HU | EN
A magyar szempontból releváns (legalább 250 magyar etnikumú lakossal rendelkező) városok, községek adatlapjai.
Utoljára módosítva: 2020. január 3. - cégstatisztikák

Kászonaltíz (Plăieșii De Jos)

Község Hargita megyében. Régió: Erdély, Közép fejlesztési régió, Székelyföld alrégió, Székelyföldi tömb.

Beosztott települések
Népesség, etnikumok
Anyanyelvi megoszlás
Vallási, felekezeti megoszlás
Roma népesség - SocioRoMap
Iskolahálózat, diáklétszámok
Területhasználat
Önkormányzatok költségvetése
Lakásállomány
Lakás-infrastruktúra
Cégstatisztikák 2018
Választási eredmények

Beosztott települések

Román név Magyar név Összlakosság Magyar lakosság Magyarok aránya
Plăieşii De Sus Kászonfeltíz 918 868 96,2%
Casinu Nou Kászonújfalu 789 770 99,4%
Plăieşii De Jos Kászonaltíz 475 448 94,9%
Imper Kászonimpér 463 383 83,8%
Iacobeni Kászonjakabfalva 388 291 76,2%

Forrás: A 2011-es népszámlálás alapján
A magyar etnikumúak arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.


Népesség, etnikumok

1977 1992 2002 2011
Összlakosság
3 741
3 135
2 979
3 033
Román etnikum
400
(10,7%)
282
(9,0%)
276
(9,3%)
186
(6,2%)
Magyar etnikum
3 221
(86,1%)
2 635
(84,1%)
2 431
(81,6%)
2 760
(92,4%)
Roma etnikum
119
(3,2%)
218
(7,0%)
271
(9,1%)
42
(1,4%)
Német etnikum
*
(-)
0
(0,0%)
*
(-)
0
(0,0%)
Egyéb etnikum
0
(0,0%)
0
(0,0%)
0
(0,0%)
0
(0,0%)
nincs adat
45

Forrás: Népszámlálási adatok, 1977-2011
Az etnikum arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.

Anyanyelvi megoszlás

Személy Arány (%)
Román anyanyelvű
77
2,6%
Magyar anyanyelvű
2 911
97,4%
Roma anyanyelvű
0
0,0%
Német anyanyelvű
0
0,0%
Egyéb anyanyelvű
0
0,0%
nincs adat
45

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az anyanyelv arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.

Vallási, felekezeti megoszlás

Személy Arány (%)
Ortodox
207
6,9%
Római katolikus
2 739
91,7%
Református
27
0,9%
Pünkösdista
0
0,0%
Görög katolikus
12
0,4%
Baptista
3
0,1%
Adventista
0
0,0%
Unitárius
0
0,0%
Jehova tanúi
0
0,0%
Evangélikus-lutheránus
0
0,0%
Egyéb
0
0,0%
Felekezeten kívüliek és ateisták
0
0,0%
nincs adat
45

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az egyes felekezetek arányát a vallásukról nyilatkozók populációjából számítjuk.

Roma népesség - SocioRoMap

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata (heteroidentifikáció alapján) Románia szintjén 1 232 797 főre becsülte a roma etnikumú lakosság számát. A magyar nyelvű romák száma mintegy 105 000 főre tehető, ami a magyar anyanyelvű népesség 8,4%-át jelenti. A magyarul beszélő romák kétharmada telepeken, szegregátumokban él. A részletes eredmények és a kutatás módszertana a Magyarul beszélő romák Erdélyben. Területi elhelyezkedés és lakóhelyi szegregáció című elemzésünkben olvashatók.

Romák
becsült
száma
Aránya
a népes-
ségben
Magyarul beszélő
romák
Telepen élő romák
Száma Aránya Nyelvhasználat a telep(ek)en
Szám % Román Magyar Romani
427
14%
427
100%
300
70%
(Szinte) senki
(5% alatt)
Mindenki, nagy
többség (80% felett)
(Szinte) senki
(5% alatt)

Iskolahálózat, diáklétszámok

Az alábbi táblázatban az adott közigazgatási egységben működő magyar tannyelven (is) oktató iskolák (oktatási helyszínek), illetve diáklétszámok tekinthetők meg, a 2017/2018, 2018/2019, illetve 2019/2020-as tanévekre, oktatási szintek szerint. A 2019/2020-as tanévben Románia 929 iskolájában működött magyar tannyelvű osztály, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult magyarul (a közoktatásban lévők 4,9%-a). A részletes eredmények és az adatok forrása A romániai magyar iskolahálózat szerkezete című elemzésünkben olvashatók.

