Képességvizsga-eredmények és -rangsorok, 2019–2022

Elemzések

Oktatás

Elemzésünkben az elmúlt négy év képességvizsgáinak összesített eredményeit vizsgáljuk, illetve kitérünk néhány érdekesebb iskolai részrangsorra is.

A magyarul tanulók eredményei elmaradnak az országos átlagtól: míg az összes romániai diák 77,2%-a zárta sikeresen (5-ös média felett) az egységes felmérést 2019 és 2022 között, addig a magyarul tanulók körében 75% a sikerességi arány. Országos viszonylatban a matematikavizsga bizonyult a legnehezebbnek (a négyéves romániai vizsgaátlag 6,15, a magyar tagozatoké 5,79), a magyar tanulók esetében azonban továbbra is a románnyelv- és irodalomfelmérő jelenti a legnagyobb kihívást (a magyarul tanulók összesített románvizsga átlaga 5,25 az országos 7,04-hez viszonyítva).

Érdekes megfigyelés, hogy miközben az év végi tanulmányi átlagok és a képességvizsga-médiák között jelentős különbségek vannak, addig szinte egyáltalán nincs eltérés a magyar nyelven tanulók és a többi diák V–VIII osztályos általános médiái között.

Részrangsorainkban azokat a kiemelkedő eredményeket elérő magyar iskolákat, tagozatokat vesszük sorra, amelyek kedvezőtlen helyzetük ellenére relatív jól teljesítenek. A négy évre összevont iskolai rangsorból kiemeljük az első tíz falusi, illetve kis létszámú iskolát, a vegyes tannyelvű iskolák magyar tagozatait, a dominánsan magyar környezetben tanuló, de a románvizsgán viszonylag jól teljesítő, vagy éppen a kiemelkedő matematikaeredményt elérő iskolákat.

 

1. A vizsga és az elemzés módszertana

Elemzésünk célja az elmúlt négy tanév nyolcadik osztályt záró képességvizsgák eredményeinek vizsgálata. Eltérően korábbi tanulmányainktól,¹ amikor az egyes évek teljesítményét taglaltuk, jelen esetben a 2019–2022-es periódus összevont eredményeit elemezzük.

A nyolcadik osztályos képességvizsgán² a tanulók előzetes beiratkozás alapján vesznek/vehetnek részt. Az országosan egységes felmérésen a diákoknak román nyelv és irodalomból, illetve matematikából kell vizsgázniuk, a kisebbségi nyelven tanulóknak pedig anyanyelv és irodalomból is. A középiskolákba való felvételi során 80%-ban a képességvizsgán elért jegyet és 20%-ban az általános iskolai médiának az átlagát veszik figyelembe a tanulók rangsorolásában.³ A képességvizsgán részt nem vevő diákok hároméves szakmunkásképzésbe közvetlenül beiratkozhatnak, illetve az első elosztás után betöltetlenül maradt líceumi helyekre is jelentkezhetnek.

Az adatok forrását az evaluare.edu.ro-honlapon, illetve a data.gov.ro-portálon közzétett tanulói eredmények képezik. Elemzésünkben arra keressük a választ, hogy a magyar nyelven tanulók teljesítménye miként viszonyul az országos (az összes romániai diák) átlagokhoz, illetve bizonyos tényezők (településtípus, iskola mérete, iskola etnikai szerkezete) miként határozzák meg az eredményeket.

Az osztályzatok az egyes vizsgák esetében 1 és 10 közöttiek lehetnek,⁴ a média a román tannyelvű osztályok esetében a két, a kisebbségi osztályok esetében a három írásbeli vizsga számtani középarányosa. A sikerességi arányt a minden vizsgán részt vevők és közülük a legalább 5-ös átlagot elérők hányadosa képezi.

Újdonságként kitérünk az általános iskolai tanulmányi átlagok elemzésére is, azt vizsgálva, hogy ez miként viszonyul a képességvizsgák médiáihoz. Ez az érték az egyes általános iskolai évek végén számított jegyátlagok (a négy év általános médiáinak) számtani középarányosa, az összes tantárgy osztályzatait tartalmazza, az adatot a képességvizsga-eredményekkel egyidőben közli a data.gov.ro.

 

2. Az elmúlt négy év eredményei

Az elmúlt négy évben a képességvizsgák sikerességi rátája országos szinten 73,2% és 82,4% között mozgott. A magyar nyelven tanulók eredményei alapvetően elmaradtak az országos átlagoktól: 70,7% és 78,8% között voltak a sikerességi arányok. Kivételt a 2021-es képességvizsga képez, amikor a magyarul tanulók enyhén jobb eredményt értek el: sikerességi arányuk 77,1%-os volt az országos 76,8%-hoz képest. A médiákban is ebben az évben volt a legkisebb az elmaradás: 6,35 az országos 6,57-hez képest (lásd 1-es táblázat).

