeges elem, hogy – az erre vonatkozó demográfiai vizsgálatok alapján6 – abból indultunk ki, hogy a magyar (anyanyelvű) és a teljes népesség termékenysége, illetve születéskor várható élettartama nem tér el jelentős mértékben. Mindkét mutató esetében regionális konvergenciát és számottevő (de nem áttörésszerű) emelkedést feltételeztünk. Az alapváltozat hipotézisei szerint a termékenység 2031-re eléri az 1,7-es szintet, míg a születéskor várható élettartam a nőknél 82, a férfiaknál 76 év lesz. Ahogy érintettük, a migráció esetében az elvándorlás enyhe csökkenését feltételeztük, illetve azt, hogy a magyarok az erdélyi románoknál kisebb mértékben, a romániai átlagnál pedig szignifikánsan kisebb arányban hagyják el az országot.
3. táblázat. Az előreszámítás hipotézisei
|
|
2011 |
2031 |
|
|
Termékenység (TFR: gyermek/nő) |
1,5 |
1,7 |
|
|
Születéskor várható élettartam |
Férfiak |
70,5 |
76 |
|
Nők |
77,7 |
82 |
|
|
Éves migrációs egyenleg |
-3,4‰ |
-2,8 ‰ |
|
|
Nyelvi reprodukciós ráta (ER) |
94% |
94% |
|
A nyelvi reprodukciós ráta a vegyes házasságokban keletkező nyelvi asszimilációs veszteség mutatója. A kiegyenlítetlen szocializációs mintázatok okán Erdély legtöbb régiójában a vegyes családokon belül a nyelvhasználat a többség irányába tolódik el, ami oda vezet, hogy a magyar közösség nyelvi reprodukciós képessége a pusztán biológiai/demográfiai értelemben vett reprodukcióhoz képest alacsonyabb, ez utóbbi 94%-a. Ebben a tekintetben azonban a regionális eltérések jelentékenyek. A Székelyföldön például a vegyes családban felnövő gyermekek kétharmadának lesz az anyanyelve a magyar, és a tényleges nyelvhasználat magyar szempontból minden bizonnyal ennél is kedvezőbb.
2. „Akkor”: a népesedési folyamatok anyanyelvi és regionális különbségei
2.1. Országos trendek
Az eredmények bemutatását célszerű az általános, romániai demográfiai trendekkel kezdeni. Az előreszámítás szerint (elfogadva a 2011-es népszámlálás eredményeit) 2019 elején 18,8 millió fő volt az ország népessége, ami 16,7 millióra csökken 2031-ig. Az elemzett 2011 és 2031 közötti periódusra ez egy igen drasztikus, 17%-os népességcsökkenést jelent Románia szintjén.
4. táblázat. A magyar anyanyelvű és a teljes romániai népesség számának alakulása 2011 és 2031 között az előreszámítás szerint
|
Év |
Románia |
Magyar anyanyelvűek |
Magyar anyanyelvűek aránya |
|||||
|
Összesen (ezer) |
Felnőtt korúak |
Összesen (ezer) |
Felnőtt korúak |
Összes |
Felnőtt korúak |
|||
|
ezer |
% |
ezer |
% |
|||||
|
2011 |
20 121,6 |
16 269,8 |
80,9% |
1 308,3 |
1 080,3 |
82,6% |
6,50% |
6,64% |
|
2012 |
19 964,9 |
16 149,7 |
80,9% |
1 297,2 |
1 070,7 |
82,5% |
6,50% |
6,63% |
|
2013 |
19 808,6 |
16 020,9 |
80,9% |
1 286,1 |
1 061,0 |
82,5% |
6,49% |
6,62% |
|
2014 |
19 643,7 |
15 893,0 |
80,9% |
1 274,6 |
1 051,5 |
82,5% |
6,49% |
6,62% |
|
2015 |
19 476,1 |
15 763,0 |
80,9% |
1 262,9 |
1 042,3 |
82,5% |
6,48% |
6,61% |
|
2016 |
19 305,9 |
15 639,9 |
81,0% |
1 251,2 |
1 033,3 |
82,6% |
6,48% |
6,61% |
|
2017 |
19 133,3 |
15 517,6 |
