HU | EN
A magyar szempontból releváns (legalább 250 magyar etnikumú lakossal rendelkező) városok, községek adatlapjai.
Utoljára módosítva: 2020. január 3. - cégstatisztikák

Parajd (Praid)

Község Hargita megyében. Régió: Erdély, Közép fejlesztési régió, Székelyföld alrégió, Székelyföldi tömb.

Beosztott települések
Népesség, etnikumok
Anyanyelvi megoszlás
Vallási, felekezeti megoszlás
Roma népesség - SocioRoMap
Iskolahálózat, diáklétszámok
Területhasználat
Önkormányzatok költségvetése
Lakásállomány
Lakás-infrastruktúra
Cégstatisztikák 2018
Választási eredmények

Beosztott települések

Román név Magyar név Összlakosság Magyar lakosság Magyarok aránya
Praid Parajd 3 448 3 188 95,9%
Ocna De Jos Alsósófalva 1 537 1 468 99,2%
Ocna De Sus Felsősófalva 1 376 1 166 93,4%
Becaş Békástelep 137 135 100%
Bucin Bucsin 4 4 100%
Şaşvereş Sásverés 0 0 %

Forrás: A 2011-es népszámlálás alapján
A magyar etnikumúak arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.


Népesség, etnikumok

1977 1992 2002 2011
Összlakosság
6 722
7 064
6 846
6 502
Román etnikum
113
(1,7%)
70
(1,0%)
56
(0,8%)
55
(0,9%)
Magyar etnikum
6 473
(96,3%)
6 623
(93,8%)
6 635
(96,9%)
5 961
(96,3%)
Roma etnikum
133
(2,0%)
370
(5,2%)
154
(2,2%)
172
(2,8%)
Német etnikum
*
(-)
0
(0,0%)
*
(-)
0
(0,0%)
Egyéb etnikum
*
(-)
*
(-)
0
(0,0%)
*
(-)
nincs adat
312

Forrás: Népszámlálási adatok, 1977-2011
Az etnikum arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.

Anyanyelvi megoszlás

Személy Arány (%)
Román anyanyelvű
56
0,9%
Magyar anyanyelvű
6 073
98,1%
Roma anyanyelvű
59
1,0%
Német anyanyelvű
0
0,0%
Egyéb anyanyelvű
0
0,0%
nincs adat
312

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az anyanyelv arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.

Vallási, felekezeti megoszlás

Személy Arány (%)
Ortodox
52
0,8%
Római katolikus
1 377
22,3%
Református
4 305
69,7%
Pünkösdista
9
0,1%
Görög katolikus
4
0,1%
Baptista
16
0,3%
Adventista
24
0,4%
Unitárius
30
0,5%
Jehova tanúi
264
4,3%
Evangélikus-lutheránus
*
-
Egyéb
76
1,2%
Felekezeten kívüliek és ateisták
18
0,3%
nincs adat
325

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az egyes felekezetek arányát a vallásukról nyilatkozók populációjából számítjuk.

Roma népesség - SocioRoMap

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata (heteroidentifikáció alapján) Románia szintjén 1 232 797 főre becsülte a roma etnikumú lakosság számát. A magyar nyelvű romák száma mintegy 105 000 főre tehető, ami a magyar anyanyelvű népesség 8,4%-át jelenti. A magyarul beszélő romák kétharmada telepeken, szegregátumokban él. A részletes eredmények és a kutatás módszertana a Magyarul beszélő romák Erdélyben. Területi elhelyezkedés és lakóhelyi szegregáció című elemzésünkben olvashatók.

Romák
becsült
száma
Aránya
a népes-
ségben
Magyarul beszélő
romák
Telepen élő romák
Száma Aránya Nyelvhasználat a telep(ek)en
Szám % Román Magyar Romani
1 001
15%
920
92%
988
99%
(Szinte) senki
(5% alatt)
Mindenki, nagy
többség (80% felett)
Néhányan
(5-20%)

Iskolahálózat, diáklétszámok

Az alábbi táblázatban az adott közigazgatási egységben működő magyar tannyelven (is) oktató iskolák (oktatási helyszínek), illetve diáklétszámok tekinthetők meg, a 2017/2018, 2018/2019, illetve 2019/2020-as tanévekre, oktatási szintek szerint. A 2019/2020-as tanévben Románia 929 iskolájában működött magyar tannyelvű osztály, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult magyarul (a közoktatásban lévők 4,9%-a). A részletes eredmények és az adatok forrása A romániai magyar iskolahálózat szerkezete című elemzésünkben olvashatók.