A 2019–2022-es periódus összesített eredményei alapján a romániai tanulók 77,2%-a, illetve a magyar tannyelvű osztályokba járók 75,0%-a ért el 5-ös jegynél nagyobb képességvizsga-átlagot. Az elemezett periódusban a magyar tagozaton tanulók minden évben román nyelv és irodalomból teljesítettek leggyengébben, a négy évre számolt médiájuk 5,25, az országos 7,04-hez képest. Ebben az sem hozott áttörést, hogy a 2021-es és 2022-es végzősök már új, differenciált tanterv szerint tanultak és vizsgáztak románból.

Országos viszonylatban a matematikavizsga bizonyult a legnehezebbnek, a négyéves vizsgaátlag 6,15. A magyar nyelven tanulók eredménye minden évben elmaradt az amúgy is alacsony országos teljesítménytől, a négyéves átlag 5,79.

Magyar nyelv és irodalomból kiemelkedők az eredmények, minden évben jobbak az országos teljesítménynél. Ez utóbbit oly módon számoltuk, hogy az adott kisebbségi tannyelven tanulók anyanyelvvizsga-eredményeit, illetve a román tannyelven tanulók románvizsga-eredményeit vettük figyelembe.

Érdemes megfigyelni, hogy az év végi tanulmányi átlagok esetében szinte egyáltalán nincs különbség a magyar nyelven tanulók és a többi diák között. A magyarok esetében 8,82, országos szinten pedig 8,80 a négy év összevont eredménye. Ez jelentheti azt is, hogy a magyar és nem magyar diákok teljesítményében nincsenek jelentős különbségek, vagy akár azt, hogy a nem magyar osztályokban valamivel közelebb esik (reálisabb) a diákok év közbeni értékelése a képességvizsga-eredményekhez. Mivel a tanügyben nem egységes az értékelési rendszer (kivéve a képességvizsgát és a középiskolai érettségit), illetve nem elérhetőek, nem elemezhetőek a tantárgyakra bontott négyéves átlagok, ez a kérdés további vizsgálatok tárgyát képezheti.

Az év végi tanulmányi átlagok és a képességvizsga-médiák között ugyanakkor jelentős eltérések vannak. Ez részben annak a következménye, hogy a képességvizsga esetében az osztályzat 1-estől indul, míg a tanulmányi átlagok az 5-ös átmenő osztályzattól. Országos viszonylatban 2019–2022 között 2,18 ponttal kisebbek az egységes záróvizsgák eredményei, mint a tanulmányi átlagok, a magyar tagozatok esetében pedig még hangsúlyosabb, 2,54 pontos az eltérés. Az elemzés következő fejezetében azt is vizsgálni fogjuk, hogy ezek a különbségek milyen tényezők esetében jelentősebbek.

 

1. Beiratkozók, résztvevők, sikerességi mutatók, illetve az egyes jegyek, médiák átlaga

Összes romániai tanuló
Év	Beirat- kozottak	Részt- vevők	5-ös média felett	Sikerességi ráta	Román	Matek	Anya- nyelv *	Média	Átlag V–VIII **
2019	155 020	146 106	107 000	73,2%	6,91	5,71	7,05	6,36	8,77
2020	172 543	160 663	122 358	76,2%	7,22	6,16	7,33	6,73	8,72
2021	131 180	123 185	94 660	76,8%	6,87	6,17	7,01	6,57	8,84
2022	155 561	148 496	122 301	82,4%	7,10	6,54	7,22	6,86	8,94
2019–2022 összevont	614 304	578 450	446 319	77,2%	7,04	6,15	7,16	6,64	8,82
Magyar nyelven tanulók
Év	Beirat- kozottak	Részt- vevők	5-ös média felett	Sikerességi ráta	Román	Matek	Anya- nyelv	Média	Átlag V–VIII
2019	7 875	7 253	5 131	70,7%	4,87	5,26	7,85	6,00	8,79
2020	8 758	8 026	5 914	73,7%	5,46	5,86	7,61	6,31	8,72
2021	7 168	6 697	5 161	77,1%	5,23	5,98	7,82	6,35	8,83
2022	8 100	7 671	6 044	78,8%	5,40	6,08	7,72	6,40	8,89
2019–2022 összevont	31 901	29 647	22 250	75,0%	5,25	5,79	7,75	6,27	8,80

* Itt minden diákot figyelembe vettünk: a román tannyelven tanulók románvizsga-eredményeit, illetve a valamely kisebbségi tannyelven tanulók anyanyelvvizsgán elért osztályzatait. ** Az V–VIII. osztály négyéves tanulmányi átlaga – csak azoké, akik részt vettek a képességvizsgán.

