Az Erdélystat elkészítette a tizenkét legnagyobb magyar lakossággal rendelkező erdélyi város megélhetési költségindexét. Az eredmények szerint Kolozsvár után Brassó bizonyult a második legdrágább városnak, itt 7,5%-kal alacsonyabb a megélhetési költségindex, mint Kolozsváron. Temesvár szinte Brassóval holtversenyben a harmadik. A megélhetési költségindex eredményei szerint 2021 tavaszán a székelyföldi városok között Sepsiszentgyörgyön a legmagasabbak a megélhetési költségek. A legolcsóbb város Kézdivásárhely, ahol 22,5%-kal alacsonyabb a megélhetés Kolozsvárhoz viszonyítva.
A 2020. évi előzetes adatok szerint Romániában 296 711 halálozás került regisztrálásra. Az már az előzetes adatok alapján megállapítható, hogy a halálozások ilyen magas száma abszolút negatív rekordot jelent Románia rendszerváltás utáni történetében. Erdélyben tavaly 97 636 haláleset történt, ez az előző évi előzetes adatokhoz képest 16,3%-os, az országos átlagot valamivel meghaladó növekedést jelent az elhalálozásokban.
Erdélyben 2020 októberében 1979,7 ezer főt tett ki az alkalmazásban állók száma, mely az előző év azonos időszakához képest 1,7%-os, azaz 33,3 ezer főnyi csökkenést jelent. A csökkenés elsősorban az ipart és az építőipart érintette (–3,1%), másodsorban a szolgáltatási szektort, miközben a mezőgazdaságban alkalmazottak száma enyhén növekedett.
A megyei statisztikai hivatalok előzetes adataiból az Erdélystat által készített összesítés szerint a 2020-as nyári (június–októberi) turisztikai szezonban Erdélyben, annak ellenére, hogy a tavaszi koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások feloldása után beindult a turizmus, a turistaérkezések és vendégéjszakák száma az előző év azonos időszakához képest felére (–49%, illetve –50%) csökkent.
A koronavírus-járvány terjedése miatt elrendelt szükségállapot alatt évtizedek óta nem látott gazdasági visszaesést regisztráltak Romániában és ez alól sajnos Erdély sem kivétel. A Koronamonitor mellett ezentúl a gazdaság állapotának alakulását is nyomon fogjuk követni egy újszerű gazdasági mobilitási mutató segítségével. Ennek alapján jelenleg elmondható, hogy a szükségállapot után Erdély gazdasági mobilitása az országos átlaghoz képest jobban meg tudta közelíteni a járvány előtti szintet, de nem érte el azt.
A 2020. évi nyári időszak utolsó két hónapjában 2019 azonos periódusához viszonyítva egyértelmű halálozási többlet volt megfigyelhető Erdélyben. Július–augusztusban a 16 erdélyi megyében összesen 14 319 halálesetet regisztráltak. Ez a 2019-hez képest 1256 fős, mintegy 10%-os növekedés már nem tekinthető véletlenszerű ingadozásnak; úgy tűnik, a koronavírus-járvány közvetlen és közvetett hatásai már megjelentek az összhalálozási statisztikákban is.
A megyei statisztikai hivatalok előzetes adataiból az Erdélystat által készített összesítés szerint a 2019/2020-as téli (november–március) turisztikai szezonban Erdélyben a turistaérkezések száma 14,1%-kal, a vendégéjszakáké pedig 13,7%-kal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. A csökkenés az országos átlaghoz hasonló (14,1%, illetve 12,9%), és elsősorban már a koronavírus-járvány által meghatározott februári és márciusi hónapokban tapasztalt visszaeséssel magyarázható.
A megyei statisztikai hivatalok 2020. január–márciusi összesített előzetes adatai szerint a születések, a halálozások és a házasságkötések száma is számottevő csökkenést mutat Erdélyben 2019 első negyedévéhez viszonyítva. Az április–májusban tetőző koronavírus-járvány esetleges következményei ezekben az adatokban még nem szerepelhetnek, mivel a járvány csak március végén érte el Erdélyt.
A 2019-es évre vonatkozó előzetes adatok szerint Erdélyben 66 619 gyermek jött a világra, ami 1,6%-os növekedést jelent az előző év hasonló adataihoz viszonyítva. Székelyföldön 2,4%-kal, 126-tal több gyermek született, mint 2018-ban. A születések számának növekedése és a halálozások jelentős csökkenése együttesen azt eredményezte, hogy Székelyföldön érezhetően lassult a népességfogyás tempója.