A magyar szempontból releváns (legalább 250 magyar etnikumú lakossal rendelkező) városok, községek adatlapjai.
Utoljára módosítva: 2020. január 3. - cégstatisztikák
| Román név | Magyar név | Összlakosság | Magyar lakosság | Magyarok aránya |
|---|---|---|---|---|
| Ineu | Köröskisjenő | 2 595 | 396 | 16,1% |
| Husasău De Criş | Köröskisújfalu | 1 173 | 5 | 0,4% |
| Botean | Mezőbottyán | 631 | 13 | 2,1% |
Forrás: A 2011-es népszámlálás alapján
A magyar etnikumúak arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| 1977 | 1992 | 2002 | 2011 | |
|---|---|---|---|---|
| Összlakosság | 4 411 | 3 546 | 4 075 | 4 399 |
| Román etnikum | 3 430 (77,8%) | 2 470 (69,7%) | 2 778 (68,2%) | 2 516 (59,8%) |
| Magyar etnikum | 561 (12,7%) | 418 (11,8%) | 448 (11,0%) | 414 (9,8%) |
| Roma etnikum | 416 (9,4%) | 655 (18,5%) | 843 (20,7%) | 1 274 (30,3%) |
| Német etnikum | 0 (0,0%) | * (-) | 0 (0,0%) | 0 (0,0%) |
| Egyéb etnikum | 4 (0,1%) | * (-) | 6 (0,1%) | * (-) |
| nincs adat | 193 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 1977-2011
Az etnikum arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| Személy | Arány (%) | |
|---|---|---|
| Román anyanyelvű | 2 901 | 69,0% |
| Magyar anyanyelvű | 413 | 9,8% |
| Roma anyanyelvű | 891 | 21,2% |
| Német anyanyelvű | 0 | 0,0% |
| Egyéb anyanyelvű | 0 | 0,0% |
| nincs adat | 193 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az anyanyelv arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| Személy | Arány (%) | |
|---|---|---|
| Ortodox | 2 450 | 58,6% |
| Római katolikus | 32 | 0,8% |
| Református | 348 | 8,3% |
| Pünkösdista | 1 112 | 26,6% |
| Görög katolikus | 7 | 0,2% |
| Baptista | 140 | 3,3% |
| Adventista | 83 | 2,0% |
| Unitárius | * | - |
| Jehova tanúi | 4 | 0,1% |
| Evangélikus-lutheránus | 0 | 0,0% |
| Egyéb | 6 | 0,1% |
| Felekezeten kívüliek és ateisták | 0 | 0,0% |
| nincs adat | 216 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az egyes felekezetek arányát a vallásukról nyilatkozók populációjából számítjuk.
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata (heteroidentifikáció alapján) Románia szintjén 1 232 797 főre becsülte a roma etnikumú lakosság számát. A magyar nyelvű romák száma mintegy 105 000 főre tehető, ami a magyar anyanyelvű népesség 8,4%-át jelenti. A magyarul beszélő romák kétharmada telepeken, szegregátumokban él. A részletes eredmények és a kutatás módszertana a Magyarul beszélő romák Erdélyben. Területi elhelyezkedés és lakóhelyi szegregáció című elemzésünkben olvashatók.
| Romák becsült száma |
Aránya a népes- ségben |
Magyarul beszélő romák |
Telepen élő romák | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Száma | Aránya | Nyelvhasználat a telep(ek)en | |||||||
| Szám | % | Román | Magyar | Romani | |||||
1 350 | 31% | 0 | 0% | 1 200 | 89% | Néhányan (5-20%) | (Szinte) senki (5% alatt) | Mindenki, nagy többség (80% felett) | |
Az alábbi táblázatban az adott közigazgatási egységben működő magyar tannyelven (is) oktató iskolák (oktatási helyszínek), illetve diáklétszámok tekinthetők meg, a 2017/2018, 2018/2019, illetve 2019/2020-as tanévekre, oktatási szintek szerint. A 2019/2020-as tanévben Románia 929 iskolájában működött magyar tannyelvű osztály, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult magyarul (a közoktatásban lévők 4,9%-a). A részletes eredmények és az adatok forrása A romániai magyar iskolahálózat szerkezete című elemzésünkben olvashatók.
A településen jelenleg nem működik magyar tannyelvű iskolai képzés.