 

3. A magyar tagozatok eredményei néhány háttértényező szerint

A sikerességet meghatározó tényezőket és azok összefüggéseit korábbi, 2019-es tanulmányunkban elemeztük részletesen.⁵ A magyar nyelven tanulók 2019–2021-es összevont eredményeit leíró jelleggel tekintjük át néhány fontosabb háttérváltozó szerint: régió, települések (közigazgatási egységek) típusa és mérete, a vizsgázók létszáma (az adott évben beiratkozottak száma szerint), illetve a vizsgázó évfolyamok tannyelvi szerkezete alapján (lásd 2-es táblázat).

A négy év összevont eredményei lehetőséget adnak arra, hogy megbízhatóbb képet kapjunk a magyar nyelven tanuló diákok teljesítményéről az egyes háttértényezők szerint. Az erdélyi régiók⁶ közül a székelyföldi (Hargita és Kovászna megyei) iskolák teljesítménye a leggyengébb, 72,3%-os sikerességi rátával és 6,12-es képességvizsga-médiával. Ennek elsődleges oka a viszonylag gyenge románosztályzatok, de a matematikaeredmények is átlag alattiak. Pozitívum viszont, hogy a beiratkozó tanulók szinte kivétel nélkül részt vesznek a vizsgákon. A partiumi magyar tagozatok is gyengén teljesítenek, ebben a régióban nagyon alacsony a részvételi arány, illetve mindhárom tantárgyból átlag alattiak az eredmények. Az észak-erdélyi, a közép-erdélyi és a dél-erdélyi teljesítmények nagyjából hasonlóak, itt a románosztályzatok már csak kevéssel maradnak el a nem magyar diákok románvizsga-eredményétől, illetve a matematikaeredmények is szinte elérik az országos átlagot, főképp a közép-erdélyi megyékben.

Az eredményeket leginkább a település mérete határozza meg, amelyben az adott oktatási helyszín működik. Az összefüggés lineáris jellegű, a lakosságszám növekedésével egyenes arányban nő a diákok eredményessége: emelkedik a részvételi arány, a sikerességi ráta, illetve a vizsgajegyek átlaga is. Kivételt a nagyvárosok vonzáskörzetében található községek iskolái képeznek, több szempontból is itt a leggyengébbek az eredmények. Nagy valószínűséggel a tehetősebb szülők számottevő része a városi iskolába járatja gyermekét.

Szintén jelentősen befolyásolja az eredményeket az adott évfolyamon vizsgázók száma, amely jó közelítéssel az iskola méretét mutatja. A kisebb iskoláktól a nagyobbak fele haladva egyenes arányban nőnek a tanulói teljesítmények. Míg a legkisebb évfolyamokon/iskolákban a részt vevő diákok mintegy 60,9%-a ért el átmenő jegyet a 2019–2022-es időszakban, addig a 100 diák feletti évfolyamokon a sikerességi ráta 87,7%-os.

Az évfolyam (iskola) tannyelve esetében, az abszolút értékek szerint azok a vegyes iskolák magyar tagozatai tűnnek sikeresebbnek, ahol a magyar beiratkozók kisebbségben voltak az adott években. Korábbi elemzéseinkben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy ennek elsődleges oka, hogy a román többségű vegyes iskolák sok esetben olyan más adottságokkal rendelkeznek, amelyek jó képességvizsga-eredményeket jeleznek előre (pl. nagyobb létszámú, városi iskolák).⁷

Az V–VIII. osztályos tanulmányi átlagok sokkal kisebb szóródást mutatnak, mint a képességvizsga-eredmények, ez utóbbiak jobban differenciálnak az egyes háttérjellemzők szerint. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyengébb záróvizsga-eredményekkel rendelkező iskolákban nagyobb a különbség a képességvizsga-médiák és a tanulmányi átlagok között: a legkisebb diáklétszámú iskolák esetében a leginkább jelentős, 3,05 pontos a különbség a két értékelés között, ezt követik a falusi iskolák szinte 3 pontos különbséggel. A legkisebb különbség a két átlag között a nagyvárosok és a közepes méretű városok, illetve a nagyobb létszámú iskolák esetében figyelhető meg, itt jelzi előre jobb közelítéssel a tanulmányi átlag a képességvizsga-médiát (ez utóbbi csupán 1,9–2,2 ponttal kisebb).

