HU | EN
A magyar szempontból releváns (legalább 250 magyar etnikumú lakossal rendelkező) városok, községek adatlapjai.
Utoljára módosítva: 2020. január 3. - cégstatisztikák

Bardóc (Brăduț)

Község Kovászna megyében. Régió: Erdély, Közép fejlesztési régió, Székelyföld alrégió, Székelyföldi tömb.

Beosztott települések
Népesség, etnikumok
Anyanyelvi megoszlás
Vallási, felekezeti megoszlás
Roma népesség - SocioRoMap
Iskolahálózat, diáklétszámok
Területhasználat
Önkormányzatok költségvetése
Lakásállomány
Lakás-infrastruktúra
Cégstatisztikák 2018
Választási eredmények

Beosztott települések

Román név Magyar név Összlakosság Magyar lakosság Magyarok aránya
Doboşeni Székelyszáldobos 2 001 919 49,1%
Filia Erdőfüle 1 142 1 128 99,9%
Brăduţ Bardóc 864 854 99,4%
Tălişoara Olasztelek 721 711 99,3%

Forrás: A 2011-es népszámlálás alapján
A magyar etnikumúak arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.


Népesség, etnikumok

1977 1992 2002 2011
Összlakosság
4 284
4 486
4 688
4 728
Román etnikum
282
(6,6%)
337
(7,5%)
195
(4,2%)
323
(7,1%)
Magyar etnikum
4 000
(93,4%)
4 140
(92,3%)
3 921
(83,6%)
3 612
(79,0%)
Roma etnikum
*
(-)
9
(0,2%)
570
(12,2%)
639
(14,0%)
Német etnikum
0
(0,0%)
0
(0,0%)
*
(-)
0
(0,0%)
Egyéb etnikum
0
(0,0%)
0
(0,0%)
0
(0,0%)
0
(0,0%)
nincs adat
154

Forrás: Népszámlálási adatok, 1977-2011
Az etnikum arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.

Anyanyelvi megoszlás

Személy Arány (%)
Román anyanyelvű
987
21,6%
Magyar anyanyelvű
3 587
78,4%
Roma anyanyelvű
0
0,0%
Német anyanyelvű
0
0,0%
Egyéb anyanyelvű
0
0,0%
nincs adat
154

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az anyanyelv arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.

Vallási, felekezeti megoszlás

Személy Arány (%)
Ortodox
13
0,3%
Római katolikus
143
3,1%
Református
3 158
69,0%
Pünkösdista
1 099
24,0%
Görög katolikus
0
0,0%
Baptista
*
-
Adventista
9
0,2%
Unitárius
116
2,5%
Jehova tanúi
13
0,3%
Evangélikus-lutheránus
*
-
Egyéb
3
0,1%
Felekezeten kívüliek és ateisták
16
0,3%
nincs adat
154

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az egyes felekezetek arányát a vallásukról nyilatkozók populációjából számítjuk.

Roma népesség - SocioRoMap

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata (heteroidentifikáció alapján) Románia szintjén 1 232 797 főre becsülte a roma etnikumú lakosság számát. A magyar nyelvű romák száma mintegy 105 000 főre tehető, ami a magyar anyanyelvű népesség 8,4%-át jelenti. A magyarul beszélő romák kétharmada telepeken, szegregátumokban él. A részletes eredmények és a kutatás módszertana a Magyarul beszélő romák Erdélyben. Területi elhelyezkedés és lakóhelyi szegregáció című elemzésünkben olvashatók.

Romák
becsült
száma
Aránya
a népes-
ségben
Magyarul beszélő
romák
Telepen élő romák
Száma Aránya Nyelvhasználat a telep(ek)en
Szám % Román Magyar Romani
1 144
24%
302
26%
1 124
98%
Mindenki, nagy
többség (80% felett)
Kisebbség
(20-49%)
(Szinte) senki
(5% alatt)

Iskolahálózat, diáklétszámok

Az alábbi táblázatban az adott közigazgatási egységben működő magyar tannyelven (is) oktató iskolák (oktatási helyszínek), illetve diáklétszámok tekinthetők meg, a 2017/2018, 2018/2019, illetve 2019/2020-as tanévekre, oktatási szintek szerint. A 2019/2020-as tanévben Románia 929 iskolájában működött magyar tannyelvű osztály, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult magyarul (a közoktatásban lévők 4,9%-a). A részletes eredmények és az adatok forrása A romániai magyar iskolahálózat szerkezete című elemzésünkben olvashatók.