81,1% |
1 239,3 |
1 024,1 |
82,6% |
6,48% |
6,60% |
|
2018 |
18 958,4 |
15 394,5 |
81,2% |
1 227,3 |
1 015,2 |
82,7% |
6,47% |
6,59% |
|
2019 |
18 781,2 |
15 266,0 |
81,3% |
1 215,2 |
1 005,9 |
82,8% |
6,47% |
6,59% |
|
2020 |
18 602,2 |
15 133,0 |
81,4% |
1 203,0 |
996,5 |
82,8% |
6,47% |
6,58% |
|
2021 |
18 421,7 |
15 004,5 |
81,5% |
1 190,7 |
987,3 |
82,9% |
6,46% |
6,58% |
|
2022 |
18 240,2 |
14 875,9 |
81,6% |
1 178,4 |
978,0 |
83,0% |
6,46% |
6,57% |
|
2023 |
18 060,4 |
14 759,3 |
81,7% |
1 166,3 |
969,6 |
83,1% |
6,46% |
6,57% |
|
2024 |
17 881,9 |
14 645,3 |
81,9% |
1 154,2 |
961,6 |
83,3% |
6,45% |
6,57% |
|
2025 |
17 704,8 |
14 532,3 |
82,1% |
1 142,3 |
953,3 |
83,5% |
6,45% |
6,56% |
|
2026 |
17 529,2 |
14 427,2 |
82,3% |
1 130,5 |
945,6 |
83,6% |
6,45% |
6,55% |
|
2027 |
17 355,4 |
14 326,5 |
82,5% |
1 118,9 |
937,8 |
83,8% |
6,45% |
6,55% |
|
2028 |
17 183,5 |
14 220,8 |
82,8% |
1 107,4 |
929,4 |
83,9% |
6,44% |
6,54% |
|
2029 |
17 013,8 |
14 103,6 |
82,9% |
1 096,1 |
920,9 |
84,0% |
6,44% |
6,53% |
|
2030 |
16 846,3 |
13 995,6 |
83,1% |
1 085,0 |
912,8 |
84,1% |
6,44% |
6,52% |
|
2031 |
16 681,2 |
13 887,7 |
83,3% |
1 074,1 |
904,9 |
84,2% |
6,44% |
6,52% |
Forrás: Saját számítás
A magyar népesség csökkenését ebben a kontextusban kell értelmeznünk. Az eredmények szerint a magyar anyanyelvűek száma 2011-ben 1,308 millió volt, ami 2031-re 1,074 millióra csökken. Ez a csökkenés azonban – amennyiben a megfogalmazott feltételek teljesülnek – nem jelent aránybeli csökkenést is, az elkövetkezendő évtizedben a magyarok országos aránya 6,4-6,5% körül stabilizálódik. A korszerkezet azonban kedvezőtlen irányban változik: miközben a 65 év felettiek száma növekszik, a 19 alattiaké, illetve a 20–64 közöttieké jelentősen csökken (2. ábra).
2. ábra. A magyar anyanyelvű népesség számának alakulása korcsoportok szerint (1000 fő)
Forrás: Saját számítás
A magyar intézményes szerkezet szempontjából a születésszámok, illetve az egyes iskolai szintekre belépő népesség számának alakulása tarthatnak számot érdeklődésre. Egyrészt elmondható, hogy a születések száma annak ellenére csökkenő tendenciát mutat, hogy a termékenységi arányszám enyhe emelkedését feltételeztük. Ez a rendszerváltás után született (kisebb létszámú) generációk reproduktív életszakaszba kerülésével áll összefüggésben. A 2007-ben publikált népesség-előreszámításunk az egyetemista korú populáció jelentős csökkenésére hívta fel a figyelmet. Ez a csökkenési hullám, amit ráadásul még az érettségizettek arányában bekövetkezett esés is súlyosbított, mára lecsengett. Az elkövetkező években nem várható az egyetemista korú népesség jelentős csökkenése. Folyamatos csökkenéssel lehet viszont számolni az alapoktatásba lépő generációk esetében. A 6 évesek száma 2019-ben 11 551, ami 2031-re minden bizonnyal 9 ezer alá csökken. Ha a csökkenés regionális egyenetlenségeit is figyelembe vesszük (a tömbterületeken kívül valósul meg), akkor beláthatjuk, hogy a demográfiai folyamatok jelentős kihívás elé állítják majd a közoktatást.