 

2. A 2019–2022-es képességvizsgára beiratkozott magyar tannyelvű diákok száma, a vizsgákon résztvevők aránya, sikerességi rátája, vizsgajegyek és médiák átlaga

		Nb	%résztv	SikerNr	Román	Matek	Magyar	Média	Átlag V–VIII
Régió	Székelyföld	14 197	97,3%	72,3%	4,86	5,74	7,75	6,12	8,75
	Közép-Erdély	7 427	93,8%	80,3%	5,84	6,10	7,89	6,61	8,88
	Partium	7 939	83,9%	73,5%	5,10	5,58	7,68	6,13	8,81
	Dél-Erdély	1 054	97,8%	81,1%	6,37	5,90	7,56	6,61	8,88
	Bánság	603	87,9%	78,5%	5,78	5,66	7,57	6,34	8,79
	Észak-Erdély	547	97,3%	83,3%	6,61	5,93	7,63	6,72	8,91
Település mérete	Nagyváros (100 ezer lakos felett)	5 733	96,5%	90,7%	6,55	6,69	8,24	7,16	9,03
	Középváros (20−100 ezer lakos)	6 423	97,4%	85,2%	5,89	6,38	8,10	6,79	8,95
	Kisváros (20 ezer lakos alatt)	5 093	94,0%	73,1%	5,00	5,54	7,68	6,08	8,74
	Község nagyvárosi vonzáskörzetben	1 179	86,4%	63,8%	4,64	5,05	7,27	5,66	8,64
	Község, 3500 lakos felett	6 614	90,9%	65,4%	4,52	5,27	7,44	5,74	8,67
	Község, 3500 lakos alatt	6 819	87,9%	63,0%	4,39	5,22	7,37	5,66	8,65
Vizsgázók létszáma	16 diák alatt	7 387	85,0%	60,9%	4,40	5,06	7,23	5,57	8,62
	16–25 diák	5 453	93,4%	69,1%	4,83	5,45	7,52	5,94	8,70
	26–50 diák	8 865	94,5%	77,0%	5,28	5,88	7,83	6,33	8,82
	51–100 diák	7 950	97,2%	84,8%	5,89	6,30	8,13	6,77	8,94
	100 diák felett	2 246	96,7%	87,7%	6,26	6,60	8,12	7,00	9,00
Évfolyam tannyelve	Csak magyar tannyelv	22 136	93,8%	74,4%	5,14	5,82	7,77	6,25	8,80
	Vegyes, magyar többség	4 690	90,8%	70,8%	4,91	5,46	7,60	6,00	8,72
	Vegyes, magyar kisebbség	5 075	91,1%	82,0%	6,04	5,98	7,77	6,60	8,92
Összesen, 2019–2022		31 901	92,9%	75,0%	5,25	5,79	7,75	6,27	8,80

N_b – a vizsgára beiratkozó diákok száma; %_résztv – a résztvevők aránya a beiratkozókhoz viszonyítva; Siker_Nr – a minden vizsgán résztvevők sikerességi rátája (az 5-ös vagy a feletti médiával rendelkezők aránya); Román – románnyelv- és irodalomjegyek átlaga; Matek – matematikajegyek átlaga; Magyar – magyarnyelv- és irodalomjegyek átlaga; Média – a három vizsga átlaga; Átlag V–VIII – iskolai tanulmányi átlag

 

4. Iskolai részrangsorok: kedvezőtlen helyzet, kiemelkedő teljesítmény

Az Erdélystat minden évben elkészítette a magyar tannyelvű iskolák vagy tagozatok rangsorolását a képességvizsga-eredmények alapján. A ranglisták és a hozzájuk tartozó módszertan a http://statisztikak.erdelystat.ro/rangsorok/ oldalon böngészhetők. A 2019–2022-es időszakra összevont eredménylistát is készítettünk, annak érdekében, hogy az egyes évfolyamok teljesítményében előforduló hullámzások tompításával egy megbízhatóbb iskolai mutatót hozzunk létre.

Figyelembe véve az előbbi fejezetben tárgyalt, a képességvizsga-eredményeket befolyásoló tényezőket, itt néhány olyan különleges részrangsort mutatunk be, amelyek a nehezítő körülmények között működő iskolák első tíz helyezettjét tartalmazza. Ilyen „hátrányos helyzetnek” ítéljük meg a falusi környezetet, a kis létszámot, a vegyes tannyelvet, illetve az etnikai és tannyelvi térszerkezet szerint a szinte teljesen magyar környezetben tanuló diákok románeredményét. Az utolsó részrangsorunk pedig a legjobb matematikaeredményt elérő tíz iskolát listázza, lévén, hogy ez tűnik országosan a legnehezebb vizsgatantárgynak.

2019–2022-es általános iskolai rangsorunkba 444 magyar tannyelvű iskola vagy vegyes iskola magyar tagozata került bele. A sorrendet egy módosított média kiszámításával állítottuk fel, amely figyelembe veszi a vizsgára beiratkozó, de végül távol maradó diákok számát is, amely nagyarányú kimaradás esetében lefelé változtatja a médiát. Ott, ahol a beiratkozó diákok többsége részt vett a próbákon, a módosított média megegyezik a hivatalossal.