Iskola magyar neve /
Magyarul tanuló diákok száma
Település Elemi Általános Líceum Szakiskola Posztlíceum
2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019
Benkő József Általános Iskola
Bardóc
38
34
28
66
74
78
Erdőfülei Általános Iskola
Erdőfüle
71
69
72
57
50
55
Székelyszáldobosi Általános Iskola
Székelyszáldobos
23
23
24
19
20
19
Olaszteleki Elemi Iskola
Olasztelek
20
20
18

Területhasználat

Az adatok gyűjtője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR), forrása az INS Tempo-online adatbázisa (AGR101B – adattábla). A területhasználati adatok a 2014-es évre vonatkoznak, mivel ezt követően a kataszteri nyilvántartás elkészültéig megszűnt az adatok frissítése.

Terület (km2) Százalék (%)
Teljes közigazgatási terület
169,7
100,0%
     ebből szántó
32,7
19,3%
     ebből egyéb mezőgazdasági terület
     (pl. legelő, gyümölcsös)
55,7
32,8%
     ebből erdő
76,6
45,1%
     ebből egyéb nem mezőgazdasági terület
     (pl. beépített területek, utak, folyók)
4,7
2,8%

Önkormányzatok költségvetése

Az önkormányzatok bevételeinek forrása a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatfájlok (itt, letöltve 2020.09.03.). A jövedelemadóból származó bevételek helyben maradt hányada és az önkormányzatok helyi forrásokból származó jövedelmei együtt teszik ki az önkormányzatok saját jövedelmét. Az áfából, a jövedelemadó visszaosztásából, a szubvenciókból és egyéb forrásokból származó bevételeket a visszaosztott bevételek alá vontuk egybe. Az európai uniós források 2011-től vannak külön tételként közölve, előtte az egyéb jövedelmek kategóriába voltak besorolva. Az egy főre eső jövedelmeket a 2011-es népszámláláskor rögzített állandó lakosság alapján számítottuk.

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Összjövedelem (ezer lej)
5 423
5 495
4 965
15 207
13 874
11 354
8 073
7 316
8 938
9 216
9 546
Saját jövedelem aránya (%)
17,9%
19,2%
19,9%
6,5%
7,5%
10,1%
15,0%
18,3%
17,7%
18,7%
21,3%
Visszaosztott jövedelem aránya (%)
82,1%
80,8%
80,1%
26,7%
45,3%
88,2%
78,9%
81,7%
82,3%
72,7%
77,7%
Európai uniós források aránya (%)
-
-
-
66,7%
47,2%
1,7%
6,1%
-
-
8,6%
1,0%
Egy főre jutó összjövedelem (lej)
1 147
1 162
1 050
3 216
2 934
2 401
1 708
1 547
1 890
1 949
2 019
Egy főre jutó saját jövedelem (lej)
206
224
209
211
220
243
256
284
334
365
430

Lakásállomány

Adatforrás: Országos Statisztikai Intézet (INS). *-gal jelölve azok az időpontok, amelyek után a közigazgatási egység struktúrájában átalakulás következett be. A változás aránya a táblázatban közölt korábbi időponthoz viszonyított csökkenést vagy növekedést jelzi (pl. 2002-1992/1992).

1992 2002 2011 2017
Lakások száma
1 445
1 653
1 740
1 752
Változás a korábbi időponthoz képest (%)
14,4%
5,3%
0,7%

Lakás-infrastruktúra

Lakások száma Arány az összes lakáson belül (%)
Elektromos árammal ellátott
1 579
92,2%
Vezetékes vízzel ellátott
802
46,8%
Szennyvízelvezetéssel ellátott
801
46,8%
Konyhával rendelkező
1 517
88,6%
Fürdőszobával rendelkező
792
46,2%

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011

Cégstatisztikák 2018

Aktív cégek
száma
Cégsűrűség
(ezer lakosra jutó
cégek száma)
Forgalom
(millió lej)
Ezer főre jutó
forgalom (lej)
Abszolút érték
43
9,1
46,5
9,8
Arány az erdélyi átlaghoz képest (%)
33,0%
16,0%
Arány a megyei átlaghoz képest (%)
49,0%
32,0%

Cégek számának és forgalmának megoszlása ágazatok szerint

Ágazat Cégszám (%) Forgalom (%)
Kereskedelem
27,9%
22,1%
Komplex ipar
2,3%
0,0%
Könnyűipar
20,9%
51,4%
Szellemi szolgálatások
2,3%
0,1%
Egyéb szolgáltatások
0,0%
0,0%
Szállítás
16,3%
6,5%
Építkezés
2,3%
0,5%
Mezőgazdaság
18,6%
16,2%
Bányászat
0,0%
0,0%
Szállodák és vendéglátás
9,3%
3,0%

A nyers adatok forrása a kereskedelmi társaságok és a szövetkezeti társulások mérlegadata (data.gov.ro). További módszertani megjegyzések az elemzésünkben találhatók.

