HU | EN
A magyar szempontból releváns (legalább 250 magyar etnikumú lakossal rendelkező) városok, községek adatlapjai.
Utoljára módosítva: 2020. január 3. - cégstatisztikák

Értarcsa (Tarcea)

Község Bihar megyében. Régió: Erdély, Északnyugat fejlesztési régió, Partium alrégió, Partiumi tömb.

Beosztott települések
Népesség, etnikumok
Anyanyelvi megoszlás
Vallási, felekezeti megoszlás
Roma népesség - SocioRoMap
Iskolahálózat, diáklétszámok
Területhasználat
Önkormányzatok költségvetése
Lakásállomány
Lakás-infrastruktúra
Cégstatisztikák 2018
Választási eredmények

Beosztott települések

Román név Magyar név Összlakosság Magyar lakosság Magyarok aránya
Galoşpetreu Gálospetri 1 006 725 73,7%
Tarcea Értarcsa 928 571 62,5%
Adoni Éradony 756 640 86%

Forrás: A 2011-es népszámlálás alapján
A magyar etnikumúak arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.


Népesség, etnikumok

1977 1992 2002 2011
Összlakosság
3 584
2 881
2 706
2 690
Román etnikum
800
(22,3%)
464
(16,1%)
454
(16,8%)
386
(14,6%)
Magyar etnikum
2 670
(74,5%)
2 271
(78,8%)
2 085
(77,1%)
1 936
(73,3%)
Roma etnikum
109
(3,0%)
146
(5,1%)
165
(6,1%)
319
(12,1%)
Német etnikum
*
(-)
0
(0,0%)
0
(0,0%)
0
(0,0%)
Egyéb etnikum
4
(0,1%)
0
(0,0%)
*
(-)
*
(-)
nincs adat
48

Forrás: Népszámlálási adatok, 1977-2011
Az etnikum arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.

Anyanyelvi megoszlás

Személy Arány (%)
Román anyanyelvű
309
11,7%
Magyar anyanyelvű
2 258
85,4%
Roma anyanyelvű
75
2,8%
Német anyanyelvű
0
0,0%
Egyéb anyanyelvű
0
0,0%
nincs adat
47

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az anyanyelv arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.

Vallási, felekezeti megoszlás

Személy Arány (%)
Ortodox
346
13,1%
Római katolikus
531
20,1%
Református
1 349
51,1%
Pünkösdista
4
0,2%
Görög katolikus
228
8,6%
Baptista
154
5,8%
Adventista
15
0,6%
Unitárius
0
0,0%
Jehova tanúi
5
0,2%
Evangélikus-lutheránus
0
0,0%
Egyéb
4
0,2%
Felekezeten kívüliek és ateisták
*
-
nincs adat
52

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az egyes felekezetek arányát a vallásukról nyilatkozók populációjából számítjuk.

Roma népesség - SocioRoMap

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata (heteroidentifikáció alapján) Románia szintjén 1 232 797 főre becsülte a roma etnikumú lakosság számát. A magyar nyelvű romák száma mintegy 105 000 főre tehető, ami a magyar anyanyelvű népesség 8,4%-át jelenti. A magyarul beszélő romák kétharmada telepeken, szegregátumokban él. A részletes eredmények és a kutatás módszertana a Magyarul beszélő romák Erdélyben. Területi elhelyezkedés és lakóhelyi szegregáció című elemzésünkben olvashatók.

Romák
becsült
száma
Aránya
a népes-
ségben
Magyarul beszélő
romák
Telepen élő romák
Száma Aránya Nyelvhasználat a telep(ek)en
Szám % Román Magyar Romani
373
14%
373
100%
373
100%
Kisebbség
(20-49%)
Többség
(50-79%)
Mindenki, nagy
többség (80% felett)

Iskolahálózat, diáklétszámok

Az alábbi táblázatban az adott közigazgatási egységben működő magyar tannyelven (is) oktató iskolák (oktatási helyszínek), illetve diáklétszámok tekinthetők meg, a 2017/2018, 2018/2019, illetve 2019/2020-as tanévekre, oktatási szintek szerint. A 2019/2020-as tanévben Románia 929 iskolájában működött magyar tannyelvű osztály, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult magyarul (a közoktatásban lévők 4,9%-a). A részletes eredmények és az adatok forrása A romániai magyar iskolahálózat szerkezete című elemzésünkben olvashatók.