A rangsorolt, falvakon működő magyar oktatási helyszínek száma 291, a tízes toplistába öt Kolozs megyei iskola került be, két hargitai, illetve egy-egy beszterce-naszódi, kovásznai és bihari iskola. Mind a tíz helyszín benne van a legjobb száz magyar iskola helyezésében. A legjobban teljesítő falusi iskola az Aranyosegerbegyi Általános Iskola, ők a 9.-ek az országos rangsorban. Szintén jól teljesített a körösfői Kós Károly Általános Iskola és a tusnádi Imets Fülöp Jákó Általános Iskola, ebben a három intézményben haladta meg a 7-es átlagot a módosított média az elmúlt négy év összesített eredményei alapján (lásd 3-as táblázat).

Kis létszámú iskoláknak azt a 249 oktatási helyszínt tekintettük, amelyekben az elmúlt négy év egyikében sem haladta meg a 25 főt a képességvizsgára beiratkozó magyar tannyelvű diákok száma. Az első tíz kisiskola között kettő is szerepel olyan, amelyik az országos rangsorban is előkelő helyezést kapott: az egyik ismét az Aranyosegerbegyi Általános Iskola, a másik a kolozsvári Tálentum Református Iskola. A legkisebb létszámú iskola érdekes módon a legjobban helyezett: az aranyosegerbegyi iskolában csupán 25 magyar tanuló vizsgázott az elmúlt négy év során. Az első tíz kisiskola közé több szórványbeli, városi oktatási helyszín is bekerült, mint a medgyesi Báthory István Általános Iskola, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum, a nagybányai Németh László Elméleti Líceum vagy éppen a fővárosi Ady Endre Elméleti Líceum (lásd 4-es táblázat).

Listáztuk a legjobban teljesítő olyan magyar tagozatokat, amelyek vegyes tannyelvű oktatási helyszínen működnek. Azokat az intézményeket vettük figyelembe, ahol minden évben volt magyar és nem magyar tagozat is (beiratkozó diák), összességében 136 ilyen oktatási helyszín van a teljes rangsorban. Az Aranyosegerbegyi Általános Iskola – lévén egy vegyes tannyelvű falusi kisiskola – kiemelkedő eredményei miatt mindhárom összesítésben szerepel. Ezen kívül kizárólag megyeközpontbeli vegyes tannyelvű iskolák kerültek be az első tízbe: Marosvásárhelyről három is, az Európa Általános Iskola, a Dr. Bernády György Általános Iskola, és a Romulus Guga Általános Iskola, Zilahról a Simion Bărnuţiu Általános Iskola, Kolozsvárról a Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium, Nagybányáról a Nicolae Iorga Általános Iskola, Brassóból a 2-es Számú Diaconu Coresi Általános Iskola és a 15-ös Számú Általános Iskola, illetve a besztercei Andrei Mureșanu Főgimnázium. Ezen iskolák magyar évfolyamai mind kiváló eredményt értek el, általában a beiratkozó diákok részt is vesznek a vizsgákon, a médiák 7,30 felettiek. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ugyanezekben az intézményekben a magyar és a román tagozatok eredményei miként viszonyulnak egymáshoz. Az összehasonlítás esetében figyelembe kell venni, hogy míg a magyar tannyelven tanulók három, addig a román tagozatokon végzők csupán két tantárgyból vizsgáznak. Ennek ellenére az összehasonlítás alapjának a hivatalos médiát tekintjük, ugyanis ez határozza meg a továbbtanulási lehetőségeket. A helyzet vegyes, négy iskolában a magyar tagozat átlagai bizonyultak jobbnak a 2019–2022-es időszakban: a Brassói 15-ös Számú Általános Iskola, az Aranyosegerbegyi Általános Iskola, a Brassói 2-es Számú Diaconu Coresi Általános Iskola, illetve a kolozsvári Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium. Bár a román osztályzatok minden esetben a magyar csoportokban gyengébbek, ebben a négy iskolában a matematikaeredmények tekintetében a román osztályok szerepeltek gyengébben. A nagybányái Nicolae Iorga Általános Iskolában szinte megegyező a magyar és román tagozatok médiája az elemzett periódusban, a többi magyar tagozat pedig gyengébb médiákat ért el, mint a párhuzamos román szekciók. A legnagyobb a különbség a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Általános Iskola esetében volt (a magyar tagozatok összesített médiája 7,62, a román tagozatoké 8,25), amely amúgy az egyetlen olyan vegyes iskola a tízes listában, ahol a magyar vizsgázók voltak többségben. A magyar nyelv és irodalom vizsgák kilenc iskola esetében jobbak a párhuzamos román tagozatok románnyelv- és irodalomeredményeinél (lásd 5-ös és 6-os táblázat).

