HU | EN
A magyar szempontból releváns (legalább 250 magyar etnikumú lakossal rendelkező) városok, községek adatlapjai.
Utoljára módosítva: 2020. január 3. - cégstatisztikák

Szentegyháza (Vlăhița)

Város Hargita megyében. Régió: Erdély, Közép fejlesztési régió, Székelyföld alrégió, Székelyföldi tömb.

Beosztott települések
Népesség, etnikumok
Anyanyelvi megoszlás
Vallási, felekezeti megoszlás
Roma népesség - SocioRoMap
Iskolahálózat, diáklétszámok
Területhasználat
Önkormányzatok költségvetése
Lakásállomány
Lakás-infrastruktúra
Cégstatisztikák 2018
Választási eredmények

Beosztott települések

Román név Magyar név Összlakosság Magyar lakosság Magyarok aránya
Vlăhiţa Szentegyháza 6 651 6 468 99,1%
Minele Lueta Szentkeresztbánya 163 158 99,4%
Băile Homorod Homoródfürdő 84 78 95,1%

Forrás: A 2011-es népszámlálás alapján
A magyar etnikumúak arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.


Népesség, etnikumok

1977 1992 2002 2011
Összlakosság
6 636
7 667
7 042
6 898
Román etnikum
123
(1,9%)
62
(0,8%)
79
(1,1%)
55
(0,8%)
Magyar etnikum
6 347
(95,6%)
7 564
(98,7%)
6 960
(98,8%)
6 704
(99,0%)
Roma etnikum
158
(2,4%)
34
(0,4%)
0
(0,0%)
7
(0,1%)
Német etnikum
6
(0,1%)
7
(0,1%)
3
(0,0%)
*
(-)
Egyéb etnikum
*
(-)
0
(0,0%)
0
(0,0%)
*
(-)
nincs adat
129

Forrás: Népszámlálási adatok, 1977-2011
Az etnikum arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.

Anyanyelvi megoszlás

Személy Arány (%)
Román anyanyelvű
53
0,8%
Magyar anyanyelvű
6 713
99,2%
Roma anyanyelvű
0
0,0%
Német anyanyelvű
*
-
Egyéb anyanyelvű
0
0,0%
nincs adat
129

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az anyanyelv arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.

Vallási, felekezeti megoszlás

Személy Arány (%)
Ortodox
50
0,7%
Római katolikus
6 017
88,9%
Református
293
4,3%
Pünkösdista
0
0,0%
Görög katolikus
*
-
Baptista
18
0,3%
Adventista
*
-
Unitárius
250
3,7%
Jehova tanúi
79
1,2%
Evangélikus-lutheránus
*
-
Egyéb
45
0,7%
Felekezeten kívüliek és ateisták
11
0,2%
nincs adat
130

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az egyes felekezetek arányát a vallásukról nyilatkozók populációjából számítjuk.

Roma népesség - SocioRoMap

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata (heteroidentifikáció alapján) Románia szintjén 1 232 797 főre becsülte a roma etnikumú lakosság számát. A magyar nyelvű romák száma mintegy 105 000 főre tehető, ami a magyar anyanyelvű népesség 8,4%-át jelenti. A magyarul beszélő romák kétharmada telepeken, szegregátumokban él. A részletes eredmények és a kutatás módszertana a Magyarul beszélő romák Erdélyben. Területi elhelyezkedés és lakóhelyi szegregáció című elemzésünkben olvashatók.

Romák
becsült
száma
Aránya
a népes-
ségben
Magyarul beszélő
romák
Telepen élő romák
Száma Aránya Nyelvhasználat a telep(ek)en
Szám % Román Magyar Romani
556
8%
556
100%
556
100%
(Szinte) senki
(5% alatt)
Mindenki, nagy
többség (80% felett)
(Szinte) senki
(5% alatt)

Iskolahálózat, diáklétszámok

Az alábbi táblázatban az adott közigazgatási egységben működő magyar tannyelven (is) oktató iskolák (oktatási helyszínek), illetve diáklétszámok tekinthetők meg, a 2017/2018, 2018/2019, illetve 2019/2020-as tanévekre, oktatási szintek szerint. A 2019/2020-as tanévben Románia 929 iskolájában működött magyar tannyelvű osztály, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult magyarul (a közoktatásban lévők 4,9%-a). A részletes eredmények és az adatok forrása A romániai magyar iskolahálózat szerkezete című elemzésünkben olvashatók.

