A magyar szempontból releváns (legalább 250 magyar etnikumú lakossal rendelkező) városok, községek adatlapjai.
Utoljára módosítva: 2020. január 3. - cégstatisztikák
| Román név | Magyar név | Összlakosság | Magyar lakosság | Magyarok aránya |
|---|---|---|---|---|
| Stârciu | Bogdánháza | 962 | 4 | 0,4% |
| Horoatu Crasnei | Krasznahorvát | 928 | 335 | 36,9% |
| Hurez | Bagolyfalu | 357 | 0 | 0% |
| Şeredeiu | Sereden | 238 | 0 | 0% |
Forrás: A 2011-es népszámlálás alapján
A magyar etnikumúak arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| 1977 | 1992 | 2002 | 2011 | |
|---|---|---|---|---|
| Összlakosság | 4 408 | 3 135 | 2 838 | 2 485 |
| Román etnikum | 3 930 (89,2%) | 2 641 (84,2%) | 2 287 (80,6%) | 1 856 (77,9%) |
| Magyar etnikum | 449 (10,2%) | 388 (12,4%) | 374 (13,2%) | 339 (14,2%) |
| Roma etnikum | 28 (0,6%) | 106 (3,4%) | 177 (6,2%) | 186 (7,8%) |
| Német etnikum | 0 (0,0%) | 0 (0,0%) | 0 (0,0%) | 0 (0,0%) |
| Egyéb etnikum | * (-) | 0 (0,0%) | 0 (0,0%) | * (-) |
| nincs adat | 103 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 1977-2011
Az etnikum arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| Személy | Arány (%) | |
|---|---|---|
| Román anyanyelvű | 1 988 | 83,5% |
| Magyar anyanyelvű | 339 | 14,2% |
| Roma anyanyelvű | 54 | 2,3% |
| Német anyanyelvű | 0 | 0,0% |
| Egyéb anyanyelvű | 0 | 0,0% |
| nincs adat | 103 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az anyanyelv arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| Személy | Arány (%) | |
|---|---|---|
| Ortodox | 1 531 | 64,4% |
| Római katolikus | 3 | 0,1% |
| Református | 324 | 13,6% |
| Pünkösdista | 281 | 11,8% |
| Görög katolikus | 146 | 6,1% |
| Baptista | 31 | 1,3% |
| Adventista | * | - |
| Unitárius | 0 | 0,0% |
| Jehova tanúi | 3 | 0,1% |
| Evangélikus-lutheránus | 0 | 0,0% |
| Egyéb | 54 | 2,3% |
| Felekezeten kívüliek és ateisták | * | - |
| nincs adat | 109 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az egyes felekezetek arányát a vallásukról nyilatkozók populációjából számítjuk.
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata (heteroidentifikáció alapján) Románia szintjén 1 232 797 főre becsülte a roma etnikumú lakosság számát. A magyar nyelvű romák száma mintegy 105 000 főre tehető, ami a magyar anyanyelvű népesség 8,4%-át jelenti. A magyarul beszélő romák kétharmada telepeken, szegregátumokban él. A részletes eredmények és a kutatás módszertana a Magyarul beszélő romák Erdélyben. Területi elhelyezkedés és lakóhelyi szegregáció című elemzésünkben olvashatók.
| Romák becsült száma |
Aránya a népes- ségben |
Magyarul beszélő romák |
Telepen élő romák | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Száma | Aránya | Nyelvhasználat a telep(ek)en | |||||||
| Szám | % | Román | Magyar | Romani | |||||
241 | 10% | 0 | 0% | 106 | 44% | Többség (50-79%) | (Szinte) senki (5% alatt) | Kisebbség (20-49%) | |
Az alábbi táblázatban az adott közigazgatási egységben működő magyar tannyelven (is) oktató iskolák (oktatási helyszínek), illetve diáklétszámok tekinthetők meg, a 2017/2018, 2018/2019, illetve 2019/2020-as tanévekre, oktatási szintek szerint. A 2019/2020-as tanévben Románia 929 iskolájában működött magyar tannyelvű osztály, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult magyarul (a közoktatásban lévők 4,9%-a). A részletes eredmények és az adatok forrása A romániai magyar iskolahálózat szerkezete című elemzésünkben olvashatók.