3. ábra. A születésszámok, a 6 évesek és a 19 évesek számának alakulása a magyar anyanyelvűek esetében
Forrás: Saját számítás
2.2. Regionális különbségek
Az eredmények bemutatása kapcsán feltétlenül szót kell ejteni a nagymértékű regionális különbségekről, ennek bemutatását pedig az Erdélystat által használt magyar etno-demográfiai régiók (tömbterületek) alapján érdemes kezdeni. A székelyföldi tömb, a partiumi tömb, illetve Marosvásárhely és Kolozsvár vonzáskörzete a települések szintjén létrehozott Erdélystat régiók. A népesség-előreszámítás szintén települések szintjén létrehozott, úgynevezett oktatási kisrégiókkal dolgozott, amelyekből Erdély szintjén összesen 50-et határoztunk meg. A teljes és a magyar anyanyelvű népességet ezen oktatási kisrégiókra is előreszámítottuk. Az eredmények majdhogynem pontosan aggregálhatók az Erdélystat négy nagyobb régiójára.
A 4. ábra igen szemléletesen mutatja a tömbterületek és az azon kívül eső régiók demográfiai kilátásai közötti különbségeket. A partiumi és a székelyföldi tömb az előreszámítás eredményei szerint gyakorlatilag együtt mozog, és az országos trendekhez viszonyítva csak mérsékelt népességcsökkenést szenved el. 2031-ben a magyar anyanyelvű népességszám a kiinduló népesség 90%-a a partiumi tömb, és 89%-a a székelyföldi tömb esetében. Szintén igen lényeges, hogy ebben a két régióban a magyar anyanyelvűek arányának a növekedése a valószínűbb forgatókönyv. Marosvásárhely és Kolozsvár vonzáskörzetének a demográfiai kilátásai nem ennyire kedvezőek (magyar szempontból), azonban a magyar népesség csökkenése itt is alatta marad az országos átlagnak, és jóval közelebb áll a tömbterületekhez, mint az azon kívül eső régiókhoz. Érdemes kiemelni, hogy e két régióban a magyar népességfejlődés szintén nagymértékben hasonló. A tömbterületeken kívüli erdélyi magyar népességfejlődés ezzel szemben jóval kedvezőtlenebb nemcsak a tömbterületeknél, hanem az országos átlagnál is. Az előreszámítás 20 éves időtávlatában egy 28%-os csökkenés realizálódik.
4. ábra. A népesség-előreszámítás eredményei az Erdélystat által meghatározott etno-demográfiai régiók szerint (2011=100%)
Forrás: Saját számítás
A megyék szerinti részletes elemzés jóval nagyobb terjedelmet igényelne. Itt csupán annyit érdemes megjegyezni, hogy az egyes megyék nyelvi arányainak a változása nagymértékben függ a kiinduló állapottól. Így a székelyföldi és partiumi megyék közül Hargita, Kovászna, Szatmár és Szilágy esetében várható aránynövekedés, míg Bihar és Maros esetében enyhe aránycsökkenés valószínűsíthető. A tömbterületeken kívül eső megyék mindegyikében ezzel szemben jelentős aránycsökkenéssel számolhatunk.