Iskola magyar neve /
Magyarul tanuló diákok száma
Település Elemi Általános Líceum Szakiskola Posztlíceum
2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019
Gábor Áron Szakközépiskola
Szentegyháza
110
68
78
67
67
72
Mártonffi János Általános Iskola
Szentegyháza
201
194
190
140
143
147
Tamási Áron Általános Iskola
Szentegyháza
190
184
178
141
161
152

Területhasználat

Az adatok gyűjtője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR), forrása az INS Tempo-online adatbázisa (AGR101B – adattábla). A területhasználati adatok a 2014-es évre vonatkoznak, mivel ezt követően a kataszteri nyilvántartás elkészültéig megszűnt az adatok frissítése.

Terület (km2) Százalék (%)
Teljes közigazgatási terület
75,3
100,0%
     ebből szántó
5,5
7,3%
     ebből egyéb mezőgazdasági terület
     (pl. legelő, gyümölcsös)
30,4
40,4%
     ebből erdő
35,8
47,5%
     ebből egyéb nem mezőgazdasági terület
     (pl. beépített területek, utak, folyók)
3,6
4,7%

Önkormányzatok költségvetése

Az önkormányzatok bevételeinek forrása a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatfájlok (itt, letöltve 2020.09.03.). A jövedelemadóból származó bevételek helyben maradt hányada és az önkormányzatok helyi forrásokból származó jövedelmei együtt teszik ki az önkormányzatok saját jövedelmét. Az áfából, a jövedelemadó visszaosztásából, a szubvenciókból és egyéb forrásokból származó bevételeket a visszaosztott bevételek alá vontuk egybe. Az európai uniós források 2011-től vannak külön tételként közölve, előtte az egyéb jövedelmek kategóriába voltak besorolva. Az egy főre eső jövedelmeket a 2011-es népszámláláskor rögzített állandó lakosság alapján számítottuk.

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Összjövedelem (ezer lej)
9 053
8 605
7 747
7 917
8 154
10 052
13 646
11 768
13 138
13 172
16 634
Saját jövedelem aránya (%)
21,8%
24,8%
26,2%
32,5%
31,7%
28,7%
22,4%
31,3%
28,7%
24,5%
25,1%
Visszaosztott jövedelem aránya (%)
78,2%
75,2%
73,8%
66,7%
67,7%
71,0%
76,0%
68,5%
71,3%
66,8%
74,1%
Európai uniós források aránya (%)
-
-
-
0,8%
0,6%
0,3%
1,7%
0,2%
-
8,7%
0,8%
Egy főre jutó összjövedelem (lej)
1 312
1 247
1 123
1 148
1 182
1 457
1 978
1 706
1 905
1 910
2 411
Egy főre jutó saját jövedelem (lej)
286
310
294
373
374
418
442
534
547
468
605

Lakásállomány

Adatforrás: Országos Statisztikai Intézet (INS). *-gal jelölve azok az időpontok, amelyek után a közigazgatási egység struktúrájában átalakulás következett be. A változás aránya a táblázatban közölt korábbi időponthoz viszonyított csökkenést vagy növekedést jelzi (pl. 2002-1992/1992).

1992 2002 2011 2017
Lakások száma
2 304
2 613
2 694
2 727
Változás a korábbi időponthoz képest (%)
13,4%
3,1%
1,2%

Lakás-infrastruktúra

Lakások száma Arány az összes lakáson belül (%)
Elektromos árammal ellátott
2 418
91,8%
Vezetékes vízzel ellátott
2 311
87,7%
Szennyvízelvezetéssel ellátott
2 116
80,3%
Konyhával rendelkező
2 482
94,2%
Fürdőszobával rendelkező
2 009
76,3%

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011

Cégstatisztikák 2018

Aktív cégek
száma
Cégsűrűség
(ezer lakosra jutó
cégek száma)
Forgalom
(millió lej)
Ezer főre jutó
forgalom (lej)
Abszolút érték
109
15,8
159,9
23,2
Arány az erdélyi átlaghoz képest (%)
58,0%
37,0%
Arány a megyei átlaghoz képest (%)
72,0%
64,0%

Cégek számának és forgalmának megoszlása ágazatok szerint

Ágazat Cégszám (%) Forgalom (%)
Kereskedelem
27,5%
31,4%
Komplex ipar
6,4%
6,6%
Könnyűipar
7,3%
3,8%
Szellemi szolgálatások
10,1%
0,5%
Egyéb szolgáltatások
9,2%
16,5%
Szállítás
5,5%
6,4%
Építkezés
12,8%
16,3%
Mezőgazdaság
7,3%
7,6%
Bányászat
1,8%
6,1%
Szállodák és vendéglátás
11,9%
4,7%

A nyers adatok forrása a kereskedelmi társaságok és a szövetkezeti társulások mérlegadata (data.gov.ro). További módszertani megjegyzések az elemzésünkben találhatók.

