HU | EN
A magyar szempontból releváns (legalább 250 magyar etnikumú lakossal rendelkező) városok, községek adatlapjai.
Utoljára módosítva: 2020. január 3. - cégstatisztikák

Csernáton (Cernat)

Község Kovászna megyében. Régió: Erdély, Közép fejlesztési régió, Székelyföld alrégió, Székelyföldi tömb.

Beosztott települések
Népesség, etnikumok
Anyanyelvi megoszlás
Vallási, felekezeti megoszlás
Roma népesség - SocioRoMap
Iskolahálózat, diáklétszámok
Területhasználat
Önkormányzatok költségvetése
Lakásállomány
Lakás-infrastruktúra
Cégstatisztikák 2018
Választási eredmények

Beosztott települések

Román név Magyar név Összlakosság Magyar lakosság Magyarok aránya
Cernat Csernáton 3 295 3 189 98,4%
Albiş Kézdialbis 404 401 99,3%
Icafalău Ikafalva 279 277 100%

Forrás: A 2011-es népszámlálás alapján
A magyar etnikumúak arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.


Népesség, etnikumok

1977 1992 2002 2011
Összlakosság
4 446
4 143
4 025
3 978
Román etnikum
92
(2,1%)
45
(1,1%)
52
(1,3%)
47
(1,2%)
Magyar etnikum
4 334
(97,5%)
4 098
(98,9%)
3 970
(98,6%)
3 867
(98,6%)
Roma etnikum
20
(0,4%)
0
(0,0%)
*
(-)
7
(0,2%)
Német etnikum
0
(0,0%)
0
(0,0%)
0
(0,0%)
0
(0,0%)
Egyéb etnikum
0
(0,0%)
0
(0,0%)
*
(-)
*
(-)
nincs adat
56

Forrás: Népszámlálási adatok, 1977-2011
Az etnikum arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.

Anyanyelvi megoszlás

Személy Arány (%)
Román anyanyelvű
44
1,1%
Magyar anyanyelvű
3 879
98,9%
Roma anyanyelvű
0
0,0%
Német anyanyelvű
0
0,0%
Egyéb anyanyelvű
0
0,0%
nincs adat
55

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az anyanyelv arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.

Vallási, felekezeti megoszlás

Személy Arány (%)
Ortodox
32
0,8%
Római katolikus
1 555
39,7%
Református
2 246
57,3%
Pünkösdista
0
0,0%
Görög katolikus
*
-
Baptista
32
0,8%
Adventista
0
0,0%
Unitárius
3
0,1%
Jehova tanúi
7
0,2%
Evangélikus-lutheránus
*
-
Egyéb
22
0,6%
Felekezeten kívüliek és ateisták
20
0,5%
nincs adat
58

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az egyes felekezetek arányát a vallásukról nyilatkozók populációjából számítjuk.

Roma népesség - SocioRoMap

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata (heteroidentifikáció alapján) Románia szintjén 1 232 797 főre becsülte a roma etnikumú lakosság számát. A magyar nyelvű romák száma mintegy 105 000 főre tehető, ami a magyar anyanyelvű népesség 8,4%-át jelenti. A magyarul beszélő romák kétharmada telepeken, szegregátumokban él. A részletes eredmények és a kutatás módszertana a Magyarul beszélő romák Erdélyben. Területi elhelyezkedés és lakóhelyi szegregáció című elemzésünkben olvashatók.

Romák
becsült
száma
Aránya
a népes-
ségben
Magyarul beszélő
romák
Telepen élő romák
Száma Aránya Nyelvhasználat a telep(ek)en
Szám % Román Magyar Romani
617
16%
617
100%
356
58%
Néhányan
(5-20%)
Mindenki, nagy
többség (80% felett)
(Szinte) senki
(5% alatt)

Iskolahálózat, diáklétszámok

Az alábbi táblázatban az adott közigazgatási egységben működő magyar tannyelven (is) oktató iskolák (oktatási helyszínek), illetve diáklétszámok tekinthetők meg, a 2017/2018, 2018/2019, illetve 2019/2020-as tanévekre, oktatási szintek szerint. A 2019/2020-as tanévben Románia 929 iskolájában működött magyar tannyelvű osztály, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult magyarul (a közoktatásban lévők 4,9%-a). A részletes eredmények és az adatok forrása A romániai magyar iskolahálózat szerkezete című elemzésünkben olvashatók.

