HU | EN
A magyar szempontból releváns (legalább 250 magyar etnikumú lakossal rendelkező) városok, községek adatlapjai.
Utoljára módosítva: 2020. január 3. - cégstatisztikák

Korond (Corund)

Község Hargita megyében. Régió: Erdély, Közép fejlesztési régió, Székelyföld alrégió, Székelyföldi tömb.

Beosztott települések
Népesség, etnikumok
Anyanyelvi megoszlás
Vallási, felekezeti megoszlás
Roma népesség - SocioRoMap
Iskolahálózat, diáklétszámok
Területhasználat
Önkormányzatok költségvetése
Lakásállomány
Lakás-infrastruktúra
Cégstatisztikák 2018
Választási eredmények

Beosztott települések

Román név Magyar név Összlakosság Magyar lakosság Magyarok aránya
Corund Korond 5 228 4 869 96,4%
Valea Lui Pavel Pálpataka 363 358 100%
Fântâna Brazilor Fenyőkút 297 291 99,3%
Atia Atyha 222 217 100%
Calonda Kalonda 25 25 100%

Forrás: A 2011-es népszámlálás alapján
A magyar etnikumúak arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.


Népesség, etnikumok

1977 1992 2002 2011
Összlakosság
5 804
6 340
6 180
6 135
Román etnikum
110
(1,9%)
15
(0,2%)
23
(0,4%)
21
(0,4%)
Magyar etnikum
5 499
(94,7%)
5 876
(92,7%)
5 896
(95,4%)
5 760
(96,9%)
Roma etnikum
194
(3,3%)
449
(7,1%)
260
(4,2%)
160
(2,7%)
Német etnikum
0
(0,0%)
0
(0,0%)
*
(-)
0
(0,0%)
Egyéb etnikum
*
(-)
0
(0,0%)
0
(0,0%)
*
(-)
nincs adat
192

Forrás: Népszámlálási adatok, 1977-2011
Az etnikum arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.

Anyanyelvi megoszlás

Személy Arány (%)
Román anyanyelvű
21
0,4%
Magyar anyanyelvű
5 776
97,2%
Roma anyanyelvű
144
2,4%
Német anyanyelvű
0
0,0%
Egyéb anyanyelvű
0
0,0%
nincs adat
192

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az anyanyelv arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.

Vallási, felekezeti megoszlás

Személy Arány (%)
Ortodox
17
0,3%
Római katolikus
4 644
78,3%
Református
84
1,4%
Pünkösdista
5
0,1%
Görög katolikus
4
0,1%
Baptista
97
1,6%
Adventista
31
0,5%
Unitárius
944
15,9%
Jehova tanúi
94
1,6%
Evangélikus-lutheránus
0
0,0%
Egyéb
*
-
Felekezeten kívüliek és ateisták
8
0,1%
nincs adat
203

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az egyes felekezetek arányát a vallásukról nyilatkozók populációjából számítjuk.

Roma népesség - SocioRoMap

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata (heteroidentifikáció alapján) Románia szintjén 1 232 797 főre becsülte a roma etnikumú lakosság számát. A magyar nyelvű romák száma mintegy 105 000 főre tehető, ami a magyar anyanyelvű népesség 8,4%-át jelenti. A magyarul beszélő romák kétharmada telepeken, szegregátumokban él. A részletes eredmények és a kutatás módszertana a Magyarul beszélő romák Erdélyben. Területi elhelyezkedés és lakóhelyi szegregáció című elemzésünkben olvashatók.

Romák
becsült
száma
Aránya
a népes-
ségben
Magyarul beszélő
romák
Telepen élő romák
Száma Aránya Nyelvhasználat a telep(ek)en
Szám % Román Magyar Romani
1 770
29%
1 770
100%
0
0%
-
-
-

Iskolahálózat, diáklétszámok

Az alábbi táblázatban az adott közigazgatási egységben működő magyar tannyelven (is) oktató iskolák (oktatási helyszínek), illetve diáklétszámok tekinthetők meg, a 2017/2018, 2018/2019, illetve 2019/2020-as tanévekre, oktatási szintek szerint. A 2019/2020-as tanévben Románia 929 iskolájában működött magyar tannyelvű osztály, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult magyarul (a közoktatásban lévők 4,9%-a). A részletes eredmények és az adatok forrása A romániai magyar iskolahálózat szerkezete című elemzésünkben olvashatók.

