Románia az egyik legnagyobb munkaerő-kibocsátó ország az Európai Unióban. Korábbi statisztikai elemzésünkben arra a következtetésre jutottunk, hogy az életvitelszerűen külföldön élő, romániai születésű népesség száma közel 4 millió volt 2020-ban az általunk megfigyelt 25 fogadó országban. Ez azt is jelenti, hogy a feltételezett, Romániában született 22,6 milliós népesség legkevesebb 18 százaléka élt külföldön 2020-ban. A Romániából kivándorlók öt legnagyobb célországa Olaszország, Németország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Magyarország.

Románia rezidens népességét 19,2 millió főre becsülte az Országos Statisztikai Intézet 2021. január 1-jére. Ebből 18,5 millió belföldi és mintegy 700 ezer fő volt külföldi születésű. A román állampolgársággal nem rendelkezők száma csupán 145 ezer. A külföldi születésű lakónépesség mintegy 40%-a a romániai migráció célországainak tekinthető államokban született, 60%-a pedig más országokban, elsősorban a Moldovai Köztársaságban (41,7%) és Ukrajnában (6,6%), a fennmaradt 11,7% képezheti a munkavállalás céljával érkező, EU-n kívüli bevándorlókat.

Elemzésünkben az elmúlt négy év képességvizsgáinak összesített eredményeit vizsgáljuk, illetve kitérünk néhány érdekesebb iskolai részrangsorra is.

A magyarul tanulók eredményei elmaradnak az országos átlagtól: míg az összes romániai diák 77,2%-a zárta sikeresen (5-ös média felett) az egységes felmérést 2019 és 2022 között, addig a magyarul tanulók körében 75% a sikerességi arány.

Romániában összesen 19 673 millió lejt költött a kormány szociális juttatásokra 2020-ban, míg Erdélyben 6762 millió lejt. Aszerint, hogy ki kapja ezeket a juttatásokat, három nagy csoportba sorolhatjuk őket. Az elsőbe kerülnek azok a juttatások, amelyek a gyermekes családokat célozzák meg. A másodikba azok, amelyeket az alacsony jövedelmű személyek és családok kapnak. Végül a harmadik kategóriába az a sokféle támogatás és juttatás kerül, amelyeket a fogyatékossággal élő felnőttek, illetve gyermekek és gondozóik kapnak.

Romániában – az elmúlt tizenhárom évet nézve – a nettó átlagkeresetek nominális értéken 146%-ot, reálértéken számolva 73%-ot emelkedtek. Az Európai Unió tagállamaihoz képest továbbra is jelentős a lemaradás, viszont ennek mértéke számottevően mérséklődött. 2020-ban egy romániai háztartás tagjainak keresetei az uniós átlag mintegy 34-35%-át érik el euróban kifejezve, vásárlóerő-paritáson számolva ez kétharmad körüli arányt jelent.

Az elmúlt évtizedben – az év közbeni hullámzásokat is figyelembe véve – a romániai diákpopuláción belül a magyarul tanulók képességvizsga-eredményei viszonylag konstansak. Országos szinten 2012 és 2021 között a vizsgákon részt vevők sikerességi aránya 66,1% és 79,4% között mozgott; ehhez viszonyítva a magyar nyelven tanulók eredményei alapvetően elmaradtak: 65,0% és 77,1% közöttiek voltak. A magyar tagozaton tanulók szinte minden évben román nyelv és irodalomból teljesítettek a leggyengébben, kivéve 2012-őt és 2017-et, amikor a matematikából elért sikerességi arány alulmúlta a románt.

Romániában és Erdélyben 1991 után a belső migráció intenzitása a 2000-es évek elejéig csökkent, majd 2005 után kisebb és 2015 után már nagyobb mértékben nőtt. Romániában az elmúlt népszámlálást követően a lakosság körülbelül 12-15%-a (minden hetedik-nyolcadik lakos) változtatta meg a lakhelyét, elköltözve egyik településről a másikra az országon belül.

Erdélyben minden negyedik személy, azaz a teljes népesség 24,8%-a állami társadalombiztosítási nyugdíjas volt 2020-ban: szám szerint 1645,1 ezer fő. Ez az arány kissé magasabb, mint az országos átlag, Romániában a teljes népesség 24,2%-a nyugdíjas, összesen 4674,9 ezer fő. 

A romániai közoktatásban magyar nemzetiségűként nyilvántartott diákok mintegy 88%-a tanul magyar nyelven, a fennmaradó 12% (mintegy 15 ezer gyerek) más nyelvű, alapvetően román osztályba jár. A magyar tannyelvű osztályokban tanuló diákok 4,2%-a (mintegy 5 ezer tanuló) származik vegyes etnikai identitású családból. Az országosan nyilvántartott 116 ezer roma tanuló több mint egytizede a magyar oktatási intézményrendszer része.