A magyar szempontból releváns (legalább 250 magyar etnikumú lakossal rendelkező) városok, községek adatlapjai.
Utoljára módosítva: 2020. január 3. - cégstatisztikák
Község Hargita megyében. Régió: Erdély, Közép fejlesztési régió, Székelyföld alrégió, Székelyföldi tömb.
| Román név | Magyar név | Összlakosság | Magyar lakosság | Magyarok aránya |
|---|---|---|---|---|
| Vărşag | Székelyvarság | 1 580 | 1 565 | 99,7% |
Forrás: A 2011-es népszámlálás alapján
A magyar etnikumúak arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| 1977 | 1992 | 2002 | 2011 | |
|---|---|---|---|---|
| Összlakosság | 1 808 | 1 560 | 1 515 | 1 580 |
| Román etnikum | 20 (1,1%) | 4 (0,3%) | 4 (0,3%) | 4 (0,3%) |
| Magyar etnikum | 1 788 (98,9%) | 1 556 (99,7%) | 1 511 (99,7%) | 1 565 (99,7%) |
| Roma etnikum | 0 (0,0%) | 0 (0,0%) | 0 (0,0%) | 0 (0,0%) |
| Német etnikum | 0 (0,0%) | 0 (0,0%) | 0 (0,0%) | 0 (0,0%) |
| Egyéb etnikum | 0 (0,0%) | 0 (0,0%) | 0 (0,0%) | 0 (0,0%) |
| nincs adat | 11 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 1977-2011
Az etnikum arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| Személy | Arány (%) | |
|---|---|---|
| Román anyanyelvű | 3 | 0,2% |
| Magyar anyanyelvű | 1 564 | 99,8% |
| Roma anyanyelvű | 0 | 0,0% |
| Német anyanyelvű | 0 | 0,0% |
| Egyéb anyanyelvű | 0 | 0,0% |
| nincs adat | 13 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az anyanyelv arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.
| Személy | Arány (%) | |
|---|---|---|
| Ortodox | 6 | 0,4% |
| Római katolikus | 1 535 | 97,8% |
| Református | 16 | 1,0% |
| Pünkösdista | * | - |
| Görög katolikus | * | - |
| Baptista | 0 | 0,0% |
| Adventista | 0 | 0,0% |
| Unitárius | 7 | 0,4% |
| Jehova tanúi | 0 | 0,0% |
| Evangélikus-lutheránus | 0 | 0,0% |
| Egyéb | * | - |
| Felekezeten kívüliek és ateisták | * | - |
| nincs adat | 11 |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az egyes felekezetek arányát a vallásukról nyilatkozók populációjából számítjuk.
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata (heteroidentifikáció alapján) Románia szintjén 1 232 797 főre becsülte a roma etnikumú lakosság számát. A magyar nyelvű romák száma mintegy 105 000 főre tehető, ami a magyar anyanyelvű népesség 8,4%-át jelenti. A magyarul beszélő romák kétharmada telepeken, szegregátumokban él. A részletes eredmények és a kutatás módszertana a Magyarul beszélő romák Erdélyben. Területi elhelyezkedés és lakóhelyi szegregáció című elemzésünkben olvashatók.
| Romák becsült száma |
Aránya a népes- ségben |
Magyarul beszélő romák |
Telepen élő romák | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Száma | Aránya | Nyelvhasználat a telep(ek)en | |||||||
| Szám | % | Román | Magyar | Romani | |||||
Nincs számottevő roma népesség | - | - | - | - | - | - | - | - | |
Az alábbi táblázatban az adott közigazgatási egységben működő magyar tannyelven (is) oktató iskolák (oktatási helyszínek), illetve diáklétszámok tekinthetők meg, a 2017/2018, 2018/2019, illetve 2019/2020-as tanévekre, oktatási szintek szerint. A 2019/2020-as tanévben Románia 929 iskolájában működött magyar tannyelvű osztály, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult magyarul (a közoktatásban lévők 4,9%-a). A részletes eredmények és az adatok forrása A romániai magyar iskolahálózat szerkezete című elemzésünkben olvashatók.
| Iskola magyar neve / Magyarul tanuló diákok száma |
Település | Elemi | Általános | Líceum | Szakiskola | Posztlíceum | ||||||||||
| 2017 | 2018 | 2019 | 2017 | 2018 | 2019 | 2017 | 2018 | 2019 | 2017 | 2018 | 2019 | 2017 | 2018 | 2019 | ||
József Attila Általános Iskola | Székelyvarság | 23 | 22 | 22 | 23 | 27 | 26 | |||||||||
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola | Székelyvarság | 42 | 34 | 33 | 63 | 60 | 59 | |||||||||
Tisztás Elemi Iskola | Székelyvarság | 28 | 29 | 26 | ||||||||||||
Az adatok gyűjtője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR), forrása az INS Tempo-online adatbázisa (AGR101B – adattábla). A területhasználati adatok a 2014-es évre vonatkoznak, mivel ezt követően a kataszteri nyilvántartás elkészültéig megszűnt az adatok frissítése.