A negyedik részrangsorunkban azokat a magyar iskolákat listázzuk, amelyek a románvizsgán teljesítettek jól, annak ellenére, hogy a román mint környezeti nyelv, a legkevésbé van jelen. Ehhez olyan iskolákat rangsoroltunk, ahol minden évben csak magyar osztályok (vizsgázók) voltak és a településen a magyarok aránya meghaladja a 80%-ot. A 187 ilyen oktatási helyszín közül a legjobb románeredményeket alapvetően Hargita és Kovászna megyei iskolák érték el, illetve a már korábbi részrangsorainkba is bekerülő körösfői Kós Károly Általános Iskola. Más tömbterületekről, például Maros, Bihar, Szatmár vagy Szilágy megyei települések iskolái háttrébb helyezkednek el ebben a rangsorban. A tíz iskolában a románosztályzatok 6,12 és 6,99 közöttiek, tehát a magyar diákok országos átlaga (5,25) felett, de az összes romániai vizsgázó átlaga (7,04) alatt helyezkednek el. 6,50 feletti románminősítést a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, illetve a körösfői Kós Károly Általános Iskola ért el a négy év összesített átlagában (lásd 7-es táblázat).

Szintén kiemelt figyelmet érdemelnek a jó matematikaosztályzatokat elérő iskolák. Az előkelő tízes toplistába a 7,60 feletti hivatalos matematikavizsga-eredményekkel rendelkező magyar iskolák, tagozatok kerültek be. 8-as átlag felett a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum, illetve a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium teljesített az elmúlt négy év átlagában. Szintén kiemelkedő eredményt ért el a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum, a marosvásárhelyi Európa Általános Iskola, a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum, illetve még három kolozsvári iskola: a Tálentum Református Iskola, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum, illetve a Református Kollégium. Kivételesen bekerült ebbe a rangsorba a micskei Miskolczy Károly Általános Iskola is, ahol bár jó eredmények születtek, a diákoknak jelentős része távol maradt a próbáktól (lásd 8-as táblázat).

 

3. Jó eredményt elérő falusi iskolák

Ranghu	Iskola megnevezése	Település	Megye	Nb	Nr	Románh	Matekh	Magyarh	Médiah	Nm	Médiam
9	Aranyosegerbegyi Általános Iskola	Aranyosegerbegy	Kolozs	25	25	7,48	7,21	8,51	7,73	25	7,73
15	Kós Károly Általános Iskola	Körösfő	Kolozs	50	50	6,73	7,34	8,88	7,65	50	7,65
32	Tusnádi Imets Fülöp Jákó Általános Iskola	Tusnád	Hargita	40	40	6,42	6,98	8,26	7,22	40	7,22
51	Magyardécsei Általános Iskola	Magyardécse	Beszterce-Naszód	56	52	6,90	5,88	8,33	7,03	53	6,92
59	Erdőfülei Általános Iskola	Erdőfüle	Kovászna	47	47	6,14	6,16	8,29	6,87	47	6,87
60	Bálványosváraljai Általános Iskola	Bálványosváralja	Kolozs	46	44	5,43	6,88	8,29	6,87	44	6,87
62	Márton Áron Általános Iskola	Fenyéd	Hargita	24	24	5,74	6,65	8,19	6,86	24	6,86
71	Köröstárkányi 1-es Számú Általános Iskola	Köröstárkány	Bihar	47	47	6,53	6,05	7,82	6,80	47	6,80
75	Magyarkapusi Általános Iskola	Magyarkapus	Kolozs	40	40	6,37	5,94	8,03	6,78	40	6,78
76	Ady Endre Általános Iskola	Kalotaszentkirály	Kolozs	62	62	5,62	6,39	8,26	6,76	62	6,76

 

