HU | EN
A magyar szempontból releváns (legalább 250 magyar etnikumú lakossal rendelkező) városok, községek adatlapjai.
Utoljára módosítva: 2020. január 3. - cégstatisztikák

Gyergyóújfalu (Suseni)

Község Hargita megyében. Régió: Erdély, Közép fejlesztési régió, Székelyföld alrégió, Székelyföldi tömb.

Beosztott települések
Népesség, etnikumok
Anyanyelvi megoszlás
Vallási, felekezeti megoszlás
Roma népesség - SocioRoMap
Iskolahálózat, diáklétszámok
Területhasználat
Önkormányzatok költségvetése
Lakásállomány
Lakás-infrastruktúra
Cégstatisztikák 2018
Választási eredmények

Beosztott települések

Román név Magyar név Összlakosság Magyar lakosság Magyarok aránya
Suseni Gyergyóújfalu 2 918 2 847 98,6%
Valea Strâmbă Tekerőpatak 1 359 1 174 89,8%
Chileni Kilyénfalva 767 753 98,8%
Liban Gyergyólibántelep 59 53 100%
Senetea Szenéta 11 11 100%

Forrás: A 2011-es népszámlálás alapján
A magyar etnikumúak arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.


Népesség, etnikumok

1977 1992 2002 2011
Összlakosság
6 257
5 619
5 152
5 114
Román etnikum
67
(1,1%)
32
(0,6%)
60
(1,2%)
60
(1,2%)
Magyar etnikum
6 070
(97,0%)
5 435
(96,7%)
5 020
(97,5%)
4 838
(96,3%)
Roma etnikum
119
(1,9%)
152
(2,7%)
70
(1,4%)
122
(2,4%)
Német etnikum
0
(0,0%)
0
(0,0%)
0
(0,0%)
0
(0,0%)
Egyéb etnikum
*
(-)
0
(0,0%)
0
(0,0%)
*
(-)
nincs adat
*
92

Forrás: Népszámlálási adatok, 1977-2011
Az etnikum arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.

Anyanyelvi megoszlás

Személy Arány (%)
Román anyanyelvű
63
1,3%
Magyar anyanyelvű
4 830
96,2%
Roma anyanyelvű
129
2,6%
Német anyanyelvű
0
0,0%
Egyéb anyanyelvű
0
0,0%
nincs adat
92

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az anyanyelv arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.

Vallási, felekezeti megoszlás

Személy Arány (%)
Ortodox
59
1,2%
Római katolikus
4 836
96,3%
Református
70
1,4%
Pünkösdista
*
-
Görög katolikus
0
0,0%
Baptista
0
0,0%
Adventista
30
0,6%
Unitárius
8
0,2%
Jehova tanúi
5
0,1%
Evangélikus-lutheránus
*
-
Egyéb
*
-
Felekezeten kívüliek és ateisták
9
0,2%
nincs adat
93

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az egyes felekezetek arányát a vallásukról nyilatkozók populációjából számítjuk.

Roma népesség - SocioRoMap

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata (heteroidentifikáció alapján) Románia szintjén 1 232 797 főre becsülte a roma etnikumú lakosság számát. A magyar nyelvű romák száma mintegy 105 000 főre tehető, ami a magyar anyanyelvű népesség 8,4%-át jelenti. A magyarul beszélő romák kétharmada telepeken, szegregátumokban él. A részletes eredmények és a kutatás módszertana a Magyarul beszélő romák Erdélyben. Területi elhelyezkedés és lakóhelyi szegregáció című elemzésünkben olvashatók.

Romák
becsült
száma
Aránya
a népes-
ségben
Magyarul beszélő
romák
Telepen élő romák
Száma Aránya Nyelvhasználat a telep(ek)en
Szám % Román Magyar Romani
255
5%
5
2%
223
87%
(Szinte) senki
(5% alatt)
(Szinte) senki
(5% alatt)
Mindenki, nagy
többség (80% felett)

Iskolahálózat, diáklétszámok

Az alábbi táblázatban az adott közigazgatási egységben működő magyar tannyelven (is) oktató iskolák (oktatási helyszínek), illetve diáklétszámok tekinthetők meg, a 2017/2018, 2018/2019, illetve 2019/2020-as tanévekre, oktatási szintek szerint. A 2019/2020-as tanévben Románia 929 iskolájában működött magyar tannyelvű osztály, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult magyarul (a közoktatásban lévők 4,9%-a). A részletes eredmények és az adatok forrása A romániai magyar iskolahálózat szerkezete című elemzésünkben olvashatók.