Iskola magyar neve /
Magyarul tanuló diákok száma
Település Elemi Általános Líceum Szakiskola Posztlíceum
2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019
Értarcsai 1-es Számú Általános Iskola
Értarcsa
44
38
45
21
29
32
Gálospetri 3-as Számú Általános Iskola
Gálospetri
60
58
56
37
38
35
Éradonyi 2-es Számú Általános Iskola
Éradony
43
40
34
29
32
35

Területhasználat

Az adatok gyűjtője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR), forrása az INS Tempo-online adatbázisa (AGR101B – adattábla). A területhasználati adatok a 2014-es évre vonatkoznak, mivel ezt követően a kataszteri nyilvántartás elkészültéig megszűnt az adatok frissítése.

Terület (km2) Százalék (%)
Teljes közigazgatási terület
64,4
100,0%
     ebből szántó
49
76,1%
     ebből egyéb mezőgazdasági terület
     (pl. legelő, gyümölcsös)
8,4
13,0%
     ebből erdő
0,2
0,3%
     ebből egyéb nem mezőgazdasági terület
     (pl. beépített területek, utak, folyók)
6,9
10,7%

Önkormányzatok költségvetése

Az önkormányzatok bevételeinek forrása a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatfájlok (itt, letöltve 2020.09.03.). A jövedelemadóból származó bevételek helyben maradt hányada és az önkormányzatok helyi forrásokból származó jövedelmei együtt teszik ki az önkormányzatok saját jövedelmét. Az áfából, a jövedelemadó visszaosztásából, a szubvenciókból és egyéb forrásokból származó bevételeket a visszaosztott bevételek alá vontuk egybe. Az európai uniós források 2011-től vannak külön tételként közölve, előtte az egyéb jövedelmek kategóriába voltak besorolva. Az egy főre eső jövedelmeket a 2011-es népszámláláskor rögzített állandó lakosság alapján számítottuk.

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Összjövedelem (ezer lej)
3 296
3 093
3 264
2 922
9 445
12 619
5 089
3 724
4 849
2 251
3 159
Saját jövedelem aránya (%)
16,3%
20,9%
19,8%
22,3%
8,1%
6,5%
17,8%
25,8%
21,0%
42,1%
38,6%
Visszaosztott jövedelem aránya (%)
83,7%
79,1%
80,2%
77,7%
37,2%
38,4%
57,0%
74,2%
70,5%
55,0%
59,7%
Európai uniós források aránya (%)
-
-
-
-
54,7%
55,1%
25,1%
-
8,6%
2,9%
1,7%
Egy főre jutó összjövedelem (lej)
1 225
1 150
1 214
1 086
3 511
4 691
1 892
1 384
1 803
837
1 174
Egy főre jutó saját jövedelem (lej)
199
241
240
243
285
303
338
357
378
353
453

Lakásállomány

Adatforrás: Országos Statisztikai Intézet (INS). *-gal jelölve azok az időpontok, amelyek után a közigazgatási egység struktúrájában átalakulás következett be. A változás aránya a táblázatban közölt korábbi időponthoz viszonyított csökkenést vagy növekedést jelzi (pl. 2002-1992/1992).

1992 2002 2011 2017
Lakások száma
1 021
1 023
1 052
1 059
Változás a korábbi időponthoz képest (%)
0,2%
2,8%
0,7%

Lakás-infrastruktúra

Lakások száma Arány az összes lakáson belül (%)
Elektromos árammal ellátott
1 019
97,0%
Vezetékes vízzel ellátott
392
37,3%
Szennyvízelvezetéssel ellátott
325
31,0%
Konyhával rendelkező
935
89,0%
Fürdőszobával rendelkező
250
23,8%

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011

Cégstatisztikák 2018

Aktív cégek
száma
Cégsűrűség
(ezer lakosra jutó
cégek száma)
Forgalom
(millió lej)
Ezer főre jutó
forgalom (lej)
Abszolút érték
26
9,7
31,2
11,6
Arány az erdélyi átlaghoz képest (%)
35,0%
18,0%
Arány a megyei átlaghoz képest (%)
32,0%
20,0%

Cégek számának és forgalmának megoszlása ágazatok szerint

Ágazat Cégszám (%) Forgalom (%)
Kereskedelem
19,2%
15,8%
Komplex ipar
0,0%
0,0%
Könnyűipar
11,5%
6,6%
Szellemi szolgálatások
0,0%
0,0%
Egyéb szolgáltatások
0,0%
0,0%
Szállítás
11,5%
1,6%
Építkezés
3,8%
2,0%
Mezőgazdaság
53,8%
74,0%
Bányászat
0,0%
0,0%
Szállodák és vendéglátás
0,0%
0,0%

A nyers adatok forrása a kereskedelmi társaságok és a szövetkezeti társulások mérlegadata (data.gov.ro). További módszertani megjegyzések az elemzésünkben találhatók.