Iskola magyar neve /
Magyarul tanuló diákok száma
Település Elemi Általános Líceum Szakiskola Posztlíceum
2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019
Dr. Lukács Mihály Általános Iskola
Kászonaltíz
74
72
57
102
102
97
Kászonfeltízi 4-es Számú Általános Iskola
Kászonfeltíz
63
58
53
31
32
35
Tuzson János Általános Iskola
Kászonújfalu
36
40
42
29
32
24
Dr. Pataki József Elemi Iskola
Kászonjakabfalva
33
35
37

Területhasználat

Az adatok gyűjtője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR), forrása az INS Tempo-online adatbázisa (AGR101B – adattábla). A területhasználati adatok a 2014-es évre vonatkoznak, mivel ezt követően a kataszteri nyilvántartás elkészültéig megszűnt az adatok frissítése.

Terület (km2) Százalék (%)
Teljes közigazgatási terület
295,7
100,0%
     ebből szántó
15,4
5,2%
     ebből egyéb mezőgazdasági terület
     (pl. legelő, gyümölcsös)
147,2
49,8%
     ebből erdő
118,6
40,1%
     ebből egyéb nem mezőgazdasági terület
     (pl. beépített területek, utak, folyók)
14,5
4,9%

Önkormányzatok költségvetése

Az önkormányzatok bevételeinek forrása a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatfájlok (itt, letöltve 2020.09.03.). A jövedelemadóból származó bevételek helyben maradt hányada és az önkormányzatok helyi forrásokból származó jövedelmei együtt teszik ki az önkormányzatok saját jövedelmét. Az áfából, a jövedelemadó visszaosztásából, a szubvenciókból és egyéb forrásokból származó bevételeket a visszaosztott bevételek alá vontuk egybe. Az európai uniós források 2011-től vannak külön tételként közölve, előtte az egyéb jövedelmek kategóriába voltak besorolva. Az egy főre eső jövedelmeket a 2011-es népszámláláskor rögzített állandó lakosság alapján számítottuk.

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Összjövedelem (ezer lej)
4 105
3 718
3 249
4 106
3 863
8 336
11 644
8 098
5 466
3 319
6 333
Saját jövedelem aránya (%)
15,4%
18,7%
22,8%
24,3%
23,6%
11,4%
8,9%
14,5%
21,9%
35,5%
23,6%
Visszaosztott jövedelem aránya (%)
84,6%
81,3%
77,2%
75,7%
76,4%
65,8%
59,7%
85,5%
78,1%
58,5%
76,4%
Európai uniós források aránya (%)
-
-
-
-
-
22,9%
31,3%
-
-
6,0%
-
Egy főre jutó összjövedelem (lej)
1 353
1 226
1 071
1 354
1 274
2 748
3 839
2 670
1 802
1 094
2 088
Egy főre jutó saját jövedelem (lej)
209
229
244
329
301
312
342
387
394
388
494

Lakásállomány

Adatforrás: Országos Statisztikai Intézet (INS). *-gal jelölve azok az időpontok, amelyek után a közigazgatási egység struktúrájában átalakulás következett be. A változás aránya a táblázatban közölt korábbi időponthoz viszonyított csökkenést vagy növekedést jelzi (pl. 2002-1992/1992).

1992 2002 2011 2017
Lakások száma
1 473
1 438
1 557
1 562
Változás a korábbi időponthoz képest (%)
-2,4%
8,3%
0,3%

Lakás-infrastruktúra

Lakások száma Arány az összes lakáson belül (%)
Elektromos árammal ellátott
1 433
92,3%
Vezetékes vízzel ellátott
566
36,4%
Szennyvízelvezetéssel ellátott
562
36,2%
Konyhával rendelkező
1 366
88,0%
Fürdőszobával rendelkező
551
35,5%

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011

Cégstatisztikák 2018

Aktív cégek
száma
Cégsűrűség
(ezer lakosra jutó
cégek száma)
Forgalom
(millió lej)
Ezer főre jutó
forgalom (lej)
Abszolút érték
20
6,6
6,4
2,1
Arány az erdélyi átlaghoz képest (%)
24,0%
3,0%
Arány a megyei átlaghoz képest (%)
30,0%
6,0%

Cégek számának és forgalmának megoszlása ágazatok szerint

Ágazat Cégszám (%) Forgalom (%)
Kereskedelem
40,0%
70,3%
Komplex ipar
10,0%
2,2%
Könnyűipar
5,0%
0,4%
Szellemi szolgálatások
15,0%
2,1%
Egyéb szolgáltatások
0,0%
0,0%
Szállítás
0,0%
0,0%
Építkezés
5,0%
0,3%
Mezőgazdaság
20,0%
23,5%
Bányászat
0,0%
0,0%
Szállodák és vendéglátás
5,0%
1,3%

A nyers adatok forrása a kereskedelmi társaságok és a szövetkezeti társulások mérlegadata (data.gov.ro). További módszertani megjegyzések az elemzésünkben találhatók.