3. Összefoglalás, kitekintés
Az eredmények értékelésekor ismét fel kell hívnunk a figyelmet a népesség-előreszámítások „ha … akkor” típusú logikai felépítésére. Ezzel egyben azt hangsúlyozzuk, hogy nem vállalkoztunk a jövőbeli folyamatok „megjövendölésére”, de még arra sem, hogy megmondjuk, hogy például a 2021-ben esedékes népszámlálás hány magyart fog találni Erdélyben. Egyrészt, a 2011-es népszámlálást a számításaink kiindulópontjaként használjuk, de az eredményeit nem akarjuk abszolutizálni. Társadalomkutatóként inkább azt valószínűsítjük, hogy azok nem tükrözték megfelelő módon a valóságot, hanem jelentősen felülbecsülték Románia népességszámát. Az eredmények által sugallt képet, mondhatni, jobb híján fogadtuk el. Másrészt, a népesség-előreszámításunkban más tekintetben is sok a bizonytalanság. A 2011 utáni migrációs mozgásokat nem tudjuk megfelelően dokumentálni nemzetiségi bontásban, nem is beszélve arról, hogy mennyire nem látjuk át a várható trendeket. Harmadrészt, a magyar népesség egy nyelvi lehatárolását fogadtuk el az (egyébként megszokott) etnikaival szemben. Ezt a nem magyar etnikai eredetű, de magyar anyanyelvű és a magyar intézményrendszert használó csoportok „kezelése” szempontjából tartottuk lényegesnek, ami elsősorban a magyar anyanyelvű romák viszonylatában lényeges kérdés. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy az általunk javasolt nyelvi lehatárolás a közpolitikák, vagy a hétköznapok szintjén is meg fog erősödni, vagy nagyobb legitimitást fog nyerni. Ha azonban ez nem történik meg, akkor már a 2021-es népszámlálás során is számot kell vetnünk az etnikai lehatárolás esetlegességével, azzal, hogy egy esetleges roma disszimiláció megbonthatja a tömbterületek (látszólagos) etnikai homogenitását, vagy etnikai stabilitását.
Mindazonáltal, „ha” elfogadjuk a 2011-es népszámlálás eredményeit, feltételezzük, hogy a 2002 és 2011-es népszámlálás közötti migrációs trendek fognak érvényesülni, és anyanyelvi alapon vonjuk meg a magyar közösség határait, „akkor” elképzelhető, hogy 2031-ig a magyarok aránya stabil marad Romániában, és számuk nem esik 1 millió alá.
4. Táblamellékletek
5. táblázat. A magyar anyanyelvű népesség számának alakulása 2011 és 2031 között korcsoportok szerint
|
|
2011 |
2016 |
2021 |
2026 |
2031 |
2031 / 2011 változás (%) |
|
Teljes népesség |
1 308 340 |
1 251 165 |
1 190 732 |
1 130 539 |
1 074 093 |
-18% |
|
0–2 évesek |
35 987 |
32 039 |
29 199 |
26 920 |
25 822 |
-28% |
|
3–5 évesek |
38 639 |
34 745 |
30 819 |
28 099 |
26 294 |
-32% |
|
6–10 évesek |
62 990 |
62 908 |
56 102 |
