A magyar szempontból releváns (legalább 250 magyar etnikumú lakossal rendelkező) városok, községek adatlapjai.
Utoljára módosítva: 2020. január 3. - cégstatisztikák
| Román név | Magyar név | Összlakosság | Magyar lakosság | Magyarok aránya |
|---|---|---|---|---|
| Săldăbagiu Mic | Körösszáldobágy | 466 | * | - |
| Suplacu De Tinca | Tenkeszéplak | 411 | 4 | 1% |
| Căpâlna | Feketekápolna | 333 | 3 | 0,9% |
| Ginta | Gyanta | 309 | 228 | 77,3% |
| Rohani | Oláhgyanta | 144 | 4 | 3% |
Forrás: A 2011-es népszámlálás alapján
A magyar etnikumúak arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| 1977 | 1992 | 2002 | 2011 | |
|---|---|---|---|---|
| Összlakosság | 3 265 | 2 321 | 2 004 | 1 663 |
| Román etnikum | 2 634 (80,7%) | 1 872 (80,7%) | 1 625 (81,1%) | 1 308 (81,8%) |
| Magyar etnikum | 581 (17,8%) | 384 (16,5%) | 301 (15,0%) | 240 (15,0%) |
| Roma etnikum | 45 (1,4%) | 59 (2,5%) | 76 (3,8%) | 49 (3,1%) |
| Német etnikum | * (-) | 3 (0,1%) | 0 (0,0%) | * (-) |
| Egyéb etnikum | 3 (0,1%) | 3 (0,1%) | * (-) | * (-) |
| nincs adat | 63 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 1977-2011
Az etnikum arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| Személy | Arány (%) | |
|---|---|---|
| Román anyanyelvű | 1 330 | 83,1% |
| Magyar anyanyelvű | 237 | 14,8% |
| Roma anyanyelvű | 32 | 2,0% |
| Német anyanyelvű | 0 | 0,0% |
| Egyéb anyanyelvű | 0 | 0,0% |
| nincs adat | 63 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az anyanyelv arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| Személy | Arány (%) | |
|---|---|---|
| Ortodox | 1 249 | 78,4% |
| Római katolikus | 37 | 2,3% |
| Református | 189 | 11,9% |
| Pünkösdista | 49 | 3,1% |
| Görög katolikus | 12 | 0,8% |
| Baptista | 56 | 3,5% |
| Adventista | 0 | 0,0% |
| Unitárius | * | - |
| Jehova tanúi | 0 | 0,0% |
| Evangélikus-lutheránus | 0 | 0,0% |
| Egyéb | 0 | 0,0% |
| Felekezeten kívüliek és ateisták | * | - |
| nincs adat | 69 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az egyes felekezetek arányát a vallásukról nyilatkozók populációjából számítjuk.
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata (heteroidentifikáció alapján) Románia szintjén 1 232 797 főre becsülte a roma etnikumú lakosság számát. A magyar nyelvű romák száma mintegy 105 000 főre tehető, ami a magyar anyanyelvű népesség 8,4%-át jelenti. A magyarul beszélő romák kétharmada telepeken, szegregátumokban él. A részletes eredmények és a kutatás módszertana a Magyarul beszélő romák Erdélyben. Területi elhelyezkedés és lakóhelyi szegregáció című elemzésünkben olvashatók.
| Romák becsült száma |
Aránya a népes- ségben |
Magyarul beszélő romák |
Telepen élő romák | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Száma | Aránya | Nyelvhasználat a telep(ek)en | |||||||
| Szám | % | Román | Magyar | Romani | |||||
57 | 3% | 0 | 0% | 0 | 0% | - | - | - | |
Az alábbi táblázatban az adott közigazgatási egységben működő magyar tannyelven (is) oktató iskolák (oktatási helyszínek), illetve diáklétszámok tekinthetők meg, a 2017/2018, 2018/2019, illetve 2019/2020-as tanévekre, oktatási szintek szerint. A 2019/2020-as tanévben Románia 929 iskolájában működött magyar tannyelvű osztály, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult magyarul (a közoktatásban lévők 4,9%-a). A részletes eredmények és az adatok forrása A romániai magyar iskolahálózat szerkezete című elemzésünkben olvashatók.
A településen jelenleg nem működik magyar tannyelvű iskolai képzés.