Iskola magyar neve /
Magyarul tanuló diákok száma
Település Elemi Általános Líceum Szakiskola Posztlíceum
2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019
Bod Péter Általános Iskola
Csernáton
69
63
60
81
76
73
Végh Antal Általános Iskola
Csernáton
90
97
99
72
73
75
Kézdialbisi Elemi Iskola
Kézdialbis
18
13
15
Szabó Lajos Elemi Iskola
Ikafalva
10
9
8

Területhasználat

Az adatok gyűjtője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR), forrása az INS Tempo-online adatbázisa (AGR101B – adattábla). A területhasználati adatok a 2014-es évre vonatkoznak, mivel ezt követően a kataszteri nyilvántartás elkészültéig megszűnt az adatok frissítése.

Terület (km2) Százalék (%)
Teljes közigazgatási terület
114,4
100,0%
     ebből szántó
47,1
41,2%
     ebből egyéb mezőgazdasági terület
     (pl. legelő, gyümölcsös)
14,9
13,0%
     ebből erdő
46,9
41,0%
     ebből egyéb nem mezőgazdasági terület
     (pl. beépített területek, utak, folyók)
5,5
4,8%

Önkormányzatok költségvetése

Az önkormányzatok bevételeinek forrása a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatfájlok (itt, letöltve 2020.09.03.). A jövedelemadóból származó bevételek helyben maradt hányada és az önkormányzatok helyi forrásokból származó jövedelmei együtt teszik ki az önkormányzatok saját jövedelmét. Az áfából, a jövedelemadó visszaosztásából, a szubvenciókból és egyéb forrásokból származó bevételeket a visszaosztott bevételek alá vontuk egybe. Az európai uniós források 2011-től vannak külön tételként közölve, előtte az egyéb jövedelmek kategóriába voltak besorolva. Az egy főre eső jövedelmeket a 2011-es népszámláláskor rögzített állandó lakosság alapján számítottuk.

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Összjövedelem (ezer lej)
6 541
4 831
4 326
7 985
11 982
5 844
6 116
6 073
7 029
4 693
4 274
Saját jövedelem aránya (%)
16,3%
27,1%
31,9%
15,6%
13,0%
30,2%
29,6%
34,3%
29,2%
53,9%
56,0%
Visszaosztott jövedelem aránya (%)
83,7%
72,9%
68,0%
32,4%
34,5%
63,4%
61,4%
65,7%
65,6%
34,4%
44,0%
Európai uniós források aránya (%)
-
-
0,0%
52,0%
52,5%
6,4%
9,0%
-
5,2%
11,7%
-
Egy főre jutó összjövedelem (lej)
1 644
1 214
1 088
2 007
3 012
1 469
1 537
1 527
1 767
1 180
1 074
Egy főre jutó saját jövedelem (lej)
267
328
347
314
391
443
455
524
517
636
602

Lakásállomány

Adatforrás: Országos Statisztikai Intézet (INS). *-gal jelölve azok az időpontok, amelyek után a közigazgatási egység struktúrájában átalakulás következett be. A változás aránya a táblázatban közölt korábbi időponthoz viszonyított csökkenést vagy növekedést jelzi (pl. 2002-1992/1992).

1992 2002 2011 2017
Lakások száma
1 611
1 612
1 772
1 834
Változás a korábbi időponthoz képest (%)
0,1%
9,9%
3,5%

Lakás-infrastruktúra

Lakások száma Arány az összes lakáson belül (%)
Elektromos árammal ellátott
1 237
70,2%
Vezetékes vízzel ellátott
753
42,7%
Szennyvízelvezetéssel ellátott
588
33,4%
Konyhával rendelkező
1 212
68,7%
Fürdőszobával rendelkező
570
32,3%

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011

Cégstatisztikák 2018

Aktív cégek
száma
Cégsűrűség
(ezer lakosra jutó
cégek száma)
Forgalom
(millió lej)
Ezer főre jutó
forgalom (lej)
Abszolút érték
44
11,1
69,3
17,4
Arány az erdélyi átlaghoz képest (%)
40,0%
28,0%
Arány a megyei átlaghoz képest (%)
60,0%
57,0%

Cégek számának és forgalmának megoszlása ágazatok szerint

Ágazat Cégszám (%) Forgalom (%)
Kereskedelem
43,2%
61,7%
Komplex ipar
0,0%
0,0%
Könnyűipar
4,5%
0,1%
Szellemi szolgálatások
9,1%
1,0%
Egyéb szolgáltatások
2,3%
0,0%
Szállítás
6,8%
0,5%
Építkezés
2,3%
0,3%
Mezőgazdaság
22,7%
34,7%
Bányászat
0,0%
0,0%
Szállodák és vendéglátás
9,1%
1,6%

A nyers adatok forrása a kereskedelmi társaságok és a szövetkezeti társulások mérlegadata (data.gov.ro). További módszertani megjegyzések az elemzésünkben találhatók.