Választási eredmények

Egyelőre az elmúlt két önkormányzati választás adatai tekinthetők meg. A 2016-os adatok forrása a Központi Választási Iroda (BEC) végleges adatai, a 2020-as adatoké az Állandó Választási Hatóság (AEP) 2020. október 8-án közzétett eredményei. A települések szintjén a megyei tanácsosi listára, a polgármesterre és a helyi tanácsra leadott szavazatok böngészhetők. Megyék, régiók és országos szinten csak a megyei lista eredményeit jelenítjük meg. Az országos összesítésbe beleszámítjuk Bukarest Municípium Főtanácsát (CGMB) is. Minden esetben az első legtöbb 15 pártot jelenítjük meg szavazataik csökkenő sorrendjében. A pártok, jelöltek nevei esetében csupán az RMDSZ, EMSZ, EMNP, MPP megnevezését egységesítettük és fordítottuk magyarra. A „Mand.” oszlop a mandátumok számát jelöli. 2020-ban a megyei tanácsok esetében egy mandátum a közvetlenül megválasztott megyei tanácselnöké, amely így táblázatunkban nem szerepel.

Megyei tanács

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat % Mand.
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 323
45,2%
Erdélyi Magyar Szövetség
1 507
53,6%
2
Erdélyi Magyar Néppárt
741
25,3%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 048
37,3%
3
Magyar Polgári Párt
698
23,8%
Partidul Național Liberal
86
3,1%
4
Partidul Social Democrat
73
2,5%
Partidul Social Democrat
77
2,7%
5
Partidul Național Liberal
68
2,3%
Partidul Oamenilor Liberi
58
2,1%
6
Partidul România Mare
26
0,9%
Partidul Pro România
17
0,6%
7
Alianța USR-PLUS
12
0,4%
8
Partidul Mișcarea Populară
8
0,3%
Összesen
2 929
100,0%
Összesen
2 813
100,0%

Polgármester

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt Jelölt Szavazat % Párt Jelölt Szavazat %
1
MPP - EMNP Szövetség
Molnár Tibor
1 623
51,5%
Erdélyi Magyar Szövetség
Lőrincz Csaba
2 238
75,6%
2
Független jelölt
András Attila
831
26,4%
Független jelölt
Rus Sándor
330
11,2%
3
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Rus Sándor
698
22,1%
Független jelölt
Pető Csaba
260
8,8%
4
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Both József
131
4,4%
Összesen
3 152
100,0%
Összesen
2 959
100,0%

Helyi tanács

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat % Mand.
1
MPP - EMNP Szövetség
1 678
57,2%
9
Erdélyi Magyar Szövetség
2 013
70,6%
12
2
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
650
22,1%
4
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
397
13,9%
2
3
Szőcs Csongor-Imre
277
9,4%
1
Rus Sándor
240
8,4%
1
4
Ambrus Zsuzsánna
188
6,4%
1
Lőrincz Levente
132
4,6%
5
Szabó Levente
143
4,9%
Márton Gábor
69
2,4%
Összesen
2 936
100,0%
15
Összesen
2 851
100,0%
15

Képviselőház

Parlamenti választások 2016
Parlamenti választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat %
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 941
94,2%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 780
94,9%
2
Partidul Social Democrat
31
1,5%
Partidul Național Liberal
14
0,7%
3
Uniunea Salvați România
29
1,4%
Partidul Social Democrat
14
0,7%
4
Partidul Național Liberal
17
0,8%
Alianța USR PLUS
13
0,7%
5
Forumul Democrat al Germanilor din România
6
0,3%
Asociația Liga Albanezilor din România
9
0,5%
6
Partidul Alianța Liberalilor și Democraților
6
0,3%
Alianța Pentru Unirea Românilor
8
0,4%
7
Partidul Mișcarea Populară
5
0,2%
Partidul Pro România
8
0,4%
8
Partidul România Mare
4
0,2%
Partidul Ecologist Român
6
0,3%
9
Partidul Ecologist Român
4
0,2%
Partidul Mișcarea Populară
6
0,3%
10
Partidul România Unită
4
0,2%
Asociația Italienilor din România – RO.AS.IT.
3
0,2%
Egyéb
Egyéb
13
0,6%
Egyéb
15
0,8%
Összesen
2 060
100,0%
Összesen
1 876
100,0%