Választási eredmények

Egyelőre az elmúlt két önkormányzati választás adatai tekinthetők meg. A 2016-os adatok forrása a Központi Választási Iroda (BEC) végleges adatai, a 2020-as adatoké az Állandó Választási Hatóság (AEP) 2020. október 8-án közzétett eredményei. A települések szintjén a megyei tanácsosi listára, a polgármesterre és a helyi tanácsra leadott szavazatok böngészhetők. Megyék, régiók és országos szinten csak a megyei lista eredményeit jelenítjük meg. Az országos összesítésbe beleszámítjuk Bukarest Municípium Főtanácsát (CGMB) is. Minden esetben az első legtöbb 15 pártot jelenítjük meg szavazataik csökkenő sorrendjében. A pártok, jelöltek nevei esetében csupán az RMDSZ, EMSZ, EMNP, MPP megnevezését egységesítettük és fordítottuk magyarra. A „Mand.” oszlop a mandátumok számát jelöli. 2020-ban a megyei tanácsok esetében egy mandátum a közvetlenül megválasztott megyei tanácselnöké, amely így táblázatunkban nem szerepel.

Megyei tanács

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat % Mand.
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 038
80,7%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 156
88,9%
2
Erdélyi Magyar Néppárt
106
8,2%
Asociația Partida Romilor "Pro-Europa"
41
3,2%
3
Partidul Național Liberal
32
2,5%
Erdélyi Magyar Szövetség
38
2,9%
4
Partidul Social Democrat
30
2,3%
Partidul Mișcarea Populară
15
1,2%
5
Magyar Polgári Párt
29
2,3%
Partidul Național Liberal
13
1,0%
6
Asociația Partida Romilor "Pro-Europa"
23
1,8%
Partidul Social Democrat
13
1,0%
7
Uniunea Națională pentru Progresul României
12
0,9%
Partidul Pro România
13
1,0%
8
Partidul Alianța Liberalilor și Democraților
7
0,5%
Alianța USR-PLUS
7
0,5%
9
Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal)
7
0,5%
Partidul Alianța Liberalilor și Democraților – ALDE
5
0,4%
10
Partidul România Unită
2
0,2%
Összesen
1 286
100,0%
Összesen
1 301
100,0%

Polgármester

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt Jelölt Szavazat % Párt Jelölt Szavazat %
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Balázsi Dénes
1 355
100,0%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Balázsi Dénes
1 359
100,0%
Összesen
1 355
100,0%
Összesen
1 359
100,0%

Helyi tanács

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat % Mand.
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 133
84,4%
13
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 234
92,6%
14
2
Erdélyi Magyar Néppárt
210
15,6%
2
Erdélyi Magyar Szövetség
98
7,4%
1
Összesen
1 343
100,0%
15
Összesen
1 332
100,0%
15

Képviselőház

Parlamenti választások 2016
Parlamenti választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat %
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 242
78,9%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 114
79,0%
2
Partidul Mișcarea Populară
237
15,0%
Partidul Social Democrat
80
5,7%
3
Partidul Social Democrat
23
1,5%
Partidul Pro România
56
4,0%
4
Partidul Național Liberal
15
1,0%
Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal)
46
3,3%
5
Asociația Partida Romilor "Pro-Europa"
11
0,7%
Alianța Pentru Unirea Românilor
40
2,8%
6
Uniunea Salvați România
8
0,5%
Asociația Liga Albanezilor din România
17
1,2%
7
Partidul Alianța Liberalilor și Democraților
7
0,4%
Asociația Partida Romilor “Pro-Europa”
13
0,9%
8
Forumul Democrat al Germanilor din România
4
0,3%
Partidul Național Liberal
9
0,6%
9
Uniunea Sârbilor din România
4
0,3%
Alianța USR PLUS
8
0,6%
10
Partidul Ecologist Român
4
0,3%
Partidul Mișcarea Populară
7
0,5%
Egyéb
Egyéb
20
1,3%
Egyéb
20
1,4%
Összesen
1 575
100,0%
Összesen
1 410
100,0%