| Iskola magyar neve / Magyarul tanuló diákok száma |
Település | Elemi | Általános | Líceum | Szakiskola | Posztlíceum | ||||||||||
| 2017 | 2018 | 2019 | 2017 | 2018 | 2019 | 2017 | 2018 | 2019 | 2017 | 2018 | 2019 | 2017 | 2018 | 2019 | ||
Krasznahorváti Általános Iskola | Krasznahorvát | 16 | 10 | 10 | ||||||||||||
Az adatok gyűjtője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR), forrása az INS Tempo-online adatbázisa (AGR101B – adattábla). A területhasználati adatok a 2014-es évre vonatkoznak, mivel ezt követően a kataszteri nyilvántartás elkészültéig megszűnt az adatok frissítése.
| Terület (km2) | Százalék (%) | |
|---|---|---|
| Teljes közigazgatási terület | 84,4 | 100,0% |
| ebből szántó | 26,2 | 31,1% |
| ebből egyéb mezőgazdasági terület (pl. legelő, gyümölcsös) | 20,9 | 24,7% |
| ebből erdő | 25,3 | 30,0% |
| ebből egyéb nem mezőgazdasági terület (pl. beépített területek, utak, folyók) | 12 | 14,2% |
Az önkormányzatok bevételeinek forrása a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatfájlok (itt, letöltve 2020.09.03.). A jövedelemadóból származó bevételek helyben maradt hányada és az önkormányzatok helyi forrásokból származó jövedelmei együtt teszik ki az önkormányzatok saját jövedelmét. Az áfából, a jövedelemadó visszaosztásából, a szubvenciókból és egyéb forrásokból származó bevételeket a visszaosztott bevételek alá vontuk egybe. Az európai uniós források 2011-től vannak külön tételként közölve, előtte az egyéb jövedelmek kategóriába voltak besorolva. Az egy főre eső jövedelmeket a 2011-es népszámláláskor rögzített állandó lakosság alapján számítottuk.
| 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Összjövedelem (ezer lej) | 2 809 | 2 751 | 3 419 | 15 694 | 10 075 | 3 983 | 4 941 | 4 413 | 4 316 | 3 420 | 5 012 |
| Saját jövedelem aránya (%) | 13,5% | 17,5% | 15,7% | 3,5% | 19,6% | 16,0% | 14,4% | 18,6% | 19,4% | 23,9% | 21,7% |
| Visszaosztott jövedelem aránya (%) | 86,5% | 82,5% | 56,3% | 17,0% | 37,0% | 84,0% | 85,6% | 81,4% | 80,6% | 73,1% | 78,1% |
| Európai uniós források aránya (%) | - | - | 27,9% | 79,5% | 43,5% | - | - | - | - | 3,0% | 0,2% |
| Egy főre jutó összjövedelem (lej) | 1 131 | 1 107 | 1 376 | 6 315 | 4 054 | 1 603 | 1 988 | 1 776 | 1 737 | 1 376 | 2 017 |
| Egy főre jutó saját jövedelem (lej) | 152 | 193 | 217 | 222 | 794 | 256 | 285 | 331 | 336 | 329 | 439 |
Adatforrás: Országos Statisztikai Intézet (INS). *-gal jelölve azok az időpontok, amelyek után a közigazgatási egység struktúrájában átalakulás következett be. A változás aránya a táblázatban közölt korábbi időponthoz viszonyított csökkenést vagy növekedést jelzi (pl. 2002-1992/1992).