50 303 |
46 026 |
-27% |
|
11–14 évesek |
52 032 |
50 062 |
49 572 |
44 458 |
39 700 |
-24% |
|
15–18 évesek |
50 816 |
50 905 |
49 952 |
47 732 |
42 592 |
-16% |
|
19–23 évesek |
80 334 |
63 173 |
62 179 |
61 303 |
58 441 |
-27% |
|
Felnőtt korúak |
1 080 272 |
1 033 260 |
987 292 |
945 583 |
904 875 |
-16% |
|
18–64 évesek |
835 289 |
777 014 |
715 171 |
674 109 |
645 212 |
-23% |
|
64 évnél idősebbek |
244 983 |
256 246 |
272 121 |
271 474 |
259 663 |
+6% |
|
15–74 évesek |
1 016 330 |
959 715 |
905 813 |
853 728 |
796 210 |
-22% |
|
74 évnél idősebbek |
102 362 |
111 696 |
119 227 |
127 031 |
140 041 |
+37% |
6. táblázat. A magyar anyanyelvű népesség számának és arányának alakulása megyék szerint
|
Év |
Teljes népesség |
Magyar anyanyelvűek |
Magyar anyanyelvűek aránya |
|||
|
Összes |
Felnőtt korúak |
Összes |
Felnőtt korúak |
Összes |
Felnőtt korúak |
|
|
Hargita |
||||||
|
2011 |
310 867 |
247 232 |
267 969 |
213 500 |
86,2 |
86,4 |
|
2012 |
309 326 |
246 038 |
266 935 |
212 586 |
86,3 |
86,4 |
|
2016 |
302 535 |
241 354 |
262 245 |
209 260 |
86,7 |
86,7 |
|
2020 |
294 787 |
236 333 |
256 638 |
205 589 |
87,1 |
87,0 |
|
2024 |
286 483 |
231 517 |
250 461 |
202 130 |
87,4 |
87,3 |
|
2028 |
278 320 |
227 357 |
244 323 |
199 212 |
87,8 |
87,6 |
|
2031 |
272 460 |
223 856 |
239 902 |
196 776 |
88,1 |
87,9 |
|
Maros |
||||||
|
2011 |
550 846 |
439 868 |
214 237 |
176 584 |
38,9 |
40,1 |
|
2012 |
547 627 |
437 525 |
212 640 |
175 307 |
38,8 |
40,1 |
|
2016 |
533 969 |
426 631 |
206 157 |
169 940 |
38,6 |
39,8 |
|
2020 |
519 474 |
416 756 |
199 522 |
164 903 |
38,4 |
39,6 |
|
2024 |
504 744 |
407 768 |
192 926 |
159 961 |
38,2 |
39,2 |
|
2028 |
490 578 |
399 857 |
186 586 |
155 390 |
38,0 |
38,9 |
|
2031 |
480 426 |
393 598 |
182 044 |
152 097 |
37,9 |
38,6 |
|
Kovászna |
||||||
|
2011 |
210 177 |
166 559 |
157 947 |
127 172 |
75,1 |
76,4 |
|
2012 |
208 957 |
165 258 |
157 082 |
126 182 |
75,2 |
76,4 |
|
2016 |
203 542 |
160 909 |
153 249 |
123 069 |
75,3 |
76,5 |
|
2020 |
197 371 |
156 923 |
148 810 |
120 166 |
75,4 |
76,6 |
|
2024 |
190 759 |
153 410 |
143 985 |
117 599 |
75,5 |
76,7 |
|
2028 |
184 238 |
149 850 |
139 183 |
114 841 |
75,5 |
76,6 |
|
2031 |
179 553 |
147 112 |
135 713 |
112 624 |
75,6 |
76,6 |
|
Bihar |
||||||
|
2011 |
575 398 |
461 254 |
150 688 |
123 589 |
26,2 |
26,8 |
|
2012 |
573 071 |
459 764 |
149 769 |
122 878 |
26,1 |
26,7 |
|
2016 |
563 128 |
452 563 |
145 975 |
119 782 |
25,9 |
26,5 |
|
2020 |
552 309 |
445 008 |
141 927 |
116 552 |
25,7 |
26,2 |
|
2024 |
541 086 |
437 878 |
137 763 |
113 749 |
25,5 |