Iskola magyar neve /
Magyarul tanuló diákok száma
Település Elemi Általános Líceum Szakiskola Posztlíceum
2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019
Korondi Szakközépiskola
Korond
281
274
279
125
125
143
67
65
73
60
49
48
Pálpataki Általános Iskola
Pálpataka
18
23
17
18
16
21
Fenyőkúti Általános Iskola
Fenyőkút
9
13
13
19
12
10
Atyhai Elemi Iskola
Atyha
10
13
10

Területhasználat

Az adatok gyűjtője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR), forrása az INS Tempo-online adatbázisa (AGR101B – adattábla). A területhasználati adatok a 2014-es évre vonatkoznak, mivel ezt követően a kataszteri nyilvántartás elkészültéig megszűnt az adatok frissítése.

Terület (km2) Százalék (%)
Teljes közigazgatási terület
114,4
100,0%
     ebből szántó
20
17,5%
     ebből egyéb mezőgazdasági terület
     (pl. legelő, gyümölcsös)
51,3
44,8%
     ebből erdő
36,1
31,6%
     ebből egyéb nem mezőgazdasági terület
     (pl. beépített területek, utak, folyók)
7
6,1%

Önkormányzatok költségvetése

Az önkormányzatok bevételeinek forrása a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatfájlok (itt, letöltve 2020.09.03.). A jövedelemadóból származó bevételek helyben maradt hányada és az önkormányzatok helyi forrásokból származó jövedelmei együtt teszik ki az önkormányzatok saját jövedelmét. Az áfából, a jövedelemadó visszaosztásából, a szubvenciókból és egyéb forrásokból származó bevételeket a visszaosztott bevételek alá vontuk egybe. Az európai uniós források 2011-től vannak külön tételként közölve, előtte az egyéb jövedelmek kategóriába voltak besorolva. Az egy főre eső jövedelmeket a 2011-es népszámláláskor rögzített állandó lakosság alapján számítottuk.

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Összjövedelem (ezer lej)
7 014
6 410
16 131
7 295
12 222
11 052
12 694
13 716
18 766
14 642
14 606
Saját jövedelem aránya (%)
22,0%
21,6%
9,2%
21,9%
18,1%
17,3%
15,1%
17,6%
15,5%
19,2%
24,2%
Visszaosztott jövedelem aránya (%)
78,0%
78,4%
27,2%
63,3%
39,7%
57,1%
67,3%
66,9%
44,4%
65,9%
72,0%
Európai uniós források aránya (%)
-
-
63,6%
14,9%
42,1%
25,6%
17,5%
15,5%
40,1%
14,9%
3,8%
Egy főre jutó összjövedelem (lej)
1 143
1 045
2 629
1 189
1 992
1 802
2 069
2 236
3 059
2 387
2 381
Egy főre jutó saját jövedelem (lej)
252
226
243
260
361
312
313
394
475
457
575

Lakásállomány

Adatforrás: Országos Statisztikai Intézet (INS). *-gal jelölve azok az időpontok, amelyek után a közigazgatási egység struktúrájában átalakulás következett be. A változás aránya a táblázatban közölt korábbi időponthoz viszonyított csökkenést vagy növekedést jelzi (pl. 2002-1992/1992).

1992 2002 2011 2017
Lakások száma
1 760
1 969
2 158
2 182
Változás a korábbi időponthoz képest (%)
11,9%
9,6%
1,1%

Lakás-infrastruktúra

Lakások száma Arány az összes lakáson belül (%)
Elektromos árammal ellátott
1 959
91,5%
Vezetékes vízzel ellátott
1 414
66,1%
Szennyvízelvezetéssel ellátott
1 359
63,5%
Konyhával rendelkező
1 855
86,7%
Fürdőszobával rendelkező
1 312
61,3%

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011

Cégstatisztikák 2018

Aktív cégek
száma
Cégsűrűség
(ezer lakosra jutó
cégek száma)
Forgalom
(millió lej)
Ezer főre jutó
forgalom (lej)
Abszolút érték
45
7,3
34,2
5,6
Arány az erdélyi átlaghoz képest (%)
27,0%
9,0%
Arány a megyei átlaghoz képest (%)
33,0%
16,0%

Cégek számának és forgalmának megoszlása ágazatok szerint

Ágazat Cégszám (%) Forgalom (%)
Kereskedelem
22,2%
30,8%
Komplex ipar
8,9%
2,4%
Könnyűipar
6,7%
12,0%
Szellemi szolgálatások
6,7%
0,4%
Egyéb szolgáltatások
13,3%
2,0%
Szállítás
11,1%
20,6%
Építkezés
8,9%
26,5%
Mezőgazdaság
13,3%
3,8%
Bányászat
0,0%
0,0%
Szállodák és vendéglátás
8,9%
1,6%

A nyers adatok forrása a kereskedelmi társaságok és a szövetkezeti társulások mérlegadata (data.gov.ro). További módszertani megjegyzések az elemzésünkben találhatók.