Az adatok gyűjtője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR), forrása az INS Tempo-online adatbázisa (AGR101B – adattábla). A területhasználati adatok a 2014-es évre vonatkoznak, mivel ezt követően a kataszteri nyilvántartás elkészültéig megszűnt az adatok frissítése.
| Terület (km2) | Százalék (%) | |
|---|---|---|
| Teljes közigazgatási terület | 54,9 | 100,0% |
| ebből szántó | 31,2 | 56,8% |
| ebből egyéb mezőgazdasági terület (pl. legelő, gyümölcsös) | 14,3 | 26,0% |
| ebből erdő | 4,3 | 7,9% |
| ebből egyéb nem mezőgazdasági terület (pl. beépített területek, utak, folyók) | 5,1 | 9,3% |
Az önkormányzatok bevételeinek forrása a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatfájlok (itt, letöltve 2020.09.03.). A jövedelemadóból származó bevételek helyben maradt hányada és az önkormányzatok helyi forrásokból származó jövedelmei együtt teszik ki az önkormányzatok saját jövedelmét. Az áfából, a jövedelemadó visszaosztásából, a szubvenciókból és egyéb forrásokból származó bevételeket a visszaosztott bevételek alá vontuk egybe. Az európai uniós források 2011-től vannak külön tételként közölve, előtte az egyéb jövedelmek kategóriába voltak besorolva. Az egy főre eső jövedelmeket a 2011-es népszámláláskor rögzített állandó lakosság alapján számítottuk.
| 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Összjövedelem (ezer lej) | 2 355 | 2 814 | 2 047 | 2 860 | 2 714 | 4 056 | 3 350 | 3 069 | 2 856 | 2 475 | 3 407 |
| Saját jövedelem aránya (%) | 9,3% | 9,1% | 13,1% | 9,0% | 18,1% | 10,8% | 14,8% | 21,6% | 22,3% | 24,4% | 30,4% |
| Visszaosztott jövedelem aránya (%) | 90,7% | 90,9% | 86,9% | 91,0% | 81,9% | 89,2% | 85,2% | 78,4% | 77,7% | 75,6% | 69,6% |
| Európai uniós források aránya (%) | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - |
| Egy főre jutó összjövedelem (lej) | 1 416 | 1 692 | 1 231 | 1 720 | 1 632 | 2 439 | 2 014 | 1 845 | 1 717 | 1 488 | 2 049 |
| Egy főre jutó saját jövedelem (lej) | 132 | 154 | 162 | 154 | 296 | 263 | 299 | 399 | 383 | 364 | 623 |
Adatforrás: Országos Statisztikai Intézet (INS). *-gal jelölve azok az időpontok, amelyek után a közigazgatási egység struktúrájában átalakulás következett be. A változás aránya a táblázatban közölt korábbi időponthoz viszonyított csökkenést vagy növekedést jelzi (pl. 2002-1992/1992).
| 1992 | 2002 | 2011 | 2017 | |
|---|---|---|---|---|
| Lakások száma | 1 262 | 1 249 | 1 271 | 1 271 |
| Változás a korábbi időponthoz képest (%) | -1,0% | 1,8% | 0,0% |
| Lakások száma | Arány az összes lakáson belül (%) | |
|---|---|---|
| Elektromos árammal ellátott | 1 049 | 82,9% |
| Vezetékes vízzel ellátott | 293 | 23,1% |
| Szennyvízelvezetéssel ellátott | 289 | 22,8% |
| Konyhával rendelkező | 810 | 64,0% |
| Fürdőszobával rendelkező | 287 | 22,7% |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
| Aktív cégek száma |
Cégsűrűség (ezer lakosra jutó cégek száma) |
Forgalom (millió lej) |
Ezer főre jutó forgalom (lej) |
|
|---|---|---|---|---|
| Abszolút érték | 14 | 8,4 | 3,3 | 2 |
| Arány az erdélyi átlaghoz képest (%) | 31,0% | 3,0% | ||
| Arány a megyei átlaghoz képest (%) | 28,0% | 4,0% |
Cégek számának és forgalmának megoszlása ágazatok szerint
| Ágazat | Cégszám (%) | Forgalom (%) |
|---|---|---|
| Kereskedelem | 35,7% | 70,6% |
| Komplex ipar | 0,0% | 0,0% |
| Könnyűipar | 0,0% | 0,0% |
| Szellemi szolgálatások | 7,1% | 0,1% |
| Egyéb szolgáltatások | 28,6% | 15,9% |
| Szállítás | 0,0% | 0,0% |
| Építkezés | 7,1% | 9,7% |
| Mezőgazdaság | 14,3% | 2,6% |
| Bányászat | 0,0% | 0,0% |
| Szállodák és vendéglátás | 7,1% | 1,0% |
A nyers adatok forrása a kereskedelmi társaságok és a szövetkezeti társulások mérlegadata (data.gov.ro). További módszertani megjegyzések az elemzésünkben találhatók.