4. Jó eredményt elérő kis létszámú iskolák

Ranghu	Iskola megnevezése	Település	Megye	Nb	Nr	Románh	Matekh	Magyarh	Médiah	Nm	Médiam
9	Aranyosegerbegyi Általános Iskola	Aranyosegerbegy	Kolozs	25	25	7,48	7,21	8,51	7,73	25	7,73
10	Tálentum Református Iskola	Kolozsvár	Kolozs	44	44	6,83	7,67	8,59	7,70	44	7,70
15	Kós Károly Általános Iskola	Körösfő	Kolozs	50	50	6,73	7,34	8,88	7,65	50	7,65
22	Báthory István Általános Iskola	Medgyes	Szeben	36	36	7,67	7,12	7,73	7,51	36	7,51
30	Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum	Gyulafehérvár	Fehér	29	29	7,61	6,11	8,10	7,27	29	7,27
32	Tusnádi Imets Fülöp Jákó Általános Iskola	Tusnád	Hargita	40	40	6,42	6,98	8,26	7,22	40	7,22
51	Magyardécsei Általános Iskola	Magyardécse	Beszterce-Naszód	56	52	6,90	5,88	8,33	7,03	53	6,92
54	Ady Endre Elméleti Líceum	Bukarest	Bukarest	40	40	6,82	6,17	7,69	6,90	40	6,90
57	Németh László Elméleti Líceum	Nagybánya	Máramaros	47	47	7,11	5,90	7,64	6,88	47	6,88
59	Erdőfülei Általános Iskola	Erdőfüle	Kovászna	47	47	6,14	6,16	8,29	6,87	47	6,87

 

5. Jó eredményt elérő magyar tagozatok vegyes tannyelvű iskolákban

Ranghu	Iskola megnevezése	Település	Megye	Nb	Nr	Románh	Matekh	Magyarh	Médiah	Nm	Médiam
5	Európa Általános Iskola	Marosvásárhely	Maros	147	146	7,15	7,87	8,82	7,94	146	7,94
9	Aranyosegerbegyi Általános Iskola	Aranyosegerbegy	Kolozs	25	25	7,48	7,21	8,51	7,73	25	7,73
12	Simion Bărnuţiu Általános Iskola	Zilah	Szilágy	112	111	7,28	7,16	8,60	7,68	111	7,68
13	Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium	Kolozsvár	Kolozs	91	90	7,34	7,10	8,58	7,67	90	7,67
14	Nicolae Iorga Általános Iskola	Nagybánya	Máramaros	74	74	7,37	7,16	8,44	7,66	74	7,66
17	Dr. Bernády György Általános Iskola	Marosvásárhely	Maros	219	219	7,14	7,13	8,58	7,62	219	7,62
19	Brassói 2-es Számú Diaconu Coresi Általános Iskola	Brassó	Brassó	69	69	7,18	7,44	8,13	7,58	69	7,58
23	Romulus Guga Általános Iskola	Marosvásárhely	Maros	76	76	6,58	7,17	8,58	7,44	76	7,44
25	Brassói 15-ös Számú Általános Iskola	Brassó	Brassó	56	56	6,77	6,87	8,44	7,36	56	7,36
27	Andrei Mureșanu Főgimnázium	Beszterce	Beszterce-Naszód	75	75	7,29	6,80	7,83	7,31	75	7,31

 

6. A román tagozatok eredményei a fenti iskolákban

Ranghu	Iskola megnevezése	Település	Megye	Nb	Nr	Románh	Matekh	Magyarh	Médiah	Nm	Médiam
-	Európa Általános Iskola	Marosvásárhely	Maros	200	200	8,65	8,02	-	8,34	200	8,34
-	Aranyosegerbegyi Általános Iskola	Aranyosegerbegy	Kolozs	62	60	7,53	6,79	-	7,18	61	7,11
-	Simion Bărnuţiu Általános Iskola	Zilah	Szilágy	246	246	8,49	7,66	-	8,08	246	8,08
-	Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium	Kolozsvár	Kolozs	151	151	8,33	6,80	-	7,56	151	7,56
-	Nicolae Iorga Általános Iskola	Nagybánya	Máramaros	357	357	8,10	7,23	-	7,67	357	7,67
-	Dr. Bernády György Általános Iskola	Marosvásárhely	Maros	180	180	8,54	7,97	-	8,25	180	8,25
-	Brassói 2-es Számú Diaconu Coresi Általános Iskola	Brassó	Brassó	475	474	7,65	7,00	-	7,33	474	7,33
-	Romulus Guga Általános Iskola	Marosvásárhely	Maros	167	166	8,18	7,27	-	7,73	166	7,73
-	Brassói 15-ös Számú Általános Iskola	Brassó	Brassó	207	204	6,85	6,11	-	6,48	204	6,48
-	Andrei Mureșanu Főgimnázium	Beszterce	Beszterce-Naszód	304	304	8,33	7,06	-	7,70	304	7,70

 