| Terület (km2) | Százalék (%) | |
|---|---|---|
| Teljes közigazgatási terület | 77,9 | 100,0% |
| ebből szántó | 4,2 | 5,4% |
| ebből egyéb mezőgazdasági terület (pl. legelő, gyümölcsös) | 28,4 | 36,4% |
| ebből erdő | 43 | 55,2% |
| ebből egyéb nem mezőgazdasági terület (pl. beépített területek, utak, folyók) | 2,3 | 3,0% |
Az önkormányzatok bevételeinek forrása a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatfájlok (itt, letöltve 2020.09.03.). A jövedelemadóból származó bevételek helyben maradt hányada és az önkormányzatok helyi forrásokból származó jövedelmei együtt teszik ki az önkormányzatok saját jövedelmét. Az áfából, a jövedelemadó visszaosztásából, a szubvenciókból és egyéb forrásokból származó bevételeket a visszaosztott bevételek alá vontuk egybe. Az európai uniós források 2011-től vannak külön tételként közölve, előtte az egyéb jövedelmek kategóriába voltak besorolva. Az egy főre eső jövedelmeket a 2011-es népszámláláskor rögzített állandó lakosság alapján számítottuk.
| 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Összjövedelem (ezer lej) | 3 487 | 2 587 | 2 474 | 2 060 | 2 628 | 5 921 | 10 192 | 4 556 | 3 511 | 4 284 | 5 470 |
| Saját jövedelem aránya (%) | 6,8% | 12,1% | 14,5% | 16,0% | 17,8% | 9,0% | 5,4% | 13,5% | 20,6% | 18,4% | 19,6% |
| Visszaosztott jövedelem aránya (%) | 93,2% | 87,9% | 85,5% | 84,0% | 82,2% | 52,1% | 52,0% | 73,1% | 79,4% | 71,5% | 80,4% |
| Európai uniós források aránya (%) | - | - | - | - | - | 38,9% | 42,6% | 13,4% | - | 10,1% | 0,0% |
| Egy főre jutó összjövedelem (lej) | 2 207 | 1 637 | 1 566 | 1 304 | 1 663 | 3 748 | 6 451 | 2 884 | 2 222 | 2 711 | 3 462 |
| Egy főre jutó saját jövedelem (lej) | 150 | 197 | 228 | 209 | 295 | 338 | 350 | 389 | 458 | 500 | 678 |
Adatforrás: Országos Statisztikai Intézet (INS). *-gal jelölve azok az időpontok, amelyek után a közigazgatási egység struktúrájában átalakulás következett be. A változás aránya a táblázatban közölt korábbi időponthoz viszonyított csökkenést vagy növekedést jelzi (pl. 2002-1992/1992).
| 1992 | 2002 | 2011 | 2017 | |
|---|---|---|---|---|
| Lakások száma | 667 | 750 | 840 | 860 |
| Változás a korábbi időponthoz képest (%) | 12,4% | 12,0% | 2,4% |
| Lakások száma | Arány az összes lakáson belül (%) | |
|---|---|---|
| Elektromos árammal ellátott | 799 | 95,7% |
| Vezetékes vízzel ellátott | 611 | 73,2% |
| Szennyvízelvezetéssel ellátott | 566 | 67,8% |
| Konyhával rendelkező | 723 | 86,6% |
| Fürdőszobával rendelkező | 489 | 58,6% |
Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
| Aktív cégek száma |
Cégsűrűség (ezer lakosra jutó cégek száma) |
Forgalom (millió lej) |
Ezer főre jutó forgalom (lej) |
|
|---|---|---|---|---|
| Abszolút érték | 35 | 22,2 | 25,1 | 15,9 |
| Arány az erdélyi átlaghoz képest (%) | 81,0% | 25,0% | ||
| Arány a megyei átlaghoz képest (%) | 100,0% | 44,0% |
Cégek számának és forgalmának megoszlása ágazatok szerint
| Ágazat | Cégszám (%) | Forgalom (%) |
|---|---|---|
| Kereskedelem | 20,0% | 3,0% |
| Komplex ipar | 2,9% | 0,8% |
| Könnyűipar | 22,9% | 60,6% |
| Szellemi szolgálatások | 2,9% | 0,2% |
| Egyéb szolgáltatások | 2,9% | 0,2% |
| Szállítás | 0,0% | 0,0% |
| Építkezés | 8,6% | 11,8% |
| Mezőgazdaság | 25,7% | 21,8% |
| Bányászat | 2,9% | 0,2% |
| Szállodák és vendéglátás | 11,4% | 1,5% |
A nyers adatok forrása a kereskedelmi társaságok és a szövetkezeti társulások mérlegadata (data.gov.ro). További módszertani megjegyzések az elemzésünkben találhatók.
