Romániában 2020. február 26-án jelent meg az első SARS-CoV-2 vírussal fertőzött eset. 2020. november 14-ig az ismert fertőzöttek száma elérte a 352 423-at, a rezidens lakosság 1,8%-át. A Covid19-cel összefüggésbe hozható halálesetek száma eddig az időpontig 8879, a rezidens lakosság 0,46‰-e (ezreléke), ami azt jelenti, hogy 2175 romániai lakosra jutott egy Covid-halálozás.

A „látható” roma lakosság száma az önkormányzati dolgozók heteroidentifikációja alapján mintegy kétszerese a népszámlálás során rögzített adatoknak. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata keretében Románia szintjén 1 232 797 romáról számoltak be a válaszadók. A felmérés adatai szerint ennek 37,7%-a, azaz 474 122 roma él Erdély területén, a népesség 7%-át alkotva. 

Annak ellenére, hogy Romániában a születéskor várható átlagos élettartam növekedésének lehetünk tanúi, a születéskor várható élethossz (75,3 év) még mindig jelentősen elmarad az EU-s átlagtól (81 év). A várható átlagos élettartam növekedésével párhuzamosan a nyers halálozási arányszám növekedése érhető tetten, ezt alapvetően a népesség elöregedése magyarázza.

A szolgáltatói ágazat súlya Kelet-Közép-Európában és ezen belül Romániában az európai átlaghoz képest lényegesen alacsonyabb. Ugyanakkor a 2008-as válságot követően a szolgáltatói szektor a régióban ugrásszerűen fejlődött: a növekedés dinamikusabb volt, mint más ágazatokban. 2018-ban a romániai szolgáltatói szektor a nemzeti hozzáadott érték (GVA) 44%-át állította elő. A szolgáltatásokban foglalkoztatottak (az összes foglalkoztatott 25%-a) arányukhoz képest nagyobb hozzáadott értéket állítanak elő.

Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben abszolút értékben jelentősen nőttek az egészségügyre fordított kiadások, az EU-n belül továbbra is Romániában költik a GDP legkisebb hányadát erre a célra. A fekvőbeteg-ellátás kapacitása kiemelkedő, ugyanakkor az ágyak kihasználtsága viszonylag mérsékelt, 64% körüli. Bár 2012 és 2018 között 22%-kal nőtt a gyakorló orvosok száma, nemzetközi viszonylatban ez továbbra is alacsony, ezer lakosra 2,9 orvos jut.

A koronavírus Erdélyben elnevezésű felmérés legfrissebb eredményei szerint a diákok nagy többsége bekapcsolódott a távoktatásba, mintegy 9% azok aránya, akik a tavaszi vakációt megelőző periódusról azt nyilatkozták, hogy az iskola nem biztosít semmilyen megoldást erre. A távoktatás formái viszont korántsem egységesek, a diákok csupán 45%-a számára elérhetők a valóban digitálisnak, interaktívnak tekinthető tanítási módszerek.

Az erdélyi magyarok körében szinte teljes konszenzus van abban, hogy a járvány gazdasági hatásai legalább annyira negatívak lesznek, mint a 2008-as pénzügyi válságé. Az adatok szerint a válaszadók 15%-a tekinthető súlyosan veszélyeztetettnek szociális szempontból, számukra a válság esetleges elhúzódása alapvető egzisztenciális problémákat eredményezhet.

Az erdélyi magyarok körében még nagyon alacsony a járvány egészségügyi hatása, ugyanakkor a mindennapok teljesen átalakultak, a lakosság egy újfajta életformára rendezkedett be. A legnagyobb problémák az új helyzetben pénzügyi és lélektani jellegűek.

Az ipar súlya az európai átlaghoz képest Kelet-Közép-Európában és ezen belül Romániában is jelentős. Románián belül Erdélyben kiemelkedő az ipar jelentősége, mind a GDP-hez való hozzájárulás, mind pedig az iparban foglalkoztatottak részaránya szempontjából.