A magyar szempontból releváns (legalább 250 magyar etnikumú lakossal rendelkező) városok, községek adatlapjai.
Utoljára módosítva: 2020. január 3. - cégstatisztikák
| Román név | Magyar név | Összlakosság | Magyar lakosság | Magyarok aránya |
|---|---|---|---|---|
| Fildu De Sus | Felsőfüld | 441 | 0 | 0% |
| Fildu De Mijloc | Középfüld | 416 | 0 | 0% |
| Tetişu | Ketesd | 337 | 298 | 89% |
| Fildu De Jos | Alsófüld | 247 | * | - |
Forrás: A 2011-es népszámlálás alapján
A magyar etnikumúak arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| 1977 | 1992 | 2002 | 2011 | |
|---|---|---|---|---|
| Összlakosság | 2 317 | 1 764 | 1 583 | 1 441 |
| Román etnikum | 1 729 (74,6%) | 1 194 (67,7%) | 999 (63,1%) | 782 (55,4%) |
| Magyar etnikum | 490 (21,1%) | 387 (21,9%) | 336 (21,2%) | 299 (21,2%) |
| Roma etnikum | 95 (4,1%) | 183 (10,4%) | 245 (15,5%) | 329 (23,3%) |
| Német etnikum | 0 (0,0%) | 0 (0,0%) | 0 (0,0%) | 0 (0,0%) |
| Egyéb etnikum | 3 (0,1%) | 0 (0,0%) | 3 (0,2%) | * (-) |
| nincs adat | 29 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 1977-2011
Az etnikum arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| Személy | Arány (%) | |
|---|---|---|
| Román anyanyelvű | 1 104 | 78,2% |
| Magyar anyanyelvű | 300 | 21,2% |
| Roma anyanyelvű | 6 | 0,4% |
| Német anyanyelvű | 0 | 0,0% |
| Egyéb anyanyelvű | 0 | 0,0% |
| nincs adat | 29 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az anyanyelv arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| Személy | Arány (%) | |
|---|---|---|
| Ortodox | 1 013 | 71,7% |
| Római katolikus | 7 | 0,5% |
| Református | 304 | 21,5% |
| Pünkösdista | 80 | 5,7% |
| Görög katolikus | * | - |
| Baptista | 0 | 0,0% |
| Adventista | * | - |
| Unitárius | 0 | 0,0% |
| Jehova tanúi | * | - |
| Evangélikus-lutheránus | 0 | 0,0% |
| Egyéb | 4 | 0,3% |
| Felekezeten kívüliek és ateisták | 0 | 0,0% |
| nincs adat | 29 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az egyes felekezetek arányát a vallásukról nyilatkozók populációjából számítjuk.
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata (heteroidentifikáció alapján) Románia szintjén 1 232 797 főre becsülte a roma etnikumú lakosság számát. A magyar nyelvű romák száma mintegy 105 000 főre tehető, ami a magyar anyanyelvű népesség 8,4%-át jelenti. A magyarul beszélő romák kétharmada telepeken, szegregátumokban él. A részletes eredmények és a kutatás módszertana a Magyarul beszélő romák Erdélyben. Területi elhelyezkedés és lakóhelyi szegregáció című elemzésünkben olvashatók.
| Romák becsült száma |
Aránya a népes- ségben |
Magyarul beszélő romák |
Telepen élő romák | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Száma | Aránya | Nyelvhasználat a telep(ek)en | |||||||
| Szám | % | Román | Magyar | Romani | |||||
329 | 23% | 0 | 0% | 200 | 61% | Mindenki, nagy többség (80% felett) | (Szinte) senki (5% alatt) | (Szinte) senki (5% alatt) | |
Az alábbi táblázatban az adott közigazgatási egységben működő magyar tannyelven (is) oktató iskolák (oktatási helyszínek), illetve diáklétszámok tekinthetők meg, a 2017/2018, 2018/2019, illetve 2019/2020-as tanévekre, oktatási szintek szerint. A 2019/2020-as tanévben Románia 929 iskolájában működött magyar tannyelvű osztály, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult magyarul (a közoktatásban lévők 4,9%-a). A részletes eredmények és az adatok forrása A romániai magyar iskolahálózat szerkezete című elemzésünkben olvashatók.
| Iskola magyar neve / Magyarul tanuló diákok száma |
Település | Elemi | Általános | Líceum | Szakiskola | Posztlíceum | ||||||||||
| 2017 | 2018 | 2019 | 2017 | 2018 | 2019 | 2017 | 2018 | 2019 | 2017 | 2018 | 2019 | 2017 | 2018 | 2019 | ||
Ketesdi Elemi Iskola | Ketesd | 17 | 11 | 5 | ||||||||||||
Az adatok gyűjtője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR), forrása az INS Tempo-online adatbázisa (AGR101B – adattábla). A területhasználati adatok a 2014-es évre vonatkoznak, mivel ezt követően a kataszteri nyilvántartás elkészültéig megszűnt az adatok frissítése.