Iskola magyar neve /
Magyarul tanuló diákok száma
Település Elemi Általános Líceum Szakiskola Posztlíceum
2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019
Elekes Vencel Általános Iskola
Gyergyóújfalu
100
106
107
125
132
121
Marosfalvi Elemi Iskola
Gyergyóújfalu
29
28
27
Tarisznyás Márton Általános Iskola
Tekerőpatak
65
62
63
53
58
51
Kilyénfalvi Elemi Iskola
Kilyénfalva
28
26
19

Területhasználat

Az adatok gyűjtője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR), forrása az INS Tempo-online adatbázisa (AGR101B – adattábla). A területhasználati adatok a 2014-es évre vonatkoznak, mivel ezt követően a kataszteri nyilvántartás elkészültéig megszűnt az adatok frissítése.

Terület (km2) Százalék (%)
Teljes közigazgatási terület
222,9
100,0%
     ebből szántó
25,7
11,5%
     ebből egyéb mezőgazdasági terület
     (pl. legelő, gyümölcsös)
98
44,0%
     ebből erdő
91,7
41,1%
     ebből egyéb nem mezőgazdasági terület
     (pl. beépített területek, utak, folyók)
7,5
3,4%

Önkormányzatok költségvetése

Az önkormányzatok bevételeinek forrása a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatfájlok (itt, letöltve 2020.09.03.). A jövedelemadóból származó bevételek helyben maradt hányada és az önkormányzatok helyi forrásokból származó jövedelmei együtt teszik ki az önkormányzatok saját jövedelmét. Az áfából, a jövedelemadó visszaosztásából, a szubvenciókból és egyéb forrásokból származó bevételeket a visszaosztott bevételek alá vontuk egybe. Az európai uniós források 2011-től vannak külön tételként közölve, előtte az egyéb jövedelmek kategóriába voltak besorolva. Az egy főre eső jövedelmeket a 2011-es népszámláláskor rögzített állandó lakosság alapján számítottuk.

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Összjövedelem (ezer lej)
5 289
5 027
5 214
10 443
12 745
7 315
8 537
7 787
14 156
17 272
9 671
Saját jövedelem aránya (%)
22,4%
22,6%
26,9%
13,6%
11,7%
22,1%
20,2%
24,3%
14,9%
10,9%
24,4%
Visszaosztott jövedelem aránya (%)
77,6%
77,4%
60,9%
31,4%
29,9%
77,9%
70,3%
75,7%
48,6%
45,4%
50,7%
Európai uniós források aránya (%)
-
-
12,2%
55,0%
58,5%
-
9,5%
-
36,5%
43,7%
24,9%
Egy főre jutó összjövedelem (lej)
1 034
983
1 020
2 042
2 492
1 430
1 669
1 523
2 768
3 377
1 891
Egy főre jutó saját jövedelem (lej)
231
222
274
278
291
317
337
370
412
369
461

Lakásállomány

Adatforrás: Országos Statisztikai Intézet (INS). *-gal jelölve azok az időpontok, amelyek után a közigazgatási egység struktúrájában átalakulás következett be. A változás aránya a táblázatban közölt korábbi időponthoz viszonyított csökkenést vagy növekedést jelzi (pl. 2002-1992/1992).

1992 2002 2011 2017
Lakások száma
2 113
2 222
2 239
2 243
Változás a korábbi időponthoz képest (%)
5,2%
0,8%
0,2%

Lakás-infrastruktúra

Lakások száma Arány az összes lakáson belül (%)
Elektromos árammal ellátott
2 148
96,5%
Vezetékes vízzel ellátott
1 428
64,2%
Szennyvízelvezetéssel ellátott
1 218
54,7%
Konyhával rendelkező
2 047
92,0%
Fürdőszobával rendelkező
1 120
50,3%

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011

Cégstatisztikák 2018

Aktív cégek
száma
Cégsűrűség
(ezer lakosra jutó
cégek száma)
Forgalom
(millió lej)
Ezer főre jutó
forgalom (lej)
Abszolút érték
85
16,6
70,3
13,8
Arány az erdélyi átlaghoz képest (%)
61,0%
22,0%
Arány a megyei átlaghoz képest (%)
75,0%
38,0%

Cégek számának és forgalmának megoszlása ágazatok szerint

Ágazat Cégszám (%) Forgalom (%)
Kereskedelem
29,4%
19,6%
Komplex ipar
4,7%
1,5%
Könnyűipar
24,7%
28,5%
Szellemi szolgálatások
8,2%
3,6%
Egyéb szolgáltatások
8,2%
2,0%
Szállítás
0,0%
0,0%
Építkezés
12,9%
41,2%
Mezőgazdaság
5,9%
3,4%
Bányászat
0,0%
0,0%
Szállodák és vendéglátás
5,9%
0,2%

A nyers adatok forrása a kereskedelmi társaságok és a szövetkezeti társulások mérlegadata (data.gov.ro). További módszertani megjegyzések az elemzésünkben találhatók.