Egyelőre az elmúlt két önkormányzati választás adatai tekinthetők meg. A 2016-os adatok forrása a Központi Választási Iroda (BEC) végleges adatai, a 2020-as adatoké az Állandó Választási Hatóság (AEP) 2020. október 8-án közzétett eredményei. A települések szintjén a megyei tanácsosi listára, a polgármesterre és a helyi tanácsra leadott szavazatok böngészhetők. Megyék, régiók és országos szinten csak a megyei lista eredményeit jelenítjük meg. Az országos összesítésbe beleszámítjuk Bukarest Municípium Főtanácsát (CGMB) is. Minden esetben az első legtöbb 15 pártot jelenítjük meg szavazataik csökkenő sorrendjében. A pártok, jelöltek nevei esetében csupán az RMDSZ, EMSZ, EMNP, MPP megnevezését egységesítettük és fordítottuk magyarra. A „Mand.” oszlop a mandátumok számát jelöli. 2020-ban a megyei tanácsok esetében egy mandátum a közvetlenül megválasztott megyei tanácselnöké, amely így táblázatunkban nem szerepel.
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | ||
| 1 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 521 | 76,2% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 454 | 86,5% | |||
| 2 | Erdélyi Magyar Néppárt | 132 | 19,3% | Erdélyi Magyar Szövetség | 26 | 5,0% | |||
| 3 | Partidul Social Democrat | 13 | 1,9% | Partidul Social Democrat | 18 | 3,4% | |||
| 4 | Partidul Național Liberal | 10 | 1,5% | Partidul Național Liberal | 13 | 2,5% | |||
| 5 | Magyar Polgári Párt | 7 | 1,0% | Partidul Oamenilor Liberi | 8 | 1,5% | |||
| 6 | Partidul România Mare | 1 | 0,1% | Partidul Mișcarea Populară | 4 | 0,8% | |||
| 7 | Alianța USR-PLUS | 2 | 0,4% | ||||||
| 8 | Partidul Pro România | 0 | 0,0% | ||||||
| Összesen | 684 | 100,0% | Összesen | 525 | 100,0% |
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt | Jelölt | Szavazat | % | Párt | Jelölt | Szavazat | % | ||
| 1 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | Tamás Ernő | 572 | 77,8% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | Tamás Ernő | 551 | 100,0% | |
| 2 | Erdélyi Magyar Néppárt | Borbély Gyula-Romuáld | 163 | 22,2% | |||||
| Összesen | 735 | 100,0% | Összesen | 551 | 100,0% |
Önkormányzati választások 2016 Önkormányzati választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | ||
| 1 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 514 | 71,3% | 8 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 464 | 82,6% | 9 | |
| 2 | Erdélyi Magyar Néppárt | 207 | 28,7% | 3 | Erdélyi Magyar Szövetség | 98 | 17,4% | 2 | |
| Összesen | 721 | 100,0% | 11 | Összesen | 562 | 100,0% | 11 |
Parlamenti választások 2016 Parlamenti választások 2020 | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt, jelölt | Szavazat | % | Mand. | Párt, jelölt | Szavazat | % | |||
| 1 | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 578 | 95,7% | Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 504 | 94,7% | |||
| 2 | Partidul Social Democrat | 5 | 0,8% | Partidul Social Democrat | 5 | 0,9% | |||
| 3 | Partidul România Mare | 3 | 0,5% | Asociația Liga Albanezilor din România | 4 | 0,8% | |||
| 4 | Partidul Alianța Liberalilor și Democraților | 3 | 0,5% | Partidul Mișcarea Populară | 4 | 0,8% | |||
| 5 | Asociația Macedonenilor din România | 3 | 0,5% | Asociația Italienilor din România – RO.AS.IT. | 3 | 0,6% | |||
| 6 | Partidul Ecologist Român | 2 | 0,3% | Alianța USR PLUS | 2 | 0,4% | |||
| 7 | Uniunea Salvați România | 2 | 0,3% | Asociația Macedonenilor din România | 2 | 0,4% | |||
| 8 | Partidul Național Liberal | 1 | 0,2% | Partidul Național Liberal | 2 | 0,4% | |||
| 9 | Partidul Mișcarea Populară | 1 | 0,2% | Partidul Pro România | 2 | 0,4% | |||
| 10 | Forumul Democrat al Germanilor din România | 1 | 0,2% | Partidul România Mare | 2 | 0,4% | |||
| Egyéb | Egyéb | 5 | 0,8% | Egyéb | 2 | 0,4% | |||
| Összesen | 604 | 100,0% | Összesen | 532 | 100,0% |