Az adatok gyűjtője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR), forrása az INS Tempo-online adatbázisa (AGR101B – adattábla). A területhasználati adatok a 2014-es évre vonatkoznak, mivel ezt követően a kataszteri nyilvántartás elkészültéig megszűnt az adatok frissítése.
| Terület (km2) | Százalék (%) | |
|---|---|---|
| Teljes közigazgatási terület | 49,5 | 100,0% |
| ebből szántó | 18,5 | 37,4% |
| ebből egyéb mezőgazdasági terület (pl. legelő, gyümölcsös) | 10,6 | 21,5% |
| ebből erdő | 16,6 | 33,5% |
| ebből egyéb nem mezőgazdasági terület (pl. beépített területek, utak, folyók) | 3,8 | 7,6% |
Az önkormányzatok bevételeinek forrása a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatfájlok (itt, letöltve 2020.09.03.). A jövedelemadóból származó bevételek helyben maradt hányada és az önkormányzatok helyi forrásokból származó jövedelmei együtt teszik ki az önkormányzatok saját jövedelmét. Az áfából, a jövedelemadó visszaosztásából, a szubvenciókból és egyéb forrásokból származó bevételeket a visszaosztott bevételek alá vontuk egybe. Az európai uniós források 2011-től vannak külön tételként közölve, előtte az egyéb jövedelmek kategóriába voltak besorolva. Az egy főre eső jövedelmeket a 2011-es népszámláláskor rögzített állandó lakosság alapján számítottuk.
| 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Összjövedelem (ezer lej) | 4 208 | 4 160 | 3 504 | 4 110 | 4 803 | 7 026 | 7 011 | 6 781 | 7 188 | 7 200 | 10 103 |
| Saját jövedelem aránya (%) | 8,8% | 12,3% | 13,1% | 11,3% | 12,9% | 11,4% | 10,7% | 14,2% | 12,1% | 12,6% | 13,1% |
| Visszaosztott jövedelem aránya (%) | 91,2% | 87,7% | 86,9% | 88,7% | 87,1% | 88,6% | 86,2% | 85,8% | 78,9% | 80,1% | 88,6% |
| Európai uniós források aránya (%) | - | - | - | - | - | - | 3,1% | - | 9,0% | 7,3% | -1,8% |
| Egy főre jutó összjövedelem (lej) | 957 | 946 | 796 | 934 | 1 092 | 1 597 | 1 594 | 1 541 | 1 634 | 1 637 | 2 297 |
| Egy főre jutó saját jövedelem (lej) | 84 | 116 | 104 | 105 | 141 | 182 | 171 | 219 | 197 | 206 | 302 |
Adatforrás: Országos Statisztikai Intézet (INS). *-gal jelölve azok az időpontok, amelyek után a közigazgatási egység struktúrájában átalakulás következett be. A változás aránya a táblázatban közölt korábbi időponthoz viszonyított csökkenést vagy növekedést jelzi (pl. 2002-1992/1992).
| 1992 | 2002 | 2011 | 2017 | |
|---|---|---|---|---|
| Lakások száma | 1 390 | 1 378 | 1 508 | 1 518 |
| Változás a korábbi időponthoz képest (%) | -0,9% | 9,4% | 0,7% |
| Lakások száma | Arány az összes lakáson belül (%) | |
|---|---|---|
| Elektromos árammal ellátott | 1 306 | 88,0% |
| Vezetékes vízzel ellátott | 723 | 48,7% |
| Szennyvízelvezetéssel ellátott | 668 | 45,0% |
| Konyhával rendelkező | 1 323 | 89,2% |
| Fürdőszobával rendelkező | 623 | 42,0% |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
| Aktív cégek száma |
Cégsűrűség (ezer lakosra jutó cégek száma) |
Forgalom (millió lej) |
Ezer főre jutó forgalom (lej) |
|
|---|---|---|---|---|
| Abszolút érték | 48 | 10,9 | 21,3 | 4,8 |
| Arány az erdélyi átlaghoz képest (%) | 40,0% | 8,0% | ||
| Arány a megyei átlaghoz képest (%) | 36,0% | 9,0% |
Cégek számának és forgalmának megoszlása ágazatok szerint
| Ágazat | Cégszám (%) | Forgalom (%) |
|---|---|---|
| Kereskedelem | 35,4% | 27,0% |
| Komplex ipar | 2,1% | 0,3% |
| Könnyűipar | 2,1% | 0,8% |
| Szellemi szolgálatások | 8,3% | 1,4% |
| Egyéb szolgáltatások | 10,4% | 3,2% |
| Szállítás | 16,7% | 51,8% |
| Építkezés | 14,6% | 13,7% |
| Mezőgazdaság | 6,3% | 0,3% |
| Bányászat | 0,0% | 0,0% |
| Szállodák és vendéglátás | 4,2% | 1,6% |
A nyers adatok forrása a kereskedelmi társaságok és a szövetkezeti társulások mérlegadata (data.gov.ro). További módszertani megjegyzések az elemzésünkben találhatók.
