HU | EN
A magyar szempontból releváns (legalább 250 magyar etnikumú lakossal rendelkező) városok, községek adatlapjai.
Utoljára módosítva: 2020. január 3. - cégstatisztikák

Maksa (Moacșa)

Község Kovászna megyében. Régió: Erdély, Közép fejlesztési régió, Székelyföld alrégió, Székelyföldi tömb.

Beosztott települések
Népesség, etnikumok
Anyanyelvi megoszlás
Vallási, felekezeti megoszlás
Roma népesség - SocioRoMap
Iskolahálózat, diáklétszámok
Területhasználat
Önkormányzatok költségvetése
Lakásállomány
Lakás-infrastruktúra
Cégstatisztikák 2018
Választási eredmények

Beosztott települések

Román név Magyar név Összlakosság Magyar lakosság Magyarok aránya
Moacşa Maksa 885 814 92,7%
Pădureni Sepsibesenyő 316 309 100%

Forrás: A 2011-es népszámlálás alapján
A magyar etnikumúak arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.


Népesség, etnikumok

1977 1992 2002 2011
Összlakosság
1 423
1 274
1 280
1 201
Román etnikum
34
(2,4%)
12
(0,9%)
31
(2,4%)
27
(2,3%)
Magyar etnikum
1 318
(92,6%)
1 232
(96,7%)
1 247
(97,4%)
1 123
(94,6%)
Roma etnikum
71
(5,0%)
30
(2,4%)
*
(-)
37
(3,1%)
Német etnikum
0
(0,0%)
0
(0,0%)
0
(0,0%)
0
(0,0%)
Egyéb etnikum
0
(0,0%)
0
(0,0%)
0
(0,0%)
0
(0,0%)
nincs adat
14

Forrás: Népszámlálási adatok, 1977-2011
Az etnikum arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.

Anyanyelvi megoszlás

Személy Arány (%)
Román anyanyelvű
28
2,4%
Magyar anyanyelvű
1 159
97,6%
Roma anyanyelvű
0
0,0%
Német anyanyelvű
0
0,0%
Egyéb anyanyelvű
0
0,0%
nincs adat
14

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az anyanyelv arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk.

Vallási, felekezeti megoszlás

Személy Arány (%)
Ortodox
24
2,0%
Római katolikus
73
6,1%
Református
1 069
90,1%
Pünkösdista
0
0,0%
Görög katolikus
0
0,0%
Baptista
0
0,0%
Adventista
*
-
Unitárius
6
0,5%
Jehova tanúi
*
-
Evangélikus-lutheránus
4
0,3%
Egyéb
0
0,0%
Felekezeten kívüliek és ateisták
8
0,7%
nincs adat
14

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011
* -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám
Az egyes felekezetek arányát a vallásukról nyilatkozók populációjából számítjuk.

Roma népesség - SocioRoMap

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata (heteroidentifikáció alapján) Románia szintjén 1 232 797 főre becsülte a roma etnikumú lakosság számát. A magyar nyelvű romák száma mintegy 105 000 főre tehető, ami a magyar anyanyelvű népesség 8,4%-át jelenti. A magyarul beszélő romák kétharmada telepeken, szegregátumokban él. A részletes eredmények és a kutatás módszertana a Magyarul beszélő romák Erdélyben. Területi elhelyezkedés és lakóhelyi szegregáció című elemzésünkben olvashatók.

Romák
becsült
száma
Aránya
a népes-
ségben
Magyarul beszélő
romák
Telepen élő romák
Száma Aránya Nyelvhasználat a telep(ek)en
Szám % Román Magyar Romani
Nincs számottevő roma népesség
-
-
-
-
-
-
-
-

Iskolahálózat, diáklétszámok

Az alábbi táblázatban az adott közigazgatási egységben működő magyar tannyelven (is) oktató iskolák (oktatási helyszínek), illetve diáklétszámok tekinthetők meg, a 2017/2018, 2018/2019, illetve 2019/2020-as tanévekre, oktatási szintek szerint. A 2019/2020-as tanévben Románia 929 iskolájában működött magyar tannyelvű osztály, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult magyarul (a közoktatásban lévők 4,9%-a). A részletes eredmények és az adatok forrása A romániai magyar iskolahálózat szerkezete című elemzésünkben olvashatók.