| Terület (km2) | Százalék (%) | |
|---|---|---|
| Teljes közigazgatási terület | 62,9 | 100,0% |
| ebből szántó | 13 | 20,6% |
| ebből egyéb mezőgazdasági terület (pl. legelő, gyümölcsös) | 23,3 | 37,0% |
| ebből erdő | 23,3 | 37,1% |
| ebből egyéb nem mezőgazdasági terület (pl. beépített területek, utak, folyók) | 3,3 | 5,3% |
Az önkormányzatok bevételeinek forrása a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatfájlok (itt, letöltve 2020.09.03.). A jövedelemadóból származó bevételek helyben maradt hányada és az önkormányzatok helyi forrásokból származó jövedelmei együtt teszik ki az önkormányzatok saját jövedelmét. Az áfából, a jövedelemadó visszaosztásából, a szubvenciókból és egyéb forrásokból származó bevételeket a visszaosztott bevételek alá vontuk egybe. Az európai uniós források 2011-től vannak külön tételként közölve, előtte az egyéb jövedelmek kategóriába voltak besorolva. Az egy főre eső jövedelmeket a 2011-es népszámláláskor rögzített állandó lakosság alapján számítottuk.
| 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Összjövedelem (ezer lej) | 1 611 | 3 259 | 3 086 | 3 792 | 2 959 | 4 919 | 5 861 | 3 221 | 2 711 | 2 183 | 3 459 |
| Saját jövedelem aránya (%) | 10,7% | 9,3% | 7,3% | 5,7% | 9,6% | 10,9% | 10,0% | 15,4% | 19,7% | 28,5% | 27,5% |
| Visszaosztott jövedelem aránya (%) | 89,3% | 90,7% | 39,2% | 53,4% | 90,4% | 86,5% | 79,6% | 76,1% | 80,3% | 66,9% | 71,9% |
| Európai uniós források aránya (%) | - | - | 53,5% | 40,9% | - | 2,7% | 10,4% | 8,5% | - | 4,6% | 0,5% |
| Egy főre jutó összjövedelem (lej) | 1 118 | 2 262 | 2 142 | 2 631 | 2 054 | 3 413 | 4 067 | 2 235 | 1 881 | 1 515 | 2 400 |
| Egy főre jutó saját jövedelem (lej) | 120 | 211 | 156 | 150 | 198 | 371 | 409 | 345 | 371 | 432 | 661 |
Adatforrás: Országos Statisztikai Intézet (INS). *-gal jelölve azok az időpontok, amelyek után a közigazgatási egység struktúrájában átalakulás következett be. A változás aránya a táblázatban közölt korábbi időponthoz viszonyított csökkenést vagy növekedést jelzi (pl. 2002-1992/1992).
| 1992 | 2002 | 2011 | 2017 | |
|---|---|---|---|---|
| Lakások száma | 644 | 622 | 646 | 650 |
| Változás a korábbi időponthoz képest (%) | -3,4% | 3,9% | 0,6% |
| Lakások száma | Arány az összes lakáson belül (%) | |
|---|---|---|
| Elektromos árammal ellátott | 644 | 100,0% |
| Vezetékes vízzel ellátott | 215 | 33,4% |
| Szennyvízelvezetéssel ellátott | 215 | 33,4% |
| Konyhával rendelkező | 342 | 53,1% |
| Fürdőszobával rendelkező | 187 | 29,0% |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
| Aktív cégek száma |
Cégsűrűség (ezer lakosra jutó cégek száma) |
Forgalom (millió lej) |
Ezer főre jutó forgalom (lej) |
|
|---|---|---|---|---|
| Abszolút érték | 11 | 7,6 | 2,3 | 1,6 |
| Arány az erdélyi átlaghoz képest (%) | 28,0% | 3,0% | ||
| Arány a megyei átlaghoz képest (%) | 35,0% | 5,0% |
Cégek számának és forgalmának megoszlása ágazatok szerint
| Ágazat | Cégszám (%) | Forgalom (%) |
|---|---|---|
| Kereskedelem | 18,2% | 7,3% |
| Komplex ipar | 9,1% | 19,9% |
| Könnyűipar | 0,0% | 0,0% |
| Szellemi szolgálatások | 18,2% | 33,8% |
| Egyéb szolgáltatások | 9,1% | 1,0% |
| Szállítás | 18,2% | 4,4% |
| Építkezés | 0,0% | 0,0% |
| Mezőgazdaság | 18,2% | 29,1% |
| Bányászat | 0,0% | 0,0% |
| Szállodák és vendéglátás | 9,1% | 4,5% |
A nyers adatok forrása a kereskedelmi társaságok és a szövetkezeti társulások mérlegadata (data.gov.ro). További módszertani megjegyzések az elemzésünkben találhatók.