Egyelőre az elmúlt két önkormányzati választás adatai tekinthetők meg. A 2016-os adatok forrása a Központi Választási Iroda (BEC) végleges adatai, a 2020-as adatoké az Állandó Választási Hatóság (AEP) 2020. október 8-án közzétett eredményei. A települések szintjén a megyei tanácsosi listára, a polgármesterre és a helyi tanácsra leadott szavazatok böngészhetők. Megyék, régiók és országos szinten csak a megyei lista eredményeit jelenítjük meg. Az országos összesítésbe beleszámítjuk Bukarest Municípium Főtanácsát (CGMB) is. Minden esetben az első legtöbb 15 pártot jelenítjük meg szavazataik csökkenő sorrendjében. A pártok, jelöltek nevei esetében csupán az RMDSZ, EMSZ, EMNP, MPP megnevezését egységesítettük és fordítottuk magyarra. A „Mand.” oszlop a mandátumok számát jelöli. 2020-ban a megyei tanácsok esetében egy mandátum a közvetlenül megválasztott megyei tanácselnöké, amely így táblázatunkban nem szerepel.
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | 417 | 44,8% | Partidul Național Liberal | 438 | 49,4% | |||
| 2 | Partidul Național Liberal | 289 | 31,0% | Partidul Social Democrat | 263 | 29,7% | |||
| 3 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 116 | 12,5% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 90 | 10,1% | |||
| 4 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 73 | 7,8% | Partidul Pro România | 38 | 4,3% | |||
| 5 | Uniunea Națională pentru Progresul României | 17 | 1,8% | Partidul Mișcarea Populară | 36 | 4,1% | |||
| 6 | Erdélyi Magyar Néppárt | 13 | 1,4% | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților – ALDE | 11 | 1,2% | |||
| 7 | Partidul Mișcarea Populară | 6 | 0,6% | Erdélyi Magyar Néppárt | 5 | 0,6% | |||
| 8 | Alianța USR-PLUS | 4 | 0,5% | ||||||
| 9 | Uniunea Democratică a Slovacilor și Cehilor din România | 2 | 0,2% | ||||||
| Összesen | 931 | 100,0% | Összesen | 887 | 100,0% |
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt | Jelölt | Szavazat | % | Párt | Jelölt | Szavazat | % | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | Vid Gheorghe-Ioan | 591 | 61,2% | Partidul Social Democrat | Vid Gheorghe-Ioan | 456 | 49,7% | |
| 2 | Partidul Național Liberal | Bolohan Vasilică-Romică | 281 | 29,1% | Partidul Național Liberal | Bolohan Vasilică-Romică | 345 | 37,6% | |
| 3 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | Mara Dorel | 59 | 6,1% | Partidul Pro România | Flore Ioana-Laura | 64 | 7,0% | |
| 4 | Partidul Uniunea Creștin Democrată din România | Igaş-Vid Ioan | 34 | 3,5% | Partidul Mișcarea Populară | Igaş-Vid Ioan-Dorin | 52 | 5,7% | |
| Összesen | 965 | 100,0% | Összesen | 917 | 100,0% |
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | 386 | 39,9% | 3 | Partidul Social Democrat | 325 | 36,2% | 3 | |
| 2 | Partidul Național Liberal | 293 | 30,3% | 3 | Partidul Național Liberal | 283 | 31,5% | 3 | |
| 3 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 180 | 18,6% | 2 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 125 | 13,9% | 1 | |
| 4 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 88 | 9,1% | 1 | Partidul Pro România | 81 | 9,0% | 1 | |
| 5 | Partidul Uniunea Creștin Democrată din România | 21 | 2,2% | Partidul Mișcarea Populară | 47 | 5,2% | 1 | ||
| 6 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților – ALDE | 36 | 4,0% | ||||||
| Összesen | 968 | 100,0% | 9 | Összesen | 897 | 100,0% | 9 |
Parlamenti választások 2016 Parlamenti választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | |||
| 1 | Partidul Social Democrat | 411 | 56,0% | Partidul Social Democrat | 217 | 36,3% | |||
| 2 | Partidul Național Liberal | 144 | 19,6% | Partidul Național Liberal | 158 | 26,4% | |||
| 3 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 94 | 12,8% | Alianța Pentru Unirea Românilor | 64 | 10,7% | |||
| 4 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 41 | 5,6% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 60 | 10,0% | |||
| 5 | Partidul România Unită | 17 | 2,3% | Partidul Pro România | 34 | 5,7% | |||
| 6 | Uniunea Salvați România | 10 | 1,4% | Partidul Mișcarea Populară | 19 | 3,2% | |||
| 7 | Partidul Mișcarea Populară | 5 | 0,7% | Alianța USR PLUS | 15 | 2,5% | |||
| 8 | Partidul România Mare | 3 | 0,4% | Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal) | 6 | 1,0% | |||
| 9 | Partidul Ecologist Român | 3 | 0,4% | Partidul România Mare | 5 | 0,8% | |||
| 10 | Asociația Partida Romilor "Pro-Europa" | 1 | 0,1% | Asociația Liga Albanezilor din România | 4 | 0,7% | |||
| Egyéb | Egyéb | 5 | 0,7% | Egyéb | 16 | 2,7% | |||
| Összesen | 734 | 100,0% | Összesen | 598 | 100,0% |