26,0 |
|
2028 |
530 203 |
432 193 |
133 697 |
111 131 |
25,2 |
25,7 |
|
2031 |
522 212 |
427 520 |
130 698 |
109 012 |
25,0 |
25,5 |
|
Szatmár |
||||||
|
2011 |
344 360 |
272 339 |
135 880 |
108 330 |
39,5 |
39,8 |
|
2012 |
341 980 |
270 871 |
135 194 |
107 814 |
39,5 |
39,8 |
|
2016 |
332 038 |
264 263 |
132 307 |
105 774 |
39,8 |
40,0 |
|
2020 |
321 466 |
257 844 |
129 165 |
104 092 |
40,2 |
40,4 |
|
2024 |
310 588 |
252 251 |
125 884 |
102 664 |
40,5 |
40,7 |
|
2028 |
300 126 |
247 063 |
122 745 |
101 345 |
40,9 |
41,0 |
|
2031 |
292 663 |
242 221 |
120 533 |
99 983 |
41,2 |
41,3 |
|
Kolozs |
||||||
|
2011 |
691 106 |
579 617 |
108 131 |
94 518 |
15,6 |
16,3 |
|
2012 |
690 370 |
579 360 |
107 009 |
93 549 |
15,5 |
16,1 |
|
2016 |
686 931 |
575 281 |
102 536 |
89 515 |
14,9 |
15,6 |
|
2020 |
682 933 |
570 028 |
98 046 |
85 432 |
14,4 |
15,0 |
|
2024 |
678 520 |
565 654 |
93 628 |
81 582 |
13,8 |
14,4 |
|
2028 |
674 009 |
563 557 |
89 444 |
78 068 |
13,3 |
13,9 |
|
2031 |
670 651 |
561 601 |
86 477 |
75 512 |
12,9 |
13,4 |
|
Szilágy |
||||||
|
2011 |
224 384 |
177 969 |
52 520 |
42 700 |
23,4 |
24,0 |
|
2012 |
222 243 |
176 467 |
52 110 |
42 434 |
23,4 |
24,0 |
|
2016 |
213 316 |
169 666 |
50 411 |
41 262 |
23,6 |
24,3 |
|
2020 |
204 013 |
163 173 |
48 609 |
40 050 |
23,8 |
24,5 |
|
2024 |
194 803 |
156 454 |
46 766 |
38 596 |
24,0 |
24,7 |
|
2028 |
186 258 |
150 592 |
44 991 |
37 347 |
24,2 |
24,8 |
|
2031 |
180 274 |
146 458 |
43 705 |
36 419 |
24,2 |
24,9 |
|
Brassó |
||||||
|
2011 |
549 217 |
448 515 |
41 837 |
36 400 |
7,6 |
8,1 |
|
2012 |
545 622 |
444 344 |
41 094 |
35 729 |
7,5 |
8,0 |
|
2016 |
529 156 |
427 009 |
38 054 |
33 012 |
7,2 |
7,7 |
|
2020 |
509 679 |
410 180 |
34 916 |
30 331 |
6,9 |
7,4 |
|
2024 |
488 016 |
395 419 |
31 802 |
27 823 |
6,5 |
7,0 |
|
2028 |
465 699 |
383 431 |
28 855 |
25 506 |
6,2 |
6,7 |
|
2031 |
449 169 |
374 354 |
26 788 |
23 866 |
6,0 |
6,4 |
|
Arad |
||||||
|
2011 |
430 629 |
350 029 |
38 807 |
33 876 |
9,0 |
9,7 |
|
2012 |
427 680 |
348 037 |
38 066 |
33 240 |
8,9 |
9,6 |
|
2016 |
415 489 |
339 147 |
35 156 |
30 731 |
8,5 |
9,1 |
|
2020 |
402 728 |
330 260 |
32 301 |
28 391 |
8,0 |
8,6 |
|
2024 |
389 935 |
321 356 |
29 583 |
26 203 |
7,6 |
8,2 |
|
2028 |
377 777 |
313 963 |
27 083 |
24 184 |
7,2 |
7,7 |
|
2031 |
368 973 |
307 764 |
25 330 |
22 705 |
6,9 |
7,4 |
|
Temes |
||||||
|
2011 |
683 540 |
569 536 |
35 925 |
32 399 |
5,3 |
5,7 |
|
2012 |
684 190 |
570 617 |
35 163 |
31 737 |
5,1 |
5,6 |
|
2016 |
686 737 |
572 304 |
32 171 |
29 077 |
4,7 |
5,1 |
|
2020 |
688 955 |
572 144 |