| 1992 | 2002 | 2011 | 2017 | |
|---|---|---|---|---|
| Lakások száma | 1 418 | 1 497 | 1 478 | 1 484 |
| Változás a korábbi időponthoz képest (%) | 5,6% | -1,3% | 0,4% |
| Lakások száma | Arány az összes lakáson belül (%) | |
|---|---|---|
| Elektromos árammal ellátott | 1 472 | 100,0% |
| Vezetékes vízzel ellátott | 471 | 32,0% |
| Szennyvízelvezetéssel ellátott | 471 | 32,0% |
| Konyhával rendelkező | 716 | 48,6% |
| Fürdőszobával rendelkező | 430 | 29,2% |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
| Aktív cégek száma |
Cégsűrűség (ezer lakosra jutó cégek száma) |
Forgalom (millió lej) |
Ezer főre jutó forgalom (lej) |
|
|---|---|---|---|---|
| Abszolút érték | 17 | 6,8 | 10,3 | 4,1 |
| Arány az erdélyi átlaghoz képest (%) | 25,0% | 7,0% | ||
| Arány a megyei átlaghoz képest (%) | 31,0% | 12,0% |
Cégek számának és forgalmának megoszlása ágazatok szerint
| Ágazat | Cégszám (%) | Forgalom (%) |
|---|---|---|
| Kereskedelem | 41,2% | 18,4% |
| Komplex ipar | 0,0% | 0,0% |
| Könnyűipar | 0,0% | 0,0% |
| Szellemi szolgálatások | 23,5% | 3,2% |
| Egyéb szolgáltatások | 17,6% | 9,0% |
| Szállítás | 5,9% | 60,5% |
| Építkezés | 11,8% | 8,9% |
| Mezőgazdaság | 0,0% | 0,0% |
| Bányászat | 0,0% | 0,0% |
| Szállodák és vendéglátás | 0,0% | 0,0% |
A nyers adatok forrása a kereskedelmi társaságok és a szövetkezeti társulások mérlegadata (data.gov.ro). További módszertani megjegyzések az elemzésünkben találhatók.
Egyelőre az elmúlt két önkormányzati választás adatai tekinthetők meg. A 2016-os adatok forrása a Központi Választási Iroda (BEC) végleges adatai, a 2020-as adatoké az Állandó Választási Hatóság (AEP) 2020. október 8-án közzétett eredményei. A települések szintjén a megyei tanácsosi listára, a polgármesterre és a helyi tanácsra leadott szavazatok böngészhetők. Megyék, régiók és országos szinten csak a megyei lista eredményeit jelenítjük meg. Az országos összesítésbe beleszámítjuk Bukarest Municípium Főtanácsát (CGMB) is. Minden esetben az első legtöbb 15 pártot jelenítjük meg szavazataik csökkenő sorrendjében. A pártok, jelöltek nevei esetében csupán az RMDSZ, EMSZ, EMNP, MPP megnevezését egységesítettük és fordítottuk magyarra. A „Mand.” oszlop a mandátumok számát jelöli. 2020-ban a megyei tanácsok esetében egy mandátum a közvetlenül megválasztott megyei tanácselnöké, amely így táblázatunkban nem szerepel.
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | 525 | 40,6% | Partidul Național Liberal | 546 | 41,8% | |||
| 2 | Partidul Național Liberal | 431 | 33,4% | Partidul Social Democrat | 369 | 28,3% | |||
| 3 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 147 | 11,4% | Alianța USR-PLUS | 107 | 8,2% | |||
| 4 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 131 | 10,1% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 102 | 7,8% | |||
| 5 | Uniunea Națională pentru Progresul României | 34 | 2,6% | Partidul Pro România | 53 | 4,1% | |||
| 6 | Erdélyi Magyar Néppárt | 13 | 1,0% | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților – ALDE | 34 | 2,6% | |||
| 7 | Partidul Mișcarea Populară | 11 | 0,9% | Partidul Mișcarea Populară | 31 | 2,4% | |||
| 8 | Erdélyi Magyar Szövetség | 30 | 2,3% | ||||||
| 9 | Partidul Național Țărănesc Creștin Democrat | 23 | 1,8% | ||||||
| 10 | Partidul Ecologist Român | 11 | 0,8% | ||||||
| Összesen | 1 292 | 100,0% | Összesen | 1 306 | 100,0% |