Választási eredmények

Egyelőre az elmúlt két önkormányzati választás adatai tekinthetők meg. A 2016-os adatok forrása a Központi Választási Iroda (BEC) végleges adatai, a 2020-as adatoké az Állandó Választási Hatóság (AEP) 2020. október 8-án közzétett eredményei. A települések szintjén a megyei tanácsosi listára, a polgármesterre és a helyi tanácsra leadott szavazatok böngészhetők. Megyék, régiók és országos szinten csak a megyei lista eredményeit jelenítjük meg. Az országos összesítésbe beleszámítjuk Bukarest Municípium Főtanácsát (CGMB) is. Minden esetben az első legtöbb 15 pártot jelenítjük meg szavazataik csökkenő sorrendjében. A pártok, jelöltek nevei esetében csupán az RMDSZ, EMSZ, EMNP, MPP megnevezését egységesítettük és fordítottuk magyarra. A „Mand.” oszlop a mandátumok számát jelöli. 2020-ban a megyei tanácsok esetében egy mandátum a közvetlenül megválasztott megyei tanácselnöké, amely így táblázatunkban nem szerepel.

Megyei tanács

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat % Mand.
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 828
76,0%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 582
89,3%
2
Erdélyi Magyar Néppárt
368
15,3%
Partidul Social Democrat
84
4,7%
3
Partidul Social Democrat
73
3,0%
Partidul Național Liberal
43
2,4%
4
Magyar Polgári Párt
70
2,9%
Erdélyi Magyar Szövetség
37
2,1%
5
Partidul Național Liberal
60
2,5%
Partidul Oamenilor Liberi
16
0,9%
6
Partidul România Mare
5
0,2%
Partidul Mișcarea Populară
5
0,3%
7
Partidul Pro România
4
0,2%
8
Alianța USR-PLUS
1
0,1%
Összesen
2 404
100,0%
Összesen
1 772
100,0%

Polgármester

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt Jelölt Szavazat % Párt Jelölt Szavazat %
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Katona Mihály
1 939
76,8%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Katona Mihály
1 852
100,0%
2
Független jelölt
Ambrus Sándor
586
23,2%
Összesen
2 525
100,0%
Összesen
1 852
100,0%

Helyi tanács

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat % Mand.
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 869
74,5%
11
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 837
100,0%
15
2
Erdélyi Magyar Néppárt
641
25,5%
4
Összesen
2 510
100,0%
15
Összesen
1 837
100,0%
15

Képviselőház

Parlamenti választások 2016
Parlamenti választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat %
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 876
94,4%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 942
94,0%
2
Partidul Social Democrat
46
2,3%
Partidul Social Democrat
38
1,8%
3
Partidul Național Liberal
11
0,6%
Asociația Liga Albanezilor din România
17
0,8%
4
Partidul Mișcarea Populară
11
0,6%
Alianța USR PLUS
12
0,6%
5
Partidul Alianța Liberalilor și Democraților
8
0,4%
Partidul Național Liberal
10
0,5%
6
Forumul Democrat al Germanilor din România
7
0,4%
Partidul Pro România
9
0,4%
7
Uniunea Salvați România
7
0,4%
Asociația Italienilor din România – RO.AS.IT.
7
0,3%
8
Asociația Partida Romilor "Pro-Europa"
3
0,2%
Partidul Mișcarea Populară
7
0,3%
9
Partidul România Mare
2
0,1%
Alianța Pentru Unirea Românilor
6
0,3%
10
Uniunea Culturală a Rutenilor din România
2
0,1%
Asociația Partida Romilor “Pro-Europa”
4
0,2%
Egyéb
Egyéb
14
0,7%
Egyéb
15
0,7%
Összesen
1 987
100,0%
Összesen
2 067
100,0%