Egyelőre az elmúlt két önkormányzati választás adatai tekinthetők meg. A 2016-os adatok forrása a Központi Választási Iroda (BEC) végleges adatai, a 2020-as adatoké az Állandó Választási Hatóság (AEP) 2020. október 8-án közzétett eredményei. A települések szintjén a megyei tanácsosi listára, a polgármesterre és a helyi tanácsra leadott szavazatok böngészhetők. Megyék, régiók és országos szinten csak a megyei lista eredményeit jelenítjük meg. Az országos összesítésbe beleszámítjuk Bukarest Municípium Főtanácsát (CGMB) is. Minden esetben az első legtöbb 15 pártot jelenítjük meg szavazataik csökkenő sorrendjében. A pártok, jelöltek nevei esetében csupán az RMDSZ, EMSZ, EMNP, MPP megnevezését egységesítettük és fordítottuk magyarra. A „Mand.” oszlop a mandátumok számát jelöli. 2020-ban a megyei tanácsok esetében egy mandátum a közvetlenül megválasztott megyei tanácselnöké, amely így táblázatunkban nem szerepel.
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | 513 | 63,5% | Partidul Național Liberal | 263 | 36,4% | |||
| 2 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 146 | 18,1% | Partidul Social Democrat | 261 | 36,1% | |||
| 3 | Partidul Național Liberal | 106 | 13,1% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 116 | 16,0% | |||
| 4 | Uniunea Națională pentru Progresul României | 18 | 2,2% | Partidul Mișcarea Populară | 23 | 3,2% | |||
| 5 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 10 | 1,2% | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților – ALDE | 18 | 2,5% | |||
| 6 | Erdélyi Magyar Néppárt | 8 | 1,0% | Partidul Pro România | 14 | 1,9% | |||
| 7 | Partidul Mișcarea Populară | 7 | 0,9% | Partidul Național Țărănesc Creștin Democrat | 11 | 1,5% | |||
| 8 | Alianța USR-PLUS | 8 | 1,1% | ||||||
| 9 | Partidul Ecologist Român | 5 | 0,7% | ||||||
| 10 | Erdélyi Magyar Szövetség | 4 | 0,6% | ||||||
| Összesen | 808 | 100,0% | Összesen | 723 | 100,0% |
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt | Jelölt | Szavazat | % | Párt | Jelölt | Szavazat | % | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | Mangău Ioan | 658 | 80,3% | Független jelölt | Albert Nicolae-Marin | 414 | 55,9% | |
| 2 | Partidul Național Liberal | Răcăşan Daniel Florin | 161 | 19,7% | Partidul Social Democrat | Răcăşan Daniel Florin | 327 | 44,1% | |
| Összesen | 819 | 100,0% | Összesen | 741 | 100,0% |
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | 511 | 62,5% | 6 | Partidul Social Democrat | 265 | 36,1% | 3 | |
| 2 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 167 | 20,4% | 2 | Partidul Național Liberal | 242 | 33,0% | 3 | |
| 3 | Partidul Național Liberal | 140 | 17,1% | 1 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 117 | 15,9% | 1 | |
| 4 | Partidul Mișcarea Populară | 65 | 8,9% | 1 | |||||
| 5 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților – ALDE | 45 | 6,1% | 1 | |||||
| Összesen | 818 | 100,0% | 9 | Összesen | 734 | 100,0% | 9 |
Parlamenti választások 2016 Parlamenti választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | |||
| 1 | Partidul Social Democrat | 234 | 38,9% | Partidul Național Liberal | 200 | 39,4% | |||
| 2 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 151 | 25,1% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 97 | 19,1% | |||
| 3 | Partidul Național Liberal | 147 | 24,4% | Partidul Social Democrat | 74 | 14,6% | |||
| 4 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 17 | 2,8% | Alianța Pentru Unirea Românilor | 46 | 9,1% | |||
| 5 | Uniunea Salvați România | 16 | 2,7% | Alianța USR PLUS | 29 | 5,7% | |||
| 6 | Partidul România Unită | 14 | 2,3% | Partidul Pro România | 21 | 4,1% | |||
| 7 | Partidul Mișcarea Populară | 10 | 1,7% | Partidul Mișcarea Populară | 15 | 3,0% | |||
| 8 | Asociația Partida Romilor "Pro-Europa" | 3 | 0,5% | Partidul România Mare | 7 | 1,4% | |||
| 9 | Forumul Democrat al Germanilor din România | 3 | 0,5% | Asociația Partida Romilor “Pro-Europa” | 5 | 1,0% | |||
| 10 | Uniunea Armenilor din România | 2 | 0,3% | Partidul Ecologist Român | 4 | 0,8% | |||
| Egyéb | Egyéb | 5 | 0,8% | Egyéb | 9 | 1,8% | |||
| Összesen | 602 | 100,0% | Összesen | 507 | 100,0% |