Iskola magyar neve /
Magyarul tanuló diákok száma
Település Elemi Általános Líceum Szakiskola Posztlíceum
2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019
Áprily Lajos Általános Iskola
Parajd
166
162
170
132
128
130
Sükösd Ferenc Általános Iskola
Alsósófalva
73
81
82
53
48
54
Székely Mózes Általános Iskola
Felsősófalva
94
96
91
48
53
59
Békástelepi Elemi Iskola
Békástelep
10
9
7

Területhasználat

Az adatok gyűjtője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR), forrása az INS Tempo-online adatbázisa (AGR101B – adattábla). A területhasználati adatok a 2014-es évre vonatkoznak, mivel ezt követően a kataszteri nyilvántartás elkészültéig megszűnt az adatok frissítése.

Terület (km2) Százalék (%)
Teljes közigazgatási terület
180,5
100,0%
     ebből szántó
15,6
8,6%
     ebből egyéb mezőgazdasági terület
     (pl. legelő, gyümölcsös)
70,5
39,0%
     ebből erdő
87,9
48,7%
     ebből egyéb nem mezőgazdasági terület
     (pl. beépített területek, utak, folyók)
6,5
3,6%

Önkormányzatok költségvetése

Az önkormányzatok bevételeinek forrása a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatfájlok (itt, letöltve 2020.09.03.). A jövedelemadóból származó bevételek helyben maradt hányada és az önkormányzatok helyi forrásokból származó jövedelmei együtt teszik ki az önkormányzatok saját jövedelmét. Az áfából, a jövedelemadó visszaosztásából, a szubvenciókból és egyéb forrásokból származó bevételeket a visszaosztott bevételek alá vontuk egybe. Az európai uniós források 2011-től vannak külön tételként közölve, előtte az egyéb jövedelmek kategóriába voltak besorolva. Az egy főre eső jövedelmeket a 2011-es népszámláláskor rögzített állandó lakosság alapján számítottuk.

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Összjövedelem (ezer lej)
13 948
14 272
6 634
6 291
6 638
14 761
18 145
13 376
16 022
8 522
11 165
Saját jövedelem aránya (%)
12,9%
13,9%
32,6%
36,2%
36,3%
17,3%
16,8%
23,7%
25,3%
49,7%
46,5%
Visszaosztott jövedelem aránya (%)
87,1%
86,1%
67,4%
63,8%
63,7%
43,5%
39,0%
73,7%
46,4%
41,4%
47,4%
Európai uniós források aránya (%)
-
-
-
-
-
39,3%
44,1%
2,6%
28,3%
9,0%
6,1%
Egy főre jutó összjövedelem (lej)
2 145
2 195
1 020
968
1 021
2 270
2 791
2 057
2 464
1 311
1 717
Egy főre jutó saját jövedelem (lej)
277
304
332
351
370
392
469
488
624
651
799

Lakásállomány

Adatforrás: Országos Statisztikai Intézet (INS). *-gal jelölve azok az időpontok, amelyek után a közigazgatási egység struktúrájában átalakulás következett be. A változás aránya a táblázatban közölt korábbi időponthoz viszonyított csökkenést vagy növekedést jelzi (pl. 2002-1992/1992).

1992 2002 2011 2017
Lakások száma
2 425
2 816
2 946
3 023
Változás a korábbi időponthoz képest (%)
16,1%
4,6%
2,6%

Lakás-infrastruktúra

Lakások száma Arány az összes lakáson belül (%)
Elektromos árammal ellátott
2 619
92,2%
Vezetékes vízzel ellátott
1 986
69,9%
Szennyvízelvezetéssel ellátott
1 796
63,2%
Konyhával rendelkező
2 631
92,6%
Fürdőszobával rendelkező
1 725
60,7%

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011

Cégstatisztikák 2018

Aktív cégek
száma
Cégsűrűség
(ezer lakosra jutó
cégek száma)
Forgalom
(millió lej)
Ezer főre jutó
forgalom (lej)
Abszolút érték
78
12
84,3
13
Arány az erdélyi átlaghoz képest (%)
44,0%
21,0%
Arány a megyei átlaghoz képest (%)
54,0%
36,0%

Cégek számának és forgalmának megoszlása ágazatok szerint

Ágazat Cégszám (%) Forgalom (%)
Kereskedelem
17,9%
17,8%
Komplex ipar
7,7%
2,4%
Könnyűipar
10,3%
22,9%
Szellemi szolgálatások
6,4%
1,4%
Egyéb szolgáltatások
9,0%
8,8%
Szállítás
1,3%
0,4%
Építkezés
11,5%
1,8%
Mezőgazdaság
14,1%
32,2%
Bányászat
0,0%
0,0%
Szállodák és vendéglátás
21,8%
12,3%

A nyers adatok forrása a kereskedelmi társaságok és a szövetkezeti társulások mérlegadata (data.gov.ro). További módszertani megjegyzések az elemzésünkben találhatók.