29 232 |
26 489 |
4,2 |
4,6 |
|
2024 |
689 782 |
572 018 |
26 397 |
24 030 |
3,8 |
4,2 |
|
2028 |
688 152 |
574 793 |
23 728 |
21 852 |
3,4 |
3,8 |
|
2031 |
685 303 |
575 600 |
21 838 |
20 247 |
3,2 |
3,5 |
|
Máramaros |
||||||
|
2011 |
478 659 |
380 039 |
34 079 |
29 642 |
7,1 |
7,8 |
|
2012 |
475 327 |
378 021 |
33 410 |
29 100 |
7,0 |
7,7 |
|
2016 |
461 034 |
369 254 |
30 727 |
27 063 |
6,7 |
7,3 |
|
2020 |
445 417 |
359 670 |
28 012 |
24 931 |
6,3 |
6,9 |
|
2024 |
429 040 |
349 826 |
25 315 |
22 708 |
5,9 |
6,5 |
|
2028 |
412 883 |
340 139 |
22 746 |
20 600 |
5,5 |
6,1 |
|
2031 |
401 032 |
332 076 |
20 918 |
19 050 |
5,2 |
5,7 |
|
Hunyad |
||||||
|
2011 |
418 565 |
345 026 |
16 245 |
14 581 |
3,9 |
4,2 |
|
2012 |
412 309 |
340 450 |
15 763 |
14 179 |
3,8 |
4,2 |
|
2016 |
386 722 |
321 232 |
13 879 |
12 590 |
3,6 |
3,9 |
|
2020 |
360 476 |
301 323 |
12 049 |
11 053 |
3,3 |
3,7 |
|
2024 |
334 453 |
281 917 |
10 312 |
9 579 |
3,1 |
3,4 |
|
2028 |
309 842 |
264 157 |
8 732 |
8 247 |
2,8 |
3,1 |
|
2031 |
292 282 |
250 757 |
7 643 |
7 281 |
2,6 |
2,9 |
|
Fehér |
||||||
|
2011 |
342 323 |
278 274 |
15 132 |
13 081 |
4,4 |
4,7 |
|
2012 |
338 505 |
275 394 |
14 804 |
12 812 |
4,4 |
4,7 |
|
2016 |
322 634 |
263 424 |
13 506 |
11 760 |
4,2 |
4,5 |
|
2020 |
305 938 |
251 093 |
12 223 |
10 769 |
4,0 |
4,3 |
|
2024 |
289 040 |
238 943 |
10 983 |
9 828 |
3,8 |
4,1 |
|
2028 |
272 840 |
227 749 |
9 828 |
8 854 |
3,6 |
3,9 |
|
2031 |
261 292 |
219 418 |
9 021 |
8 179 |
3,5 |
3,7 |
|
Beszterce-Naszód |
||||||
|
2011 |
286 225 |
223 041 |
14 217 |
12 072 |
5,0 |
5,4 |
|
2012 |
283 724 |
221 262 |
13 947 |
11 860 |
4,9 |
5,4 |
|
2016 |
272 986 |
213 628 |
12 869 |
11 014 |
4,7 |
5,2 |
|
2020 |
261 457 |
206 216 |
11 791 |
10 167 |
4,5 |
4,9 |
|
2024 |
249 728 |
199 138 |
10 739 |
9 366 |
4,3 |
4,7 |
|
2028 |
238 448 |
192 511 |
9 742 |
8 580 |
4,1 |
4,5 |
|
2031 |
230 346 |
187 322 |
9 035 |
8 033 |
3,9 |
4,3 |
|
Szeben |
||||||
|
2011 |
397 322 |
318 396 |
10 528 |
9 480 |
2,6 |
3,0 |
|
2012 |
395 262 |
316 394 |
10 306 |
9 279 |
2,6 |
2,9 |
|
2016 |
385 888 |
307 785 |
9 421 |
8 522 |
2,4 |
2,8 |
|
2020 |
374 845 |
299 435 |
8 531 |
7 740 |
2,3 |
2,6 |
|
2024 |
362 595 |
291 686 |
7 658 |
6 969 |
2,1 |
2,4 |
|
2028 |
349 929 |
285 237 |
6 833 |
6 259 |
2,0 |
2,2 |
|
2031 |
340 514 |
280 036 |
6 249 |
5 759 |
1,8 |
2,1 |
|
Krassó-Szörény |
||||||
|
2011 |
295 579 |
240 785 |
2 859 |
2 591 |
1,0 |
1,1 |
|
2012 |
291 829 |
238 152 |
2 775 |
2 518 |
1,0 |
1,1 |
|
2016 |
276 543 |
227 076 |
2 448 |
2 227 |
0,9 |
1,0 |
|
2020 |
260 877 |
216 022 |