Iskola magyar neve /
Magyarul tanuló diákok száma
Település Elemi Általános Líceum Szakiskola Posztlíceum
2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019 2017 2018 2019
Orbán Balázs Általános Iskola
Maksa
39
39
33
35
35
41
Sepsibesenyői Elemi Iskola
Sepsibesenyő
12
11
11

Területhasználat

Az adatok gyűjtője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR), forrása az INS Tempo-online adatbázisa (AGR101B – adattábla). A területhasználati adatok a 2014-es évre vonatkoznak, mivel ezt követően a kataszteri nyilvántartás elkészültéig megszűnt az adatok frissítése.

Terület (km2) Százalék (%)
Teljes közigazgatási terület
35,8
100,0%
     ebből szántó
17,5
48,8%
     ebből egyéb mezőgazdasági terület
     (pl. legelő, gyümölcsös)
5,7
15,9%
     ebből erdő
9,2
25,8%
     ebből egyéb nem mezőgazdasági terület
     (pl. beépített területek, utak, folyók)
3,4
9,4%

Önkormányzatok költségvetése

Az önkormányzatok bevételeinek forrása a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatfájlok (itt, letöltve 2020.09.03.). A jövedelemadóból származó bevételek helyben maradt hányada és az önkormányzatok helyi forrásokból származó jövedelmei együtt teszik ki az önkormányzatok saját jövedelmét. Az áfából, a jövedelemadó visszaosztásából, a szubvenciókból és egyéb forrásokból származó bevételeket a visszaosztott bevételek alá vontuk egybe. Az európai uniós források 2011-től vannak külön tételként közölve, előtte az egyéb jövedelmek kategóriába voltak besorolva. Az egy főre eső jövedelmeket a 2011-es népszámláláskor rögzített állandó lakosság alapján számítottuk.

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Összjövedelem (ezer lej)
2 825
2 210
2 344
1 310
1 340
1 485
2 386
1 727
1 965
1 752
2 833
Saját jövedelem aránya (%)
8,2%
13,2%
14,4%
27,2%
30,3%
30,4%
18,1%
25,0%
26,5%
29,9%
21,0%
Visszaosztott jövedelem aránya (%)
91,8%
86,8%
85,6%
72,8%
69,7%
69,6%
81,9%
75,0%
73,5%
70,1%
73,0%
Európai uniós források aránya (%)
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
6,0%
Egy főre jutó összjövedelem (lej)
2 352
1 840
1 951
1 091
1 116
1 237
1 986
1 438
1 636
1 458
2 359
Egy főre jutó saját jövedelem (lej)
193
243
281
296
338
376
360
360
434
436
496

Lakásállomány

Adatforrás: Országos Statisztikai Intézet (INS). *-gal jelölve azok az időpontok, amelyek után a közigazgatási egység struktúrájában átalakulás következett be. A változás aránya a táblázatban közölt korábbi időponthoz viszonyított csökkenést vagy növekedést jelzi (pl. 2002-1992/1992).

1992 2002 2011 2017
Lakások száma
*
*
670
677
Változás a korábbi időponthoz képest (%)
0,0%
0,0%
1,0%

Lakás-infrastruktúra

Lakások száma Arány az összes lakáson belül (%)
Elektromos árammal ellátott
604
90,1%
Vezetékes vízzel ellátott
274
40,9%
Szennyvízelvezetéssel ellátott
256
38,2%
Konyhával rendelkező
541
80,7%
Fürdőszobával rendelkező
253
37,8%

Forrás: Népszámlálási adatok, 2011

Cégstatisztikák 2018

Aktív cégek
száma
Cégsűrűség
(ezer lakosra jutó
cégek száma)
Forgalom
(millió lej)
Ezer főre jutó
forgalom (lej)
Abszolút érték
17
14,2
48,1
40,1
Arány az erdélyi átlaghoz képest (%)
52,0%
64,0%
Arány a megyei átlaghoz képest (%)
76,0%
132,0%

Cégek számának és forgalmának megoszlása ágazatok szerint

Ágazat Cégszám (%) Forgalom (%)
Kereskedelem
41,2%
97,6%
Komplex ipar
0,0%
0,0%
Könnyűipar
0,0%
0,0%
Szellemi szolgálatások
5,9%
0,0%
Egyéb szolgáltatások
17,6%
1,0%
Szállítás
0,0%
0,0%
Építkezés
5,9%
0,4%
Mezőgazdaság
11,8%
0,2%
Bányászat
0,0%
0,0%
Szállodák és vendéglátás
17,6%
0,8%

A nyers adatok forrása a kereskedelmi társaságok és a szövetkezeti társulások mérlegadata (data.gov.ro). További módszertani megjegyzések az elemzésünkben találhatók.