Egyelőre az elmúlt két önkormányzati választás adatai tekinthetők meg. A 2016-os adatok forrása a Központi Választási Iroda (BEC) végleges adatai, a 2020-as adatoké az Állandó Választási Hatóság (AEP) 2020. október 8-án közzétett eredményei. A települések szintjén a megyei tanácsosi listára, a polgármesterre és a helyi tanácsra leadott szavazatok böngészhetők. Megyék, régiók és országos szinten csak a megyei lista eredményeit jelenítjük meg. Az országos összesítésbe beleszámítjuk Bukarest Municípium Főtanácsát (CGMB) is. Minden esetben az első legtöbb 15 pártot jelenítjük meg szavazataik csökkenő sorrendjében. A pártok, jelöltek nevei esetében csupán az RMDSZ, EMSZ, EMNP, MPP megnevezését egységesítettük és fordítottuk magyarra. A „Mand.” oszlop a mandátumok számát jelöli. 2020-ban a megyei tanácsok esetében egy mandátum a közvetlenül megválasztott megyei tanácselnöké, amely így táblázatunkban nem szerepel.
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | 1 051 | 64,4% | Partidul Național Liberal | 819 | 48,5% | |||
| 2 | Partidul Național Liberal | 337 | 20,6% | Partidul Social Democrat | 668 | 39,6% | |||
| 3 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 106 | 6,5% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 110 | 6,5% | |||
| 4 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 96 | 5,9% | Partidul Mișcarea Populară | 26 | 1,5% | |||
| 5 | Uniunea Națională pentru Progresul României | 19 | 1,2% | Alianța USR-PLUS | 23 | 1,4% | |||
| 6 | Erdélyi Magyar Néppárt | 12 | 0,7% | Uniunea Democratică a Slovacilor și Cehilor din România | 19 | 1,1% | |||
| 7 | Partidul Mișcarea Populară | 12 | 0,7% | Partidul Pro România | 13 | 0,8% | |||
| 8 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților – ALDE | 5 | 0,3% | ||||||
| 9 | Erdélyi Magyar Néppárt | 5 | 0,3% | ||||||
| Összesen | 1 633 | 100,0% | Összesen | 1 688 | 100,0% |
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt | Jelölt | Szavazat | % | Párt | Jelölt | Szavazat | % | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | Togor Dumitru | 1 507 | 83,4% | Partidul Social Democrat | Togor Dumitru | 1 395 | 75,8% | |
| 2 | Partidul Național Liberal | Mateiu Ioana-Alina | 186 | 10,3% | Partidul Național Liberal | Mateiu Ioana-Alina | 445 | 24,2% | |
| 3 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | Şanta Ioan | 115 | 6,4% | |||||
| Összesen | 1 808 | 100,0% | Összesen | 1 840 | 100,0% |
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | ||
| 1 | Partidul Social Democrat | 1 126 | 66,9% | 9 | Partidul Social Democrat | 936 | 54,4% | 10 | |
| 2 | Partidul Național Liberal | 247 | 14,7% | 2 | Partidul Național Liberal | 489 | 28,4% | 5 | |
| 3 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 119 | 7,1% | 1 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 77 | 4,5% | ||
| 4 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 96 | 5,7% | 1 | Asociația Partida Romilor "Pro-Europa" | 73 | 4,2% | ||
| 5 | Asociația Partida Romilor "Pro-Europa" | 94 | 5,6% | Alianța pentru Unitatea Rromilor | 56 | 3,3% | |||
| 6 | Alianța USR-PLUS | 54 | 3,1% | ||||||
| 7 | Partidul Mișcarea Populară | 35 | 2,0% | ||||||
| Összesen | 1 682 | 100,0% | 13 | Összesen | 1 720 | 100,0% | 15 |
Parlamenti választások 2016 Parlamenti választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | |||
| 1 | Partidul Social Democrat | 721 | 61,9% | Partidul Social Democrat | 421 | 41,6% | |||
| 2 | Partidul Național Liberal | 241 | 20,7% | Partidul Național Liberal | 251 | 24,8% | |||
| 3 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 94 | 8,1% | Alianța Pentru Unirea Românilor | 111 | 11,0% | |||
| 4 | Partidul România Unită | 20 | 1,7% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 58 | 5,7% | |||
| 5 | Partidul Mișcarea Populară | 18 | 1,5% | Partidul Mișcarea Populară | 43 | 4,2% | |||
| 6 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 18 | 1,5% | Alianța USR PLUS | 41 | 4,1% | |||
| 7 | Uniunea Salvați România | 17 | 1,5% | Partidul Pro România | 22 | 2,2% | |||
| 8 | Partidul România Mare | 11 | 0,9% | Partidul România Mare | 16 | 1,6% | |||
| 9 | Asociația Partida Romilor "Pro-Europa" | 8 | 0,7% | Alianța Renașterea Națională | 12 | 1,2% | |||
| 10 | Partidul Ecologist Român | 7 | 0,6% | Asociația Partida Romilor “Pro-Europa” | 11 | 1,1% | |||
| Egyéb | Egyéb | 9 | 0,8% | Egyéb | 26 | 2,6% | |||
| Összesen | 1 164 | 100,0% | Összesen | 1 012 | 100,0% |