2 131 |
1 952 |
0,8 |
0,9 |
|
2024 |
245 333 |
205 438 |
1 831 |
1 703 |
0,7 |
0,8 |
|
2028 |
230 631 |
194 981 |
1 559 |
1 467 |
0,7 |
0,8 |
|
2031 |
220 137 |
186 839 |
1 374 |
1 306 |
0,6 |
0,7 |
Közzététel: 2019. április 23.
Az átfogó elemzés a Kós Károly Akadémia és a Wilfried Martnens Európai Tanulmányok Központja közös kutatási projektjében készült 2015 október-novemberében. Részletesebben lásd Kiss Tamás – Csata István: Demographic perspectives. A projection of the Hungarian-speaking population of Transylvania for the time period between 2011 and 2031. Kolozsvár – Brussels: Kós Károly Akadémia – Wilfried Martens Center for European Studies, 2016.
További információ: Kiss Tamás (kiss.tamas@erdelystat.ro), Csata István (csata.istvan@erdelystat.ro).
Korábbi Erdélystat közlemények és elemzések, módszertani leírások megtalálhatók a www.erdelystat.ro honlapon.
Előzetes igénylés után közleményeinket, elemzéseinket e-mailen elküldjük Önnek a megjelenés időpontjában. Ilyen igényét az info@erdelystat.ro e-mail címen jelezheti.
1Különböző más regisztereket is figyelembe vettek. A módszertant itt hely hiányában nem ismertetjük részleteiben. Lásd erről Vasile Ghețău írását: http://cursdeguvernare.ro/recensamantul-si-aventura-ins-prin-datele-finale.html, letöltve 2019.01.27
2Az egészségügyi biztosítás megléte például elégséges ok volt, hogy valakit regisztráljanak a népszámlálási adatbázisban. Csakhogy Romániában a kiskorúak automatikusan és ingyenesen biztosítottak. Így a külföldre távozókat semmi sem készteti, hogy gyermekeik biztosított státusát megszüntessék.
3Csata István – Kiss Tamás: Népesedési perspektívák: az erdélyi magyar népesség regionálisan tagolt előreszámítása húsz és harminc éves időtávra. Kolozsvár: Kriterion, 2007.
4A magyar anyanyelvű romák helyzetére majd egy külön elemzés fog kitérni az Erdélystat keretében. Ezzel most nem foglalkozunk.
5Az Iskolák veszélyben programban feltárt példa a (nagy számban előforduló) ténylegesen nem magyar nyelven működő magyar óvodai csoportok esete.
6Lásd Gyurgyík László – Kiss Tamás: Párhuzamok és különbségek. Az erdélyi és szlovákiai népességfejlődés összehasonlító elemzése. Budapest: EÖKIK, 2010; Kiss Tamás – Barna Gergő: Népszámlálás 2011. Erdélyi magyar népesedés a XXI század első évtizedében. Demográfiai és statisztikai elemzés. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Műhelytanulmányok 43, 2013; Veres Valér: Népességszerkezet és nemzetiség. Az erdélyi magyarok demográfiai képe a 2002. és 2011. évi népszámlálások tükrében. Kolozsvár: Kolozsvári Egyetemi Kiadó, 2015.