Választási eredmények

Egyelőre az elmúlt két önkormányzati választás adatai tekinthetők meg. A 2016-os adatok forrása a Központi Választási Iroda (BEC) végleges adatai, a 2020-as adatoké az Állandó Választási Hatóság (AEP) 2020. október 8-án közzétett eredményei. A települések szintjén a megyei tanácsosi listára, a polgármesterre és a helyi tanácsra leadott szavazatok böngészhetők. Megyék, régiók és országos szinten csak a megyei lista eredményeit jelenítjük meg. Az országos összesítésbe beleszámítjuk Bukarest Municípium Főtanácsát (CGMB) is. Minden esetben az első legtöbb 15 pártot jelenítjük meg szavazataik csökkenő sorrendjében. A pártok, jelöltek nevei esetében csupán az RMDSZ, EMSZ, EMNP, MPP megnevezését egységesítettük és fordítottuk magyarra. A „Mand.” oszlop a mandátumok számát jelöli. 2020-ban a megyei tanácsok esetében egy mandátum a közvetlenül megválasztott megyei tanácselnöké, amely így táblázatunkban nem szerepel.

Megyei tanács

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat % Mand.
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
734
75,3%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
490
74,0%
2
Erdélyi Magyar Néppárt
167
17,1%
Partidul Social Democrat
59
8,9%
3
Partidul Social Democrat
32
3,3%
Erdélyi Magyar Szövetség
49
7,4%
4
Partidul Național Liberal
26
2,7%
Partidul Oamenilor Liberi
34
5,1%
5
Magyar Polgári Párt
12
1,2%
Partidul Național Liberal
17
2,6%
6
Partidul România Mare
4
0,4%
Partidul Pro România
7
1,1%
7
Partidul Mișcarea Populară
3
0,5%
8
Alianța USR-PLUS
3
0,5%
Összesen
 975
100,0%
Összesen
662
100,0%

Polgármester

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt Jelölt Szavazat % Párt Jelölt Szavazat %
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
András Zoltán
791
74,9%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
András Zoltán
696
100,0%
2
Erdélyi Magyar Néppárt
Nagy István
175
16,6%
3
Független jelölt
Nagy Imre-Zsolt
90
8,5%
Összesen
1 056
100,0%
Összesen
696
100,0%

Helyi tanács

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat % Mand.
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
739
71,4%
9
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
585
82,3%
9
2
Erdélyi Magyar Néppárt
185
17,9%
2
Erdélyi Magyar Szövetség
126
17,7%
2
3
Nagy Imre-Zsolt
55
5,3%
4
Partidul Național Liberal
36
3,5%
5
Demeter István
20
1,9%
Összesen
1 035
100,0%
11
Összesen
711
100,0%
11

Képviselőház

Parlamenti választások 2016
Parlamenti választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat %
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
887
89,1%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
723
89,5%
2
Partidul Social Democrat
43
4,3%
Partidul Social Democrat
29
3,6%
3
Partidul Național Liberal
16
1,6%
Partidul Național Liberal
11
1,4%
4
Uniunea Salvați România
8
0,8%
Alianța USR PLUS
9
1,1%
5
Partidul România Unită
7
0,7%
Alianța Pentru Unirea Românilor
7
0,9%
6
Partidul Alianța Liberalilor și Democraților
7
0,7%
Partidul Mișcarea Populară
6
0,7%
7
Partidul România Mare
6
0,6%
Asociația Partida Romilor “Pro-Europa”
5
0,6%
8
Partidul Mișcarea Populară
3
0,3%
Partidul Pro România
5
0,6%
9
Forumul Democrat al Germanilor din România
3
0,3%
Asociația Liga Albanezilor din România
4
0,5%
10
Partidul Ecologist Român
3
0,3%
Partidul Ecologist Român
2
0,2%
Egyéb
Egyéb
12
1,2%
Egyéb
7
0,9%
Összesen
995
100,0%
Összesen
808
100,0%