7. Jó románeredményt elérő önálló magyar iskolák dominánsan magyar közigazgatási egységben

Ranghu	Iskola megnevezése	Település	Megye	Nb	Nr	Románh	Matekh	Magyarh	Médiah	Nm	Médiam
4	Tamási Áron Gimnázium	Székelyudvarhely	Hargita	114	114	6,99	7,99	9,03	8,00	114	8,00
20	Székely Mikó Kollégium	Sepsiszentgyörgy	Kovászna	379	378	6,81	7,36	8,53	7,57	378	7,57
15	Kós Károly Általános Iskola	Körösfő	Kolozs	50	50	6,73	7,34	8,88	7,65	50	7,65
26	Orbán Balázs Általános Iskola	Székelyudvarhely	Hargita	245	245	6,47	6,74	8,82	7,34	245	7,34
32	Tusnádi Imets Fülöp Jákó Általános Iskola	Tusnád	Hargita	40	40	6,42	6,98	8,26	7,22	40	7,22
21	Benedek Elek Pedagógiai Líceum	Székelyudvarhely	Hargita	109	109	6,34	7,39	8,81	7,51	109	7,51
50	Molnár Józsiás Általános Iskola	Kézdivásárhely	Kovászna	169	156	6,23	6,51	8,50	7,08	160	6,93
39	Nagy Mózes Elméleti Líceum	Kézdivásárhely	Kovászna	222	221	6,21	6,74	8,42	7,13	221	7,13
59	Erdőfülei Általános Iskola	Erdőfüle	Kovászna	47	47	6,14	6,16	8,29	6,87	47	6,87
31	Nagy István Művészeti Középiskola	Csíkszereda	Hargita	179	176	6,12	7,02	8,66	7,27	176	7,27

 

8. Kiemelkedő matematikaeredmények

Ranghu	Iskola megnevezése	Település	Megye	Nb	Nr	Románh	Matekh	Magyarh	Médiah	Nm	Médiam
2	Bolyai Farkas Elméleti Líceum	Marosvásárhely	Maros	151	151	7,58	8,33	9,06	8,33	151	8,33
1	János Zsigmond Unitárius Kollégium	Kolozsvár	Kolozs	229	229	8,22	8,04	8,95	8,40	229	8,40
4	Tamási Áron Gimnázium	Székelyudvarhely	Hargita	114	114	6,99	7,99	9,03	8,00	114	8,00
267	Miskolczy Károly Általános Iskola	Micske	Bihar	33	21	5,79	7,98	8,81	7,52	31	5,42
3	Báthory István Elméleti Líceum	Kolozsvár	Kolozs	287	285	7,70	7,88	8,73	8,10	285	8,10
5	Európa Általános Iskola	Marosvásárhely	Maros	147	146	7,15	7,87	8,82	7,94	146	7,94
6	Ady Endre Elméleti Líceum	Nagyvárad	Bihar	186	186	7,42	7,73	8,65	7,93	186	7,93
10	Tálentum Református Iskola	Kolozsvár	Kolozs	44	44	6,83	7,67	8,59	7,70	44	7,70
7	Apáczai Csere János Elméleti Líceum	Kolozsvár	Kolozs	108	108	7,31	7,67	8,63	7,87	108	7,87
18	Kolozsvári Református Kollégium	Kolozsvár	Kolozs	107	107	6,66	7,64	8,48	7,59	107	7,59

 

Közzététel: 2022. október 12.

További információ: Barna Gergő (info@erdelystat.ro).

Korábbi Erdélystat-közlemények és -elemzések, módszertani leírások megtalálhatók a www,erdelystat,ro-honlapon.

Ha érdekli az Erdélystat tevékenysége, látogasson el honlapunkra vagy keresse fel Facebook-oldalunkat. Ha elsőként szeretné megkapni az aktuális elemzéseinket és közleményeinket, iratkozzon fel hírlevelükre.

 

---

¹ Lásd korábbi elemzéseiket, rangsorainkat:
http://statisztikak.erdelystat.ro/cikkek/kepessegvizsga-2019-a-magyar-nyelven-tanulok-eredmenyei/34
http://statisztikak.erdelystat.ro/cikkek/a-2021-es-kepessegvizsga-eredmenyei-az-elmult-tiz-ev-kontextusaban/96
http://statisztikak.erdelystat.ro/rangsorok/kepessegvizsga-rangsor/7

² Románul: „evaluare națională”, magyarul az országos felmérés, nyolcadikos záróvizsga vagy kisérettségi is használt szinonima.

³ A képességvizsga átlagának súlya a felvételin 2014-től nőtt 50-ről 75%-ra, majd 2017-től 80%-ra. A 2022-es tanévtől kezdődően a felviteli során kizárólag a képességvizsga eredményei fognak számítani a jelenlegi rendelkezések szerint.

⁴ Egy pont hivatalból jár.

⁵ Képességvizsga 2019. A magyar nyelven tanulók eredményei (Letöltés: 2022.10.05.)

⁶ Az Erdélystat által használt régiók meghatározását lásd itt: http://statisztikak.erdelystat.ro/modszertan (Letöltés: 2022.10.06.)

⁷ Erről lásd a 2019-es elemzésünket: Képességvizsga 2019. A magyar nyelven tanulók eredményei (Letöltés: 2022.10.05.)