Választási eredmények

Egyelőre az elmúlt két önkormányzati választás adatai tekinthetők meg. A 2016-os adatok forrása a Központi Választási Iroda (BEC) végleges adatai, a 2020-as adatoké az Állandó Választási Hatóság (AEP) 2020. október 8-án közzétett eredményei. A települések szintjén a megyei tanácsosi listára, a polgármesterre és a helyi tanácsra leadott szavazatok böngészhetők. Megyék, régiók és országos szinten csak a megyei lista eredményeit jelenítjük meg. Az országos összesítésbe beleszámítjuk Bukarest Municípium Főtanácsát (CGMB) is. Minden esetben az első legtöbb 15 pártot jelenítjük meg szavazataik csökkenő sorrendjében. A pártok, jelöltek nevei esetében csupán az RMDSZ, EMSZ, EMNP, MPP megnevezését egységesítettük és fordítottuk magyarra. A „Mand.” oszlop a mandátumok számát jelöli. 2020-ban a megyei tanácsok esetében egy mandátum a közvetlenül megválasztott megyei tanácselnöké, amely így táblázatunkban nem szerepel.

Megyei tanács

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat % Mand.
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
621
70,6%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
690
68,9%
2
Partidul Social Democrat
98
11,1%
Erdélyi Magyar Néppárt
130
13,0%
3
Partidul Național Liberal
86
9,8%
Partidul Național Liberal
112
11,2%
4
Erdélyi Magyar Néppárt
51
5,8%
Partidul Social Democrat
46
4,6%
5
Partidul Alianța Liberalilor și Democraților
9
1,0%
Partidul Mișcarea Populară
9
0,9%
6
Partidul Mișcarea Populară
8
0,9%
Partidul Pro România
5
0,5%
7
Uniunea Națională pentru Progresul României
6
0,7%
Uniunea Democratică a Slovacilor și Cehilor din România
4
0,4%
8
Alianța USR-PLUS
3
0,3%
9
Partidul Alianța Liberalilor și Democraților – ALDE
2
0,2%
Összesen
 879
100,0%
Összesen
1 001
100,0%

Polgármester

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt Jelölt Szavazat % Párt Jelölt Szavazat %
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Bordaş Carol
550
57,1%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Vajna Anton-Árpád
631
60,2%
2
Független jelölt
Gabor Sorin-Gabriel
334
34,7%
Független jelölt
Gabor Sorin-Gabriel
417
39,8%
3
Partidul Național Liberal
Radu Iosif-Gheorghe
79
8,2%
Összesen
963
100,0%
Összesen
1 048
100,0%

Helyi tanács

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat % Mand.
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
645
69,1%
8
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
675
65,7%
7
2
Partidul Social Democrat
119
12,7%
1
Erdélyi Magyar Néppárt
188
18,3%
2
3
Partidul Național Liberal
107
11,5%
1
Partidul Național Liberal
89
8,7%
1
4
Erdélyi Magyar Néppárt
63
6,7%
1
Partidul Social Democrat
75
7,3%
1
Összesen
934
100,0%
11
Összesen
1 027
100,0%
11

Képviselőház

Parlamenti választások 2016
Parlamenti választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat %
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
617
80,1%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
508
77,0%
2
Partidul Social Democrat
82
10,6%
Partidul Social Democrat
42
6,4%
3
Partidul Național Liberal
34
4,4%
Partidul Național Liberal
38
5,8%
4
Partidul Mișcarea Populară
10
1,3%
Alianța Pentru Unirea Românilor
21
3,2%
5
Partidul România Unită
9
1,2%
Asociația Liga Albanezilor din România
17
2,6%
6
Partidul Alianța Liberalilor și Democraților
5
0,6%
Alianța USR PLUS
9
1,4%
7
Uniunea Salvați România
4
0,5%
Partidul Pro România
5
0,8%
8
Partidul Ecologist Român
3
0,4%
Uniunea Democratică a Slovacilor și Cehilor din România
4
0,6%
9
Partidul România Mare
2
0,3%
Partidul Mișcarea Populară
3
0,5%
10
Uniunea Elenă din România
2
0,3%
Partidul România Mare
3
0,5%
Egyéb
Egyéb
2
0,3%
Egyéb
10
1,5%
Összesen
770
100,0%
Összesen
660
100,0%