Választási eredmények

Egyelőre az elmúlt két önkormányzati választás adatai tekinthetők meg. A 2016-os adatok forrása a Központi Választási Iroda (BEC) végleges adatai, a 2020-as adatoké az Állandó Választási Hatóság (AEP) 2020. október 8-án közzétett eredményei. A települések szintjén a megyei tanácsosi listára, a polgármesterre és a helyi tanácsra leadott szavazatok böngészhetők. Megyék, régiók és országos szinten csak a megyei lista eredményeit jelenítjük meg. Az országos összesítésbe beleszámítjuk Bukarest Municípium Főtanácsát (CGMB) is. Minden esetben az első legtöbb 15 pártot jelenítjük meg szavazataik csökkenő sorrendjében. A pártok, jelöltek nevei esetében csupán az RMDSZ, EMSZ, EMNP, MPP megnevezését egységesítettük és fordítottuk magyarra. A „Mand.” oszlop a mandátumok számát jelöli. 2020-ban a megyei tanácsok esetében egy mandátum a közvetlenül megválasztott megyei tanácselnöké, amely így táblázatunkban nem szerepel.

Megyei tanács

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat % Mand.
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
353
64,7%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
327
89,8%
2
Erdélyi Magyar Néppárt
134
24,5%
Asociația Partida Romilor "Pro-Europa"
13
3,6%
3
Magyar Polgári Párt
17
3,1%
Erdélyi Magyar Szövetség
9
2,5%
4
Partidul Național Liberal
15
2,7%
Partidul Social Democrat
6
1,6%
5
Partidul Social Democrat
7
1,3%
Partidul Național Liberal
4
1,1%
6
Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal)
7
1,3%
Partidul Mișcarea Populară
4
1,1%
7
Partidul Alianța Liberalilor și Democraților
5
0,9%
Partidul Alianța Liberalilor și Democraților – ALDE
1
0,3%
8
Partidul România Unită
4
0,7%
Partidul Pro România
0
0,0%
9
Asociația Partida Romilor "Pro-Europa"
3
0,5%
Alianța USR-PLUS
0
0,0%
10
Uniunea Națională pentru Progresul României
1
0,2%
Összesen
 546
100,0%
Összesen
364
100,0%

Polgármester

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt Jelölt Szavazat % Párt Jelölt Szavazat %
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Deszke János
309
48,8%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Deszke János
379
100,0%
2
Független jelölt
Selariu Gyula
172
27,2%
3
Erdélyi Magyar Néppárt
Bács-Benke László
152
24,0%
Összesen
633
100,0%
Összesen
379
100,0%

Helyi tanács

Önkormányzati választások 2016
Önkormányzati választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat % Mand.
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
287
49,4%
5
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
372
100,0%
9
2
Erdélyi Magyar Néppárt
144
24,8%
3
3
Forro Karoly
76
13,1%
1
4
Selariu Gyula
47
8,1%
5
Nagy Jozsef
15
2,6%
6
Sorbán György
12
2,1%
Összesen
581
100,0%
9
Összesen
372
100,0%
9

Képviselőház

Parlamenti választások 2016
Parlamenti választások 2020
Párt, jelölt Szavazat % Mand. Párt, jelölt Szavazat %
1
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
414
87,9%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
309
82,4%
2
Partidul Social Democrat
16
3,4%
Asociația Liga Albanezilor din România
16
4,3%
3
Partidul Alianța Liberalilor și Democraților
9
1,9%
Partidul Social Democrat
14
3,7%
4
Partidul Național Liberal
8
1,7%
Partidul Național Liberal
8
2,1%
5
Partidul România Unită
6
1,3%
Alianța USR PLUS
6
1,6%
6
Partidul Mișcarea Populară
5
1,1%
Partidul Pro România
4
1,1%
7
Uniunea Culturală a Rutenilor din România
5
1,1%
Alianța Pentru Unirea Românilor
3
0,8%
8
Asociația Partida Romilor "Pro-Europa"
3
0,6%
Partidul Mișcarea Populară
3
0,8%
9
Partidul Socialist Român
2
0,4%
Asociația Partida Romilor “Pro-Europa”
2
0,5%
10
Partidul Ecologist Român
1
0,2%
Partidul Puterii Umaniste (Social-Liberal)
2
0,5%
Egyéb
Egyéb
2
0,4%
Egyéb
8
2,1%
Összesen
471
100,0%
Összesen
375
100,0%