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt | Jelölt | Szavazat | % | Párt | Jelölt | Szavazat | % | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | Sur Florian | 602 | 43,5% | Partidul Național Liberal | Mirişan Marian | 570 | 41,1% | |
| 2 | Partidul Național Liberal | Şimon Iosif | 473 | 34,2% | Partidul Social Democrat | Sur Florian | 494 | 35,6% | |
| 3 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | Băguţ Niculae | 194 | 14,0% | Alianța USR-PLUS | Burcuş Claudiu-Ciprian | 211 | 15,2% | |
| 4 | Partidul Național Țărănesc Creștin Democrat | Taloş Călin-Cristian | 52 | 3,8% | Partidul Pro România | Andreica Viorel-Silviu | 78 | 5,6% | |
| 5 | Uniunea Națională pentru Progresul României | Sur Ioan | 47 | 3,4% | Partidul Mișcarea Populară | Chişiu Iuliu-Cornel | 24 | 1,7% | |
| 6 | Partidul Socialist Român | Cristuţ Viorel-Aurel | 15 | 1,1% | Partidul Alternativa Dreaptă | Fodoca Liviu-Iulian | 10 | 0,7% | |
| Összesen | 1 383 | 100,0% | Összesen | 1 387 | 100,0% |
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | ||
| 1 | Partidul Național Liberal | 451 | 33,4% | 4 | Partidul Național Liberal | 512 | 39,0% | 5 | |
| 2 | Partidul Social Democrat | 447 | 33,1% | 4 | Partidul Social Democrat | 318 | 24,2% | 3 | |
| 3 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 142 | 10,5% | 2 | Alianța USR-PLUS | 115 | 8,8% | 1 | |
| 4 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 140 | 10,4% | 1 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 102 | 7,8% | 1 | |
| 5 | Partidul Național Țărănesc Creștin Democrat | 54 | 4,0% | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților – ALDE | 79 | 6,0% | 1 | ||
| 6 | Unguru Cecilia | 50 | 3,7% | Partidul Pro România | 59 | 4,5% | |||
| 7 | Uniunea Națională pentru Progresul României | 40 | 3,0% | Erdélyi Magyar Szövetség | 47 | 3,6% | |||
| 8 | Partidul Socialist Român | 27 | 2,0% | Partidul Mișcarea Populară | 44 | 3,4% | |||
| 9 | Partidul Național Țărănesc Creștin Democrat | 20 | 1,5% | ||||||
| 10 | Partidul Alternativa Dreaptă | 16 | 1,2% | ||||||
| Összesen | 1 351 | 100,0% | 11 | Összesen | 1 312 | 100,0% | 11 |
Parlamenti választások 2016 Parlamenti választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | |||
| 1 | Partidul Social Democrat | 267 | 34,7% | Partidul Național Liberal | 291 | 38,8% | |||
| 2 | Partidul Național Liberal | 248 | 32,2% | Partidul Social Democrat | 147 | 19,6% | |||
| 3 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 119 | 15,5% | Alianța USR PLUS | 87 | 11,6% | |||
| 4 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 44 | 5,7% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 70 | 9,3% | |||
| 5 | Partidul Mișcarea Populară | 33 | 4,3% | Alianța Pentru Unirea Românilor | 64 | 8,5% | |||
| 6 | Uniunea Salvați România | 26 | 3,4% | Partidul Pro România | 37 | 4,9% | |||
| 7 | Partidul România Unită | 25 | 3,2% | Partidul Mișcarea Populară | 22 | 2,9% | |||
| 8 | Alianța Noastră România | 2 | 0,3% | Partidul România Mare | 8 | 1,1% | |||
| 9 | Asociația Partida Romilor "Pro-Europa" | 1 | 0,1% | Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal) | 6 | 0,8% | |||
| 10 | Forumul Democrat al Germanilor din România | 1 | 0,1% | Uniunea Democratică a Slovacilor și Cehilor din România | 5 | 0,7% | |||
| Egyéb | Egyéb | 4 | 0,5% | Egyéb | 13 | 1,7% | |||
| Összesen | 770 | 100,0% | Összesen | 750 | 100,0% |