Választási eredmények

Egyelőre az elmúlt két önkormányzati választás adatai tekinthetők meg. A 2016-os adatok forrása a Központi Választási Iroda (BEC) végleges adatai, a 2020-as adatoké az Állandó Választási Hatóság (AEP) 2020. október 8-án közzétett eredményei. A települések szintjén a megyei tanácsosi listára, a polgármesterre és a helyi tanácsra leadott szavazatok böngészhetők. Megyék, régiók és országos szinten csak a megyei lista eredményeit jelenítjük meg. Az országos összesítésbe beleszámítjuk Bukarest Municípium Főtanácsát (CGMB) is. Minden esetben az első legtöbb 15 pártot jelenítjük meg szavazataik csökkenő sorrendjében. A pártok, jelöltek nevei esetében csupán az RMDSZ, EMSZ, EMNP, MPP megnevezését egységesítettük és fordítottuk magyarra. A „Mand.” oszlop a mandátumok számát jelöli. 2020-ban a megyei tanácsok esetében egy mandátum a közvetlenül megválasztott megyei tanácselnöké, amely így táblázatunkban nem szerepel.

Megyei tanács

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat % Mand.
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 734
63,9%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 585
62,3%
2
Erdélyi Magyar Néppárt
603
22,2%
Erdélyi Magyar Szövetség
634
24,9%
3
Magyar Polgári Párt
232
8,5%
Partidul Social Democrat
141
5,5%
4
Partidul Social Democrat
96
3,5%
Partidul Național Liberal
91
3,6%
5
Partidul Național Liberal
40
1,5%
Partidul Oamenilor Liberi
50
2,0%
6
Partidul România Mare
10
0,4%
Partidul Mișcarea Populară
19
0,7%
7
Partidul Pro România
17
0,7%
8
Alianța USR-PLUS
7
0,3%
Összesen
2 715
100,0%
Összesen
2 544
100,0%

Polgármester

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt Jelölt Szavazat % Párt Jelölt Szavazat %
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Bokor Alexandru
1 501
52,6%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Nyágrus László
1 436
52,6%
2
Független jelölt
Nagy Imre Barna
1 353
47,4%
Erdélyi Magyar Szövetség
Nagy Imre Barna
1 172
42,9%
3
Független jelölt
Kovács Károly
123
4,5%
Összesen
2 854
100,0%
Összesen
2 731
100,0%

Helyi tanács

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat % Mand.
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 558
56,8%
9
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 428
54,4%
9
2
Erdélyi Magyar Néppárt
879
32,0%
5
Erdélyi Magyar Szövetség
987
37,6%
6
3
Vákár Judit
174
6,3%
1
Kádár László-Csongor
118
4,5%
4
Magyar Polgári Párt
133
4,8%
Molnár Jozsef
90
3,4%
Összesen
2 744
100,0%
15
Összesen
2 623
100,0%
15

Képviselőház

Parlamenti választások 2016
Parlamenti választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat %
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 989
92,3%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 658
93,0%
2
Partidul Social Democrat
67
3,1%
Partidul Social Democrat
40
2,2%
3
Uniunea Salvați România
23
1,1%
Partidul Național Liberal
16
0,9%
4
Forumul Democrat al Germanilor din România
14
0,6%
Alianța USR PLUS
14
0,8%
5
Partidul Alianța Liberalilor și Democraților
13
0,6%
Asociația Liga Albanezilor din România
9
0,5%
6
Partidul România Mare
10
0,5%
Partidul Mișcarea Populară
6
0,3%
7
Partidul Național Liberal
7
0,3%
Asociația Italienilor din România – RO.AS.IT.
5
0,3%
8
Partidul Ecologist Român
7
0,3%
Asociația Partida Romilor “Pro-Europa”
5
0,3%
9
Partidul Mișcarea Populară
6
0,3%
Partidul Pro România
5
0,3%
10
Uniunea Culturală a Rutenilor din România
3
0,1%
Alianța Pentru Unirea Românilor
4
0,2%
Egyéb
Egyéb
16
0,7%
Egyéb
21
1,2%
Összesen
2 155
100,0%
Összesen
1 783
100,0%