Választási eredmények

Egyelőre az elmúlt két önkormányzati választás adatai tekinthetők meg. A 2016-os adatok forrása a Központi Választási Iroda (BEC) végleges adatai, a 2020-as adatoké az Állandó Választási Hatóság (AEP) 2020. október 8-án közzétett eredményei. A települések szintjén a megyei tanácsosi listára, a polgármesterre és a helyi tanácsra leadott szavazatok böngészhetők. Megyék, régiók és országos szinten csak a megyei lista eredményeit jelenítjük meg. Az országos összesítésbe beleszámítjuk Bukarest Municípium Főtanácsát (CGMB) is. Minden esetben az első legtöbb 15 pártot jelenítjük meg szavazataik csökkenő sorrendjében. A pártok, jelöltek nevei esetében csupán az RMDSZ, EMSZ, EMNP, MPP megnevezését egységesítettük és fordítottuk magyarra. A „Mand.” oszlop a mandátumok számát jelöli. 2020-ban a megyei tanácsok esetében egy mandátum a közvetlenül megválasztott megyei tanácselnöké, amely így táblázatunkban nem szerepel.

Megyei tanács

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat % Mand.
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 230
66,8%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 003
73,1%
2
Magyar Polgári Párt
480
26,1%
Erdélyi Magyar Szövetség
253
18,4%
3
Erdélyi Magyar Néppárt
50
2,7%
Partidul Social Democrat
38
2,8%
4
Partidul Social Democrat
43
2,3%
Partidul Național Liberal
38
2,8%
5
Partidul Național Liberal
33
1,8%
Partidul Oamenilor Liberi
17
1,2%
6
Partidul România Mare
4
0,2%
Partidul Mișcarea Populară
11
0,8%
7
Alianța USR-PLUS
7
0,5%
8
Partidul Pro România
5
0,4%
Összesen
1 840
100,0%
Összesen
1 372
100,0%

Polgármester

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt Jelölt Szavazat % Párt Jelölt Szavazat %
1
Magyar Polgári Párt
Egyed József
784
39,9%
Erdélyi Magyar Szövetség
Egyed József
894
60,8%
2
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Solyom László
690
35,1%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Solyom László
576
39,2%
3
Független jelölt
Simon Csaba
490
24,9%
Összesen
1 964
100,0%
Összesen
1 470
100,0%

Helyi tanács

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat % Mand.
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
830
43,1%
7
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
757
52,6%
8
2
Magyar Polgári Párt
711
36,9%
7
Erdélyi Magyar Szövetség
639
44,4%
7
3
Simon Csaba
385
20,0%
1
Szász Márton
43
3,0%
Összesen
1 926
100,0%
15
Összesen
1 439
100,0%
15

Képviselőház

Parlamenti választások 2016
Parlamenti választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat %
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 711
94,7%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 365
93,8%
2
Partidul Social Democrat
30
1,7%
Partidul Social Democrat
17
1,2%
3
Partidul Național Liberal
16
0,9%
Partidul Național Liberal
14
1,0%
4
Partidul Alianța Liberalilor și Democraților
10
0,6%
Alianța USR PLUS
11
0,8%
5
Partidul România Mare
8
0,4%
Partidul Mișcarea Populară
11
0,8%
6
Uniunea Salvați România
8
0,4%
Asociația Liga Albanezilor din România
9
0,6%
7
Partidul România Unită
4
0,2%
Partidul Pro România
6
0,4%
8
Partidul Mișcarea Populară
3
0,2%
Partidul Ecologist Român
5
0,3%
9
Forumul Democrat al Germanilor din România
2
0,1%
Alianța Pentru Unirea Românilor
4
0,3%
10
Uniunea Bulgară din Banat - România
2
0,1%
Uniunea Ucrainenilor din România
4
0,3%
Egyéb
Egyéb
13
0,7%
Egyéb
10
0,7%
Összesen
1 807
100,0%
Összesen
1 456
100,0%