Választási eredmények

Egyelőre az elmúlt két önkormányzati választás adatai tekinthetők meg. A 2016-os adatok forrása a Központi Választási Iroda (BEC) végleges adatai, a 2020-as adatoké az Állandó Választási Hatóság (AEP) 2020. október 8-án közzétett eredményei. A települések szintjén a megyei tanácsosi listára, a polgármesterre és a helyi tanácsra leadott szavazatok böngészhetők. Megyék, régiók és országos szinten csak a megyei lista eredményeit jelenítjük meg. Az országos összesítésbe beleszámítjuk Bukarest Municípium Főtanácsát (CGMB) is. Minden esetben az első legtöbb 15 pártot jelenítjük meg szavazataik csökkenő sorrendjében. A pártok, jelöltek nevei esetében csupán az RMDSZ, EMSZ, EMNP, MPP megnevezését egységesítettük és fordítottuk magyarra. A „Mand.” oszlop a mandátumok számát jelöli. 2020-ban a megyei tanácsok esetében egy mandátum a közvetlenül megválasztott megyei tanácselnöké, amely így táblázatunkban nem szerepel.

Megyei tanács

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat % Mand.
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
767
71,9%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 018
73,2%
2
Magyar Polgári Párt
170
15,9%
Erdélyi Magyar Szövetség
185
13,3%
3
Erdélyi Magyar Néppárt
60
5,6%
Partidul Mișcarea Populară
61
4,4%
4
Partidul Național Liberal
20
1,9%
Asociația Partida Romilor "Pro-Europa"
43
3,1%
5
Uniunea Națională pentru Progresul României
15
1,4%
Partidul Național Liberal
33
2,4%
6
Partidul Social Democrat
13
1,2%
Alianța USR-PLUS
29
2,1%
7
Partidul Alianța Liberalilor și Democraților
11
1,0%
Partidul Alianța Liberalilor și Democraților – ALDE
8
0,6%
8
Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal)
4
0,4%
Partidul Pro România
8
0,6%
9
Asociația Partida Romilor "Pro-Europa"
4
0,4%
Partidul Social Democrat
5
0,4%
10
Partidul România Unită
3
0,3%
Összesen
1 067
100,0%
Összesen
1 390
100,0%

Polgármester

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt Jelölt Szavazat % Párt Jelölt Szavazat %
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Bölöni Dávid
1 078
100,0%
Független jelölt
Rákosi Árpád
802
53,8%
2
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Fábián Sándor
688
46,2%
Összesen
1 078
100,0%
Összesen
1 490
100,0%

Helyi tanács

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat % Mand.
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
766
70,1%
9
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
895
62,5%
8
2
Magyar Polgári Párt
256
23,4%
3
Erdélyi Magyar Szövetség
537
37,5%
5
3
Erdélyi Magyar Néppárt
71
6,5%
1
Összesen
1 093
100,0%
13
Összesen
1 432
100,0%
13

Képviselőház

Parlamenti választások 2016
Parlamenti választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat %
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 249
93,6%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
1 010
91,4%
2
Partidul Social Democrat
19
1,4%
Asociația Liga Albanezilor din România
17
1,5%
3
Partidul Național Liberal
18
1,3%
Partidul Social Democrat
17
1,5%
4
Partidul Alianța Liberalilor și Democraților
9
0,7%
Partidul Național Liberal
13
1,2%
5
Partidul Mișcarea Populară
8
0,6%
Alianța USR PLUS
9
0,8%
6
Alianța Noastră România
6
0,4%
Partidul Pro România
7
0,6%
7
Partidul Ecologist Român
4
0,3%
Asociația Partida Romilor “Pro-Europa”
6
0,5%
8
Uniunea Salvați România
4
0,3%
Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal)
5
0,5%
9
Partidul România Unită
3
0,2%
Partidul Mișcarea Populară
4
0,4%
10
Partidul Socialist Român
3
0,2%
Alianța Pentru Unirea Românilor
3
0,3%
Egyéb
Egyéb
12
0,9%
Egyéb
14
1,3%
Összesen
1 335
100,0%
Összesen
1 105
100,0%